Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-02 / 128. szám
1955. JÜNIÖS S CSÜTÖRTÖK NÉPLAP 5 MfGHGYZÉSfK a Csákónál Klub megnyitó ünnepségéhez sok használat közben ás csak A Textilgyár állja fogadalmát! Jelentés az évi tervteljesítésről Még egy hónapja sincs, hogy vállalást tett a Textilgyár évi tervének határidő előtti teljesítésére, jobb és olcsóbb termelésre. Eredmények máris mutatkoznak, méghozzá biztató, szép eredmények bizonyítják a textilgyári munkásnők és munkások lelkes igyekezetét a válalások maradéktalan teljesítéséért. Dekádról dekádra tűüeliesítik a tervet Az utóbbi időben a párt fontos feladattá tette a tervek dekádról dekádra való teljesítését. A termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, népünk életszínvonalának tartós emelkedésére valóban csak úgy lehet reális alapot találni, ha a terveket maradéktalanul és idejében teljesítjük. A Textilgyárban megértették ezt. Ez év első negyedévében 105,2, áprilisban 107,2, május X. dekádjában 102,1, május II. de- kádjában 105,6 százalékra teljesí-: tették a tervet. Az exporttervet túl nem teljesíthetik ebben az üzemben. Az egy hónapra megszabott exporttermelést viszont határidő előtt befejezhetik. A margitcakk készítők ahogy vállalták, úgy tettek: az első negyedévben két héttel határidő előtt teljesítették esedékes exporttervüket. A dekádok- ban is előbbre hozták az exportterv teljesítés idejét. $agv gondot fordítanak a minőségre A gyártás fokozottabb ellenőrzésével, különösen az anyagszélességnél, anyagszéleknél, és a festés színárnyalatainál előforduló hibák fokozott kiküszöbölésével az év végéig az első osztályú áruk arányát 98,4 százalékról 98,8 százalékra akarták emelni a Textilgyárban. Nem azért írtuk hogy „akarták“, mert nem sikerült az elhatározás, hanem azért, mert az első osztályú áruk arányát már áprilisban 98,8 százalékra emelték, s most azt „akarják“, hogy év végéig megmaradjon ez a szép minőségi százalék. El kell mondani, hogy a jó minőségért való harc, azért volt sikeres, mert a minőség javításának módszerét kidolgozó s ellenőrzését elvégző technológiai csoport, Tull- ner József technológus vezetésével létrejött és jó munkát végez. Hasznas-e a mesfmerseny ? Az éves versenyvállalás egyik pontja arról szól, hogy a mesterversenyt tovább kell élénkíteni, eredményeit népszerűsíteni kell a dolgozók előtt. A versenyvállalásnak e pontját is betartják a Textilgyárban. A mesterversenyt szervezik, s dekádonként értékelik eredményét. Horváth Frigyes és Komolai Sándor szövőmesterek törtek május második dekádjában a verseny élére. Géphatásfok százalékuk 76,4 százalékra alakult. Tornyos István és Tutolmin Konstantin szövőmesterek egy századrész százalékkal maradnak a Horváth- Komolai pár mögött. Horváth Lajos és Székely József szövőmesterek 75,49 százalékra növelték az összes munka és hasznos munka arányát. Az eredményekhez hozzá kell fűzni, hogy a múlt év utolsó a húsz budapesti ipari vállalat felhívásához csatlakozásukat bejelentették, vállalták egyénenként, hogy növelik százalékukat, javítják a minőséget, takarékoskodnak az anyaggal, új munkamódszereket tanulnak meg. Nagy Irtván szövő, a szakma kiváló dolgozója azt vállalta, hogy nyolcgépes szövésről kilencgépes szövésre tér át. Nagy József ne. a szakma kiváló dolgozója és Tóth Imréné k'-’áló dolgozó a múlt hét óta kilencgé- pen szőnek. A kísérleti eredményből kiszámították, hogy a kilencgépes szövés az üzem terv tel jesí- tésében 2 százalék emelkedést jelent. A három legkiválóbb dolgozón kívül még sokan hozzájárultak a Textilgyár sikereihez. Szili Tibor- né négygépes szövőnő dekádonnegy edévében a 75 százalékot sem érték el átlagosan a gépkapacitás kihasználásánál; A mestervereeny azt eredményezte, hogy kevesebbett állnak a gépek, s kevesebb a vetüléknél- küli szövés. Növekedett az egy munkásra, egy napra eső termelési érték is. Míg 1954-ben az egy munkásra egy napra eső termelési érték 170 forint volt, addig . 1955. januárjában 171, februárban 179, márciusban 188, áprilisban 192 forint. Az elmúlt évi eredményt alapul véve az emelkedés 12,9 százalék. A mesterverseny ösztönözte Komolai Sándort új mérési módszer bevezetésére. Eddig ugyan is nem vették figyelembe gépenként a ve- tüléknálküli szövést. Ezután azonban a mérőmenet (az a menet, amelyet lemérnek, s alapul vesznek a teljesítmény megállapításánál) a szövemester tetszése szerint kijelölt menet lesz. S ha éppen a vetüléknélküli szövés miatt rövi- debbre sikerült menetet mérik le, annak alapján állapítják meg a teljesítményt. A mérési módszer bevezetése a vetüléknélküli szövésre kifizetett munkabér csökkenését, S- a szövőnők figyelmesebb munkáját eredményezi majd. ként 23 méter fal védőszalagot és széles címkét gyártott terven felül. Ferenci Eszter, aki ugyanazokon a gépeken, ugyanolyan cikkeket gyárt, 22 méterrel termelt többet az elmúlt dekádban. Mező Bé- láné 115, Kovács Zoltánná 113 méter szalaggal növelte előirányzatát. összesen 525 000 méterrel gyártottak többet ebben az évben. A terven felüli termelés a 175 000 forint értéket meghaladja. Ezekben az adatokban még nincs benne május harmadik dekádjának túlteljesítése. A textilgyáriak példája arról győz meg bennünket, hogy az évi vállalás teljesítését szívügyüknek tekintik a dolgozók, s már most dekádról dekádra harcolnak azért, hogy adott szavukat megtartsák. A Csokonai Kl u bról nem először írunk már, többször jelzést és híradást tettünk létezéséről, megalakulásáról. A klub hivatása és rendeltetése azt hisszük minden értelmiségi dolgozó előtt ismeretes, mi azonban ezt az alkalmat is felhasználjuk arra, fösgy néhány mondat rövidségében újra körvonalazzuk előttük. t mre Lajos professzor nem * ünnepi roegnyitónaík szánt beszédében valahogy úgy fogalmazta meg a klub ars poétikáját, hogy az törekedjék a magasabb szellemi igény kielégítésére. Azt hiszem, ekörül nem is lehet vita, mert a Csokonai Klubnak ez is feladata. Azon magasabb szellemi igényre való törekvés, amelynek huzatként kell átjárnia egész sz>öemi életünket és ennek a propagálásához értelmiségi dolgozóink adhatják a legtöbb segítséget. De a Csokonai Klub ars poétikájából nem szabad elsikkadni annak sem, hogy ezen intézmény az egész megye területén élő, dolgozó értelmiségiek klubja, Debrecenben élő sokszáz értelmiségi klubja is, és ennek a propagálása elsőrendű feladata a vezetőségnek. A szombati megnyitó különben ezt már dióhéjban tükrözte is. Színészek, pedagógusok, egyetemi tanárok, népművelési dolgozók, együttesen, sokszínű problémáik melegében beszélgettek, vitatkoztak egymás munkájáról, feladatairól. Különösen örülnünk kell annak az eredménynek, hogy színészi dolgozóink szinte testvérszerűen simulnak bele az értelmiségi gondokba és arra meg egyenesen büszkék lehetünk, hogy ott, azonnal, gyakorlatilag mutatták meg, milyen is az a magasabb szellemi igényre vaió törekvés. A megnyitó műsorát majdnem teljes egészében ők adt'ák és ez a műsor egyszerűségében, választékosságában olyan volt. ami a legeltörődöt- tebb nap után is pihenést, felüdülést jelent. műsor egyszerű igazsággal ** bizonyította, hogy az emberiség szeli ami termésében mennyi olyan kincs van, ami a fényesebbé, nemesebbé csiszolódik. TV incs hely most a műsor- 1 ’ számok mindegyikéről feü- lön-teilön írni, de Téri Árpád és Mensáros László szavalatairól mégis szólnunk kell. Mind a kettő igazi művésze a szavaknak, mestere a nagy írói mondanivalók tolmácsolásánál!?. Aki hallotta már Térit és Mensá- rost szavalni, az ízelítőt kapott ebből a művészetből. A „Szeptember végén“ Téri tolmácsolásában olyan szépségeket villant az emberben, mint ami Petőfi lelkében zúgott, míg szavakká formálta a kimondhatatlan szerelmet. Mensáros hangjának varázsa pedig egyenesen lenyűgöző. Juhász Gyula verseit szavalva tudja, hogy kell egyszerűvé, pátosznélkülivé nemesedni, hogyan kell Annát idéző ősszé alkonyul ni, de mesterien ért ahhoz is, hogyan kell megtébolyult víziókat életrekel- teni, az Arany „Wallest bár- dok“ befejezésében. De a többiek is, Körösziös, Sinnor, Örkényi, Virágos, Osz- vald, Balogh Éva, mind^mind •érett művészettel nyitottak és avatták a klubbot az értelmiség otthonává. Otthonává, mért ez a klub úgy foghatja csak egységbe azokat, akikért rendeltetett,- ha a formai kereteken túl tartalmat, célt és feladatot is ad tagjainak. Ezután a megnyitó ünnepség után értelmiségünk egyre nagyobb részének kell hogy otthonává váljon napi munkája, ' fáradsága jutalmául. A hely, a környezet egyszerűen, ízlésesen berendezett, semmi sem emlékeztet a régi klubok hírhedtségére. A falakban valami megnyugtató szín harmóniája rejlik, s a debreceni festők legjobb alkotásai csak növelik és sokszorozzák ezt a hatást. ¥Jgv gondoljuk, hogy mindezen lehetőségek birtokában, értelmiségi dolgozóink valóra is váltják majd azt az igényes szellemiséget. amelynek elsődleges propagálói népünk kultúréletében és irányításában mégis csak ők'. BODA I. Hagy Isivén és bél társa kilenc gépen ifo^gsznuk Annak idején, mikor a dolgozók Megjelent az „Alföld46 áj száma Immár harmadszor jelenik meg ez évben a Magyar írók Szövetsége debreceni csoportjának folyóirata az: Alföld. Csak elég a tartalmi mutatón végigszaladni, s az ember azonnal megérzi azt a gazdag sokszínűséget, ami a folyóirat legtöbb száfnára jellemző. Elbeszélések, versek, regényrészietek, fordítások, tanulmányok és kritikai ismertetések bőségében válogathat az olvasó. Kicsit jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy a debreceni írók folyóirata, országos folyóirat termésben ha nem is az első, de a vidéki folyóirataink közül a legszínesebb, leggazdagabb. S az írások milyenségét mérlegelve is csak örülhetünk az Alföldben megjelent írásoknak, mert ezek legnagyobbrészt igényes és gondos írói munkáról tesznek bizonyságot. A folyóirat fő érdeme mindemellett, hogy nemcsak debreceni írók írásaival tölti meg az oldalakat, hanem az ország legkülönbözőbb területein élő írók, költők mondanivalóját is elhozza a debreceni olvasókhoz. Érdemes talán azt Is hangoztatnunk, hogy az Alföld ezután kéthavonként jelenik meg, s így még frissebben, még élménytor- zőbben mutathatja meg az élet forrongását. A folyóirat nagy érdeme volt eddig is, hogy irodalmi jellege mellett sem sikkadt el belőle az élet aktualitása, a kéthónapban történő megjelenés pedig egyenesen elősegíti ezt. így taiúi lehetünk annak, hogy az élet új ságszerű, naponkénti problémái, gondjai, hogy higgadnak irodalommá, de olyan irodalommá, amely nevel, agitál, és a napi feladatok még hiánytalanabb elvégzésére buzdít. lírás közepén nyíl a Szabadtéri Színpad Június közepén megkezdődnek az előadások a Lenin parki Szabadtéri Színpadon. A szabadtéri előadássorozatot a Debreceni Népi Együttes nyitja meg. Ezután az Állami Operahéz szólótáncosainak felléptével balett-est következik, majd Svéd Sándor, Fodor János Kossuth-díjasoik és Remsey Győző Szerenád és Bordal esten lépnek fel a MÁV Filharmonikusok közreműködésével. A nyári programon egy Csajkovszkij-est megrendezése' is szerepel, a budapesti MÁV Szimfonikusok és a debreceni MÁV Filharmonikusok Zenekarát Ferencsiík János Kossuth-díjas vezényli, közreműködik Zathureczky Ede hegedűművész. Ezenkívül operaest Gyurkovics Mária felléptével, a Fővárosi Népi Zenekar, valamint a Nyírfácska szovjet együttes vendégjátéka szerepel a nyári programon. Péntek este mufatfa ke a CsÉiiai Színház S nagy ékszerészt MAGYAR ÍROK UTAZTAK A román népköztársaságba, — Hub.:y Miklós és Hegedűs Géza írók a magyar — román kulturális egyezmény keretében egyhónapi tanulmányútra utaztak a Román N épköztársaságba. Június 3-án, pénteken este 8 órakor a Csokonai Színház Karinthy Frigyes és Majoros István: A nagy ékszerész című darabját mutatja be. A szatirikus dráma rávilágít a kapitalista világ korruptságára, viszszásságaij-a. Megdöbbentő, c gybe n a gúny fegyverével fest éles képet erről a romlott környezetről s az ebben a környezetben élő erkölcsileg lezüllött emberekről. Ezt a drámát itt, Debrecenben játsszák először. K Ö V V VE S P O L c Szabó Pál: Tavaszi szél A regény első kiadását agyonhallgatták, pedig a könyv a „Harangoznak“, az „Őszi vetés"’ és a „Góz-trilógia“ mellett Szabó Pál egyik legjobban megszerkesztett regénye. A cselekmény 1945 tavaszán és nyarán játszódik, a földosztás után. A könyv főszereplője, Forrás István egyéni gazdálkodó számára 'a lótartás a világ központi problémája. Mihelyt egy lovat szerzett, égetővé válik a kérdés, hogy hogyan szerezzen melléje egy másikat, más háziállatot stb. Mikor a ió elpusztul, úgy látszik, Forrás István maga köré épített egész kis világa összeomlik. Az író azt bizonyítja be, hogy az egyéni gazdálkodás útja csak ideig-óráig járható út, csak átmeneti állapot, de a végső megoldást csakis a társas gazdálkodás adhatja meg. Az író a kisparaszti gazdálkodás előbb-utóbb bekövetkezendő csődjét mutatja be s bebizonyítja, hogy nincs más kiút, mint amit a józan megfontolás szab meg. Szabó Pál írói kvalitásai közül bűbájos humora érvényesül leginkább ebben, a művében. A iegkéteégbeejtőbb helyzeteket, a legkomolyabb fordulatokat is humorral oldja meg. A könyv méltó helyet foglal el Szabó Pál életművében. Mai magyar költők lizeneay verseskötete az Ünnepi Köny vhétén Ma magyar költőink nem kevesebb, mint 11 varseskötettel jelentkeztek az idei Ünnepi Könyvhéten. Darázs Endre Tüzek tánca című kötetével, Fodor András Hazafelé címmel első verseskötetével jelentkezik. Gereblyés László, a magyar munkásmozgalom régi, harcos költője a franciaországi ellenállási mozgalom és csehszlovákiai utazása élményeit foglalta versekbe Fölfelé című kötetében.' Hollós Korvin Lajos Harminc esztendő címmel gyűjtötte egybe 1321- től írt versei legjavát. Jobbágy Károly most megjelent első verseskötete a Feltámadás. KucZka Péter Jónapot című űj kötete négy év költői fejlődését tükrözi. Reményi Béla új verseit válogatta össze Levél a fán címmel. Sipos Gyula Tíz éve címmel szólaltatja meg költői élményeit. — Somlyó György Jegenyék a parton című kötetében a családról, a szerelemről, a béke megőrzéséről dalol. Uj költőnő: Szécsi Margit jelentkezik Március című első kötetével. Takáts Gyula Az emberekhez című versgyűjteménye két évtized költői munkásságáról ad számot. Megemlíthetjük még, hogy Nadányi Zoltán. a nemrég elhunyt költő Arany piros pillangó című kötete is kapható a könyvhéten.
