Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-09 / 134. szám
1955. JUNIUS 9 CSÜTÖRTÖK N E p L fi *3 fl Magyar Dolgozók Pártja Központi Vszclőssgének ha tározata a mezSgazdaság szocialista átszervezésének ás a mezőgazdasági termeiós feüenditésének további fcladalairól (rövidített szőve;) (Folytatás a 2. oldalról) háruló nagy feladatokat. A második ötéves tervbén gyorsítani kell a gépállomások korszerű gépekkel való további felszerelését, káderekkel való megerősítését, hogy a rendelkezésükre álló gépi technika jó kihasználásával, mezőgazdaságunk fellendítésének technikai és politikai emelői legyenek. <3 A gépállomásokat új, nagy “ teljesítményű gépekkel kell felszerelni, hogy a növekvő termelőszövetkezeti mozgalomnak egyre nagyobb gépi segítséget tudjanak nyújtani. A gépesítést a második ötéves tervben úgy kell fejleszteni, hogy: a) A gépállomások a meglévő és megalakuló termelőszövetkezetekben elvégezzék a szántás- vetés B5—90 százalékát, V) a gabonafélék betakarításának gépesítése a termelőszövetkezetekben elérje a 65—70 százalékot. Emellett fokozatosan fejleszteni kell a cukorrépa, burgonya és rostnövéttyek betakarításának gépesítését is, c) a növényápolási munkákat, elsősorban a kukorica, burgonya, cukorrépa és napraforgó kapálását 55—60 százalékban és az ezzel egyidőben jelentkező szálasba karmány-be takarítást 50 százalékban gépesítsék, d) lényegesen fokozzák a termelőszövetkezetekben a szállítás és az állattenyésztés gépesítését úav, hogy a trágyahordás, térre é ny szállítás 45—50 százaléka gépekkel történjék. éj) A gépállomások vezetőit és " dolgozóit felelőssé Kell tenni a termelőszövetkezetek gazdálkodásáért. Úgy keit dolgoz- mok, hogy munkájuk eredményeként növekedjék a termelőszövetkezetekben a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama és a termelőszövetkezetek maradéktalanul eleget tegyenek az állam iránti kötelezettségüknek. A gépállomások mezőgazdászai biztosítsák a termelőszövetkezetek növénytermelési és állattenyésztési terveinek maradéktalan teljesítését és minden eszközzel segítsék elő a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználását. A mezőgazdászolt munkáját a terrfieiőszövetkeze- tek gazdasági eredményei alapján kell értékelni és díjazni. Veget kell vetni a mezőgazdászok indokolatlan cserélgetésének: a lövőben mezőgazdászt a termelő- szövetkezetbe helyezni, vagy onnét áthelyezni csak a termelőszövetkezeti közgyűlés meghallgatásával lehet. A gépállomások továbbra is nyújtsanak segítséget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Tegyenek határidőre és jó minőségben eleget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál vállalt kötelezettségeiknek. Akadályozzák meg, hogy a kuláikok és egyéb spekuláns elemek igauzsorévai kizsákmányolják őket. A Véget kell vetni a gépál- lomásokon az anyaggal, s az anyagi és pénzeszközökkel való felelőtlen gazdálkodásnak. A pártszervezetek és a MEDOSZ szervezzenek mozgalmát további megtakarítások elérésére, az önköltség terven felüli csökkentésére. Fejlesszék tovább a szocialista munkaversenyt. C A gépállomások vezetői a ^ pártszervezetek s a szak- szervezet segítségével szüntessék meg a nagyarányú munkaerő- vándorlást és minél előbb alakítsák ki a jó szakmai felkészültséggel rendelkező állandó munkáskollektívát. Ennek érdekében tovább kell javítani a gépállomás! dolgozók szociális helyzetét. A honvédségi párt- és DISZ szervezetek folytassanak politikai felvilágosító munkát a leszerelő katonák — elsősorban a gépállomásokról bevonult traktoristák — között, hogy az erre alkalmas honvédek közül leszerelésük után minél többen menjenek a gépállomásokra dolgoz6 A gépállomásokat fokozott mértékben kell erősíteni, jó politikai képzettséggel és szervezőkészséggel rendelkező, tapasztalt munkáskáderekkel, valamint megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az iparból és a népgazdaság más területeiről 1955-ben 50, 1956-ban pedig további 100 jól képzett gépészmérnököt kell küldeni a gépállomásokra. A Földművelésügyi Minisztérium mintegy ezer katonaviselt dolgozó számára szervezzen Diesel-traktorvezetői tanfolyamot. 7 A Központi Vezetőség felhívja a gépállomások vezetőit és dolgozóit, hogy gépeik teljes kihasználásával, a munka minőségének megjavításával már ebben az évben adjanak fokozott segítséget a termelőszövetkezeteknek a munkaigényes termelési folyamatok — kapálás, takarmány- és g a bo n a be t tfíearí tás — ejvégzésélhéz, terméseredményeik növeléséhez és a jövő évi jó termés előkészítéséhez. 8 A mezőgazdasági gépek korszerűsítéséért és minőségének állandó emeléséért, valamint az egész mezőgazdasági gépgyártásért a kohó- és gépipari miniszter felelős. A Kohó- és Gépipari Minisztérium erősítse meg a mezőgéptervező irodát kiváló gépszerkesztő mérnökökkel. Egyidejűleg megfelelő ipari szakemberek átcsoportosításával erősítse meg a mezőgazdasági gépgyárak tervező részlegeit, üzemi laboratóriumait és műhelyeit is. A kohó- és gépipari miniszter szervezze meg a mezőgazdaság zavartalan alkatrész ellátását, gondoskodjék megfelelő öntödei kapacitásról, hogy a mezőgazda- sági gépalkatrészekhez szükséges különböző öntvények időben és kifogástalan minőségben rendelkezésre álljanak. A sorozatban készülő gépek alkatrészeinek gyártásáról a sorozatot gyártó váljalat tartozik gondoskodni. V. Az állama gazdaságok munkájának megjavításáról Az elmúlt években az állami gazdaságokban megteremtettük a nagyüzemű gazdálkodás legfontosabb feltételeit. Az állama gazdaságok hatalmas gépparkkal rendelkeznek, vezetőik többsége politikailag, szakmailag tapasztalt. Egyre több azoknak a gazdaságoknak a szórna, amelyek példát mutatnak és a gyakorlatban bizonyították be a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fölényét. Az állami gazdaságok vezetésében sok munkás, paraszt és néphez hű értelmiségi hozzáértéssel es becsületesen dolgozik. Elsősorban azonban az adminisztratív munkakörökbe osztályidegen, ellenséges elemek, álszakemberek is furakodtak be, akiknek káros tevékenysége az utóbbi időben megélénkült. Ezekkel az elemekkel szemben nem lépnek fel határozottan a minisztérium vezetői sem. Az állami gazdaságok vezetőinek a legfontosabb feladata a következő években, hogy a gazdálkodás megjavításával, a termelési eredmények növelésével, az önköltség lényeges csökkentésével mielőbb veszteségmentes, jól jövedelmező, példamutató mezőgazdasági nagyüzemekké tegyék gazdaságukat. 1 A termésátlagok, az állat® tenyésztés hozaménak növelésével tovább kell emelni az állami gazdaságok árutermelését. 1956-ban hárommillió mázsa kenyérgabonát, 50Ó ezer mázsa húst és 13Ó millió liter tejet kell a városi dolgozók ellátására átad- niok. Az állami gazdaságok jó " teljesítményű tenyészállatok-és bőtermést adó vetőmagvak előállításával segítsék elő az egész mezőgazdasági termelés fellendítését.. A termelőszövetkezetek és az egyén .leg gazdálkodó dolgozó parasztok termelésének megsegítéséhez 1956-ban 900 ezer mázsa minőségi vetőmagot, 2000 tenyészbikát, mintegy 40 ezer te- nyészsertést és 4000 kost adjanak. 3 Az állami gazdaságok vezetői gondoskodjanak arról, hogy a kalászosok terméseredményeinek további növelése mellett, a kapásnövények termésátlaga is már ebben az évben meghaladja az országos átlagot. Fordítsanak nagy gondot a legértékesebb takarmánynövény, a kukorica termesztésre, amelynek vetésterüle tét 1956-ban 1955-höz képest legalább 40 százalékkal emeljék. A Az állami gazdaságok mi- ** nisztere tegyen intékedése- ket, hogy a gépek kihasználási foka már ez évben legalább 15 százalékkal haladja meg az 1954. évit, 1956-ban pedig további öt százalékkal növekedjék. Az erőgépek teljesítő képességeinek jobb kihasználása érdekében a gazdaságokat el kell látni megfelelő munkagépekkel. E Az állami gazdaságokban szigorúan meg kell követelni a pénzügyi tervek maradéktalan teljesítését, a takarékos gazdálkodást. A gazdaságok terven felüli nyereségük 23 százalékát a gazdaság terven felüli beruházásaira és 15 %-át jutalmazásra fordíthatják. A terven felüli veszteséggel záró gazdaságok vezetőit 1956- tól sem prémiumban, sem jutalomban részesíteni nem szabad. Gondosabban kell felhasz- ^ nálni a beruházási összegeket. Elsősorban olyan létesítményeket kell építeni, amelyek a hozamok emelését, az önköltség csökkentését segítik elő és gyorsan megtérülnek. Az építkezéseket a helyi lehetőségek kihasználásával (vályog, terméskő, mész, nád, szalma stb.) a saját rezs-is építkezések bővítésével olcsóbbá kell tenni. 7 Az állami gazdaságokban az önköltség csökkentése, a veszteség megszüntetése érdekében szilárd munkafegyelmet kell biztosítani. Ebben a munkában az állami gazdaságok vezetői támaszkodjanak a párt és a ME- DOSZ szervezetekre, a gazdaságok kommunistáira és a becsületes pártonkivüli dolgozókra. — Olyan légkört kell létrehozni, amelyben tűrhetetlen a munkafegyelem megsértése, a bércsalás, a pazarlás, és szégyen a veszteséges gazdálkodás. A gazdaságok vezetői mindenütt kovácsolják ki az állandó mu nkáskollektívát. 3 Az Állami Gazdaságok Minisztériuma dolgozzon ki tervet a feladatukat jól végző munkás- és parasztkáderek továbbképzésére. Több gondot kell fordítani a fiatal szakemberek nevelésére és szakmai továbbképzésére. Munkájuk alapján bátran kell őket előléptetni. Azokat a régi szakemberekét, akik az, elmúlt években eredményes munkát végeztek, nagyobb megbecsülésben kell részesíteni, hogy érezzék munkájuk elismerését és bátran kezdeményezzenek. El kell távolítani azonban a gazdaságokba befurakodott ellenséges kártevő elemeket és álszak» embereket. VI. A kenyérgabona termelés növeléséről Mezőgazdasági termelésünk fellendítésének legkiemelkedőbb, mindent megelőző feladata kenyérgabona termelésünk olyan arányú fejlesztése, hogy_ dolgozó népünk ellátását a kenyérgabona minden termékével — mindenekelőtt kenyérrel — saját termésünkből, zavartalanul biztosítsuk és gyengébb termésű esztendőkre megfelelő tartalékkal rendelkezzünk. II Azért, hogy dolgozó népünk * bőséges kenyérellátását még kedvezőtlenebb időjárás esetén is biztosítani tudjuk, a kenyérgabona vetésterülete 1955—56-ban nem lehet kevesebb 3,3—3,4 millió ka- tasztrális holdnál. A kenyérgabona vetéstervének maradéktalan teljesítéséért személyükben felelősek a földművelésügyi miniszter és, az állami gazdaságok minisztere, valamint á megyei, járási, községi, párt és tanácsi szervek vezetői. A kenyérgabona termelése a tervben meghatározott területen kötelező. Az egyénileg gazdálkodók beadási könyvében a község vetéstervének megfelelően már 1955 őszén elő kell írni, hogy kenyérgabonából mennyit kell vetniük. A termelők kötelesek a vetés megtörténtét a községi tanácsnál bejelenteni. A községi tanács a béjelentés valódiságát ellenőrizze. Azoktól a termelőktől, akik az előírt vetésterületen nem teljesítik a vetést, meg kell vonni a kenyérgabonabeadás után járó korpajuttatást, valamint a beadással kapcsolatos egyéb kedvezményeket. Az előirányzott kenyérga- bona vetésterülettel is csak úgy biztosíthatjuk az ország kenyérgabona ellátását, ha a mezőgazdaság szocialista szektorában, Valamint az egyéni paraszt- gazdaságokban gyorsan és számottevően növeljük a kenyér- gabona holdankdnti átlagtermését. Biztosítani kell, hogy a kenyérgabona átlagtermésének Cgy-másfél mázsás emelése — a decemberi határozat előírásainak megfelelően — 1956-ban megvalósuljon. <*3 A termésátlagok növelése érdekében meg kell javítani a búzatermesztés agrotechnikáját. Ennek érdekében: Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a búza az adott körülmények között a legjobb elővete- ményetk után kerüljön elvetésre. Gyorsan fejlődő "műtrágyagyártásunk kellő alapot teremt ahhoz, hogy a kenyérgabona alá már ez év őszén és jövő év tavaszán jóval több műtrágyát használjanak fel. A kenyérgabona hozamának növelése érdekében a gyenge homoktalajokon széleskörűen el kell terjeszteni a talaj — lehetőség szerint másod n ö v én y iké n t vetett — zöld trágyával való megjavítását. A termelőszövetkezetek olyan homokterületeit, amelyeknek kataszteri tiszta jövedelme négy aranykoronánál kisebb, és ahol főterménynek vetett és zöidtrá- gvána'k alászántott csillagfürtöt, vagy somikórót termelnek, egy évre mentesíteni kell a beadási kötelezettség alól. A mezőgazdasági tudomány legjobb szakemberei összpontosítsák erőfeszítéseiket bővebben termő, szárazságtűrő, nagy ellenálló képességű búzafajták kinemesítésére. 4 Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben erőteljesen kell fejleszteni a kenyérgabona termelés gépesítését. Az állatná gazdaságokat és a gépállomásokat olyan mennyiségben és ütemben kell ellátni megfelelő gépi felszereléssel, hogy a második ötéves terv végére a kenyérgabona termelés minden munkafolyamata gépesíthető legyen. E A párt- és állami szervek ** előtt álló egyik legfon o- sabb feladat, hogy a mezőgazdaság dolgozóinak, a községi termelési bizottságoknak teljes mozgósításával megszervezzék kenyérgabonatermésünk veszteségmentes betakarítását. Véget kell vetni annak a tűrhetetlen helyzetnek, hogy a megtermelt kenyérgabona jelentős százaléka a betakarítás gondatlan megszervezése miatt évről évre veszendőbe megy. Ennek megszüntetése érdekében mindenek előtt gondoskodni kell a rendelkezésre álló gépi erő, főleg a kombájnok teljesítőképességének kihasználásáról és munkájúk megjavításáról. VII. A takarmányüermelésről Az állatállomány számára mielőbb olyan szilárd takarmányalapot kell teremteni, amely még viszonylag kedvezőtlen időjárás esetén is biztosítla a megfelelő takarmányellátást. Ezért az értéktelenebb takarmánynövények rovására növelni kell a holdanként legnagyobb takarmányértéket adó növények — elsősorban a kukorica — vetésterületét. A rendelkezésre álló eszközökkel főként a növények hozamát kell növelni. 1 Sürgősen véget kell vetni a kukoricatermelés elmaradottságának a mezőgazdaság szocialista szektorában és biztosítani kell, hogy 1956-ban a kukorica vetésterületi aránya a termelőszövetkezetek közös gazdaságában és az állami gazdaságokban az 1955. évihez képest országosan legalább 40 százalékkal növekedjék, Növelni kell a nagy tömegű és magas tápsrtékű silókukorica vetésterületét is. Az őszi takarmánykeverékek után a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok lehetőleg mindenütt kukoricát vessenek. Kultúrnövényeink közül a “ kukorica hálálja meg a friss istáilótrégyázást és az őszi mélyszántást, ezért mind. az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok a rendelkezésükre álló istállótrágyát elsősorban a kukorica alá hasznának fel és végezzék el a kukorica alá az őszi mélyszántást. O Az állami gazdaságokban ** és termelőszövetkezetekben a kukorica terméshozamának növelése érdekében általánossá kell tenni a kukorica négyzetes vetését és művelését. (Folytatása holnapi számunkban következik)
