Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-17 / 141. szám

Mai számból: A. A, Rapohin elvtárs felszólalása a DISZ 11. kongresszusán, A szovjet ifjak és lányok további sikeréket kívánnak magyar barátaiknak (3. oldal) — A Szoboszlói Gépállomás felkészüli az aratásra, cséplésre (3. oldal) — Újabb üzemek fejezték be félévi tervüket (4. oldal) XII. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM ÄRA : 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955. JUNIUS 17; A DISZ feladatai a falusi ifjúság közölt A DISZ II, KONQRESSZUSÁNAK MÁSODIK NAPJA A DISZ II. kongresszusa csütörtökön foly­tatta tanácskozásait az Országiláz kongresszusi termében. Csütörtökön a délelőtti ülésen Koblov Er­zsébet, a DISZ Vas megyei bizottságának első titkára elnökölt. Az ülés a módosított szervezeti szabályzat előkészítésére öttagú bizottságot vá­lasztott. Ezután megkezdték a kongresszus második napirendi pontjának tárgyalását. Gosztonyi Já­nos, a DISZ Központi Vezetőségének titkára tar­tott beszámolót a DISZ feladatairól a falust ifjúság között. Gosztonyi János elvtárs beszéde Gosztonyi János beszéde elején azokról a hatalmas változásokról beszélt, amelyek a felszabadulás óta a parasztság életében végbe­mentek. Ezt a nagy változást bi­zonyítja, hogy ma már számos új falusi iskola, 3819 falusi könyvtár, 1858 falusi kultúr'hóz, 2378 falusi mozi biztosítja egyre szélesebb körben a dolgozó pa­rasztfiatalok művelődését. Megnövekedett a dolgozó pa­rasztifjúság szerepe az ország politikai életében, képviselői ott ülnek az országgyűlésben, tízezrével tanulnak közép- és főiskolákon, ezrével és tízezré­vel váltak kiváló szakembe­rekké. Parasztfiatatok legjobb­jai néphadseregünk tisztjei let­tek s számosán közülük fontos beosztásokat töltenek be poli­tikai és gazdasági életünk kü­lönböző területein. Gosztonyi János ezután így folytatta: Itt, a kongresszuson. is mondjunk azért köszönetét a ba­ráti szovjet népnek, szeretett pártunknak, s népi demőkrá- ciánk vezető erejének, hős mun­kásosztályunknak, a dolgozó pa­rasztifjúság megváltozott életéért. Falvaink életében bekövetke­zett mélyreható változások ered­ményeként formálódott, fejlődött dolgozó parasztifjúságunk politi­kai, erkölcsi arculata is. A dol­gozó parasztifjúság nevelésében nagy szerepet játszik ifjúsági szö­vetségünk. Ma már több mint öt­ezer falusi DISZ alapszervezet­ben több mint kétszázezer dolgo­zó parasztfiatal tagja ifjúsági szövetségünknek. Alapszerveze- teink jó munkájukkal számos he­lyen kivívták már az egész falu megbecsülését, s községük gazda­sági, politikai és kulturális éle­tének nélkülözhetetlen tényezői­vé váltak. Falusi szervezeteinknek részük van abban, 'hogy az elmúlt esz­tendőkben több tízezer fiatal lé­pett a szövetkezeti gazdálkodás útjára, hogy gépállomásainkon és állami gazdaságainkban ma­gas. kitüntetéssel jutalmazott fia­tal munkahősök egész sora dol­gozik, hogy a parasztfiatalok százezrei pél­dásan vesznek részt a mező­gazdasági munkában — és falun is kialakulóban van pártunk és dolgozó népünk leg­főbb célkitűzéséért — a szocia­lizmus építéséért küzdő, új arcú magyar parasztifjúság. A DISZ további sikereinek forrása a párt politikájáért való harc Ifjúsági szövetségünk nevéhez ina már olyan sikeres termelési akciók fűződnek, mint az ifjú­sági cséplőcsapatok, az országos ifjúsági silózó brigádok, az ifjú traktoristák és traktoros brigádok versenye. Falusi DISZ szerveze­teink eredményei munkáját iga­zolja, hogy az elmúlt esztendők­ben számos fiatal vált szakmája kiváló mesterévé, a szocializmus építésének ifjú hősévé. 1954-ben négy falusi fiatalt tüntetett ki államunk a Szocialista Munka Hőse aranycsillagával. Köztük van Sziveri Sálmán, a mágócsi Rákóczi TSZ elnöke, aki itt ül közöttünk a kongresszuson. Több dolgozó parasztfiatai kapott Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendet, köztük ifj. Köntés József, a Jósz- kiseri Gépállomás fiatal trakto­rosa. E’v társak! Eredményeink — folytatta Gosztonyi János —, melyekről Czakali elvtárs szólott a Köz­ponti Vezetőség beszámolójában, melyeket az imént is említettünk — mindenekelőtt a párt vezeté­sének, a párt gondoskodásának köszönhetők. Az elmúlt tíz esztendőben nem >'o!t olyan időszak, amikor dolgozó parasztifjúságunk, if­júsági szövetségünk ne érezte volna harcokban edzett pártunk irányító, segítő kezét. A párt politikája lelkesítette falun a szocialista építömunka ifjú él­harcosait, a falusi diszistakat, amikor országos jelentőségű termelési mozgalmakat kezde­ményeztek a terméshozamok emelése érdekében A párt politikájáért való harc, szövetségünk munkájának alapja, további sikereink forrása. Gosztonyi elvtárs ezután a Központi Vezetőség legutóbbi ha­tározatáról szólt. Pártunk határozatából adódóan példátlanul nagyszerű feladat áll népünk, ifjúságunk előtt — meg­teremtem a szocialista mezőgaz­daságot és ezzel létrehozni or­szágunk egységes, szocialista tár­sadalmát — mondotta. Most rajtunk — elsősorban fa­lusi szervezeteinken — a sor, hogy harcba induljanak a párt Központi Vezetősége határozatá­nak végrehajtásáért. Vonják be a fiatalok mind nagyobb töme­geit a falu szocialista építésébe, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésébe, a mezőgazdasági termeles fellendítésébe. Ez a mi legfontosabb feladatunk a falun. Elvtársak! Ma már dolgozó parasztifjósá­gunk húsz százaléka a mezőgaz­daság szocialista szektorábarí dol­gozik. Abban, hogy a dolgozó paraszt­fiatalok élenjáró része a nagy­üzemi gazdálkodás útjára lé­pett. kétségtelen része van a DISZ nevelő, szervező munká- 4sr»k. k Mégis hiba lenne megfeledkezni arról, hogy az elmúlt másfél esz­tendőben ifjúsági szövetségünk és ifjúsági szövetségünk Köz­ponti Vezetősége nem fordított kellő figyelmet a mezőgazdaság szocialista szektorának segítésé­re, nem segítettük eléggé az egyé­nileg dolgozó, parasztiia talokat a szövetkezés útjára. Elhanyagol­tuk a fiatal termelőszövetkezeti tagok nevelését. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy a fiatalok egy része, megtorpanva a kezdeti nehézségektől, kilépett a termelő­szövetkezetből. Dolgozó parasztifjúságunk ne­velésében is nagy károkat oko- ’ zott a jobboldali elhajlás. Azok, a pártunk parasztpolitikáját eltor­zító jobboldali nézetek, amelye­ket Nagy Imre elvtáirs és köve­tői hirdettek, átmenetileg elho­mályosították parasztifjúságunk egy része előtt a szocializmus vi­lágos távlatait. Pártunk szétzúz­ta a káros nézeteket és ismétel­ten megmutatta, hogy a dolgozó parasztság, a dolgozó parasztfia­talok felemelkedésének, boldo­gabb jövőjének egyetlen útja a szövetkezeti út, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. íme nézzük, hogyan él a ceglé­di Nagy Sztálin Termelőszövet­kezet 156 fiatalja? A szövetkezet­ben tavaly egy főre átlagosan 350 munkaegység jutott, és minden munkaegység 30,93 forintot érti 1,57 kiló kukoricát, közel 2 kiló búzát, 1,5 kiló burgonyát, 6 deka cukrot, 40 deka 'hagymát, fél li­ter bort, két deci pálinkát és hét forintnyi készpénzt kaptak egy munkaegységre, nem számítva a zöldségféléket, gyümölcsöt. 36 fiatal vett új télikabátot, nyolcán kerékpárt, öten rádiót, Nagy Er­zsébet — aki két éve termelőszö­vetkezeti tag — teljes hálószoba- bútort vásárolt — és tehetne to­vább folytatni a sort, De ne gondolja senki, hogy a jövedelem egyedül képet ad a ceglédi Nagy Sztálin fiataljainak életéről. Minden főbb mezőgazda- sági munkát géppel végeznek, s ez egyre inkább megszabadítja őket a látástól vakulásig tartó nehéz fizikai munkától. A szö­vetkezetben eleven sportélet fo­lyik. Két csapatra való futball, férfi, női röplabda, asztalitenisz, sakk és atlétikai felszerelés áll a fiatalok rendelkezésére. Tavaly ebben a termelőszövetkeze'. ben egy-egy fiatal átlagosan 55 mozi­előadást látott. Szép kultúrhá- zuk, jó kultúr- és tánccsoportjuk van. Az egyénileg dolgozó parasztfiatalok között terjessze a DISZ a szövetkezeti gazdálkodás eszméjét S nemcsak a ceglédi Nagy Sztálin fiataljai élnek így, hiszen az országban Sfcámos olyan ter­melés zövekezet van, amelynek jövedelme lényegesen magasabb, mint a ceglédi Nagy Sztálin TSZ-é. Tudjuk még nincs min­denhol így. Uj életet építeni a régi helyébe nem megy egyik napról a másikra, s nem megy a nehézségek, akadályok leküzdé­se nélkül. De a nagyüzemi szo­cialista mezőgazdaság előbb- utóbb mindenütt megnyitja a dolgozó parasztifjúság előtt a fel- emelkedés kapuját. Éppen az ifjúságra vár e tekin­tetben úttörői, hivatás. Az ifjúság nagyszerű jellem­vonása, hogy különösen fogékony az új iránt. Ez az ifjú élet ter­mészetes velejárója s ilyen a mi ifjúságunk is. Rákosi elvtárs ar­ra tanít bennünket, hogy „az ifjúságnak merészebb a szemhatára,., az ifjúság fogé­konyabb az új iránt és ezt a fogékonyságot ki kell fejlesz­teni”. Ha ösztönözzük, bátorítják a dol­gozó parasztfiataloknak ezt a tu­lajdonságát, az elsők között ké­szek szakítani a kisparaszti gaz­daság elmaradottságával, szák korlátáival. A DISZ feladata, hogy szünte­lenül terjessze az egyénileg dolgozó parasztfiatalok között a szövetkezeti gazdálkodás esz­méjét, a világ legfejlettebb me­zőgazdaságának, a Szovjet­unió szocialista mezőgazdasá­gának, valamint jól dolgozó ter­melőszövetkezeteink példáján bizonyítva a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét és nagyszerű távlatait. Elvtársak! Az utóbbi hetekben az ország különböző részéből érkeznek hí­rek, hogy — szakítva a régi meg­szokott úttal — egyre több di- szista fiatal lépi át a termelőszö­vetkezet küszöbét. Nem egy he- L'vep- & falusi DISZ szervezet tit­kárának elhatározását követve kérték a diszisták felvételüket a termelőszövetkezetbe. Dolgozzunk tehát úgy, hogy példamutató kezdeményezése­ket egyre több fiatal, egyre több DISZ szervezet kövesse, hogy válaszolva pártunk Központi Vezetőségének határozatára, már a közeli hónapokban a fia­talok mind nagyobb, tömegei lépjenek a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára! Ez elvtár­sak, a mi legfontosabb, ’ leg­alapvetőbb feladatunk a falun. Elvtársak! Pártunk III. kong­resszusa és Központi Vezetősé­gének ez év júniusi határozata hangsúlyozta, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezésével egyidejűleg meg kell oldani a mezőgazdasági termelés gyors­ütemű fejlesztését. E feladat azt követeli tőlünk, hogy a dolgozó parasztifjúság százezres tömegeit példamutató munkára neveljük. Az első kongresszus óta eltelt öt esztendő alatt falusi szerveze­teink jelentős része eredménye­sen vett részt a mezőgazdasági munkákban. A diszisták, fiata­lok és úttörők tíz- és százezrei kapcsolódtak be évről évre az ország fásításába és csupán ta­valy mintegy 20 millió facseme­tét és suhángot ültettek el. Az elmúlt öt esztendőben évenként átlag kétezer önkéntes ifjúsági aratóbrigád dolgozott s mintegy 30 ezer úttörő vett részt a ka- lászbegyűjtésben. Az ifjúsági cséplőmunkacsapatok első orszá­gos versenyében 2197 brigád 62 ezer tagjával mintegy ötmillió mázsa gabonát csépelt el. Szervezeteink többszáz diszís- tát és fiatalt küldtek az állatte­nyésztésbe. A DISZ szervezetek igen sok faluban védnökséget vállaltak a legelők és rétek ápo­lása felett. Kimagasló eredményt hozott az első országos ifjúsági silózó verseny, amelyben 1440 ifjúsági brigád vett részt. A tíi- szisték és fiatalok több mint egy­millió köbméter silótakarmányt készítettek, 35-ször annyit, mint amennyi 1939-ben az egész or­szág silótaikarmányücészlete volt! Termelési mozgalmaink sikere a dolgozó parasztifjúság lelkes, áldozatkész munkája melle* elsősorban annak köszönhető, bogy a Komszomol tapasztala­tait és módszereit alkalmazzuk. Ifjúsági szövetségünk több veze­tőjének, köztük megyei és járási titkárainknak alkalmuk volt köz­vetlenül is tanulmányozni a Kom­szomol falusi munkáját. Gosztonyi János ezután hang­súlyozta, hogy a jövőben még fo­kozottabb mértékben felhasznál­ja a DISZ a Komszomol gazdag tapasztalatait. Elvtársak! Az elmúlt év tapasz­talatai alapján akikor vehetünk részt legeredményesebben a jú­niusi párthatározat végrehajtá­sában, ha a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésének néhány ion- fos feladatára összpontosítj uk az ifjúság, a DISZ erejének döntő részét. A DISZ vállaljon védnökséget az országos silózási terv teljesítése felett A kenyérgabona termelésben most közvetlenül előttünk álló feladat az, hogy időben és vesz- teség nélkül végezzük el az ara­tást, cséplést. A falusi DISZ szer­vezetek ezért a következő hetek­ben erejük jelentős részét az ifjú kombájnisták és aratógépkeze­lők, az ifjúsági aratóbrigádok és cséplő munkacsapatok segítésére fordítsák. Javasoljuk a kongresszusnak, hogy hirdesse meg az ifjúsági cséplő-munkacsapatok második országos versenyét. (Nagy taps.) Állattenyésztésünk fejlesztése, a szilárd taikarmánybázis biztosí­tása érdekében az idén újra meg­szervezzük az országos ifjúsági siíózási versenyt. A tavalyi ered- bF.olytatása a Z, oldalonJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom