Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-20 / 169. szám
2 NÉPLAP 1955 július 30. szerda A négy nagyhatalom kormányfőinek tanácskozása Genfben N. A. Bulganyin elvtárs: Eisenhower amerikai elnök beszéde a genfi értekezleten Km értekezlet feladata, hogy megtalálja az egyetértés útjait a megoldásra váré nemzetközi problémákkal kapcsolatban A négy nagyhatalom kormányfőinek értekezlete hétfőn délután, magyar idő szerint valamivel 15 óra 45 perc után kezdte meg második ülését a Nemzetek Palotájában. Elsőként Anthony Eden angol miniszterelnök tett nyilatkozatot. Ezután N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet. Bulganyin elvtárs nyilatkozata Eulganyin elvtárs rámutatott, hogy m értekezlet feladata a megoldásra váró nemzetközi problémák fölötti egyetértés útjainak megtalálása. Vannak kérdések — mondotta Bulganyin elvtárs, — amelyek eszmecserét követelnek, .. hogy megoldásukhoz .a megfelelő alapot megtaláljuk. Vannak kérdések, amelyek további tá- nulmányozást tesznek szükségessé, de vannak kérdések. amelyekben véleményeink különbözők, de ez a körülmény — hangsúlyozta a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke — a Szovjetunió véleménye szerint nem kell hogy zavarja az értekezlet eredményes munkáját, N. A. Bulganyin elvtárs mindenekelőtt rámutatott a nemzetközi feszültség enyhülése terén az elmúlt időben elért eredményekre. ■— Utalt a koreai háború befejezésére, az indokínai hadműveletek megszüntetésére, továbbá az osztrák államszerződésre, a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyának normalizálódására; emlékeztetett a ban- dungi értekezletre és Nehru indiai miniszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatására, mely kifejezésre juttatta a Szovjetunió és India közötti viszony további megszilárdulását, Bulganyin elvtárs rámutatott a szovjet kormánynak a Német Szövetségi Köztársasághoz intézett jegyzékére, majd beszédét így folytatta; Vannak azonban problémák, amelyek elválasztanak bennünket és amelyek halaszthatatlan döntést követelnek. Ezeknek a problémáknak a megoldatlansága okozza azt, hogy a nemzetközi helyzetben beállott bizonyos javulás ellenére, tgészbenvéve a helyzet feszült és még nem jött létre az államok között az a bizalom, mely nélkül a népek nem lehetnek nyugodtak a holnap felől. Ismeretes — mondotta Bulganyin élvtárs, — hogy az úgynevezett hidegháború folytatódik. Azt is meg kell állapítani, hogy az elmúlt évek folyamán távolról sem történt meg minden az országaink közötti kapcsolatok és viszony megjavítása érdekében. Bulganyin elvtárs különös nyomatékkai kiemelte és elismerőleg beszélt Eisenhowernak arról a kijelentéséről, hogy „az amerikai nép a szovjet nép barátja akar lenni. Nincs vita az amerikai és a szovjet népek között. Nincs közöttük konfliktus, sem kereskedelmi ellentét. Történelmileg népeink mindig békében éltek egymással.” A továbbiakban — mondotta Bulganyin elvtárs — az amerikai elnök rámutatott annak szükségességére, hogy eltávolítsák a két nép közötti mesterséges akadályokat. Bulganyin elvtárs kijelentette, hogy a Szovjetunió teljesen egyetért ezzel, mert az Eisenhower által megemlített akadályok eltüntetése megfelelne mind a szovjet és az amerikai nép, mind pedig az egész világ békéje érdekeinek. A Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke rámutatott, hogy a Szovjetunió nem hajlik arra, hogy lekicsinyelje azokat a nehézségeket, amelyekbe az Európában és Ázsiában tevő problémák megoldása ütközik, A szovjet kormány a maga részéről kész az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kormányaival együttműködni e problémák megoldása érdekében. Bulganyin elvtárs ezután rátért a feladatok részletes elemzésére. Rámutatott a leszerelés kérdésének döntő jelentőségére, és a Szovjetunió ezzel kapcsolatos javaslatait kiegészítve, egyetértését fejezte ki Faure francia miniszterelnök ama javaslatával, hogy csökkentsék az állami költségvetés katonai tételeit. A továbbiakban a Szovjetunió Minisztertanácsának . elnöke az európai biztonság kérdéséről beszélt és azt javasolta, hogy az európai kollektív biztonság rendszerét úgy valósítsák meg, hogy az első időszakban az abban résztvevő államok fennálló kötelezettségeik alól nem mentesülnének, csak arra köteleznék magukat, hogy fegyveres erőt a vitás kérdések megoldására nem használnak fel. A kollektív biztonság rendszerének teljes életbe lépésével az összes másirányú kötelezettségek hatályukat vesztenék. A Szovjetunió szükségesnek tartja továbbá az összes külföldi csapatok kivonását Európa országaiból, ami megkönnyítené a nemzetközi feszültség okainak megszüntetését. Bulganyin elvtárs rámutatott, hogy a szovjet Kormány, amikor a leszereléssel és az európai kollektív biztonság, . szervezetének megteremtésével kapcsolatban tett javaslatokat, abból indult ki, hogy ez jelentős mértékben megkönnyítené a német kérdés megoldását és . létrehozná annak szükséges feltételeit, hogy Németország egysége békés és demokratikus alapokon helyreállhasson. Bulganyin elvtárs hangsúlyozta, hogy Németország egyesítésének útjában a fő akadályt most Nyugat-Német- ország militarizálása és a nyugati hatalmak katonai csoportosulásába való bevonása jelenti. Egyéb kérdésekkel foglalkozva a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kitért arra, hogy egyes országokban az utóbbi időben, egyre erősebb mozgalom fejlődik ki a semlegesség politikája irányában. A szovjet kormánynak az a véleménye, hogy azoknak az országoknak, amelyek azt kívánják, lehetővé keli tenni ilyen politika folytatását. Bulganyin elvtárs kitért arra, hogy Eisenhower elnök megemlítette a keleteurópai, a népi demokratikus országok kérdését. Ezzel kapcsolatban Bulganyin elvtárs kijelentette: ezt a kérdést egy ilyen értekezleten felvetni annyit jelent, mint az értekezletet arra késztetni, hogy az említett országok belső ügyeibe beavatkozzanak. Köztudomású azonban, hogy a népi demokratikus rendszert ezekben az országokban maguk a népek hozták létre, szabad akaratmegnyilvánulások útján. Emellett pedig — tette hozzá Bulganyin elvtárs, — senki sem hatalmazott fel bennünket ezen országok helyzetének megvizsgálására. A három nyugati kormányfő hétfői felszólalása után genfi megfigyelők rendkívül jellemzőnek tartják, hogy egyedül Eisenhower elnök vetette fel az úgynevezett keleteurópii államok kérdését,. sem Faure, sem Eden nem tett említést erről. Másrészről egyik nyugati kormányfő sem tért ki az ázsiai prob-, lémákra és nem vizsgálta meg részletekbe menően a leszerelés kérdését, legfeljebb csak általánosságban, elvileg érintette. Általában úgy vélik, hogy kelet és nyugat álláspontja .a leszerelés kérdésében legtávolabb áll egymástól, . s ezért annál meglepőbbnek tartják, hogy a nyugati kormányfők semmiféle választ sem adtak a londoni leszerelési tárgyalásokon előterjesztett javaslatra. Megfigyelők véleménye szerint főleg azért maradt el a nyugati válasz, mert a nyugati hatalmak maguk sem értenek egyet ebben a kérdésben. Az általános vélemény, egyébként az, hogy az értekezlet munkáját nemcsak a hivatalos ülések segítik elő, hanem a különböző ebédek, vacsorák, fogadé-, sok alkalmával folytatandó, magán-megbeszélések is. Francia diplomáciai körök szerint — mint az AFP jelenti — a kormányfők értekezletének első két ülését ..az a szándék jellemezte, hogy pozitív eredményre jussanak”. A négy kormányfő olyan Bulganyin elvtárs megállapította, hogy „a nemzetközi kommunizmus kérdése” szintén nem képezheti az értekezlet tárgyat. Beszédének befejező részében a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kitért az ázsiai és távol-keleti problémákra és beszélt a Kínai Népköztársaságnak arról a törekvéséről, hogy a tajvani kérdést az Egyesült Államokkal való közvetlen tárgyalások útján rendezze. Bulganyin elvtárs nyomatékosan rámutatott a Kínai Népköztársaság ENSZ-be való felvételének fontosságára, majd beszédét azzal fejezte be, hogy a szovjet kormány minden tőle telhetőt el fog követni, hogy a most megkezdődött értekezlet megfeleljen a békés és nyugalmas életre vágyó népek bizalomteljes várakozásainak. Bulganyin elvtárs beszédének elhangzása után Eisenhower, az ülés elnöke zárónyilatkozatot tett. A négy kormányfő elhatározta, hogy legközelebbi ülését kedden, magyar idő szerint, délután 17 órakor tartja. Ezen az ülésen Faure francia miniszterellégkör megteremtésére törekedett, és jutott, amely „jó előjel az elkövetkezendő napokra.” A vezető angol lapok nagy teret szentelnek a genfi értekezlet munkájának. Több cikk megállapítja, hogy a genfi értekezlet jól indult. A Daily Herald és a Times szerint a szovjet és a nyugati álláspont elsősorban abban tér el egymástól, hogy mit vitassanak meg először, a német egység vagy az európai biztonság kérdését. Az erősen jobboldali Daily Mail rágalmazó hangon felveti a keleteurópai államok úgynevezett kérdését, a továbbiakban azonban hangsúlyozza, némi reményt lát abban, hogy „át lehet hidalni a két biztonsági terv között mutatkozó különbséget”. A Manchester Guardian szerint Eden javaslata, hogy korlátozzák Németország és a veié szomszédos államok fegyveres erőinek létszámát „jól beille- nék Bulganyin terveibe” és „egybe lehetne hangolni a két biztonsági tervet.” A konzervatív Daily Telegraph az egyetlen lap, amelyik pesszimista hangon ír az értekezletről. Ez a lap „rossz jelnek” tartja, hogy Bulganyin „nem volt hajlandó megvitatni sem Kélét-Európa, Sem pedig a nemzetközi kommunizmus kérdését.” nők fog elnökölni. A genfi értekezlet első napjának nemzetközi visszhangja Genf, (TASZSZ.) Eisenhower elnök közölte, hogy rövid bevezető nyilatkozatot tesz. Kijelentette a többi között: Nem várhatjuk, hogy néhány óra vagy néhány nap folyamán megoldást találunk a világ összes rendezésre váró problémáira. Mi, ennek az értekezletnek négy résztvevője, tulajdonképpen nem is kaptunk másoktól meghatalmazást, amely ígazólhatná ezt a kísérletünket. Az említett problémák közül soknak a gyökerei mélyen a háborúkban, a konfliktusokban és a történelemben rejlenek. A helyzet még inkább nehezebb az ideológiákban és a törekvésekben mutatkozó különbségek miatt. Világos, hogy az alatt a rövid idő alatt, amellyel az itt összegyűlt kormányfők rendelkeznek, nem lehet megállapítani c problémák keletkezésének okait és megtalálni azokat a módozatokat, amelyek segítségével mindenki számára pártatlanul ki lehetne küszöbölni ezeket az okokat. Ezután megemlített néhány kérdést, amelyeket véleménye szerint Géniben meg kell vitatni. „Az első kérdés Németország újraegyesítésének és egy össznémet kormány megalakításnak kérdése szabad választások alapján — mondotta. Tíz év telt el a Németországgal kötött fegyver- szünet óta, de Németország még most is részekre tagolt. Ez a széttagoltság rossz dolog, komoly kárt okoz egy népnek, amelynek a többi néphez hasonlóan joga van a közös sorsra. E széttagoltság fenntartása a bizonytalanság alapvető/ forrása lehet Európában. Ránk, négyünkre, különleges felelősség hárul Németországgal kapcsolatban. Semmiféle megoldás, amelyre itt juthatnánk, nem lenne hathatós, ha a többség részéről nem talál támogatásra egész Németországban. Megoldásunknak a tartós béke érdekében számolnia kell az összes érdekelt felek jogos biztonsági érdekeivel. Ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy az újraegyesített Németországnak joga legyen, hogy saját választása szerint éljen a kollektív önvédelem őt megillető jogával. Ugyanilyen meggondolások alapján hajlandók vagyunk figyelembe venni a Szovjetunió jogos biztonsági érdekeit is. Eisenhower ezután említést tett a keleteurópai népek úgynevezett . „kérdéséről”, majd hangsúlyozta: „Az amerikai és a szovjet nép között nincsenek vi- ták, nincsenek konfliktusok, nincs kereskedelmi ellenségeskedés. Népeink a történelem folyamán mindig békében éltek.” Említést lett a továbbiakban „a nemzetközi kommunizmus” problémájáról, majd a fegyverkezés témájára tért át. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában lefektetett alapvető célkitűzések ellenére a fegyverkezés jelenleg az emberiség erőfeszítéseinek jelentős részét az építőmunkától improduktív célokra.^wnja el. „Azt a kérdést kell megvizsgálnunk — folytatta — nem lenne-e helyesebb olymódon megközelíteni a fegyverzet csökkentésének ké’dését, hogy — első lépésként — megfelelő rno- d >z ltokat keresünk a katonai berendezések fel- , ügyeletére és ellenőrzésére avégett, hogy ne fordul- hassank elő szörnyű meglepetések sem váratlan támadás, sem pedig a megegyezés alapján létrejött korlátozások titkos megszegése formájában. Ezen a téren nincs fontosabb dolog, mint az, hogy együtt, vizsgáljuk meg a hatékony kölcsönös ellenőrzés» éles és alapvető problémáját. Egy ilyen rendszer a tényleges leszerelés alapja. Ezenkívül erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy elősegítsük az atomenergia konstruktív célokra való felhasználását. Sajnáljuk, hogy a- Szovjetunió nem . fogad táj el 1953 decemberében tettf javaslatunkat arra vonatkozólag, hogy a hasítható anyagokból készletekkel rendelkező népek fogjanak össze és létesítsenek „vi- iágálapot” avégett, hogy a tömegpusztító eszközök létrehozása terén Kifejtett versenyt egyre inkább az emberiség javát célzó együttműködéssel váltsák fel. Mi még mindig úgy vélekedünk, hogy ha a Szovjetunió lehetőségeinek i.egfeieiöcn együttműködne ezzel a nagy tervvel, ez • a lépés megjavítaná a nemzetközi légkört” — mondotta, majd végül hozzá-, fűzte: „Engedjék meg, hogy megismételjem: remélem; hogy nem egyszerűen azért) vagyunk itt, hogy felsorolj uk nézeteltéréseinket- Nem azért vagyunk itt,! hogy megismételjük azt a borús gyakorlatot, amely, utóbbi tíz év alatt tárgyai lásaink nagy részét jellemezte. Mi, az emberiség békevágyának megfelelően, azért vagyunk itt, hogy, olyan megvitatáshoz kezdjünk, amefy új szellemet visz diplomáciánkba és Az új tárgyalásokat jó előjelek között kezdjük meg.” Eisenhower elnök estebédje a szovjet kormányküldöttség tiszteletére Genf, (TASZSZ) Eisenhower amerikai elnök július 18-án estebédet adott a négyhatalmi kormányfői értekezleten résztvevő szovjet küldöttség tiszteletére. Az estebéden szovjet részről jelen volt N. A. Bulganyin, a szovjet kormányküldöttség vezetője, N. Sz. Hruscsov, V. M. Mos lotov, G. K, Zsukov, és A. A. Gromiko. Amerikai részről jelen volt, John Foster Dulles, Ch. Böhler, D. McArthur, L. Merchant; J. Hagerty és L. Thompson. A hii!iigym'nisz!ere'< befejezték első ütésüket A négy nagyhatalom külügyminiszterei kedden 13 óra.25 perckor befejeztek első munkaülesüket.
