Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-03 / 129. szám

NÉPLAP 1955. JUNIUS 3. PÉNTEK Párt és pártépítés Tanultak az elmúlt esztendők hibáiból Hosszűpáiyiban jól dolgozó, lelkes fiatalokkal erősítik a pártszervezetet Hosszűpáiyiban párttaggyűlés­re készültek a területi alapszer­vezetben, .hogy megvitassák az elmúlt oktatási év tanulságait, és már most az egész tagság rész­vételével előkészítsék a jövő évi jó propagandamunkát. A falusi pártbizottságnak most komoly tanulságot kell levonni, mert ezekbén. a napokban mindössze 16 elvtárs vizsgázott, csak 16 elv­társ adott számot az elmúlt évi anyagból. Súlyos hiba ez, s ép­pen ezért a hosszúpályi falusi párt- bizottság az oktatás megjaví­tását. mint egyik legfonto­sabb kérdést tűzte napirendre ezen a taggyűlésen. A községben hárona termelő­szövetkezet van, köztük a valaha országos hírű Kossuth-díjas Pe­tőfi Termelőszövetkezet, amelyik nagy fejlődési lehetőségekkel, nagy reményekkel kecsegtetett ezelőtt három-négy esztendővel. De most egy helyben topogás, civódás és vitatkozás foglalja cl a leg­több időt, amit legtöbbször munkára, poli­tikai nevelésre kellene fordítani. Sem a Petőfiben, sem az Al­kotmányban, sem az Uj Élet Termelőszövetkezetben nem folyt pártoktatás, s ennek szomorú eredménye meg is látszik. Az Uj Élet Tenmelő- i-zövetkezelben nemhogy fejlő­dött volna a pártszervezet, 'ha­nem inkább „kihalásra“ ítélték önmagukat, mert már negyedik éve, hogy egyetlen tagjelöltet és tagot nenj vettek fel.’ Sőt az idén meghalt egy elvtárs és most már hétre csökkent a' pártszervezet tagsága. A Petőfiben is csak áprilisban vettek fel egy tagot és egy tagjelöltet. Mi az oka ennek? Miért tör­ténhetett meg, hogy három — alapjában jól induló és dolgozó — termelőszövetkezetben ilyen lassú a fejlődés. Először is a termelőszövetkezetek párt- szervezeteinek felelősségét keli megállapítani. A Iíossuth- díjas Petőfi TSZ-ben a 63 tsz tagból 47 párttag. Kommunis­táknak vall ják magukat ezek az elvtársak, s mégis lagyma- rnaiagul, párttagokhoz nem méltóan viselkednek, nem harcolnak a párt igazáért, a célkitűzésekért és nem töltik be egy ilyen közösségben a motor szerepét. Vass Gyula elvtárs a párt régi harcosa, aki a falusi pártbizott­ság titkára lett újra, rosszaiban állapítja meg, hogy a termelő­szövetkezetekben dolgozó elvtár- sa.k, sok esetben a vezetők — el­nökök, párttitkárok, brigádveze­tők és a pártvezetőség tagjai — maradtak el előszeretettel a párt- oktatásról. A többi elvtórsak, a termelőszövetkezetek tagjai erre úgy fogták fel a dolgot: ha a ve­zetők így gondolkoznak, mi sem törjük magunkat. Régi, bevált gyakorlat az, hogy legjobb nevelő eszköz a példamutatás. Ez az, ami hiányzott Hosszúpá- lyiban, nemcsak a termelőszö- vetkezetek életében, de az egész falusi pártmunkában. Az elmúlt héten pénteken este párt-végrehaj tóbizottsági ülésen egyik napirendi pontként tárgyal­ták a pártépítés feladatait. Ezt megelőzően foglalkoztak a köz­ség közegészségügyével. Ezt azért említem meg, mert az újonnan megválasztott falusi pártbizott­ság már alkotóan avatkozik bele a falu egész életébe, s a községi orvost hívja segítségül a közele­dő nyárra való tekintettel a jár­ványos betegségek megelőzésére. (Ilyen közügyekkel szinte évek óta nem foglalkoztak Hosszúpá- iyiban.) A pártbizottsági ülés legfonto­sabb feladata azonban az volt, hogy rpegvizsgálja az egy hely­ben topogás okait, a pártépítés elhanyagolását, amely akadálya volt az egészséges fejlődésnek a községben. Néhány számadat iga­zolja, hogy milyen mulasztás tör­tént az elmúlt másfél-két eszten­dőben. 1953-ban 220 párttag volt Hosszűpáiyiban, most mind­össze 182 tag van, s ez a pártépítés elhanyagolását bi­zonyítja. Pedig vannak kivá­lóan dolgozó termelőszövetke­zeti tagok és egyéni parasz­tok egyaránt. Az Uj Élet Termelőszövetkezetnek 34 tag­ja van és összesen hét párt­tag van köztük — és nem is cgy-két fiatal dolgozik ebben a termelőszövetkezetben. A legutóbbi párttaggyűlésen az elvtársaik előtt ifi. Pintye János, az Uj Élet TSZ elnöke, a követ­kezőket mondotta: — Én altban látom termelő- szövetkezetünk előrehaladá­sát, megerősödését és fejlődé­sét. lia a pártszervezetet erő­sítjük. Ha a szövetkezeti tag­ság soraiba becsületes, jól dolgozó egyéni parasztokat veszünk fel. A szorgos tava­szi és nyári munka közben erre sokat kell gondolni és nem szabad restelkedve szó- baállni az egyénileg dolgozó parasztokkal. Sőt, hívjuk el őket magunk kö­zé, mutassuk meg eredményein­ket és 'hibáinkat. Ifj. Pintye János ebben a né­hány szavában szinte megfogal­mazta az eddig elmulasztott fel­adatokat és ez nemcsak az Uj, Élet Termelőszövetkezetre, ha­nem a Petőfire és az Alkotmány­ra Is vonatkozik. A falusi pártbizottság megala­kulása óta a pártbizottság jó kezdeményező munkája nyomán pezsgő pártélet kezdődött meg Hosszűpáiyiban is. Míg az elmúlt évben kétszer-háromszor kellett a párttagságot meghívni taggyű­lésre, a/ idén már ez nem for­dult elő. Ennek egyik oka az, hogy Vass elvtárs — aki már január óta — párttdtkár a községben egyik legfonto­sabb feladatának látta a párt­bizalmi elvtársak aktivizálá­sát, és a velük való szoros kapcsolatot. Ebben az esztendőben azért is aktívak a párttaggyúlések, mert minden hónapban egyszer párt- bizalmi értekezletet tartanak, ahová meghívják a falusi és tsz üzemi pártszervezetek vezeiőségi tagjait, és itt közösen beszélik meg a következő taggyűlések napirendi anyagát. Az értekezle­teket mindig Vass Gyula eivtárs, a községi pártbizottság titkára vezeti. Ilyen megbeszélés után aztán a pártbizalmi elvtársak fel­készülten tudják mozgósítani a párttagságot a taggyűlésre. Az újszerű, harcosabb politi­kai munka már meglátszik az egész község életén. Az azelőtt majdnem mindig hátul kullogó község most a 'begyűjtésben és az adófizetésben is teljesíti köte­lezettségét — ha itt-ott még la­zaság is tapasztalható. Nemcsak azért, mert a falusi pártbizottság két héttel ezelőtt, mint az egyik fontos napirendi pontot tárgyal­ta a begyűjtést és az adófizetést, 'hanem azért is, mert még ápri­lis elején egy 25 tagú népnevelő­brigád alakult, amely két heten­ként rendszeresen értekezletet tart és ha szükség van rá, rend­kívüli esetekben is megbeszélést tart. A népnevelők tanyázni jár­nak, mindig az emberek között vannak. A május 20-án tartott párt-végrehajtóbizottsági ülésen úgy döntöttek az elvtársak, hogy a falusi területi párt-alapszer- vezet példáján a másik három pártszervezetben is tíz-tizen- két tagú népnevelőcsoportot alakítanak, minden egyes nép­nevelőre meghatározott terü­letet bíznak, s ezzel nemcsak az általános politikai fclvilá- gositó munkát akarják bizto­sítani, hanem mint igen fon­tos feladatot, a termelőszövet­kezetek megszilárdítását cs fejlesztését is célul tűzték lü. A hosszúpályi falusi pártbi­zottság máris helyes kezdeménye­zéseivel és konkrét intézkedései­vel talpra állította a pártéletet a községben. Ennek hatása meg­mutatkozott a tavaszi -munkák­ban, a begyűjtésben .és általában az állampolgári fegyelem' meg­szilárdításában, áz egész község hangulatában .is. A pártbizottság most legfontosabb feladatának azt tartja, hogy új, jól dolgozó harcos fiatalokkal erősítse meg a pártszervezeteket. Hétről hétié, s hónapról hónapra tagjelöltek­kel és tagokkal szaporítsák a kommunisták sorait, mert a to­vábbi eredményes munkának ez is alapja. Ehhez várnak segítsé­get a hosszúpályi elvtársak a nagylétai járási pártbizottságtól, és ez a segítség bizonyára nem Is marad el. fábiAn sAndoh GAZDAG KIÁLLÍTÁST RENDEZETT as MI U Csokonai Vitás Mihály 109. számú Intéseié Zászlódiszbe öltözött az MTH Csokonai Vitéz Mihály 109. számú Intézetének Bur- gomdia Utca 1. szám alatt lévő tornaterme. Ü NNEP VAN... Most ünnep­ük az intézet fennállásá­nak 170 éves évfordulóját. Az évforduló tiszteletére gazdag kiállítást rendeztek, -amely a látogatóik elé vetíti az intézet oktatómunkáját, a tanítást elő­segítő szemléltető eszközöket, mintadarabokat., ezenkívül a szakkörök munkáját tartalma­zó rajzokat. A kiállítás tanulságot von le a régi és a mostani tanulóikép­zés közölt. Itt, a bejáratnál jobbra az ipari tanulók első szakmái is­mereteivel találkozunk. Ez igen fontos. Ennek ismerete nélkül nem válhatnak jó szakembe­rekké az ipari tanulók. Ennél a résznél említésre méltó Far­kas Mihály I. éves ipari tanuló „Anyag és gyártás ismeretek­ről“ készült füzete. Rendes, tiszta, olvasható. Rajzai a szak­tanárok véleménye szerint pon­tosak. Igaz az a közmondás, hogy: „Mulasd meg a könyve­det, megmondom, ki vagy.“ Fai-kas Mihály valóban büszke lehet arra, hogy az intézet ta­nárai több száz fiatal tanuló tiársa közül az ő füzetét állítot­ták ki. De menjünk tovább. „A ko­vács szalcma az összes szakmák alapja, erős, egészséges, egész embert kíván“ — olvashatjuk a feliratról. Itt van a tanműhely­ben használt 60 fcg-os rugós- jkalapács kicsinyített mása. A szemlélők ezt nem is hagyják figyelmen kívül, hisz pontosan úgy működik, iránt a nagy, és ez is üzemképes. A kiállítást megtekintök leg­nagyobb csoportját azonban a vasúti forgalom lebonyolításá­ra felállított szemléltető mo­delleknél lehet látni. Itt Váradi Pál és Draskovics Rudolf ipari tanulók kellő s zakiisme rettel magyarázzák a vasúti forga­lom lebonyolításának, piódját. Az elméleti magyarázatot azon­nal össze is kötik a gyakorlat­tal. Amikor szabad a pálya az egymásnak adott jel utón kis vasúti sínen a vonat elin­dul a pályaudvar felé. Sorolhatnánk még az :gen tanulságos, érdekes látványos­ságokat, amit a kiállítás nyújt valamennyi látogatónak. De elsősorban beszélnünk kell az intézet tanárairól, köztük Gye- nes Sándor igazgató elvtársról, Erdei István, Hosszú Kálmán nevelőkről, akik éjt-nappalt eggyétéve dolgoztak azért, hogy valóban jól sikerüljön a 170 éves intézet kiállítása.,. A kiállítás megrendezéséhez igen komoly segítséget nyúj­tott a Járműjavító, a Gördülő­csapágygyár, a XIII-as Autó­javító Vállalat, valamint az is­kola szülői munkaközössége. I^EBRECEN Város Tanácsa oktatási osztálya, a DISZ városi bizottsága azonban csak három nap eltelte után veit annyi fáradságot, hogy a kiál­lítást megtekintse. Reméljük, hogy vasárnapig, amaddig a kiállítás nyitva lesz, az illetéke­sek is elmennek. Tanka Judit * I— Rémlfírierjeszíőket ítéit e! a bíróság Endrédi András téglása ku- lájcot nemrég őrizetbe vette a Belügyminisztérium Hajdú-Bi- har megyei Főosztálya, mert iz­gatott népi 'demokráciánk ellcg másrészt munkahelyén szabo­tálta a termelést. A Megyei Bíróság a . napokban tárgyalta ügyét, Szabotálásért, valamint rémhírterjesztésért 6 évi bör­tönbüntetésre ítélték. Rémhírterjesztés vádjával állt a bíróság előtt Réti Miklós is, a TerményforgaLnvi Vállalat volt gépkocsivezetője. Rétinek azelőtt, saját teherautója volt s azzal fuvarozott. Régi, tőkés cimboráitól hallott rémhíreket I— a maga elgondolásaival meg­toldva — terjesztette és izga­tott a népi demokrácia ellen. Rétit 2 és fél évi börtönre ítél­ték. Háromévi és hathónapi .börtönnel sújtották népi de­mokrácia ellenes izgatásért dr. Rácz Kálmán hajdúhadházi kulákot, volt postamestert. Ge­deon Lajos volt horthysta fő­hadnagyot ugyancsak rémhír- terjesztés miatt 4 évi börtönre és 1000 forint vagyonelkobzás­ra ítélték. n haldűböszörményi Dózsa lovaival, a földesl Rákóczi baromfiakkal, Módi Sándor egyéni paraszt teheneivel vesz részt a Mezőgazdasági Kiállításon a meglévő 1900 csibe gyönyörű, Jó bírt szerzett magának a hajdúböszörményi Dózsa TS2 jól gondozott állatállományával. Nemősalk a környéken, hanem messze az ország­ban is híres lótenyésztéséről. Tavaly az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításon lovaival díjat és oklevelet nyert. A tsz nagy gondot fordít a csikó- nevelésre. Nyáron a ménesben, télen karámban neveli edzetté a csikókat és a jó neveléshez szükséges takarmányt minden évben biztosítja. Választás után a legmegfelelőbb abrakot kapják a csikók. Bereczki Imre, a tsz lógondozója, aki a csikó- nevelésben már. sóik tapasztalatot szerzett, vál­lalta, hogy ebben az évben a díjat nyert kancá­tól mén csikót nevei továbbtenyésztésre. A tsz ebben az évben ismét jelentkezett a Mezőgazdasági Kiállításra, két legszebb lovával, a Babával és a, Kesellyel. A földesi Rákóczi TSZ az állattenyésztésben különösen a baromfiakra fordít nagy gondot. Azt tartják a tsz tagjai, hogy a baromfi nem marad adós a tartásért. Megfogadták _ a náluk járt szovjet vendégektől kapott tanácsokat, hogy a sokoldalú gazdálkodás hozza a legtöbb jövedel­met. Ez év márciusában vásárolt a tsz az Ohati Állami Gazdaságtól 2100 naposcsibét. Szöllősi Sándorné baromfigondozó jó munkáját igazolja, hogy a nagyszámú csil'>eálioinányból nem sok hullott el és egészséges. A csibéken kívül van a tsz-nek 373 tyúkból álló törzsállománya. Gondozója — a 73 éves Nagy Antalné lelkiismeretes munkával érte el, hogy az állomány napi tojáshozama meghaladja a 110 darabot. A csibéken és tyúikökon kívül van a tsz-ben 400 nem törzskönyvezett tyúk, 30 törzskönyvezett pulyka, 230 kis pulyka, 805 ka­csa és 700 liba. A Rákócziban nemcsak a baromfígondozók, hanem az egész tagság büszke a szép baromfi­állományra. Elhatározták, hogy törzskönyves baromfival vesz részt a tsz a kiállításon. Midi Sándor hajdúnánási 10 holdas egyéni paraszt 8 éves Manci nevű tehenének legna­gyobb napi teljesítménye 1954-ben 34,4 kiló tej volt. Egy év alatt 8243 kiló tejet termelt. 1955- ben Morei a la'ktáció gondos előkészítésével az eilest követő második hónapban már elérte a napi 38,3 kiló tejtermést. A Manci nemcsak a tejtermésben kiváló. Most van a kilencedik borja. Valamennyi örökölte. anyja jó tulajdonságát. A Bözsi első borjával kiadta a napi 16 liter tejet. Háremhónapos bika- borja pedig, amelyet továbbtenyésztésre nevel Médi Sándor, 150 kiló súlyú. Módi Sándor Man­civel jelentkezett az Országos Mezőgazdasági Kiállításra 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom