Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-14 / 164. szám

XII. évfolyam. 164. szám ARA 50 FILLER 1955 július 14, csütörtök r A mai számban : A pártoktatás előkészítése Biliben (2. oldal: Fiatalok híradója (2. oldal) Uj kenyerünkért (4. oldal) Asszonyok baráti találkozója (5. oldal) A vallásos szertartások és ünnepek lényege (6. oldal) Sport (6. oldal) l ________-___________ Szervezettebb munkát Késedelem nélkül arassunk! az építkezéseken! Nagy hiba, hogy megyénk építőipari vállalatai notóriusan adósak a tervek teljesítésével. Ideje len­ne, hogy ne csak a közvélemény bosszankodjon ezen, hanem a vállalati igazgatók, a műszakiak, a szakma legjobbjai és az Építésügyi Minisztérium is tegyen valamit szégyene miau. Az építkezéseken azt tapasz­taljuk, hogy általában nem kielégítő a munka szer­vezése és ebből adódik elsősorban az, hogy lassan, drágán építkezünk. Hozzá nem értó embernek is fel­tűnik a szervezetlenség, de maguk az építőipari mun­kások tudják a legjobban, hogy hol, milyen hiányo­san, vagy rosszul folyik a munka. És mondjuk meg, úgy, ahogy van: ők viselik a szervezetlenségek ter­hét. Munkaterület, vagy az anyaghiány miatt nem tudják tervüket teljesíteni, keveset keresnek, nem találják meg számításukat az építkezésen. Jórészt azért van az építőiparban munkásvándorlás, mert próbálkoznak egyik, vagy a másik vállalatnál, hogy hol jobb. Régi Igazság, hogy a dolgozók jobban ragasz­kodnak munkahelyükhöz, inkább magukénak érzik a vállalatot, felelősségteljesebben dolgoznak, ha lát­ják, hogy törődnek velük. Ahol a művezetők hanyag­sága akadályozza jó munkájukat, megélhetésük biz­tosítását, — ott nem csoda, / ha kedvetlenül folyik a termelés, elhúzódik az építkezés befejezése és drágul a munka. Nemrég két munkás munkaközben otthagyta a Nyomdaipari Vállalat raktárépítkezését. Keserűen panaszolták el, hogy alig 400 forintot kaptak egy hónapi munkáért. Ennyi pénzből nem tudnak meg­élni. A 6. számú Mélyépítő Vállalatnak ezen a mun­kahelyén olyan segédmunkások is vannak, akik 270 —300 forintot keresnek havonta. De a kiváló kép­zettségű kőművesek sem keresnek itt a szervezet­lenség miatt 600 forintnál többet. Badarság lenne azt állítani, hogy nem akarnak jobban dolgozni, többet keresni. Azonban órákat, sőt napokat vannak munka nélkül mészhiány, vagy egyéb építési anyag hiánya miatt, a művezető felháborító hanyagsága miatt. Amikor Somogyi Mózes munkavezetőtől a kőműve­sek munkát kértek, azt mondta nekik: rakosgassák a téglát egyik helyről a másikra, aztán vissza, csak hogy ne lássák a járókelők a tétlenkedést. Ilyen utasítással azonban a munkavezető csak sajátmagát csapja be, a munkásokat nem. Az életszínvonal eme­lését akaró munkások tudják, hogy szemet hunyni a lazaságok felett annyi, mint maguk alatt vágni a fát. A Mélyépítő Vállalatnak egy másik munkahe­lyén, a Mezőgazdasági Gépjavító építkezésénél is fel­háborító szervezetlenség tapasztalható. Pontosan oda rakták le a bekötőút építéséhez szükséges követ, ahová az utat kell építeni. Most kordákkal és furi- kokkal előbb el kell raktni a követ az útépítési vo­nalról és csak azután kezdhetnek az útépítéshez. A szervezetlenség miatt terven felül sok munkaórát és kordélyfuvarozást kell az útépítésre fordítani. Sajnos, megyénk többi építőipari vállalatánál Is fordulnak elő hasonló hibák. A rendetlenség nem egyik napról a másikra ke­letkezik. A munkavezetők és munkások naponta lát­ják a hibákat, eltűrik az idő- és anyagpazarlást. Vajon érte nyúl-e minden építőipari munkás a félig földbetaposott tégláért, vagy más szerte heverő drága építési anyagért? Ezen a területen kell még. sokat tenniök a gazdasági vezetőknek és a mozgalmi szer­veknek egyaránt. El kell érni, hogy az építkezések szellemi és fizikai dolgozói az épülő létesítményt éppúgy, mint az ahhoz szükséges anyagokat sajátjuk­nak tekintsék és azt úgy is kezeljék. Az igazgatók­nak, vállalati mérnököknek és főépítésvezetőknek kötelességük ellenőrizni, hogy a művezető, a munka­vezető biztosítja-e a jó munkafeltételeket, a folya­matos anyagellátást, a jól szervezett munkát. Köztu­domású, hogy a szervezetlenség melegágya a fegyel­mezetlenségnek. A lazaságok megszüntetése nem megy egyik napról a másikra. Olyan küzdelem ez, melyre az építőipari pártszervezetnek és szakszervezeti bizott­ságoknak sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniok. A minisztérium illetékes osztályai a vállalati igazga­tóktól, az igazgatók pedig beosztottaiktól követel­jék meg sokkal szigorúbban a jól szervezett munkát és ahol kötelességmulasztást tapasztalnak, ne odáz­zák el a felelősségrevonást: bátran, igazságosan bün­tessenek is! Teljes erővel lendülhetnek a kaszák! A hosszú ideig hátráltató kedvezőtlen időjárás egyre jobbra fordul s kedvező feltételeket teremt az aratáshoz me- gyeszerte. Rozsot és búzát egyformán arathatunk már! Megyénk kalászostábláin általában a búza elér­kezett a viaszéréshez, a rozs a teljes éréshez, tehát ahhoz az időszakhoz, amikor nem lehet egy perccel sem halogatni az aratást. Ha késlekedünk, ha nem használjuk ki a kedvező időjárás minden percét, nagy lesz a szemveszteség, kevesebb lesz a kenyér a dol­gozó paraszt, az ország asztalán. Aki jó gazdának tartja magát, az nem késlekedik, hanem minden erő­vel, a család minden tagjával vágja a rendet állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, egyéni föl­deken egyaránt. A községi tanácsok a pártbizottságok és pártszer­vezetek segítségével haladéktalanul szervezzék meg a rendszeres határjárást. Legyen ez harci őrjárat a nagy gabonacsatában s ahol már aratásra érett a gabona, ott mozgósítson, lelkesítsen és segítsen. Le­gyen éber harci őrjárat, hogy a nép gálád ellenségei, a kulákok kárt ne okozhassanak, el ne szabotálhas­sák az aratást, nehogy lopjanak a nép kenyeréből. Az aratás kemény munkája súlyának nagyrésze a gépállomásokon nyugszik — különösen az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek aratását illetően. Most mutassák meg igazán a traktorosok, a kom- bájnosok, aratógépkezelők, hogy ők valóban az or­szágvezető, forradalmi munkásosztály öntudatos tag­jai, akik készek áldozatkészen, fáradságot nem kí­mélve küzdeni, dolgozni a nép ügyéért. Ezekben a napokban az egész ország szeme a kaszásokon, kom- bájnosokon van! Ne hozzanak szégyent a megyére, a szabolcsi-szatmári aratók, kembájnisták sem! Elérkezett a nagy tettek ideje a mezőgazdasági munkában. Különösen a fiatalok mutathatják meg, hogy hatalmas erő feszül karjaikban, hogy hű segítői a pártnak, a népnek. Szégyen lenne, ha egyetlen DISZ-ista is meghátrálna az aratásban s nem segí­tené a kenyércsata győzelmét aratóbrigádokban, tűz- őrségekben. DISZ-szervezeteink mozgósítsák a fiata­lokat. fiúkat, lányokat és az ifjúság forró haza­szeretete, forradalmi lelkesedése gyümölcsözzön nagy­szerű tettekben! Az aratás megkezdődött. A bökönyi és balkányi dolgozó parasztok már a búzát vágják. Kövesse a falu minden dolgozója példájukat. S a kenyércsata első soraiban legyenek ott a kommunisták, a párt­tagok. Mutassanak példát hősi, áldozatkész tettekkel, különösen a vasárnapi munka megszervezésén'H. E példamutatásra való serkentés álljon ezekben a na­pokban falusi pártszervezeteink munkájának közép­pontjában. Aratni! Aratni! Aratni! Ezt követeli tőlünk ma minden dolgozó család és a nagy család, a haza ér- deke! A jó hazafit ma arról ismerni megr falun, hogy teljes erejével segíti az aratás gyors befejezését* Szívesen adjuk el felesleges gabonánkat az államnak Sényői dolgozó parasztok nyilatkozata A kenyérgabona begyűj­tésének közeledtével Sé- nyőn is meggyorsult az ál­lat és állati termékek be­gyűjtése. A dolgozó parasz­tok el akarják érni. hogy a kenyérgabona begyűjtését adósság nélkül kezdjék meg. Sok szó esik tehát ezekben a napokban a be­gyűjtésről s különösen foglalkoztat­ja a termelőket a ke­nyérgabona, felvásárlá­sának szabályozásáról szóló rendelet. A község dolgozó paraszt­jai már ismerik a rende­letet, mert a párt népne­velői, a tanács és állandó bizottságok tagjai, a tö­megszervezetek aktívái széles körben ismertetik, egyéni és csoportos be­szélgetéseken magyaráz­zák jelentőségét s az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Sőt, már nyilvános ta­nácsülésen is beszél­gettek a rendeletről, amellyel a részvevők teljes mértékben egyet­értenek. Igen sokan meg is indo­kolták, miért tartják he­lyesnek. l’rokai János 5 holdas dolgozó paraszt, ta­nácstag elmondotta, hogy ez az intézkedés véget vet annak a tűrhetet­len helyzetnek, hogy több helyen lelkiisme­retlenül takarmányo­zásra használják fel a drága kenyérnek valót. H. Magyar János 10 hol­das dolgozó paraszt szin­tén elitélte a kenyérgabo­nával történő spekulációs törekvéseket, s szólt ar­ról. hogy a termelők fel­adata az ország kenyérel­látásának biztosítása. A község dolgozó pa­rasztjainak különben már van tapasztalata az állami felvásárlásról. Feleslegük­ből tavaly közel 200 má­zsát adtak el nelyben a Terményforgalmi Vállalat­nak. A Kossuth TSZ és P. Haraszti Miklós, Virág István, de még több egyé­nileg dolgozó paraszt pél­dául összes feleslegét hely­ben értékesítette. Ezzel kapcsolatban Virág István 8 holdas dolgozó paraszt a következődet mondotta el: •— Tavaly az összes fe­lesleges terményemet, 16 mázsa kenyérgabonámat az államnak adtam el hely­ben mindjárt, a cséplés után. Akárhogy hánytam, vetettem, úgy láttam, hogy még így találom meg ed­dig leginkább számításo­mat. Ismerőseim tapaszta­latából tudom, mennyi vesződséggel jár a sza­badpiacon való érté­kesítés. Legtöbben Nyíregyházára vitték eladni. Fogattal együtt egész napot, vagy ha aznap nem tudták el­A Szabolcs-Szatmár me­gyei gépállomások, termelő- szövetkezetek és állami gaz­daságok DISZ-fiataljai mintegy 100 cséplőcsapatot szerveztek. Elhatározták, hogy szemveszteség nélkül, 2 százalékos üzemanyag­megtakarítással naponta 200 mázsás átlageredményt ér­nek el az 1200-as cséplő­gépekkel. Néhány nappal ezelőtt megkezdődött a csépiés, s a DISZ-fiataíokból álló cséplőcsapatok ver­senyre keltek egymás­sal a nagyobb eséplési adni, napokat töltöttek el, s még jó, ha el­tudták adni. De elő­fordult, hogy azt sem kapták meg érte, mint­ha itthon értékesítették volna. Én és még sok gazdatár­sam, megkíméltük magun­kat ettől a fáradságtól és abból, hogy itt helyben, mindjárt a cséplés után el­adtuk a gabonát, több előny származott. Nem kel­lett fogalommal együtt na­pokat tölteni a legsürgő­sebb munkák idején, ami igen drága fuvarnak szá­mít ilyenkor. De van még több előnye is ennek. Ha egyszerre értékesí­tem, egyszerre jutok nagyobb összeghez, s jobban be tudom osz­tani a pénzt, esetleg drágább holmit is meg­vehetek, nem úgy, mintha apródonként adom el s a pénz is úgy elfolyik, ahogy jön. Ismert dolog az is, hogy az a mennyiség, amit több­ször felszednek, kiöntenek, ide-oda rasosgatnak, nem szaporodik, hanem fogy. eredmények eléréséért. Már az első eséplési napon szép eredmények születtek megyszeríe. Bogár János nagykállói traktoros munkacsapata egy nap alatt 192 má­zsa árpát csépelt el a helybeli Vörös Zászló, Űj Élet és Űj Alkot­mány Termelőszövetke­zetek közös szérűjén. Kovács Zsigmond csahold, Szabó Károly újfehértói DISZ-traktorosok munka­csapata pedig 130 mázsás eredményt ért el 1200-as cséplőgéppé^ Itt is, ott is elcsorog belő­le valami, ami kilókat tesz ki a végén. A jó gazda ezt is számításba veszi. De még a padláson sincs tel­jes biztonságban. Ott is ál­landóan félteni kell a rág­csálóktól. Mindez elkerül­hető, ha az ember jól vég­zi számítását. Én az idén sem gondolkodom azon, hogy mit tegyek a feles­leges terményemmel. An­nál is inkább, mert tisz­tességes árat kapunk érte, amivel elégedettek lehe­tünk. Szívesen átadom azt az államnak, hiszen az idén a tavalyinál Is kedvezőbb feltételek mellett adhatjuk el. A kedvezményes áron ka­pott korpa igen jól jön majd az állatoknak. A műtrágya vásárlási ked­vezmény pedig hozzásegít ahhoz, hogy már a jövő évi bő termés alapjait le­rakjuk. Mindemellett jó érzés azt tudnom, hogy az a kenyérgabona, amit én termeltem, valóban az or­szág kenyérellátását szol­gálja s eredeti céljának megfelelően használják fel. A DISZ-fiatalok cséplő- csapatainak tagjai arra is ígéretet tettek, hogy felvilágosító munkát végeznek, munkájuk közben is, s elérik, hogy a munkaadó tsz. és egyéni gazda a cséplőgép alól teljesítse beadási kötelezettségét. A fiatalok felvilágosító munkája eredménnyel járt. Eddig mintegy félszáz tsz. és 150 egyéni gazda teljesí­tette takarmánygabona be- * adási kötelezettsésétj Száz DISZ-fíatalokból aüó csépíöcsapat fogott munkához megyénkben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom