Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-10 / 135. szám

Mai számból A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határo­zata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgaz­dasági termelés fellendítésének további feladatairól (Folytatás az előző számunkból 2—3 oldal) — Emlékezzünk Lidicére (4. oldal) XII ÉVFOLYAM, 135. ^jZÁM Fordulatot a megye építőiparában! A Hajdú-Bihar megyei építő­ipar vállalatok komoly fejlődést érter el a felszabadulás tíz esz­tendeje alatt. Az eredmények ann; 1 figyelemre méltóbbak, mert az i gazi fejlődés tulajdonképpen csak az államosítás után indult meg Az államosítás előtt a kő­műves, ács és egyéb munkakör dönt 5 részben kézműves jellegű volt. Az államosítás után viszont csakhamar megjelentek az em­ber munkáját jelentősen meg- köni lyítő gépek, transzportőrök, tóm íydaruk, habarcskeverő gé­pek és itt a megyében is meg- szok íttakká, az ember nélkülöz- hete len segítőivé váltak. A párt állandó és hatékony segítségévei az építőipar ma már egyr; biztosabban halad a fej­lőd® útján. A megyei vállalatok lend iletes munkáját és igyekeze­tét >lyan létesítmények hirdetik mér, mint a Hajdúsági Gyógy­szergyár, a hajdúnánási 400 va­gon befogadóképességű gabona­tárol 5, az Irodaház, nem is szól­va ; z új lakóházak egész sorá­ról. Bár az építőipar mint mondot­tuk, komoly fejlődést ért el, az élőn haladás egy percig sem fed­heti el szemünk elől azokat a fogy; i té kossá gokat, amelyekkel még jelenleg is küszködnek. Gya­kori még a tervszerűtlenség, a kapl; pelás az anyagpazarlás az épílc iparban, baj van a tervek és határidők betartásával is. Nem egy építkezésen csákiszalmája- ként kezelik a nép vagyonát, ki­rívó méreteket ölt a fegyelme- zetle rség. A 2/2. Mezőgazdasági Építi i Vállalatnál tavaly pél­dául több mint kétmillió forin­tot dtevő anyagkár keletkezett a felesleges szállítgatások és a gondatlanság miatt, amivel közel 40 családi ház felépítéséhez ele­gendő összeg fecsérlődött el. Ez az év sem indult az építő­ipari >an zökkenésmentesen. Ha a szánokat vizsgáljuk, rögtön ki­tűnik, hogy a Hajdú megyei Építőipari Vállalat csupán 87,8 szází lékra teljesítette első ne­gyed ávi tervét, a Tatarozó Vál­lalat még alacsonyabbra. A me­gye építőipara ismét adósa a népgazdaságnak, ami azért is hát­rány as. mert így az egyes lakó- épülc keket, üzemeket, iskolákat csak a tervezettnél későbbi idő­ben, tehát kárt okozva adhatják át rendeltetésének. 11} en körülmények között min­den szakmunkásnak, segédmun­kásnak oda kell hatni, hogy sa­ját lei'ületén megszüntesse az el­mar; dást a műszaki vezetőkkel karö.tve, minden adósságot tör­lesszen. Az igyekvésre van pél­da ;lég. Kövessék mindenütt Kiss István és Laboncz Mihály (Kosiuth-díjas) kőművesek és brigádjának példáját, akik sem­mi azaságot nem tűrve állan­dóan 200 százalékra teljesítik normájukat. Elsősorban a kom­mun sta kőművesekre, ácsokra és segé Imunkósokra vár az a meg- tisztilő feladat, hogy az évi terv hatá ridő előtti befejezésének él­harc osai legyenek, hogy saját pél­dájukkal mozgósítsák és vigyek harcba a pártonkívüli tömegeket. Különösen a termelékenység nö­velése, az önköltség következe­tes csökkentése, a népnevelő- murka megszilárdítása a fontos. A termelékenység növelése töb­bek , között azért is elsődleges, mer; sok korszerű lakóházra. üzmre és mezőgazdasági létesít­ményre van szükségünk, ame­lyeknek gyors és precíz felépíté­se csak a fejlett, szüntelen töké­letesedő technikával valósítható meg. A termelékenység növe­lése . érdekében az építőiparban mindenekelőtt a munkafegyelem megjavítása a fontos. Rengeteg veszteség származik az igazolat­lan mulasztásokból és a munka­idő rossz kihasználásából. Mind­ez gátolja az építőipar eredmé­nyes _ munkáját. A termelékeny­ség növelésével tovább: feladat az újítások és ésszerűsítések fel­karolása, a fejlett munkamódsze­rek elterjesztése, nem utolsósor­ban a szakmai ismeretek növe­lése és a minőség javítása Kü­lönösen a Hajdú megyei Építő­ipari Vállalat népnevelőire vár az a fontos feladat, hogy tanít­sák munkatársaikat a szakma szeretőiére és egy pillanatig se feledkezzenek meg arról, hogy több új lakóház, gyár, bölcsőde gyors elkészítésének feltétele a termelékenység növelése. Az önköltségcsökkentés te­rén is van jócskán tenni­való. Mint már említettük, gya­kori még az anyagpazarlás, .-ok az állásidő. Az építkezések még mindig drágák, költségesek. A fennálló hibák megszün­tetése fontos népgazdasági ér­dek. Nem tűrhetjük ugyanis, hogy olyan esetek forduljanak elő, mint a Szabadság üti lakás- építkezésnél, ahol még nemrég is ömlesztve kezelték a téglát. Általában a tárolás és a raktá­rozás az a két terület, ahol to­vábbra is százezreket lelhet meg­takarítani. Épp ezért az olcsó és gazdaságos termelés megszerve­zése ma inkább, mint bármikor az építőipar legfontosabb teendő­je. Az évi terv sikeres teljesí­tésére tért vállalások végered­ményben csak úgy lehetnek ered­ményesek, ha csökken az építő­iparban az önköltség, ha minden öntudatos dolgozó megérti, hogy neki a kiválók közt a helye. A legfontosabb feladatok megmagyarázásához és megérté­séhez azonban széleskörű népne- velőmunika szükséges. Beszélhe­tünk-e már ilyenről a Hajdú me­gyei Építőipari Vállalatnál, vagy a Tatarozónál? Nem, még nem beszélhetünk. A kijelölt népne­velők jelentős része általában nem dolgozik, csak kevés mun­kahelyen apellálnak az okos szó­ra, agitátor gárda inkább a pa­píron, mint a valóságban létezik. A népnevelőmunka szervezettsé­gének és . munkamódszerének 'megjavítása épp ezért olyan fel­adat, amelyet sem a Hajdú me­gyei Építőipari Vállalatnál, sem máshol nem nélkülözhetnek! összefoglalva, a megye építő­iparának végre ki keli lépni a mostani hullámvölgyből. Persze ez nem megy egyik napról a másikra. Építőipari pártszerveze­teink a gazdasági vezetéssel karöltve kövessenek el mindent, hogy a sikertelen első negyedév és április után a nyári és őszi hónapok végre jó munkát ered­ményezhessenek. Több felelőssé­get, nagyobb lendületet mind a vezetők, mind a dolgozók részé­ről a március 4-i párthatároza­tok végrehajtásában! Angyal lAszló MB goi. munkatársa.. ÁRA : 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955. JUNIUS lflj Közel ezer család lépett be az idén a megye termelőszövetkezeteibe A megye területén jelenleg 12 előkészítő bizottság működik, 83 taggal és közel 500 hold földdel. A megye termelőszövetkezeteiben ez év január 1-től számítva 992 család lépett be. A termelőszövet­kezeti mozgalom erősítése, az egyénileg dolgozó parasztság meggyőzése érdekében a megyé­iben eddig 15 termelőszövetkezet­ben szerveztek tapasztalatcsere látogatást, amelyeken 637 egyéni­leg dolgozó paraszt vett részt. A látogatások sok egyénileg dolgo­zó parasztot győztek meg a nagy­üzemi közös gazdálkodás előnyei­ről. o Az Álmosdi Táncsics és a nagy­hegyes! Október 22 Termelőszö­vetkezetben június végén me­gyei látogatást szerveznek. Több ízben, a megye különböző közsé­geiből szervezetten viszik e szö­vetkezetekbe , tapasztalatcserére az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy ismerkedjenek meg a szö­vetkezeti munkával és lássák, mi­lyen jó jövedelemhez jutnak a szorgalmasan dolgozó tagok. Új termelőszövetkezet alakult Debrecenben Debrecen város területén újabb termelőszövetkezet alakult. A szikigyakori részen, a cserei Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet szomszédságában dolgozó egyéni parasztok alakítottak Búzakalász néven termelőszövetkezetet. A Debrecenben megalakult termelő- szövetkezetek száma ezzel már 3I-re emelkedett. A szövetkezet ügyének vezetésével Molnár Gá­bort bízták meg a tagok, aki hat hold földdel lépett be. Az elnök- helyettes Fogarasi István, aki 14 hold földdel lépett a közös gaz­dálkodás útjára. Az új szövetke­zet tagjainak jó része már egyszer megpróbálta a közös gazdálko­dást, de 1953-ban kiléptek, mert úgy látták, hogy nem kedvező a termelőszövetkezet ott, ahol dol­goztak. Az első próba meggyőzte őket arról, hogy a közös, nagy­üzemi gazdálkodásnak hatalmas előnyei vannak, de nem voltak megbékélve a munkafegyelem­mel, az irányítással és az ezekből adódó bizony nem kielégítő jöve­delemmel sem. Most így beszélnek: mi majd megmutatjuk, hogyan kell jól gazdálkodni, hogyan kell a közös­ben úgy végezni a munkát, hogy sokkal több jövedelme legyen a tagságnak, mint volt egyéni gaz­da korában. Nagyon helyes ez az álláspont. Mutassák is meg az alapszabály szigorú betartásával a jó munka- fegyelem kialakításával, hogy csak a termelőszövetkezetekben leli meg a dolgozó parasztságunk a boldogulás igazi útját. A Búzakalász Termelőszövet­kezetben 11 család kezdi majd meg a munkát, köztük van Hüse András is, a III. kerületi tanács elnökhelyettese. Az új termelő- szövetkezet megalakulását igen nagy figyelemmel kísérik a kör­nyék egyénileg dolgozó gazdái, bizonyefe, hogy a jó példa nyo­mán, rövidesen többen csatlakoz­nak az új termelőszövetkezethez, I ahol szorgalmas, magas eredmé­nyek eléréséért harcolni tudó tag- I ság tömörült. Egy-elés óta másotlszar kapálnak a földest Petőfi í S/*hen Pintér Gábor, a tsz levelezője írja: Termelőszövetkezetünknek lkát növényápoló brigádja van, a Rákosi és a Ságvári. Mindegyik kiváló munkát végez. A munka­csapatok versenyeznek, mindegyik úgy igyekszik, hogy semmivel se legyen hátrább a másiknál. Az elsőség köztük nem tartós, mert hol az egyik, hol a másik kerül az első helyre. A Ványi Albert munkacsapatában Semsei Sándor igazgatósági tay és a csapat ve­zetője növényeit már kétszer ka­pálta' meg. Sokat segítettek a 1 csapatoknak Dudás Sándor és Gerényi Imre fogatosok a huza­tossal. A nők sem maradnak hátul a munkában. Pintye Gáborné, Hor­váth Sándorné, Gál József né a csapat tagjaival együttesen 76 hold *kukoricát és 24 hold cukor­répát kétszer kapáltak • meg. A derecskéi útfélen van a napra­forgó vetésünk. Azt is minden tag megkapálta már a huza.tás után és a takarmányrépa kapá­lással is végeztünk. Az építőbrigád is nagyon szor­galmas. Bár a dohányt még nem régen ültettük ki, a dohánypajtát már felépítették, 'készen várja a dohánytörést. Az a tervünk, hogy az idén a sertéseknek is készí­tünk silót. A napokban elkészült hozzá a silógödör, az építőbrigád kövezte ki. Egyelőre talán még csak annyit magunkról, hogy a vetésünk nagyon szép, büszkék vagyunk rá. A múlt héten voltak nálunk tsz tagok látogatóban és azok is elismerően nyilatkoztak vetéseinkről. is, hogy az aratáshoz szükséges mezőgazdasági szerszámokból és azok kellékeiből, alkatrészeiből is maradéktalanul kielégítsék a dol­gozók igényeit. Az aratókat, a behordásnál és a cséplőgépnél dolgozókat mozgóboltok keresik fel, melyek hűsítő italokat, tra­fikárut és különböző csemege dolgokat árulnak majd. Nem feledkeztek meg a föld­művesszövetkezeti Boltok a házi­asszonyok kérelméről sem, s a befőzési szezont is teljes készült­ségben várják. Befőttes üveg, szalicil, hólyagpapír, kötőzsinór annyi várja a gyümölcs érését, hogy mind talán el sem fogy az idén. 0 derecskéi gépállomás jó eredményei Kondor Lajos igazgató írja a Derecskéi Gépállomásról: ép­állomásunk tavaszi tervét részle­teiben és összességében is teljesí­tette. Tárcsázási tervünk 181 nor- málhold volt,' teljesítettünk 474 normálholdat. Tavaszi tervünk összességében 4200 normálihold, s teljesítettünk 7093 normálholdat május 31-ig és megkapáltunk 441 hold kapóst a tsz-eknél. Kiemelkedő eredményt Nagy Sándor zetoros ért el: 130 holdat kapált meg jó minőségben, Szabó Antal zetoros 190 holdat. Készü­lünk a nyári munkákra. A szer­ződést minden tsz-szel megkötöt­tük, biztosítottuk erő- és munka­gépeink kapacitásának teljes ki­használását. Éves tervünk telje­sítése érdekében újaibb munka- felajánlások és vállalások szület­nek. Nagy Sándor zetoros vállal­ta: augusztus 20-ra éves tervét 110 százalékra teljesíti, Rácz La­jos szeptember I5-re, Hegyest Imre a nyári idény végére vál­lalta éves tervének 110 százalék­ra való teljesítését. S Darvas; Állami Gazdaság tavaszi másodvelésl tervének §Q százalékát már tellesfteite A Darvast Állami Gazdaságból jelenti Csíki Sámuel igazgató: Gazdaságunkban május 3l-ig a 112 hold cukorrépa mély kapálásá­val végeztünk, 150 hold kukoricá­ból 130 holdat ekekapáztunk és kézikapáztunk, 50 hold magken- ierből 25 holdat kapáltunk meg. A 130 hold őszi takarmánykeve­rékből 76 holdat levágtunk, 20 hold termését zölden etetjük, 56 hold termését, 2300 mázsát besi­Felkésziillek az aratásra a loldmtóvesszövetkezeii boltok Debrecenben a második kerület külső területein a földművesszö­vetkezeti boltok már jó előre fel­készültek az aratás és csépiés idejére. A környék dolgozó pa­rasztságát eladásra készen vár­ják a raktárakban mindazok az lóztunk. A 100 hold lucerna, ve­tésünkből 60 holdat, 200 hold ló­herevetésünkből 120 holdat láka- száltunk és gyomtalanítottunk. Kaszálónk 500 hold van. 140 holdat vágtunk le belőle május 31-ig. A 100 hold tavaszi másod­vetési tervünkből 60 holdat tel­jesítettünk. Silókukoricát és édescirkot vetettünk másodnö- vénynek. árucikkek, amelyekből aratás- cséplés ideje alatt az átlagosnál több szokott elfogyni. Sem arató­pálinkában, sem szalonnában, sem pedig zsírban nem lesz hiány. Felkészültek az üzletek arra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom