Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-24 / 173. szám
1353 július Si, vasárnap NÉPLAP a Megtartották a genfi értekezlet záró ülését A négyhatalmi kormányfői értekesiet pénteki tanácskozása Géni, (MTI) Francia- ország, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormányfői attól az óhajtól vezérelve, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, és az államok közötti bizalom megszilárdításához, utasítják külügyminisztereiket, hogy folytassák a következő kérdések tanui- mányözását, íigyelembevé- ve ' azt az eszmecserér, amely', a genfi értekezleten folyt,' s javasoljanak hathatós eszközöket e kérdések megoldására, tekintet- bevévé a Németország újraegyesítése és az európai biztonság problémája közötti ; szoros összefüggést é.s azt a tényt, hogy e problémák, mindegyikének sikeres rendezése a béke megszilárdításának érdekét szolgálná. 1. EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS NÉMETORSZÁG Abból a célból, hogy lét- renózzák az európai biztonságot, kélló tekiiusílel valamennyi nemzet törvényes érdekeire, s az egyéni és kollektív önvédelemhez való alapvető jogára, a minisztereket utasítják, hogy vizsgálják meg az erre vonatkozó különböző javaslatokat, beleértve a következőket: Egy, . Európára vagy Európa, egy részére kiterjedő biztonsági paktumot, amely, rendelkezést foglalna magában arra vonatkozóan, a tagállamok kötelezik magukat: nem folyamodnak erőszakhoz és megtagadják a segélynyújtási az. agrgsszoroknak; a fegyveres erők és fegyverzet korlátozását, ellenőrzései és felügyeletét, olyan övezet - létesítését Kelet é: Nyugat között, ahol s fegyveres erők elhelyezése kölcsönös megegyezésnek lesz .alávetve és az o probléma megoldását érintő , lehetséges javaslatok figyelembevételét. A kormányfők, felismerve kölcsönös felelősségüket ■ német kérdés rendezéséé n és Németország újraegyesítéséért, megállapodtak abban, hogy a német kérdé: rendezését és Németország nak szabad választáso! útján való újraegyesítésé a német ■ nép nemzeti ér dekeinek és az európa .biztonság érdekeinek meg felelően kell megvalósítani A külügyminiszterek maguk fognak rendelkezést hozni — amennyiben kívánatosnak látják — más érdekelt felek részvételére vagy meghallgatására vonatkozólag. 2, LESZERELÉS A négy kormányfő a háborús veszély megszüntetését és a fegyverkezési terhek csökkentéséi óhajtva s meggyőződve annak szüksé' 1 hogy — a szilárd béke és a; emberiség jóléte érdekéber — hathatós biztosítékol* mellett létrehozzanak eg> rendszert minden fegyverzet és fegyveres erő ellenőrzésére és csökkentésére felismerve, hogy az ezer a téren elért eredmény ha- talmas anyagi javakat é: erőforrásokat szabaditan; fel, melyeket a nemzetek békés gazdasági fejlődéséi re, a jólét emelésére, valamint az elmaradott országok megsegítésére lehetne felhasználni, a következőkben állapo dik meg: 1. E célok érdekébe! együttműködnek, hogy a Egyesült Nemzetek Szerve zete leszerelési bizottságé nak albizottsága útján elfogadható leszerelési rend szert dolgozzanak ki. 2. Utasítják az albizott ságban helyet foglaló kép viselőiket, hogy az ENSZ tői kapott megbízásukat tel jesítve, munkájukban ve gyek tekintetbe azokat nézeteket és javaslatokai amelyeket a kormányfői ezen az értekezleten kifej tettek; 3. azt javasolják, hogy a j albizottság következő ülé ! sét 1955 augusztus 29-é, j Newyorkban tartsa. I 4. Utasítják külügymi I nisztereiket, hogy vegye ne! | tudomást arról, ami a lesze | relési bizottságban történi!- vegyék tekintetbe a ko, mányfők által ezen az érte kezleten felvetett nézetekc és javaslatokat, és vizsgál jak meg, vajon tehetnek- a kormányok további hasé nos kezdeményezést a le szerelés terén, vagy sem. 3. KELET ÉS NYUGA KÖZÖTTI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE | A külügyminiszterek száll ! értők útján tanuimányos ! zák azokat az intézkedése ! két — nemkülönben a : ENSZ azon szerveit és ',r i tézményeit. amelyek 1 a) létrehozhatják azol nak az akadályoknak fokozatos kiküszöbölését, amelyek zavarják a népek közötti szabad közlekedést cs békés kereskedelmet és b) olyan szabadabb Kapcsolatokat és cserét hozhatnak létre, amelyek az illető qrszágok és népek kölcsönös előnyére szolgálnak. A négy nagyhatalom külügyminiszterei Genfben október hó folyamán fognak összeülni, hogy megkezdjék e kérdések tanulmányozását és döntsenek munkájuk megszervezéséről. üsukov marsall látogatása Eisesihowemél Genf, (MTI). Az amerikai; küldöttség szóvivője — a Reuter Iroda jelentése szerint — közölte, hogy Eisenhower elnök szombaton fo-; gadta Zsukov marsai»?, a ; Szovjetunió nemzetvédelmi miniszterét. nemzetközi feszültség enyhítésével és a világszerte észlelhető bizalmatlanság csökkentesével. Ezért ez a kérdés nem vizsgálható különválasztva, elszigetelten. JL>. Eisenhower véleménye szerint á Nyugat és Kelet közötti kapcsolatok LtíJiüazúicöÜ VcgSlb ci AUYGÍnezö konkrét intézkedéseket kellene tenni: 1. Csökkentem az akadályokat, amelyek jelenleg gátolják a népek közötti tájékoztatást és eszmecserét. 2. Csökkenteni az akadályokat, amelyek világszerte gátolják- a békés célú forgalmat, tz lehetővé tenné, hogy valameny- nyien jobban megismerjük egymást —; jelelhette k: D. Eisenhower. 3. Olyan feltételeket keli teremtem, amelyek ösztönzik a világ országait, hogy növeljék a békás árucserét. D. Eisenhower a továbbiakban rámutatott, hogy a kapcsolatok minden formájának — beleértve a rádióadásokat is az utazást is — akadályozása a világ egyes övezeteiben különleges formát öltött és kölcsönös bizalmatlanságot okoz. Az utóbbi 10 évben Amerikának is bizonyos A Minisztertanács rendelete a kenyérgabona kötelező vetéséről leiező vetéstervként ka- tasztrális holdakban kell megadni. Az egyes községek, városok kötelező kenyérgabona vetésterületet úgy keli meghatározni, hogy a termelők kötelező vetésterületének százalékos aránya megfeleljen a helyi termelési viszonyoknak és a gyakorlat során kialakult területi arányoknak. A községi (városi, városi kerületi) tanácsok végrehajtóbizottságai (továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) kötelesek a kenyérgabona vetéstervét a gazdalajsirom adatai alapján — egyenkint megállapítani és a vetési kötelezettséget a termelőnek beadási könyvében előírni. A vetési kötelezettséget a termelőnek sajátkezű aláírásával kell elismerni. Azoknak a termelőknek a kenyérgabona vetési kötelezettségét, akiknek más község határában is van szántóterületük, abban a községben kell megállap.- tani és előírni, ahol beadási könyvüket kiállítót ták. A VETÉSI TERV TELJESÍTÉSÉNEK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE A rendelet érteimében a Ltrmeiök kötelesek a va- .ési kötelezettség teljesítését a vetési munkák befejezésétől számított három napon belül a községi végrehajtó bizottságnak bejelenteni. Azok a termelők akik kenyér-gabonavetési Kö.etezetiségüket több község határában teljesítik kötelesek a vetés teljesítését a terület fekvése szerint illetékes községi végrehajtó bizottság igazolásával abban a községbar (városban) bejelenteni, aho a vetési kötelezettsége) számukra előírták. A köz ségi végrehajtóbizottság « bejelentések aiapjan kóte A Minisztertanács rendeletit hozott a kenyérgabona vetéstervének teljesítése etetekében. VETÉSI KÖTELEZETTSÉG A Minisztertanács rendelete értelmében kenyér- gabonát köteles vetni a mezőgazdasági lein';;' 'szövetkezet, termelőszövetkeze . csoport es minőén rgvéniieg gazdálkodó ,to- vaobiakban; termelő). Az állami gazdaságok, kísérleti, tan- és célgazda- ságok kenyérgabona-vetési kötelezettségét termelési tervük határozza meg. A községi (városi) kezelésben iévő tartalékterületnek legalább 20 százalékát kenyérgabonával kell bevetni. Ez a kötelezettség item vonatkozik az állami apaállatok eltartását szolgáló tartalék-területre. A községi (városi) kezelésben lévő tartalék-területre adott kedvezmény -i községre (városra) megállapított vetéstervet nem csökkentheti. A VETÉSI KÖTELEZETTSÉG megállapítása A megyék (a -fővárosi és a megyei jogú városok) részére megadott kötelező kenyérgabona vetésterv felbontásánál a megyei jogú városi), a járási és a közC'wgi taíiC'OJv/w bizottságai a gazdalajstrom 1. B. részének adatait kö .eiesek alapul venni. A rendelet érteimében a járási tanács végrehajtó j.soílsága a járásban ltvo mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termíiőszöve.- kazeti csoportok, valamint községek, városok vetéstervét augusztus 5-ig köteles kiadni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok kenyérgabona vetésterületét a velük történő előzetes tárgyalás alapján köGenf, (TASZSZ.) A négyhatalmi kormányfői értekezlet július 22-én rendes ülést tartott. A kormányfők 18 órakor ültek ösz- sze, közvetlenül azután, hogy befejeződött a külügyminiszterek ülése. A külügyminiszterek azoknak az irányelveknek kérdését tárgyalták, amelyeket a kormányfőknek kell majd a külügyminisztereknek adniok. A kormányfők ülése D. Eisenhower elnökletével nyílt meg. A kormányfők meghallgatták a külügyminiszterek munkájának eredményeit, majd úgy döntöttek, megbízzák a külügyminisztereket, terjesszenek a kormányfők eiá javaslatokat a Külügyminiszterek tanácskozásán tárgyalt kérdésekről. A kormányfők ezután megkezdték a napirend 4, pontjának, „A Kelet-Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséinek tárgyalását. Az első felszólaló e kérdésben D. Eisenhower az Egyesült Államok elnöke volt. D. Eisenhower rámutatott. hogy a Kelet-Nyuga) közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdése szorosar 0sszefii.il» a közös fóliái r A kormányfők irányelvei a külügyminiszterek számára les nyilvántartást, vezetni a kenyérgabonavetés teljesítéséről. . . . A mezogazdasagi termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok vetési kötelezettségének teljesítését, jelentéseik alapján, a községi végrehajtó bizottság és a járási (városi) tanács végrehajtó- bizottságának . mezőgazda-, sági osztálya tartja nyilván. A vetési terv teljesítéséért a működési területen az illetékes tanács végrehajtó bizottságának elnöke személyében felelős. A vetési terv teljesítését a tanácsok .végrenajlobi- zottságai kötelesek rendszeresen ellenőrizni. A VETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSÁNAK JOGKÖVETKEZMÉNYEI Azokat a "termelőket, akik vetési kötelezettségüket nem teljesítik, a kenyérgabona beadása után járó minden kedvezményiről kizárják. Nem részesülhetnek korpajuttatásban, kenyérgabona beadási kötelezettségüket kenyérgabonával kell teljesíteniök, azt más terménnyel nem helyettesíthetik, tekintet nélkül kenyérgabona termelésükre és vetőmagszükségletükre. Szabálysértés esetében ezer forintig terjedhető pénzbírság szabható ki azokra, akik vetési kötelezettségüket nem teljesítik, a vetési kötelezettség teljesítésének bejelentését elmulasztják, vagy a valóságnak meg nem felelő adatokat jelentenek be. Súlyosabb esetekben a cselekményt bűntettnek keli tekinteni és elköveto.- re a 8800.1946. (VU. 28.) | M. E. számú . rendelet 9. paragrafus (1) bekezdése alapján kei! a büntetést kiszabni. fokig Korlátoznia kellett saját érdekei védelmében a személyek forgalmat és - a kapcsolat fenntartását. D. Eisenhower azt a véleményét fejezie ki, hogy a jelen értekezlet. lerakhatja olyan konkrét intézkedések alapját, amelyek- neK segítségévéi meg lehetne szüntetni a kölcsönös megértés és a bizalom útjában álló másodrendű és igen fontos akadályokét egyaránt. D. Eisenhower ezután áttért a kereskedelem kérdésére. Kijelentette., .hogy, a kereskedelem fontos tényező valamennyi ország állampolgárai életkörülményeinek megjavításában. Ahhoz azonban — mondotta, — hogy a kereskedelemnek a lehető legnagyobb szerepe lehessen ezen a téren, mindent magában foglalónak és az egész világra kiterjedőnek kell lennie. D. Eisenhower ezzel kapcsolatban érintette azt a kérdési, hogy az elmaradott országok népeit modern technikai felszereléssel és műszaki szakemberekkel, valamin; azzal kell segíteni, hogy tőkéhez és hitelhez juttatják őket. Kijelentette, hogy' az atomtudománynak óriási lehetőségei vannak erre. Az Egyesült Államok elnöke hangsúlyozta, hogy a kereskedelem fontos tényező marad az egyetemes béke és a jólét megteremtésében. D. Eisenhower kijelentette, hogy amennyiben sikerül olyan feltételeket teremteni, amelyek között a kereskedelem kor- látozasa szükségtelenné válik és fokozatosan megszűnne;, ha világszerte megteremtik a gondolatok es az emberek szabad és barátságos •Közlekedéséi.' akkor a kereskedelem elindulhat azon céiok felé, amelyekre törekszik. E. Faure francia mi-. niszterelnök a kérdéshez hozzászólva kijelentett;-, hogy a népek kapcsolata fontos: tényezője a népiéi Közti feszültség enyhülésének. A francia korina*:/ — mondotta — mindig híve veit annak, hogy’ az államok között teremtődjék meg a bizalom és a baiátság. E. Faure a francia küldöttség -nevében • olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyeknek az a céija, hogy könnyebb legyen eljutni az egyik országból a másikba, fejlődjék a népek kapcsolata a kultúra terén. A kulturális cseréről szólva E. Faure azt mondotta, hogy ennek helyes fejlesztése céljából olyan különleges szervezetet lehet létesíteni, amely megakadályozhatna minőén visszaélést. Utalt Faure arra is, hogy szükség an tájékoztatáscserére. Ezzel kapcsolatban rámutatott; hogy meg kell szabni, trr- lyen tájékoztatást cseréljenek a különböző országok. A francia minisatarelnök a továbbiakban kijelentette, széles körben fejlesV.e- n. kell a különböző országok kereskedői rni c;e- j réjét (mezőgazdasági es egyéb gazdasági termékét: cseréjét). Ezzel kapcsolatban rámutatott, fontos, í hogy a Nyugat és Kelet országai együttesen vegyenek részt a közlekedés és az energetika ké> } déseivel foglalkozó szer o- zet munkájában. Egész Németorszáf ámgc'Z.ói üdvözük a Gtonfben eloterjessíett szovjet javaskstakat gének békés hely read itá- sát." A henningsdorfi acélmű-j vek 19.000 munkása, uikai-j mazottja és mérnöke táviratban szólította fei az amerikai, az angol és a francia kormányfőt, hogy a; genfi értekezleten .egye magáévá a nemzetközi íe-. szültség csökkentése érd?- j kében előterjesztett Konstruktív szovjet javaslatokat.; A seblitzi barnaszénbá-: nyák 9000 dolgozója azzal aj kéréssel fordult a genfi értekezlethez, hogy valósítsa! meg a leszerelés végrehaj-: fására és az atomfegyver, eltiltására tett szovjet ja-j vasiatokat. I Berlin, (MTI). A potsdami mozdonygyár dolgozol! 63 hamburgi dolgozó rész-| vételével tartott értekezie.; tűkön levelet intéztek a Genfben tanácskozó négy j kormányfőhöz. A német dolgozók képviselői a levélben üdvözlik a szovjet küi-; döttség javaslatát, hogy két; szakaszban teremtsék meg az európai kollektív biztonsági rendszert és ennek! kapcsán oszlassák fej a jelenleg fennálló katonai i tömböket. A német dolgozók levele hangsúlyozza: „A; szovjet javaslat meg valósi-; tása döntően elősegítené! Németország állami egyse-!
