Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-12 / 137. szám

1835. JUNIUS 12. VASÁRNAP Kelemen Mihály DISZ fiatal a Rákosi-verseny II. díjának nyertese szabadságunkért áldozták életű két. Kelemen Mihály a felszaba­dulás idején apró fiú volt, csak homályos képek maradtak meg emlékezetében. Tehát erről nem sokat beszélhetett a szovjet kato­nának, akitől viszont sokkal töb­bet hallott, s aki megmagyarázta mi az az erő, amely nagy feladat megoldására képes. /““elemen Mihályt a dolgozat írásánál elragadta a hév s több, mint hat oldal terje­delemben fejtette ki nézetét a szovjet-magyar barátságról s a békéről. Nem fukarkodott idéze­tekkel som. Sztálin elvtárstól és — Kelemen Mihály nyerte a Rákosi tanulmányi verseny II. díját! — Mint futótűz terjedt el e nagy esemény híre a Fazekas Mihály Gimnáziumban, ahol Ke­lemen Mihály tanul. A szép ered­ménnyel, amelyet orosznyeivu dolgozatéval elért nemcsak ő, ha­nem iskolája is joggal büszkélked­het. f) z a lelkes, III-os gimnazista kitűnő tanuló, s mint ilyen, sok segítséget adott és ad osztálytársainak. Mint mondják, minden tantárgyban „otthon“ van. de különösen szereti az orosz nyelvet, amelynek ismeretével egy új világ tárul eléje. Részt vesz az orosz-szakkör munkájában, ahol egyre bővíti oroszból nyelv­ismereteit. Nem fordításokból, ha­nem eredeti írásokból ismerkedik a szovjet emberek munkájával, életével. Szorgalmának és lelkese­désének köszönheti, hogy az idei Rákosi tanulmányi versenyen kö­zel 100 dolgozatból az övét találta a bíráló bizottság a második leg­jobbnak. Ha viszont azt számít­juk. hogy Kelemen Mihály heti hét órában tanulja az orosz nyel­vet. akkor a díját első díj számba is vehetnénk, hiszen az első_ díj nyertese a budapesti Gorkij «is­kola tanulója volt. A Gorkij isko­lában pedig több tárgyat orosz nyelven tanulnak. Minden versenyző „A ■magyar- szovjet barátság jelentősege a be­ké védelmében“ című témát kap­ta. Kelemen Mihály igen ügyes ( j^rülov meséből is idézett, keretbe ágyazta mondanivalóját. Otthonról, — a Déli-soron lak­nak — orosz-szakkörre igyekezett. Az állomás előtti szovjet emlék­műnél megállt, s olvasta a felírá­sokat. Ott találkozott egy szovjet katonával, akivel beszélgetni kez­dett. A szovjet katonától megtud­ta, hogy édesapja és testvére a mi ame­lyek tudásának még szélesebb skáláját csillogtatta meg'. Ez a szerény, munkásifjú való­ban példakép lehet osztálytársai előtt. Szülei, akik keservesen ne­velték fel, örömüket találhatják benne. Nemcsak az iskolai évben dolgozik becsületesen, hanem a nyári szünidőt is kihasználja MI A TORNÁDÓ? Részt vett mezőgazdasági munká­ban, s dolgozott építkezésen is. Ezt a nyarat valamelyik ipari vál­lalatnál tölti. Az orosz nyelv ismerete lehető­vé tette számára, hogy hírt kap­jon más népi demokrácia ifjúsá­gának életéről is. Múlt év októ­berében egy bulgár kislány címét kapta meg tanárától. Katona An­nától. Azóta orosz nyelven levele­zik Dimitrova Bonkával, a Sztara Zagora-i építőipari technikum el­ső éves hallgatójával. A levelek­ben megírják egymásnak a két ország ifjúsági szervezetének mű­ködését. Tanulásról, sportról is szó esik. A levelekből Kelemen Mihály részletesebben értesül Bulgária történelméről, ugyanak­kor a bolgár kislány megismeri a debreceni fiatalok életét. Kele­men Mihály is DISZ-tag, az isko­la DISZ-szervezetének tagja, is­kolai sportfelelős. A Honvéd spor­tolója. Kelemen Mihály Debrecenben az ötödik, aki Rákosi tanulmányi versenyen — orosz nyelvűn — dí­jat nyert. Szabó Anna 1953-ban, Urai Éva és Vajó Piroska 1954- ben, Buzáki Judit és Kelemen Mihály pedig 1955-ben tűntek ki a versenyeken szép eredményeik­kel. Mind az öt kiváló tanulót Katona Anna, a Fazekas Mihály Gimnázium tanára tanította oroszra. Azelőtt a Kossuth Gya­korló Gimnáziumban tanított Ka­tona Anna és az előző évek Rá- kosi-verseny nyertesei is tanítvá­nyai voltak. /t/lé§ egy-két hét és évzáró ün- népségre jönnek össze az iskolák diákjai. A Fazekas Mihály Gimnáziumban- ekkor ad­ják át Kelemen Mihálynak a Rá­kosi tanulmányi verseny második díját dokumentáló oklevelet — 500 forint pénzjutalommal. Németi Éva Qtíg-ií iimizjadllt Nagyapáin szegény majoros volt, cselédember, írástudatlan. Félt, ha városba kellett menni, becsapták minden pillanatban. Nem volt elég az állati robot, a hazátlanság, a. fájdalom — bérét levonták, <kijátszotték s tűrnie kellett némán, vakon. Apám talán egy-két évig, ha koptatta az iskola padját. Szegény gyermeknek minek a tudás? Korán libapásztomak adták, de ő nem maradt cseléd sokáig, volt mersze elhagyni a határt, s míg el nem vitték a háborúba, nyáron csépelt, télen gyárba járt. En már egy fokkal magosabbra törtettem a tudomány hegyén, bár elgáncsolták, félrelöktek már pályafutásom elején. De mágnesként vonzott az igazság s kitárult ezernyi rejtelem. Ha nem is értem fel a csúcsra, emberhez méltóbb az életem. Gyermekeim 'inár mily gazdagé',<! Minden iskola sarkig tárva előttük s azon túl a tudás, az alkotás öröme várja őket... Lehet belőlük mérnök, művész, orvos ... övék az élet. S csák egyetlen urat szolgálnak, a hazára lelt magyar népet. TÓTH ENDRE * A költő „A forrás dala“ címen most megjelent kötetéből. Országos esők ssgiisiték a növények fejlődésé! A hideg száraz május után júniusban melegebbre és csapa­dékosabbra fordult az idő. A melegedő és csapadékos időjárás rendkívül előnyösen ha­tott a fejlődésükben visszamaradt növényekre. Nemcsak ä kapá­sok, takarmányfélék és az iparinövények fejlődését segítettel de az esőt a tavaszi kalászosok is jól hasznosították. A Néplap pénteki száma hírt adóit arról az időjárási katasztrófáról, Hindii az elnnUt hét szerdáján várat­lan hirtelenséggel csapolt le a Jlorto- hágj) területére, ahol kíméletlen puszti- •áit okozna végi a száguldott. Kann anyagi kárt okozotf, sót még emberéle­teket is oltolt Jci. „M i a tornád ó“. hogy kelelke- zik és milyen gyakran lép föl? Ezekre a kérdésekre akarok az alábbiakban rö­viden válaszolni.-4 lornáiló, vagy tromha magyarid v i h a r f o r g a t a g, a nyári évszak jelensége. Nyaranta az Alföld és szom­szédos részei erősen fölmelegszenek, s az időjárási folyamatokkal kapcsolatban ide északról vagy nyugatról behatoló hi­deg levegő alsó rétegeiben erősen felhe- viil. A betörő hideg levegő alsó és ma­gosabb rétegei között a hőnicrséklelkü- lönbség erősen megnövekszik, s ez a kö­rülmény a levegő egyensúlyát meabontjd, az bizonytalanná, labilissá lesz. Ebben a bizonytalan egyensiilyú Icgoszlopban az- illán heves felszálló mozgások, zivata­rok. záporok, felhőszakadások keletkez­nek, amit gyakran kísér jégeső, ritkáb­ban pedig tói nádó. A tornádó tehát a közönséges zivatarfrontokon belül ke* 'elkelő kisebb terjedelmű, de igen h e- v e s légö rv é n y, melynek területén a légnyomás igen a l a c s o n‘y r a s ii Ilye d, olyan alacsonyra, amilyen értőket gz csak a trópusi légörvényekben (laifanok, hurikdnok) ér el. A tornádó az eddigi tapasztalatok szerint 8—10 km maccissagi’i ridegekben keletkező, majd lefelé tovább terjedő tölcsérszerü légör­vény, amelynek belsejében rendkívül ritka a levegő. .4 ritka légtérben minden oldatról nagy erővel befelé törnek a légtömegek és ezek a tölcsér körül az óramutató járásával ellenkező irányú örvénylő mozgást végeznek. A tölcsér belsejében viszont a légritkulás következményekép­pen a levegő hatalmas erővel felfelé mo­zog. ami azokra a tárgyakra, melyek felett a légtölcsér elhalad, óriási szívó hatást gyakorol. A fölszálló mozgás következményekép­pen a tölcsér belsejében a vízgőz kon- denrálódik és így a tölcsér láthatóvá válik, Erinek látható jele egy a felhőből lefc'é nyúló és az elefánt ormányához hasonló felhőtölcsér. A felhőből rende­sen egy ilyen ormány nyúlik lefelé, de előfordulnak kettős, sőt hármas tölcsé­rek is. Csakis olyan szélvihart nevezünk tornádónak, amely ilyen ormányszerű felhőtölcsérrel kapcsolatos. A felhőtölcsér aránylag kicsi 50, 150, vagy 500 méter átmérőjű, amely a ziva- tarfronttal halad tovább, és lovahahidási sebessége nem nagy. Ellenben annak a szélnek a sebessége, amely a tölcsér Korm xeieiKeziK onasi. &zt pontosan megmérni nem tudják, mivel nincs olyan műszer, amely ezt a sebességet ki­bírná. Csak az elpusztult tárgyak lejön- léséhez szükséges erőkifejtésből tudunk következtetni a fellépő sebességre. En­nek alapján megállapították. hogy 4—500 m/sec, azaz 1600—2000 km/óra sebességű szelek lépnek fel egy-egy ilyen tornádó­val kapcsolatban. Természetesen alig van olyan emberi építmény, amely egy ilyen szélsebességnek ellen tudna állni. ,4 töl­csérkörüli örvénylés a tárgyakat az óra­mutató járásával ellenkező irányba szór­ja szél. Rendkívül veszedelmes ezenkívül a'töl­csér belsejében fellépő szívó erő. amely a legnehezebb tárgyakat, nemcsak kom­bájnt, de vasúti kocsikat, mozdonyokat, egész szerelvényeket emel föl a magasba és ezt nany távolságra elhajítja. .4 tornádók okozta pusztító.s nem min­dig egyforma. Ormányszerű tölcsérek gyakran lépnek föl a nyári zivataroknál, , * felhőknél. A földfelszíni építményekre és * az emberre nézve azonban csak akkor válnak ezek veszedelmessé, ha a tölcsér a felszín közelébe ér. Gyakran a tölcsér ugrándozó mozgást végez, aminek kö­vetkezményeképpen a pusztítás sem meg­szakítatlan vonalban jelentkezik. Ma­gyarországon nagy pusztítást végző tor­nádók elég ritkán fordulnak rlö. A leg­utóbbi ilyen jelenséget 1924. június 13-nn észlelték a dunántúli Ria községben. Ez Ria-Tnrbágy körül keletkezett és nagyjá­ból észak-északkeleti irányba hatadva Vác fölött haladt át a Dunán és .V<tú­rádban oszlott föl. Nyomát mintegy 50—0g km-nyi úton lehetett követni. A megejtett számítások szerint a szél se­bessége 100 m/sec (360 km/óra) körűt mozgott. A tornádó ájtnl okozott kárt 6 millió pengőre becsülték. Kisebb légörvények, amelyek nem okoznak jelentős pusztítást, gyakrnbb jelenségei időjárásunknak. 1938. augusz­tus 8-án Sőrcgi János, a Déri Múzeum akkori igazgatója fimielt meg és fény­képezett le a Szál már megyei Nábrádon egy Hűen légörvényt. Ez mindössze né­hány szénaboglyát szórt szét. Hasonló jelenségek a múlt év folya­mán is léplek föl, 1954. július 1-én haj­nalban átvonuló zivatarfront nyomán. A r albert-irsai erdőben egy keskeny sávon néhány 100 m hosszban a fák tömegeit csavarta ki és törte derékba. Meg kell még említeni azt, | hogy ezek a jelenségek főleg az Egye- ■ sült Államokban és Indiában jelenthez■ I n*k gyakran és sokkal ' puszi itóbh mér-' fékben, mint nálunk, mert ott ez éven- I ként megismétlődő jelenség. Nálunk vi- \ szőni évtizedek telnek el anélkül, hogvl hírt hallanánk felléptükről. Bqrényi Dénes, Hétköznap déldatt Hattyázan A cukrászda belül is meglep. Dicséretére vál­na akármelyik város­nak. Csinos, tiszta, kel­lemes. Feketét is árul­nak, de sajnos éppen ja­vítják az eszpresszó gé­pet. Ez persze megesik Debrecenben is. Majd­nem szemben van a Pe- tőfi mozi. A Köpeniczki kapitányt játsszák. fovább folytatjuk az utat és bemegyünk a polgári Táncsics TSZ helyiségébe. A helyiség tárva-nyitva, az ajtót nagy felirat díszíti: MSZT !kiállítás. Megnéz­zük. A Magyar—Szovjet Társaság tízesztendős fennállása ünnepségére kiállítást rendezett. Szép művészi képeket látunk a Szovjetunióból, népi demokráciákból, hazánk tízesztendős fejlődésé­ről, szovjet barátaink se­gítségéről. A terem kö­zepén kis csoport ül be­szélgetve. Megismerjük köztük K. Juhász János elvtársat, a Táncsics TSZ elnökhelyettesét. Örömmel újságolja, hogy az eddig átvett gyapjúk között legjobb a Táncsi- :sé. ­A régi vendéglőt és izállodát elhagyva, fiús­én festett üzlethelyisé' (ét találunk a községi lártszervezet mellett, i ^zért mondjuk, hogy « régi vendéglő, mert ez a frissen festett üzlet, új, modern vendéglőt rejt. Rövidesen meg is nyílik. Szép, modern, mint akár melyik nagyvárosi. A főutcai park túlsó olda­lán építkezésihez készü­lődnek. Megtudjuk,' hogy emeletes 7 tanter­mes iskola épül ide, 15-én már hozzá is kez­denek. Uj otthon készül a polgári iskolás gyer­mekeknek. A templomon túl pedig a járási kul- túrház építkezéséhez kezdenek rövidesen. A kultúrház egyemeletes lesz, az anyag már meg is van. Tajti Ferenc vb. titkár éppen most van fent Budapesten, a Nép­művelési Minisztérium­ban a tervekért. Csak egy utcán mentünk végig és máris mennyi újat fedeztünk fel. Eddig még nem is szóltunk a kövezésről, mert a hizlaldától a Tisza-hidig pedig folyik a műút előkészítése. A sok jó mellett meg kell írni, hogy az Útfenntar­tó Vállalat nagyobb gon­dot fordíthatna a por- ialanításra. Épül és szépül Polgár. Bent a községben hét- töznapi munka folyik. 4 végrehajtó bizottság ilést tart, megbeszélik legfontosabb feladato­kat. .4 tanácsházáról jönnek-mennek az, em­berek. Az iskolákban fo­lyik az oktatás. Tanul­nak a gyermekek. A la­kásokban főznek, taka­rítanak az asszonyok. Kint a határban pedig megy a nagy munka, a termés előkészítése, a növényápolás. Szépen halad a munka, élen jár­nak a teremi őszövetke­zetek. Tagságuk az el­múlt két hónap alatt megszaporodott. Uj tsz-ek is alakultaik. 63 család lépett a szocia­lista mezőgazdaság út­jára. Hétköznap van Polgá­ron és szerte a megyé­ben. Nap mint nap új eredményeket hozó dol­gos hétköznap. Sétautunhból el­érünk a Tiszáihoz. Csend van. Sok-sok akác illa­tozik végig a kanyargós parton. A túlsó o’dalon zöld fák és bokrok kö­zött kiemelkedik Tis?"- palkonya. Az erőmű, két kezünk nagy alko­tása. Visszaérkezünk a köz­ségbe. Befejeződött a pá rt-vég reh a j t óbi zc * t s á g ilése. Jönnek kifelé az dvtársak a pártbizott­ság kapuján, s folytat­ók tovább munkájukat. K, E. a N£p LAP Hétköznap délelőtt van. A polgári járási. pártbizottság fehér füg- gönyös ablakán besüt a nap. Valahonnan a Ti­sza felöl friss akácillatot hoz a szél. Tart a végre­hajtó bizottsági ülés. Nézünk kifelé az ablakon, nézzük az ut­cát. Bent halkan folyik a szó. Kint gyermekek mennek el az ablak alatt, kezükben virág. Autó suhan a Tisza-híd felé, két asszony beszél­get a park előtt. Lucer­nás szekér halad lassan, a kocsi mellett napsü­tötte öregember ballag. Éppen az ablak alatt áll meg, cigarettát vesz ki a „dózniból“, hosszú ideig bajlódik a gyufá­val, mert élénk szél fúj a Tisza felől. Kime­gyünk az épületből és lassan sétálunk végig a napsütötte utcán. Nem először vagyunk Polgá­ron és úgy gondoljuk, hogy minden nevezetes­ségét ismerjük már. Vá­rosi ember azt gondja, hogy egy községben nem sok látnivaló van, hogy itt unalmasan folyik az élet. Pedig nem így van. Élénk, kellemes zöld színre festett kirakat ra­gadja meg a figyelmün­ket, Tisza cukrászda. Amikor legutóbb vol- .unk, még nem volt meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom