Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-06 / 157. szám

Qöoid külföldi hitek /Ilik'.: Fárizs, (MTI). A Martini- queból jelentik: a Forte de France-ban tartott me­gyet,anácsosi pót választás eredményeképpen Guitaud kommunista jelöltet nagy többséggel megválasztották Guitaudra 3100 szavazatot, míg a gyarmatosítók jelölt­jére mindössze 574 szavaza­tot adtak le. ¥ Párizs, (MTI). A Francia Szocialista Párt vezetősége közleményben hozta nyil­vánosságra, hogy Capde- ville képviselőt, a hadügyi bizottság alenökét kizárja a párt tagjai sorából. A köz­lemény szerint azok a té­nyek, amelyeket a képvise­lő a Bodenan-féle gyilkos­sági üggyel kapcsolatban maga is elismert, nem fér­nek össze egy szocialista képviselőtől megkívánt magatartással és ezért nem maradhat tovább a párt tagja. * Varsó, (PAP). Az V. Vi­lágifjúsági Találkozó nem­zetközi szervező bizottságá­nak sajtótájékoztatója je­lenti, hogy Portugáliában befejezéshez közelednek az ifjúság előkészületei a VIT- re. •* Berlin, (ADN). A Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársa­ság kormányának határoza­ta értelmében a német-len­gyel - államhatár kijelölésé­ről szóló szerződés aláírá­sának ötödik évfordulója alkalmából a két ország kormánydelegációt cserél. E határozat alapján a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Otto Grotewohl miniszterelnök vezetésével július 4-én Varsóba utazott; * (MTI), A Reuter hírügy­nökség közli, hogy az . antwerpeni kikötőmunkás­sztrájk következtében hét­főn belga katonákat vezé­nyeltek ki a kikötőben vesz­teglő hajók kirakására. Kö­rülbelül 50 hajó még min­dig kirakásra vár a kikötő­ben. * (MTI). Mint a Reuter hír- ügynökség jelenti, az egyip­tomi parti tüzérség vasár­nap az akabai öböl bejára­tánál fekvő Sarm-el-sejk- nél rálőtt a 224 tonnás Ansun angol kereskedelmi hajóra; Az angol külügyminiszté­rium szóvivője szerint Nagy- Britannia haladéktalanul erélyesen tiltakozik majd Kairóban.-s* Belgrád, (MTI). A belg­rádi rádió különtudósítója jelenti: Nehru indiai mi­niszterelnök Tito köztársa­sági elnök kíséretében hét- főn délután 6 órakor a Jadranka nevű jachton Dubrocnikból Szplitbe ér­kezett. Nehru és Tito az utazást a Belgrádban megkezdett politikai tanácskozások foly­tatására használta fel. Hír szerint befejezték a nemzet­közi helyzetre vonatkozó eszmecserét és áttértek az államközi kérdések megvi­tatására. A tárgyalásokat Brioniban folytatják. Nehru miniszterelnök Szplitből folytatta útját " Zágráb. félé. JíSoL & Szovjet Tudományos Akadémiának az atomerő békés felhasználásával foglalkozó ülésszaka 3 Moszkva, (TASZSZ) Moszkvában tovább folyik a Szovjet Tudományos Akadémia ülésszaka, ame­lyen az atomenergia bé­kés felhasználásával kap­csolatos tudományos és technikai cerdeseket vitat­ják meg. Július 2-án az akadémia négy szakosztálya tartott ülést: fizikusok, vegyészek, biológusok és a technikai tudományok szakemberei számoltak be a rádióakti- v.tás felhasználásáról a technológiai folyamatok tö­kéletesítésében, továbbá a fiziológiában es az orvos- tudományban. Az ülésszak hatalmas ér­deklődést kelt a tudomá­nyos közvéleményben. A szakosztályok ülésein több­száz szovjet tudományos dolgozó és sok külföldi vendég vesz részt. Grotewohl: „A nemetek közös programmal való együttes fellépése a négyhatalmi értekezleten megkönnyitené a nemes kérdés pozitív megoldását“ Otto Grotewohl, a Né­met Demokratikus Köztár­saság miniszterelnöke nyi­latkozatot adott a Trybuna Ludu, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi lapja berlini tudósítójának. Arra a kérdésre, hogy az NDK kormánya milyen to­vábbi lépéseket kíván ten­ni -Németország békés és demokratikus újraegyesí­tése érdekében, a követke­zőket felelte: Az osztrák kormány jóváhagyása Becs, (TASZSZ). A Die Presse című lap jelentése szerint az osztrák kormány június 28-i minisztertaná­csán jóváhagyta az Auszt­ria jövőbeni semlegességé­ről szóló szövetségi alkot­mányjogi törvény terveze­tét. Á törvénytervezetet Figl külügyminiszter ter­jesztette elő. A törvénytervezet előírá­sa szerint Ausztria eluta­sítja a katonai tömbökbe való csatlakozását és nem engedélyezi idegen katonai támaszpontok létesítését az ország területén. Nagy Péter cár leveleire bukkantak Lengyelországban Enver Hodzsa a Pravdában Albánia és Jugoszlávia viszonyáról Moszkva, (TASZSZ) A pravda keddi száma En­ver Hodzsának, az Albán Munkapárt Központi Bi­zottsága első titkárának cikkét közli az albán-jugo- szláv viszony rendezésének kérdéséről. Az imperialisták és a burzsoá földesúri klikkek — íria Hodzsa, — amelyek a balkáni országok népei fölött uralkodtak, kegyet­lenül kizsákmányolták eze- ;et a népeket. Jugoszlávia, Bulgária, Albánia, Románia és min­den balkáni nép nemzeti felszabadító harca gyöke« résén megváltoztatta a helyzetet Európának ebben a részében. A népek ke­zükbe vették a hatalmat és ezzel új korszak kezdődött e népek életében. Megva­lósult népeink évszázados függetlenségi álma. A nem­zeti szabadságharc alatt né­peink között őszinte ba­rátság alakult és feji adott ki. Nincs a világon olyan ető, amely meg tudná szüntetni ezt a nagy ba­rátságot a balkáni népek és a Szovjetunió népei kö­zött, amelyeket szoros test­vériség szálai fűztek ösz- sze szenvedésekben gazdag történelmük legnehezebb Időszakában :s. Testvérek között tá­madhatnak néha félreérté­sek és viták — folytatja Enver Hodzsa. — A test­vérek azonban előbb-utóbb újra megtalálják az utal egymáshoz. Ilyen szeren­csétlen viszály keletkezett az elmúlt években a szo­cialista táborhoz tartozó or­szágok népei és jugoszláv testvéreik között. A félre­értések néhány évig tartot­tak és árnyékot vetettek kapcsolatainkra. Ebből csak az imperialis­ták és szekértolóik húztak hasznot, azok, akik mindig szuverén és szabad né­peink rabságba döntésére törekedtek. Ennek a hely­zetnek véget kell vetni és sz a sikeresen befejeződött szovjet-jugoszláv tárgyalá­sok eredményeként meg is történt. Minden feltétele meg van annak, hogy a népek barátságának és a világ békéjének érdekében kikü­szöbölődjenek a nézetelté­rések országaink és Jugo­szlávia közöt*. Az 1955. jú­nius 2-án Belgradban alá­írt nyilatkozat fontos lé­pés népemir történetében, a jugoszláv néppel való vi­szonyunk rendezésében. Már újra megvan a jó­szomszédi viszony népeink és a jugoszláv nép között, s népeink, kormányaink és pártjaink biztosra veszni, hogy ez a oarátság tovab a fog erősödni. Mi jóakarat­tal ennek érdekében fo­gunk dolgozni. Meg van minden lehető­ség arra, hogy napról- napra fejlődjenek és erő­södjenek népeink baiáti, gazdasági és kulturális kap­csolatai. Az albán nép jó­szomszédi viszonyban akar élni minden vele határos néppel, köztük Jugoszlávia népeivel, rendes viszonyt akar fenntartani, kereske­delmi, kulturális és egyéb kapcsolatban akar állni ve­lük. Az Albán Demokratikus Arcvonal nemrég megtar­tott tiranai kongresszusa és a kongresszus egé'-z munkája azt bizonyítja, hogy az albán nép ne.yes- léssel fogadta a Szovjet­unió és Jugoszlávia közös kormány nyilatkozatát, magáévá teszi ezt a nyilat­kozatot és azt k'vnnja, hogy Albánia és Jugoszlá­via viszonya is rendeződ­jék, hogy a két ország jó szomszédként, barátságban éljen egymással. Az a nyilatkozat, ame­lyet Bulganyin és Tito elv- társak írtak alá, újabb le­hetőségeket nyit meg a bé­ke m“"s»!tárdóása és a •>.->- pek békés egymás mellett élése szempontjából a Bal­kánon. Egészé. ■ termés,* tes, hogy ez a nyilatkozat nincs ínyére a béke ellen­ségeinek és szekértolóinak A béke ellenségeinek nem sikerűit megvalósítani álmukat, mely arra irá­nyult. hogy puskaporos hordóvá változtassák a Bal­kánt. összeomlottak azok a reményeik, hogy beavat­kozhatnak számos balkán’ nép. köztük a mi orszá­gunk belügyeibe. A szovjet kormány erő­feszítéseket lesz a nemze.- közi feszültség enyhítéséért — írja befejezésül Enver Hodzsa. — Az albán nép maradéktalanul támogatja a Szovjetül.ió . békepoliti­káját és minden erejével kitart ihelléf.e. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának Tör­ténettudományi Intézete, amely gyűjteményes ki­adást készít Nagy Péter dokumentumaiból és leve­leiből, azzal a kéréssel for­dult a Varsóban működő Lengyel-Szovjet Intézet munkatársaihoz, hogy se­gítsenek az anyagok fel­kutatásában. A lengyel tu­dósok fáradozása ered­ménnyel járt. Néhány nap­pal ezelőtt az egyik krak­kói könyvtárban egy irat­csomóra bukkantak, amely Nagy Péter 38 eredeti le­velét; és más írásait tartal­mazza az 1707—1721. évek­ből. Közöttük van 35 olyan levél is, amelyet a nagy orosz cár a krakkói het- manhoz és várúrhoz inté­zett. Igen értékes egy 1708- ból származó levél, amelyet Nagy Péter sajátkezűleg írt. „Folytatni fogjuk az egy­séges, békeszerető és de­mokratikus Németország létrehozását célzó követke­zetes megegyezési és béke- politikánkat. A Német De­mokratikus Köztársaság na­pirendre tűzte a „néme­tek üljetek közös tárgyaló- asztalhoz” jelszót. Ebben az a gondolat vezérelt ben­nünket, hogy a német nép létkérdéseinek megoldása elsősorban a németek ügye. Most mindenekelőtt amel­lett szádunk síkra, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság a Német Szövet­ségi Köztársaság képvise­lői alakítsanak ki közös német álláspontot a küszö­bönálló négyhatalmi érte­kezlet számára. Erre az ossznémet álláspontra he­lyezkedve követelni kell a megszálló csapatok kivoná­sát, az idegen katonai tá­maszpontok felszámolását, a békeszerződés megköté­sét és a szövetségekt j! mentes Németország felvé­telét kollektív biztonsági rendszerbe. A németek kö­zös programmal való együt­tes fellépése a négyhatal­mi értekezleten megköny- nyítené a német kérdés pozitív megoldását. És ez a pozitív megoldás Európa valamennyi népének hasz nára válnék, mert az Európa középpentiában lé vő tűzfészket eloltva, biz­tonságot és békét hozna a többi népeknek.” Bristol vörösben történi... Fog-adás az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén Moszkva, (TASZSZ). W. Walmsley, az Egyesült Ál­lamok ideiglenes moszkvai ügyvivője július 4-én az amerikai nemzeti ünnep, a függetlensági nap alkalmá­ból fogadást rendezett. A fogadáson megjelen­tek N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, G. M. Malen­kov, A. I. Mikojan, M, G. PerVuhin, M. Z. Szaburov, N. Sz. Hruscsov, valamint J. A. Benegyiktov, G. K. Zsukov, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió miniszterei. V. D. Szokolovszkij, a Szov­jetunió marsallja, A. A Gromiko, V. V. Kuznyecov és V. A. Zorin külügymi­niszterhelyettesek, N. G. Palgunov, a TASZSZ fele­lős vezetője, D. T. Sepilov, a Pravda főszerkesztője, K. A. Gubin,; az Izvesztyija főszerkesztője. A fogadáson megjelentek továbbá számos moszkvai diplomáciai képviselet veze­tői és beosztottjai. A vendégek között voltak a Moszkvában folyó Szov­jetunió—Egyesült Államok sakkcsapatmérkőzés részt­vevői is. l’J kutatóállomás r az Északi Sark közelében Április végén az Arktisz keleti részén új úszó tu­dományos kutatóállomás, — az „Északi Sark-3” — lé­tesült. A hatalmas, többéves jégtáblán, magas hóbor.- tolta jégtömbök között néhány nap alatt egész kis városka nőtt ki. A repülőgépek minden szükséges hol­mit elhoztak ide a Nagy Földről: sátrakat, házikókat, élelmiszereket, különböző berendezéseket és műszere- . két a tudományos megfigyelésekhez. (Foto: V. Jégorov.) Bristol amerikai varos­ka (Virginia állam) elöl­járói sokáig töprengtek, mivel tegyék ünnepélye­sebbé az új iskola meg­nyitását. Végül elhatároz­ták, hogy 8.500 dollárért szobrot vásárolnak az épü­let homlokzatának díszíté­sére. A szobor elkészítésé­vel P. Franzinit bízták meg. a „Time” című ame­rikai folyóirat állítása sze­rint „az egyik legneve­sebb mai olasz szobrász- művész”. Nemsokára két méter magas lát^a érkezett Só­mából, amelyet ünnepé­lyesen kibontottak. A nagy pillanatot azonban nem követték elragadta­tott felkiáltások. Amikor a városi közélet képviselői meglátták a szobrot, a „Ti­me” állítása szerint „szá­jukat is eltátották a cso­dálkozástól”. Hatalmas bronz kompozíció állt előt­tük, amely — a szobrász véleménye szerint — „me­zítelen fiút ábrázol, aki megment egy elmerüld szarvast”. A városatyái csaknem két hónapig szomorúm töprengtek. Végül enged­tek a felháborodott bristo­liak követelésének, — akik: egyébként „idiótának“, „ostobának” és „vacak­nak” minősítették a kom­pozíciót — és elhatároz-' ták: felbontják a Franzi- nivel kötött szerződést és 8.500 dollár helyett csak 2.600-at fizetnek neki a költségek fedezése fejé­ben. Ez a hír nagy felhá­borodást keltett Franzini mester római műtermé­ben. Hogyan? Öt, Franzi­nit nem ismerik el? Tud­ják-e ezek a bristoliak, ki­csoda tulajdonképpen Franzini? Magának a volt elnöknek, Luigi Einaudi- nak is tetszettek az 6 kompozíciói. Franzini al­kotta az új római ameri­kai kollégium oszlopait és Francosa Xaviera Cabrilli, az első amerikai szent 3 méteres szobrát a római Szent Eugénia templom ; számára. És ezek a bristo­liak? „Hol van egyáltalán j ez a Bristol?“ — kérdezte J fenyegetően Franzini. A „Herald Kurier” című bristoli lap az esettel kap- I csolatban vezércikkében felháborodva írta: „Fran­zini azt mondta, nem tud­ja, hol van Bristol, de előbb megállapította, hogy „tökfilkók” vagyunk, meri véleményünk szerint „A fiú és az őz“ című „gyö­nyörű alkotása“ nem éri meg a 8.500 dollárt... Le­hetséges, hogy ez a szobot „gyönyörű alkotás“ és megéri a 8.500 dollárt, de mi régimódi, egyszerű em­berek vagyunk, s pénzün­ket máshol sokkal jobban í elhasználhatjuk“. Ez az eset szemléltetően illusztrálja, milyan zsák­utcába jutották a mai Vinrzsoá művészet reak- >«»&i Ir-ínyactai. N E r L. A f* 1935 júiiiió 0. szerűn

Next

/
Oldalképek
Tartalom