Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-11 / 136. szám
1355. JUNIUS 11. SZOMBAT N É P L' A P 3 a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és o mezőgazdasági termelés fellendítésének további leiadatairól (Folytatás a 2. oldalról) harc érintse és zavarja munkájukban ezeket a becsületes szakembereket. A szocialista munkaverseny, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik legfőbb mozgató ereje, előre haladásunk egyik legfőbb hajtó ereje. Az élenjáró mezőgazdasági dolgozók tízezreinek gyakorlat) eredményei mutatják meg leginkább azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyekkel a mezőgazdasági termelés fellendítésében rendelkezünk. A mezőgazdaság szocialista szektora élenjáró dolgozóinak tízezrei jelentik számunkra a legnagyobb erőt a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért folyó harcban, ök a haladás, a szocializmus zászlóvivői a mezőgazdaságban, ezért pártunknak és kormányunknak, teljes erejével támogatnia kell őket. Tisztelt Elvtársak! Pártunknak és kormányunknak a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló munkával egyidejűleg komoly erőfeszítéseket kell tennie a mezőgazdasági termelés fellendítésére, továbbfejlesztve azokat az eredményeket, amelyeket az 1953. decemberi határozat végrehajtásában elér-_ tünk. Erőinket mindenekelőtt a legfontosabb kérdések megoldására kell összpontosítanunk: a kenyérgabona, a takarmánytar ma- lés és a kertészet ' fejlesztésére, valamint a szarvasmarhatenyésztés fellendítésére. Egyszer s mindenkorra meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy kenyérgabona termésátlagainak alakulása szinte teljes mértékben az időjárás függvénye legyen. Az élenjáró termelőszövetkezetek és állami gazdaságok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy korszerű agrotechnikai módszerek idejében való alkalmazásával — minden különösebb anyagi befektetés nélkül — .elérhető az i9ő3. decemberi határozatban előírt 1— 1,5 mázsás tenmésátlagnövelés. A tudósoknak és a kutatóknak az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok a kenyérgabona termelés fejlesztésére, mind a kutatásban, mind a legjobb módszerek széleskörű elterjesztésében. Közvetlenül előttünk álló feladat az aratás-cséplés időben és veszteségmentesen való elvégzése és ezzel kenyérgabona ellátásunk biztosítása a következő évre.. A betakarítási szemveszteségek leszorítása katasztrális holdanként legalább 50 kilogrammal, országosan mintegy másfélmillió mázsával több kenyérgabonát jelentene. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kenyérgabona termelés betakarítása nem egyszerű termelési folyamat csupán, hanem igen fontos politikai és gazdasági feladat, amely nagy erőfeszítést követel nemcsak a dolgozó parasztság részéről, hanem a mezőgazdaságot irányító párt- és állami szervek részéről, is. össznépi feladat ez, melynek jó végrehajtásával sok ezer vagon gabonával többet nyerhetünk. A mezőgazdaság szocialista szektorában különös gonddal kell foglalkoznunk a gépi aratás helyes megszervezésévelMár jó előre szembe kell szállni a gépellenes nézetekkel, amelyek az elmúlt évben sok helyen akadályozták az aratósépek és kombájnok jó kihasználását; ez nagy szemveszteséget okozott, amit a folyó évben el kell kerülnünk. Kenyérellátásunk mellett legfontosabb feladatunk, hogv biztosítsuk dolgozó népünk bőséges ellátását állati termékekkel: hússal, tejjel, toi'ássa.1 stb. Bár a hús és más állati termékek fogyasztása az 1938. évihez viszonyítva jelentősen növekedett, mégsem mondhatjuk, hogy a mind magasabb igényekhez képest az ellátás megfelelő lenne. — Mi az oka ennek? Állatállományunk számszerűleg elérte, sőt túl is haladta a felszabadulás előtti mennyiséget. Ez az állomány jóval nagyobb hozamok elérésére képes, termelőképességét azonban még távolról sem használjuk ki főleg azért, mert nem termelünk megfelelő mennyiségű és értékű takarmányt. * Ebbe a helyzetbe nem nyugodhatunk bele. Takarmányszükségletünk biztosításának nem lehet módja a vetésterületek növelése, mert többi növényeink területét sem csökkenthetjük. Az a feladatunk, hogy a mostani takarmányvetésterületeken a helyileg megtermelhető, legértékesebb, legtöbb tápanyagot adó takarmánynövényeket termeljük, azok termésátlagait felemeljük, és így teremtsünk szilárd alapot az állati termékek termelésének jelentős fokozásához. Takarmánynövényeink közül a kukorica és a lucerna a legértékesebb, ezért más, kevésbé értékes takarmánynövények rovására elsősorban ezek vetésterületét kell növelnünk és fokozni termésátlagukat. A kukorica termésátlagai az elmúlt évtizedekben alig növekedtek, pedig úgyszólván nincs még egy olyan növényünik, amelynek termésátlagát úgy fokozhatnánk, mint a kukoricáét. Ennek a legkézenfekvőbb bizonyítéka, hogy azonos termelési viszonyok mellett a jól és rosszul termelő gazdaságok kukorica termésátlagai között 25—30 mázsás, sőt egyes esetekben még ennél is nagyobb a különbség. Mit kell tennünk a nagy átlagtermések eléréséhez a kukoricatermelésben? Mindenekelőtt országosan alkalmaznunk kell mindazokat az agrotechnikai eljárásokat, amelyekkel biztosítani lehet a magas kukoricatermést: őszi trágyázás, őszi mélyszántás, jó vetőmag, legalább háromszori kapálás és nyári gazoló kapálás, a kukorica idejében való törése és a szár haladéktalan felhasználása silótakarmány készítésére. Nagy figyelmet kel! fordítanunk a szarvasinarhaienyésztés fejlesztésére Visszaesés tapasztalható — az állattenyésztés legfontosabb agában, a szarvasmarha tenyésztésben. Különösen rossz a szarvas- marhaállományon belül a tehenek aránya: a tehén és előhasi üsző az összállománynak mindössze 45,7 százaléka. A tehénállomány csökkenésében szerepet játszik az is, hogy a mezőgazdaságot irányító szervek: a Földművelésügyi Minisztérium, elsősorban az állattenyésztésért fe|elős miniszterhelyettes. Magyart András elvtárs, a megyei tanácsok és a mezőgazdasági igazgatóságok, valamint a megyei partbizottságok nem foglalkoztak és még ma sem foglalkoznak kielégítően a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésével. Egyes megyékben olyan káros begyűjtési és felvásárlási gyakorlat alakult ki, hogy a begyűjtési, illetve a felvásárlási terveket a szarvas-marhaállomány, különösen a tehénállomány rovására igyekeznek teljesíteni. Mindezekért súlyos felelősség terheli a Begyűjtési és Élelmiszer- ipari Minisztériumot — személy szerint Mihályi Lászlót, az állatforgalmi igazgatóság vezetőjét —, valamint e két írjimsztérium vidéki begyűjtő és felvásárló szerveinek vezetőit, akik a könnyebb ellenállás irányában haladva ily- módon akarták pótolni a sertésbegyűjtésben mutatkozó elmaradást. A szarvasmarha tenyésztés fejlesztése érdekében mindenekelölt ezen a tűrhetetlen helyzeten ke 1 változtatnunk. Meg keü óvnunk a tehénállományt. Ezért a hús-' beadási terveket más állattenyésztési ágak, elsősorban a s-erlésbeadás, a nagyobb ökör kivágás, a tinó és bika növendékállo- rrnány magasabb súlyra való hizlalása, általában a vágósúly növelése révén kell biztosítanunk. A mezőgazdaságot irányító állami szervek, valamint a megyei párt- és tanácsi szervek az eddigieknél fokozottabban segítsék a termelőszövetkezeteket abban, hogy saját erőforrásaik, r.z állam által nyújtott hitelek és kedvező feltételű akciók felhasználásával nagy hozamú tehenészeteket alakítsanak ki és az egv tehénre jutó évi fejési. átlag már az elkövetkezendő évben egyetlen termelőszövetkezetben só legyen kevesebb 2000 liternél. Hegedűs elvtárs ezután a töld- ség- és gyümölcstermelés feladatairól beszélt, majd így folytatta: Meggyőző politikai munkává] segítsük a begyűjtési tervek teljesítését Tisztelt Központi Vezetőség! Dolgozó népünk kenyérrel, hússal és egyéb élelmiszerekkel való zavartalan és kielégítő ellátása érdekében a mezőgazdasági termelés fejlesztésével egyidejűleg feltétlenül biztosítani kell a beadási kötelezettség maradéktalan es időben történő teljesítését. Az elmúlt évben és részben még ez év I. negyedévében is — annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek élen jártak a beadásban — az állampolgári fegyelem meglazulása és a spekuláció elharapózása következtében a mezőgazdaság egészében mégsem teljesítette a csökkentett beadási terveket. 1954-ben a parasztság mintegy ezer vagon hízott sertéssel, több ezer vagon kenyér- és takarmánygabonával maradt adósa az államnak. Az állampolgári fegyelem lazulása — amely a beadási tervek nem teljesítésében nyilvánult meg — mindenekelőtt azért következett be, mert a jobboldali elhajlás következtében megrótt a kulik szarva, erősödött az üzérkedés a falun. Emellett sokan még pártunk és államunk vezető szerveiben sem értették meg a begyűjtési törvénynek aft a sajátosságát, hogy ez nem Ideiglenes rendszabályt rögzít, hanam gazdasági rendszerünknek egyik legfontosabb, alapvető vonása. A többéves begyűjtési rendszer alapján a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok érdekeltsége a termelésben nem csökken, hiszen a beadási köteiezettséget nem a terméseredmények, hanem la megművelt föld mennyisége ég minősége után állapítják meg. Minden termelőszövetkezeti tag és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt érdekelt abban, hogy többet termeljen, mert így többet vihet a szabadpiacra, ami számára magasabb árat, nagyobb jövedelmet biztosít. Ezért a begyűjtési kötelezettség teljesítése nincs ellentétben a mezőgazdasági termelés fellendítésével. Az állam azonban, még a csökkentett kötelező begyűjtési tervek maradéktalan teljesítése esetén sem rendelkezik olyan nve.ny- nyiségű mezőgazdasági termékkel, amelyre az ellátás szempontjából feltétlenül szükség van. Sok ezer vagon kenyérgabonát, takarmánygabonát, húst, állami szabadfelvásárlás útján kell beszereznünk. Ezt az elmúlt évben megnehezítette a spekuláció elburjánzása, a szabadpiaci áraik spekulatív felhajtása. Az állami szabadfelvásárlás növelése érdekében pártunk és kormányunk bevezette azt a rendszert, hegy egyes fontos iparcikkeket (építőanyagokat, motorkerékpárt, drótfonatot stb.) elsősorban azoknak a dolgozó parasztoknak juttat, akik beadási kötelezettségük teljesítése után fennmaradó terményeik egy részét az államnak sza- badfslvásárlási áron adják el. Emellett a szabadf elvásárlási terveket le kell bontani a községekig és megkívánjuk a községi, járási és megyei tanácsok végrehajtó bizottságaitól, hogy a sza- baáfelvásárlási terveket is teljesítsék. Az állami szabadfelvásárlás mellett továbbra is fenn kell tér- tanunk a szerződéses termelési rendszert, sőt azt a jövőben tovább kell szélesítenünk. Az a lehetőség, hogy a bead isi kötelezettség teljesítése után a termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termékeiket minden korlátozás nélkül, szabadon vihessék piacra, nem ideiglenes rendszabály, ha-* nem népgazdaságunknak egyik alapvető vonása. Nem engedhetjük meg. hogy a termelő és a fogyasztó közé kereskedők, kupecek és spekulánsak ‘kapcsolódjanak, mert ez az árak felvetéséihez, indokolatlan jövedelemszerzéshez vezet, árt mind a termelőiknek, mind a fogyasztóknak. Az eddigieknél sokkal határozottabban érvényt kell szerezni annak a rendszabálynak, amely megtiltja a mezőgazdasági termékek továbbadásra való felvásárlását. A dolgozó parasztság, beleér íve a termelőszövetkezeti tagokat és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is, a jelenlegi árak mellett teljes mértékben érdekeltek a mezőgazdasági termelés növelésében, megtalálják számításukat. A további fejlődés most elsősorban a gazdasági irányító és szervező munkától függ. Hegedűs elvtárs a továbbiakban a mezőgazdasági szakoktatásról és káderekről beszélt, majd így folytatta: ti mezőgazdasági termelés fellendítésének, a dolgozó parasztság felemelkedésének egyedüli útja a szövetkezés A járási pártbizottságoknak és a falusi pártszervezeteknek legjelentősebb feladata most, hogy a kommunistákat harcos ‘kiállásra és példamutatásra neveljék és e tekintetben különösen fontos, hogy a még egyénileg dolgozó paraszt párttagjainkat meggyőzzék a szövetkezeti út helyességéről. Pártunk a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért folyó nagy munkában bizton épít a falun dolgozó kommunistákra, akik az elmúlt évben sok kemény harcot vívtak meg eredményesen és akiknek helytállásától, harcos kiállásától függ-a mezőgazdásá »bf n- jelenleg előttünk álló feladatok végrehajtása is. Pártunk előtt a mezőgazdaság területén két alapvető feladat áll: szocialista alapra helyezni a mezőgazdaságot, ezzel egyidejűleg fellendíteni a mezőgazdasági termelést. Ezt a két feladatot egységesen kell és csak egységesen lehet végrehajtani. A mezőgazdaság szocialista átszervezését és a mezőgazdasági termelés egyidejű fellendítését azért tűzhetjük ki célul, mert népgazdaságunk — amelyben az uralkodó poziciók a munkásosztály kezében vannak, állandóan feilötiő szocialista iparra és ezen balül elsősorban fejlett nehéziparra támaszkodik. Népgazdaságunk, szocialista iparunk biztosítani tud a mező- gazdaság számára minden anyagi lehetőséget, amely a termelés fellendítéséhez és a ■ mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges. Hála munkásosztályunknak a szocialista iparosításban elárt eredményeiért, mert .azok lehetővé teszik azt, hogy nehéziparunk el tudja látni a mező- gazdaságot szántó és univerzál- traktorok ezreivel, kombájnokkal, munkagépekkel, műtrágyával, megfelelő növényvédőszerekkel és minden egyéb fontos termelési eszközzel. A Központi Vezetőség azért tűzheti 'ki célul a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a mezőgazdasági termelés fellendítését, mert államhatalmunk szilárdan a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében van. Népi demokratikus államunk, mint új típusú munkáshatalom, a párt politikájának végrehajtásáért hatalmas arányú politikai és gazdasági szervező munkára képes. A mezőgazdaságban elődünk álló feladatok végrehajthatók, mert a párt, mint egész- társadalmunk elismert vezető ereje, élvezve a dolgozók bizalmát, e feladatok végrehajtására mozgósítani tudja egész társadalmunkat, munkásosztályunkat, dolgozó parasztságunkat, néphez, hű értelmiségünket. A párt irányításával — a pártszervezetekre, a kommunistákra támaszkodva — a mezőgazdaság szocialista átszer- szervezését, a mezőgazdasági termelés fellendítését igazi össznépi üggyé tudjuk tenni. Nagy munkánkban felmérhetetlen támogatást jelent az a megbonthatatlan és egyre erősbödő testvéri barátság, amely országunkat, népünkét a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a többi baráti népi demokráciává! összeköti. Minden lépésünket, amelyet a szocializmus építésében teszünk, segíti a szocializmus és a demokrácia országainak legyőzhetetlen tábora: egyidejűleg minden eredmény, amelyet ezen a téren elérünk, hozzájárulás az emberi haladás, a béke nagy ügyéhez. Ez a tudat is növeli népünk és pártunk erejét és egységét, a szocialista Magyarország megteremtéséért- folyó harcban. Nem kétséges, hogy a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, a néphez hű értelmiség pártunk és kormányunk irányításával ■■teg- oldja mindazokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdaság területén előttünk állanak, megteremti a szocialista mezőgazdaságot és ezzel létrehozza hazánkban a szocialista társadalmat és a szocialista népgazdaságot, Amely „mindkét lábával a szocialista talajon áll“, szocialista iparra és szocialista mezőgazdaságra támaszkodik. (MTI) Éliizem lelt az Egyek! és Nádudvari Gépállomás A felszabadulási versenyben gépállomásaink csaknem kivédd nélkül szép eredményt értek el. A tavaszi munkákban nagyon sok segítséget adtak a termelőszövetkezeteknek. A jó munka eredménye az, hogy megyénk Gépállomási Igazgatósága a felszabadulási verseny végső kiértékelésénél országosan a második helyezést érte el. A Nádudvari és az Egyeki Gépállomás élüzem lett, a Vámospércsi Gépállomás pedig országosan a harmadik lett a gépállonúsak versenyében.
