Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-23 / 172. szám

Öttagúppoletápfai cggcjülfelek ! XII. évfolyam. 172. szám Ált A SÍI FILLER 1955 július 23, szombat r A mai számban : Két tekintély (2. oldal.) A Szovjetunió népgazdasaga 1955. első félévében (3. oldal.) A nagy bíró veresége (4. oldal.) A fordulat éve Zajtán (5. oldal.) Nyíri Pajkos (6. oldal.) Minden perc drága — használjuk ki a gépeket! Megyénkben is nagy igyekezettel, lelkiismeretesen végzik a termelőszövetkezeti tagoK és az egyéni dol­gozó parasztok a mezőgazdasági munka egyik legna­gyobb és legszebb feladatát, az aratást. A kenyérnek- való betakarításában — hála államunk gondoskodásá­nak — gépek segítenek. Olyan gépek, amelyek amel­lett, hogy mentesítik a dolgozfek egy részét az izza- dással, íáradással járó aratástól és munkaerőt szaba­dítanak fel más termelési teendők elvégzésére, — meg­gyorsítják az aratást. Csökkentik a ; zemveszteséget és lehetővé teszik, hogy idejében végezzük el a tarlóhántást és a másodvetést. Termelőszövetkezeteink legtöbbje szívesen bízza az aratást gépre, különösen kombájnra. Beregsurányban, Tivadaron, Tiszavasvá- riban és számtalan helyen várják és szeretik ezt az „okos" gépet, mert gyorsan, jól, kis szemveszteséggel és olcsón dolgozik. Egyetlen kombájn 100 ember munkáját végzi el, mert egyetlen munkafolyamatba egyesíti az aratást és a cséplést. Időt takarít meg, márpedig ez igen fontos, mert az aratás olyan idény­munka, amit nem lehet halogatni, minden elmulasz­tott perc nagy veszteséget jelébt. Érdemes kiszámí­tani azt, hogy mennyi terményt takarít meg az a szövetkezet, amely kombájnnal arat és nem kézzel. Ha tíz holdra és 10 mázsás holdankénti átlagtermésre számítunk, akkor kitűnik, hogy kéziaratással 7—8 mázsát vesztünk, a termés teljes betakarításával 62 embert kötünk le. A kombájnaratással a szemveszte­ség lényegesen kisebb, — csak 2.5—3 mázsa. Az ara- tás-cséplés gépi egyesítésével elégséges a teljes beta­karítás elvégzéséhez 23 ember. Egyetlen, termelőszö­vetkezeti tag, egyetlen egyéni dolgozó parasztember számára sem lehet közömbös, hogy kézi kaszálással 7—8 mázsa terményt elveszt, vagy kombájn alkalma­zásával 4—5 mázsával több terményt adhat el ió áron államunknak. Arra is gondolni kell, hogy ha holdan­ként 50 kiló terményt mentünk meg a kipergcstől, akkor termelőszövetkezeteink és egyéni dolgozó pa­rasztságunk 2 millió mázsa terménnyel többet ad­hat népünk ellátására. Ha pedig az országban a tar­lók minden négyzetméterén csak egyetlen kalász hull el, vagy pereg ki, akkor 1500—2000 vagon termény vész el. Ennyi termény elégséges 100 ezer dolgozó egész évi kenyérellátásához. Ilyen veszteség nem éri azt a termelőszövetkeze­tet, állami gazdaságot, vagy egyéni dolgozó parasz­tot, aki kombájnnal arattak Emellett olcsóbban vé­gezteti el az aratást, mintha kézzel aratna, mert a kombájn holdankénti munkájáért csak 56 forintot és a learatott, kicsépelt termény 4.2 százalékát kell adni a gépállomásnak. A termelési költség lényegesen kevesebb lesz. Nagyobb jövedelemre számíthat, aki a nagyüzem gépére, a kombájnra bízza az aratást. Az aratásnál éppen ezért döntőért a kombájnra kell támaszkodni. Arra kell törekedni, hogy elsősor­ban a kombájnok munkája legyen folyamatosan biz­tosítva. Olyan meggyőző és szervező munkát kell vé­gezni, hogy a gépet nem becsülő, a géptől idegen­kedő hangulatnak még a maradványa is eltűnjön termelőszövetkezeteinkből, állami gazdaságainkból és a jó kombájnaratás a nagyüzemi gazdálkodás gépesí­tésének diadalát hirdesse. Azokat, akik maradiságból, vagy a kombájnnal végeztetett aratás előnyeiről való meggyőződés hiánya miatt ragaszkodnak a kézi ara­táshoz, fel kel világosítani arról, hogy magukat ká­rosítják meg: azért, mert a kézzel végzett aratás sok­kal drágább és nagyobb szemveszteséggel jár. Nem igen gondoltak erre a balkányi Kossuth Termelőszö­vetkezet vezetői és tagjai sem, mert levágták a kom­bájn elől kenyérgabonájuknak azt a részét, ahol a gép könnyebben, gyorsabban dolgozhatott volna. A nyírbogáti Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai sem igen számolták ki, hány mázsa terményt takarítana meg nekik a kombájn, az elpergéstől. Tizenkét hold aratnivaló jut egy-egy szövetkezeti tagra, hogyan fog­ják azt elvégezni? És mikorra? Ha nem állítanak be kombájnt, több ezer forintos kár érheti a szövetke­zetét. Az a feladat, hogy pártszervezeteink, a kommu­nisták magyarázzák meg, hogy a kombájn a dolgozók ezreinek munkáját könnyíti meg. Alkalmazása célszerű és gazdaságos, mert oicsóbb a kézi munkánál, sok-sok mázsa terményt ment meg az elpergéstől, gyorsabban dolgozik és ezzel lehetőséget ad másodvetésre, ami az állatállomány takarmány- szükségletének biztosítása érdekében elengedhetetlen. Szükséges, hogy műszakilag képzett, hozzáértő emberek vezessék kombájnjainkat. Olyan emberek, akik műszaki előírások betartásával, a szovjet mód­szerek alkalmazásával győzelemre viszik a betakarí­tás ügyét, megszerettetik és a munkás-paraszt szö­vetség szimbólumává teszik a kombájnt. A petneházi Szabod Nép TSZ tagjai példát mutatnak A petneházi Szabad Nép Termelőszövetkezet tagjai csütörtökön befejezték az aratást. Dicséretet érdemel munkájáért az aratóbrigád minden tagja. Különösen Lenkovics Illés és Csorna András. Mind a ketten meghaladták már az ötven évet, de mindig a munka­csapat élén jártak. Jól helytálltak a fiatalok is, külünösen Lenkovics Má­ria, Szabó Erzsébet és Szabó István DISZ-tagck. A szövetkezet tagsága felismerte azt, hogy a föld nedvességtartalmának meg­őrzése és a kártevők elleni védekezés szempontjából igen fontos aratás után azonnal elvégezni a tarló­hántást. Eddig 20 holdon el is végezték. Igyekszik eleget tenni a szövetkezet államunkkal szembeni kötelezettségének is. Kenyérgabona beadási kötelezettségét eddig 80 százalékra teljesítette. A szövetkezet tagjai szorgalmasan végzik a so- ronlévő mezőgazdasági munkákat: tetejezik, ka- csolják a dohányt és vég­zik a cukorrépa gazoló ka­pálását is. Becsülettel dol­goznak és példát mutatnak a község egyéni dolgozó parasztságának. Szabó József Baktaíórántháza. * + U] El©i néven megalakult a negyedik tsz Szabelesbákan Szabolcsbákán ezideig há­rom, a II. Kongresszus, a Rózsa Ferenc és a Petőfi TSZ-ek működtek. Folyó hó 21-cn este 12 dolgozó paraszt 72 kát. hold földön megalakította a negyedik termelőszövetkezetet is, melynek együttesen Cj Élet nevet adtak. A terme­lőszövetkezetek jól dolgoz­tak s ennek tudható be az, hogy több egyénileg dol­gozó paraszt meggyőződve a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, a termelőszövet­kezeti utat választotta. Az újonnan megalakult termelőszövetkezet híre el­A nyírj ákói Béke Ter­melőszövetkezet tagsága húszadikán befejezte az aratást. 166 hold kalászo­suk volt. A szövetkezet tíz kaszást állított ki, akik az aratógép előtt gondosan előkészítették a sarkokat. Gépével kiváló munkát végzett Kézi Ferenc elvtárs. 85 centi hosszú már a le­vele. A szép eredményeket, az ígérkező magas jövedel­met az egyéni dolgozó pa­rasztok figyelemmel kísé­rik, érdeklődnek a szövet­kezet belső életéről. Szabó Julianna Nyírjákó. A szövetkezet gabonája komit elsőnek raktárunkba terjedt az egyénileg dolgo­zó parasztok között a fa­luban. Tegnap már újabb egyénileg dolgozó parasztok léptek az Űj Élet Termelő- szövetkezetbe. Nagy Gábor és Bódi János írták alá a a belépési nyilatkozatot. Mások, mint özv. Bariba Jánosnc, Németh József né, özv. Balázs Béláné, vagy II. Kongresszus, vagy a Petőfi vagy pedig a Rózsa Ferenc Termelőszövetke­zetbe léptek be. Az újonnan megalakult negyedik termelőszövetke­zetben, az Üj Életben ideiglenes vezetőséget vá­lasztottak. Az elnöki te­endők ellátásával a fiatal, a gazdálkodásban példa­mutató Verebes József ag- ronómust bízták meg. A belépési nyilatkozatok ki­töltésével egyidejűleg a megalakulás után az uj termelőszövetkezetnek min­den egyes tagja kézhez kapta a termelőszövetke­zetek mintaalapszabályza­tát. Az újonnan megala­kult Űj Élet Termelőszö­vetkezet tagjai saját példá­jukkal felvilágosító mun­kát végeznek a község egyénileg dolgozó paraszt­jai között. Befejeste as aratást Raktárunkban a ter- ményátvetel az aratásra kedveződen időjárás miatt csak július 16-án kezdődött meg azzal, hogy a Lenin Termelőszövetkezet jól fi­zető repcéjét elsőnek be­szállította. A szövetkezet 2.5 mázsával többet ter­melt holdanként, mint amit előre tervezett. A ter­melési áron felül a ma­gas termésátlagért 4009 fo­rint prémiumot is kapott. A tíz hold repce termé­séért 27.000 forintot fizet- rek ki a szövetkezetnek. De nemcsak a repce­mag beszállításában volt első a S7.övctke/.et. hanem árpabeadási kö- telezeitségének is első­nek lett eleget. A raktárt szépen kiJ i- szí'ettüK az új gabona be­gyűjtésének idejére. így vártuk a Lenin TÍ:Z ált-si beszállított első gabonát. Az átvétel ünnepélyes volt. Megjelentek a Kór.-.ég ve­zetői, s a párttilkár elv­társ üdvözölte a szövetke­zet tagjait ebből az alka­lomból. \ terménybegyüjíés ér­dekében széleskörű fel- világosító, népnevelő munkát fejtünk ki. E munkába bevonjuk k iz- ségúnk úttörőit is. Völgyesi Gabriella paj­tás például képet fes­tett az első beadási szállítmányról. A kép a begyűjtési idény ■alatt ott lesz kiakasztt a a raktár bejáratánál hogy serkentse községünk egyé­ni do,gozó parasztjait az allammal szembeni kötele­zettség teljesítésére. Völgyesi János Szatmarrseke. Békenagygyűlés Nyíregyházán A Szabolcs-Szatmár me- ] gyei Békebizottság. az j MNDSZ megyei elnöksége és a Hazafias Népfront me­gyeibizottsága tegnap béke­nagygyűlést rendezett Nyír­egyházán, a SZOT-székház nagytermében. Dr. Molnár! Jenőnek, a Megyei Béke­bizottság elnökének meg-1 nyitó szavai után Balogh' Elemérné, a Lausannében! .járt magyar küldöttség egyik tagja ismertette az. Anyák Világkongresszu­sának jelentőségét. Balogh Elemérné beszámolója után Sályi János, a Heves me­gyei békebizottság titkára számolt be. helsinki útjáról és a Béke-Világtalálkozó eseményeiről. Kedves jele­net volt, amikor a varos úttörői virágcsokrokkal kö­szöntötték a vendégeket. A város dolgozói mindkét be­számolót nagy érdeklődés­sel hallgatták meg. a esassarsxállási m Uj Alkotmány Termelőssövetkexet Tegnap délben befejezte az aratást a császárszállási Üj Alkotmány Termelőszö­vetkezet tagsága. A fontos munka elvégzése után nem felejtkeztek meg államunk­kal szembeni kötelezettsé­gük teljesítéséről sem. Bú­za beadási kötelezettségük­nek teljes egészében eleget tettek. Azzal is dicseked­hetnek a szövetkezet tag­jai, hogy kilenc hold szer­ződéses borsó termését is elcsépelték. A borsó 12.4 mázsa holdankénti átlag­gal fizetett. Megtanul/ák a kasalrakás mesterségét a megyei eséplőcsapatok DISZ fiataljai Megyénkben 133 cséplő­csapat nevezett be a DISZ- liatalok cséplési versenyé­be. Elhatározták, hogy a megyei DISZ-bizottság köz­benjárásával a munka köz­ben kialakult jó módszere­ket — amelyek a szem­veszteséggel vagy a cséplés minőségével kapcsolatosak — tudatosítják egymással, hogy versenyük eredmé­nyesebb legyen. Még csak néhány napja kezdték meg a munkát a cséplőcsapatok, s máris megszületett az első javas­lat. A nyírteleki gépállo­más cséplőcsapatai úgy szervezték meg a cséplő­csapatokat, hogy az idős kazalrakó mesterek mellé DISZ-fiatalokat osztottak be, hogy a cséplés ideje alatt elsajátítsák a kazal­rakás mesterségét. Öröm­mel fogadták ezt a javas­latot a nyíregyházi és bak- talórántházi járás cséplő- csapatai is. A besenyődi Szikra TSZ fiataljai ped g már így készítették el az árpakazlukat. A laskodi Vórosilov TSZ fiataljai is elhatározták, hogy az idén a legjobb DISZ-fiatalokat osztják be a kazalmesterek mellé, akiktől majd vala­mennyien elsajátítják a ka­zalrakás módszereit. A DISZ-fiatalok cséplési versenyében a napi ered­ményre és a szemveszte- ségnélküli cséplésre is nagy gondot fordítanak. — Legjobb eredményt eddig Bogár József, a nagykállói gépállomás fiatal trakto­rosa érte el a császárszál­lási Üj Alkotmány TSZ- ben, Szorgalmasan végzi a növényápolási munkákat a nyírjákói Béke TSZ a gépállomás dolgozója. A] szövetkezet valamennyi tag­ja meg van elégedve mun. tájával. Folyik a növényápolási munka is a szövetkezet! földjein. Olyan szép a do-j hány, a kukorica, hogy mindenkinek megáll rajta a tekintete. A dohánynak 80,

Next

/
Oldalképek
Tartalom