Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-14 / 138. szám

3 NÉPLAP Az újirázi Lenin TSZ példás munkája a mezőgazdasági termelés növeléséért, A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉÉRT A Központi Vezetőség határozata értelmében szervezi munkáját a tsz — „A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését elsősor- ban a meglévő termelőszövet­kezetek megszilárdítása, példa­mutató gazdálkodása mozdítja elő.“ A Központi Vezetőség júniusi határozata mondja ki ezeket a szavakat. Valóban, a példamutató gazdálkodás döntő vonzóerő. Ez győzi meg az egyénileg dolgozó parasztságot arról, hogy többet, jobbat lehet termelni a közös nagyüzemi gazdálkodásban, több­bet lehet begyűjteni a kamarába, s többet kapnak az októberi osz­tásnál, mint azok, akik az egyéni parcellákon dolgozgatnak, és nem élvezhetik a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeit. Az újirázi Lenin Termelőszövetkezet megfelel en­nek a követelménynek, melyet a Központi Vezetőség határozata előír. Példamutatóan gazdálko­dik. Jó a tsz vonzóereje, amit legékesebben bizonyít az, hogy az elmúlt év októberétől a mai na­pig szinte egymásnak adják a kilincset azok, akik a Lenin Ter­melőszövetkezetben kívánnak dolgozni. A szövetkezet jogosan büszke arra, hogy eddig már 40 új be­lépője van. Ezt köszönheti pél­dás gazdálkodásának, s annak a jó baráti viszonynak, amely a tagságot és annak vezetőit az egyéni dolgozó parasztsághoz fűzi. „A termelőszövetkezetek tart­sanak szoros baráti kapcsolatot az egyénileg dolgozó parasz­tokkal, ismertessék velük szö­vetkezetük eredményeit így szól a Központi Vezetőség júniusi határozatának másik pontja. Ennek a pontnak is meg­felelnek a Lenin Termelőszövet­kezetben. Mér határozatba hoz­ták, hogy június és július hónap ban tartandó közgyűlésükre sze mély szerint hívnak meg 25—30 egyénileg dolgozó parasztot a községből, hogy meghallgassák az elnöki beszámolót. Lássák, ho­gyan dolgoznak, milyen eredmé­nyeket értek el, s hogyan irányít a tagság a közgyűlésen, mint a szövetkezet gazdája. Kimondották azt is, hogy jú­niusban a vasárnapokon 12 he­lyen tartanak a községben kis- gyűlést a termelőszövetkezet tag­jai, hogy ismertessék az egyéni­leg dolgozó parasztokkal a ter­melőszövetkezeti alapszabályt, és elmondják eddigi eredményeiket munkáikat. A tsz földjei a szövetkezetért agitálnak Ezeken a kisgyűléseken köny- nyű dolga lesz a termelőszövet­kezet vezetőinek, és tagjainak, amikor ismertetik a Lenin mun­káját, amikor rámutatnak majd arra, hogy mennyivel előnyösebb a közös nagyüzemi gazdálkodás mint az egyéni földeken való termelés. Könnyű lesz a felada­tuk, mert a termelőszövetkezet földjei mindenkinek meggyőző módon bizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. A Lenin őszi árpája a legszebb a faluban, közepes termetű em­bernek a fejebúbja se látszik ki belőle. A kalásza már meghaj­totta a fejét. Aki látja, legkeve­sebb 16 mázsás termést vár ettől az árpától. A búzája is gyönyörű. Széli József elvtárs, a termelő­szövetkezet elnöke hatalmas ter­kazalba került 450 mázsa I. osz­tályú lucerna. Kell a jó szólastakarmány, mert jól tejelő teheneik vannak. A fejőgulyás úgy véli: száján ke­resztül lehet fejini a tehenet. Ez azt jelenti: ahogy takarmányoz- nak, úgy tejel a tehén. Jelenleg 23 tehenet fejnek, a fejési átlag 11 liter, s ezt tovább javítják. A tsz legjobb tehene a Juci, 24 liter tejet ad, 3 és fél százalékos zsírtartalommal. Ebben a ter­melőszövetkezetben nem rnond­Széll József, a tsz elnöke a szövetkezet búzáját nézi metű ember, de mikor beállt a búzába, hogy megnézze, hogyan áll a kalászolás,' válláig ért a búza. A dűlőutak mentén, ahol a Le­nin 355 holdas búzatáblája, s 70 holdas árpatáblája húzódik, gyö­nyörűsége telik mindenkinek ab­ban a látványban, amit a tömör falként magasodó, kalászai ó ga­bonák mutatnak. A gép segíti a takar mánybeíakamt ást A Lenin TSZ tagjainak műn- kaja arról beszél, hogy megfon tolva, az új módszerek alkalma­zásával úgy gazdálkodnak, hogy a tagságnak minél nagyobb jö­vedelmet biztosíthassanak. A ter­melőszövetkezetben az ember a fő cél. A tagokért történik itt minden, ezt tudják a tagok, azért is megy olyan jól a munka. De tudják azt is, hogy amikor ma­guknak szorgalmas munkával nagy jövedelmet biztosítanak, ugyanakkor a népgazdaság aszta­lára is több és igen jó minőségű mezőgazdasági terményt és állati terméket adnak. Itt volt a lucemahetakarítás ideje. A tagság el volt foglalva a sok-sok munkával, de mégsem érezték, hogy torlódik a munka, mert segített nekik a lucerna be­takarításban a gép. A fűkasza vágta a haragoszöld lucernát pergett a rendsodró gép, s egy­kettőre rendberakva, szárítva ják azt, hogy ráfizetés a szarvas- marha tartás. Becsületesen ápol­ják, gondosan takarmányozzák állataikat. Az eredmény meg is van. A legutóbbi hónapban több, mint húszezer forintot kaptak csak a tejért. A május havi átlagos munkaegység 34 — Minden jónak alapja a munka — mondja Szél! Józset elvtárs, a termelőszövetkezet el­nöke. Látszik a termelőszövetke­zetben, hogy ezt a mondást itt valóra is váltják. Májusban 207-en dolgoztak a szövetkezet­ben. Az átlagos munkaegység 34. Ez a szám bizonyítja, hogy ala­posan kivették a részüket a ta­gok a munkából, hiszen május 31 napos, a vasárnapokat is számítva. A szorgalmas munka emeli a tagság jövedelmét, a közös terü­let gondos megművelése évről évre növeli a tagság jólétét. S en­nek a jólétnek igen hatásos meg­nyilvánulásai láthatók abban is, hogy a tagság módosán, igen szépen öltözködik. Egyre-másra építik az új családi házakat. Már sokan építettek házat a Lenin tagjai közül. Ez évben Nyári István, Nacsa György, Mazofka Pál, Hőgyes Ferenc, Fodor János, Zsári Már­ton, Hőgyes János, Német János Stäbe Ferenc épített, vagy még most építi házát. A termelőszövetkezet irodájá­ba a napokban sietett be nagy lihegve Fodor János, az esti órák­ban. Nagy baj van. Segíts rajtam Széli elvtárs — fordult az elnök­höz. Elfogyott az építkezésnél a cement, ha teheted, adjál egy zsákkal, majd visszaadom. — Ha csak ennyi a baj, azon segíthetünk — mondotta az el­nök — és már írta is a cédulát, hogy adjanak ki a tsz raktárából azonnal egy zsák cementet. A tagság nótaszóval dolgozik, vidám és megelégedett. Nincs hiánya semmiben. A szövetkezet eddig minden munkaegységre 4 forint előleget adott. A tagok lát­ják munkájuk eredményét. Lát­ják kincsüket, a 90 holdas rizs­telepet, melynek túlnyomó részét kemény munkában verejtékezve sáncolták. Kedvezőek a ‘érmés kilátások. Bizonyára elérik a hol dankénti húsz mázsás, vagy még? nagyobb termést, mint ahogy az ♦ elmúlt évben is elérték. Az 50? holdas cukorrépatábla, a 183 hol-? das tengeri, az 5 'holdas öutözé-♦ ses kertészet, mind-mmd csupa boldog ígéret. Gazdag lesz itt s betakarítás a Lenin földjén. Ez évben még gazdagabb lesz a tagság. Jó munkájuk eredménye az is. hogy az állam iránti kötelezett­ségek teljesítésében példamuta­tók lehetnek. Az egész évi tej-, tojás-, baromfibeadást már ren­dezték. A sertésbeadás túlnyomó részét teljesítették már, s e hó­nap 26-án adják be azt a sertést, ami még hiányzik az évi terv teljesítéséhez. — Hát így állunk — mondotta az eredmények számbavétele után Széli József, a tsz elnöke. — Az eredményeinket nem rejtjük véka alá. Tudjuk: feladatunk az is, hogy a még egyénileg dolgo­zó parasztságot ahhoz a jó sors hoz segítsük, amihez mi, a szö-$ vetkezetben jutottunk. Már meg-? állapodtunk a tanáccsal, hogy af termelőszövetkezet a ranácsháza | előtt nagy táblát helyez el, ame-X lyen úgyszólván naponta ismer-? tétjük termelőszövetkezetünk? életének eseményeit,- az elért? eredményeket, tagságunk jövedel-? mét. Ki fejezte be új háza épí-? tését, ki, milyen eredményt ért? el a munkában. Legyen a szövet- ? kezet élete nyitott könyv az egész*’ falu előtt. Nem dicsekvésképpen mondom, de úgy gondolom, hogy ebből a könyvből tanulni lehet azoknak, akiket még hátrafelé húz a megszokott régimódi élet­forma. Újra Betolta vendégszerepel a Szovjet Ének- és Táncegyüttes A Szovjet Ének.- és Tánc- együttes franciaországi körút­járól visszatérve ismét Debre­cenben vendégszerepei. A Szovjet Ének- és Táncegyüt­test már ismeri közönségünk, januári szereplésük ízelítőt adott tehetségükből, sokszínű művészetükből. Franciaország­ban is nagy sikerrel szerepel­tek, s ez az együttes újra vá­rosunkba érkezett, hogy itt tartson előadást. Az ÉneK- és Táncegyüttes ma este 8 órai kezdettel a Köz­ponti Kultúrotthon nagyter­mében tartja műsorát. A mű­soron orosz, magyar, katonai és népi táncok, valamint orosz, magyar ének- és zeneszámok szerepelnek. Az együttes mű­vészeti vezetője Alexander Tu- picin, koreográfus: Vladimir Vaszilkov, zenekari vezető: Alexander Folomikin, karnagy: Borisz Nikoronov. A Lenin TSZ a Központi Ve­zetőség határozatának szellemé- ben végzi saját munkáját, de el-; végzi felvilágosító munkáját az< egyénileg dolgozó parasztok kö­zött is, s velük szoros barátság­ban, a jó példát, jó eredményt 4 előtárva építi falun a szocializ-J must. BENCZE MIHÁLY J Igen szép és hasznos könyvecske je­lent meg a közelmúlt napokban a Nép­művelési Minisztérium Múzeumi Főosz­tálya kiadásában, a Múzeumi Füzetek U. számaként. A könyv szerzője Béres .1 n d r á s. a Béri Múzeum munkatársa egyik legrégibb és nagy hírnévnek ör­vendő debreceni kisiparnak, a szűrké- szitőknek a múltját, munkásságát és művészetét dolgozta fel. A könyv első­sorban ismeretterjesztő célzattal készült, de amellett, hogy valóban élvezetes ol­vasmány. teljes anyagában tudományos hitelű munka is. Megtudjuk a könyvecskéből, hogy a debreceni szűrszabó céh még 1395-ben alakult. így országos viszonylatban is a régi céhek közé tartozik. (Az első ma­gyarországi céhlevél 1307-ből való.) A szűrszabó céh a XVI11—X1X. században komolg tekintélyre tesz szert, de soha­sem fejlődik túl a kézművesség fokán. A szűrszabó céh belső életéről egy 1815- bői való céhszabályzat teljes szövegköz­lésével ismertet meg bennünket a szerző. A céharticulusok híven tükrözik a deb­rcni szűrszabó céh mélyen emberi s pu­ritán morálra épülő magatartását. Igen szép példáját látjuk a szolidaritásnak és az emberiességnek, amikor a céh a leg­különfélébb kedvezményekkel igyekszik segíteni a szegényebb iparosokat, az öz­vegyeket és árvákat (9., 12., 17., 18., 19., 20. art.) A céhszervezet azonban a feudalizmus bomlásának korszakában igen sok tekintetben elavult, sőt gátjává lelt a fejlődésnek, mivel nem engedte meg azt, hogy tökéletesebb termelőesz­közökkel a gyárosodás felé fejlődjön. Éppen ezért a XIX. század második fe­lében a kapitalizmus szabadversenye kérlelhetetlenül eltiporta. Az 1872-es ipartörvény után, amely a magyaror­szági céhek megszüntetéséről intézkedik, a debreceni szűrszabóipar lassan hanyat­lásnak indul, mivel néni képes felvenni a versenyt a gépesített gyáriparral» A XX. századra pedig már csak reliklunt­ként, mint idegenforgalmi érdekesség tengődött néhány szűrszabóműhely a vá­rosban. Külön érdeme a könyvecskének, hogy a debreceni szűrszabóipart nem elszige­telten tárgyalja, hanem összehasonlítva más tiszántúli szürközpontok (Nagyvá­rad, Berettyóújfalu, Derecske, slb.) mű­ködésével. A könyv igazi érdekessége különösen akkor domborodik ki, amikor a szűr készítésével, díszítésével, adás-vevésével, használatával foglalkozik a szerző. Meg­tudjuk. hogy az ősinek vélt gyönyörű debreceni cifraszűr tulajdonképpen nem régibb 100—150 évesnél. Régebben a szűrt nem díszítették. A cifraszűrt éppen úgy, mint más cifra ruhadarabok viseléséi a XIX. század első felében még országos rendelkezések tiltották. A díszes viselet csak a nemeseknek volt megengedve, q jobbágyokról a nemesek letépették a df-X ra ruhadarabokat. A legtöbb mezőváros, ^ így Debrecen is adóit ki ilyen tiltó ren- + delkezést, igy lényegében a cifraszűr J csak a XIX. század második felében tér- ♦ jedhetett el nagyobb mértékben. X A szűr nemcsak a pászlorvilágnak, ha- ♦ nem a parasztéletnek is igen fontos ru-Z hadarabja volt egészen a közelmúlt idő­kig. A modern gyáripar termékei azon­ban egyre inkább kiszorítják a haszná­latból. Ellenben a szűr díszítésnek szép és nemes vonalai meg tér iné kény (tőt eg hatnak az újabb népművészeti minták tervezésében. Dicséret illeti a sorozat szerkesztőjét Solymár Istvánt a könyvecske igen ízléses kiállításáért, melyhez hoz­zájárultak Varga Győző és Meny­hárt József művészi rajzai. vala­mint 22 eredeti, egész lapos fénykép- reprodukció. A könyv méltán reprezentálja váró- X sunk népi iparművészeiben gazdag múlt-t iái. X VARGA GYULA % Balmazújvároson méltán ünnepeitek meg az MSZT fennállásának 10, évfordulóját Szerte az országban meleg szeretettel emlékeztek meg a Magyar-Szovjet Társaság 10 éves fennállásáról, arról a hatal­mas és önzetlen segítségről, amelyet a Szovjetunió nyújtott számunkra. Kedves ünnepség keretében emlékeztünk meg erről Balmazújvároson is. Az ünnepség a magyar és szovjet himnusz hangjaival kezdődött. Utána Nagy Ilona „Láttam a csodák országát“ című verset szavalta el. A szavalat után H. Nagy Gábor elvtárs, a községi tanács vb. titkára mondotta el ünnepi beszédét. Ezen a kedves, baráti ünnep­ségen jutalmazták meg azokat a régi és jól dolgozó MSZT ta­gokat, akik évek hosszú sora óta szorgalmasan, lelkiismere­tesen dolgoznák. Dicsérő okle­velet és MSZT jelvényt kaptak többek között Sándor Ferenc, Debreceni Sándorné, Bordás József, H. Nagy Gábor. Az ün­nepséget a közkedvelt Szibé­riai rapszódia című szovjet film vetítése zárta be. KEGYES SÁNDOR Balmazújvárosi áll. ált. isk. * Hajdúnánáson, a kulturott- hont zsúfolásig megtöltötték az érdeklődök. A Magyar-Szovjet Társaság fennállásának 10 év­fordulóját ünnepelték.' A két nemzet himnuszának eljátszá­sa után Reszegi Imre elvtárs, a hajdúnánási pártbizottság tagja tartotta meg ünnepi be­szédét. Hajdúnánáson ezen az estén 15 dolgozót jutalmaztak meg em­léklappal, akik kiváló munkát végezte!!c az elmúlt- évek során a helyi MSZT szervezetben. Az estét nívóssá és szórakoz­tatóvá tették a Szovjet Litvá­nia című film megtekintése va­lamint a bemutatott népi tánc és szavalatok. KENYERES IRMA Hajdúnánás 4 Zeneművészeti Szakiskola záróhangversenye A Zeneművészeti Szakisko­la Vár-u. 1. sz. alatti helyisé­gében, ma, kedden este 7 órai kezdettel záróhangversenyt tart. Záróvizsgázók az intézet utolsó éves zongora, hegedű, cselló, oboa, klarinét, fagott és utca tanszakos növendékei. 1955. JUNTOS 14. KEDD Á DEBRECENI CIFRASZÜR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom