Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-09 / 134. szám
n E ? L A 1955. JUNIUS 9. CSÜTÖRTÖK A Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasáli termelés fellendítésének további feladatairól (rövidített szöveg) (Folytatás az 1. oldalról) szervezése és egyidejűleg a termelési színvonal növelése útján. Ehhez azonban múlhatatlanul szükség van népi demokratikus államunk következetes gazdasági, szervező és irányító munkájára. Pártunk és kormányunk irányításával. társadalmunk vezető erejének, a munkásosztálynak segítségével, dolgozó népünk e nagyszerű célkitűzéseket megvalósítja, mert a lenini elvsk alapján a szegényparasztságra támaszkodva, szövetségben a középparasztsággal, harcolva a ku- láltság ellen, tovább erősítsük és szilárdítsuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, feladataink sikeres megoldásának biztos zálogét. II. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének irányelvei Népi demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakaszán pártunk, •népi demokratikus államunk és dolgozó népünk előtt álló legtöbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezésé, ami megteremti annak a lehetősegét, hogy gyorsan növekedjenek a mező- gazdaság termelő erői és a munka termelékenysége: a szocialista város után kialakuljon a szocialista falu, létrejöjjön országunk egységes, szocialista társadalma. A Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai megteremtették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik legfontosabb politikai előfeltételét: pártunk és kormányunk egységesen és félreérthetetlenül áll a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügye mellett, senki számára nem lehet kétséges, hogy pártunk és népi demokratikus kormányunk az egész dolgozó parasztság számára a fel- emelkedés egyetlen járható útjának a szövetkezést tekinti. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének előmozdítása ér- dékében tett intézkedések mellett, pártunk és kormányunk továbbra is minden lehetőséget (kisgépet, műtrágyát, nemesített vetőmagot, tenyészállatot s.tb.) megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságnak ahhoz, hogy növelhesse termelését, fokozhassa a hozamokat mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben, hiszen az egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszti gazdaságok ma és még hosszabb időn keresztül jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés minden területén. *1 A mezőgazdaság szocialis■ ta átszervezése csak a párt, s a népi demokratikus ál- iam céltudatos politikai, szervező és gazdasági munkájának eredményeként mehet végbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló céltudatos munka nélkül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőgazdaságban. A Központi Vezetőség minden párt- és állami szerv kötelességévé teszi, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék a szövetkezet ügyét, mozdítsák elő a meglévő termelőszövetkezetek működését és a dolgozó parasztoknak a termelőszövetkezetekbe való belépését. Ez nemcsak azért elengedhetetlen, mert a szövetkezés újat. a megszokott, régi, kisparaszti gazdálkodástól eltérőt jelent, hanem azért is, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezése éles és egvre éleződő osztalyharcban megy végbe. A falusi pártszervezetek, .a kommunisták határozott és mindennapos agitációs munkával verjék vissza a kulák- ságnak és egyéb ellenséges elemeknek szövetkezetellenes rágalmait, küszöböljék ki a dolgozó parasztokra gyakorolt befolyásukat. 2 A mezőgazdaság szocialista átszervezése során biztosítani kell, hogy a termelő- szövetkezetek szervezése szigorúan az önkéntesség alapján történjék, mert a kényszer és erőszak útján létrehozott termelő- szövetkezetek nem erősítik, hanem gyengítik a szövetkezeti mozgalmat, lazítják a munkás- paraszt szövetséget, népi demokratikus államhatalmunk alapját. 3 Hazánkban a termelői szövetkezés fő formája a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Ezért a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a fő figyelmet a legfejlettebb és a gyakorlatban legjobban bevált szövetkezeti típus fejlesztésére kell fordítani, mert a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben korlátlan lehetősége van a korszerű nagygépek .alkalmazásának, a munka termelékenysége növelésének és ez a szövetkezeti forma kapcsolja össze legjobban a tagok egyéni érdekeit a közösség érdekeivel. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben a földjáradék, valamint a bevitt állatok és eszközök értéke egy részének alapszabály szerinti kifizetésére, mert ezáltal könnyebben érthetővé és elfogadhatóvá válik a szövetkezés az egyénileg gazdálkodó parasztok, főleg a középparasztok számára. A Központi Vezetőség javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a használatukban lévő állami földek arányától függőén jövedelmük 10, de legfeljebb 20 százalékát — terményben és pénzben — a bevitt saját föddek arányában osszák szét földjáradék címén. /í A termelőszövetkezeti moz- gaiom további sikeres fejlesztése érdekében az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a szövetkezés egyszerűbb formáinak népszerűsítésére és fejlesztésére, felhasználva ezeket a dolgozó parasztok egy részének magasabb termelőszövetkezeti formákba való átszervezésére. A földművelésügyi miniszter tegyen javaslatot az I. típusú termelőszövetkezeti csoport alapszabályának olyan módosítására, amely tágabb lehetőséget biztosít a közös gazdálkodásra és előmozdítja annak, kifejlődését. Az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok és azok tagjai csak akkor tarthatnak igényt a rendeletekben biztosított kedvezményekre, ha legalább a szántási közösen, a gépállomás igénybevételével végzik és terménybe- adési kötelezettségüket közösen teljesítik. GS Ahol a termelőszövetkeze- tekbe nagyobbarányú a belépés, illetve ahol új termelőszövetkezetek alakulnak, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előfeltételeinek megteremtése érdekében a • termelőszövetkezetekbe bevitt földeket össze kell vonni, 5 ennek megfelelően ilyen községekben már ez év őszén földrendezést, Illetve tagosítást kell végrehajtani. A tagosítás főformája a jövőben — ahol a dolgozó parasztok döntő többsége a termelőszövetkezetekbe belépett -— az egesz községre kiterjedő földrendezés legyen. Ezért a termelőszövetkezetek szervezésénél szövetkezeti községek létrehozására kell törekedni, hogy egy községben lehetőleg ne kerüljön sor többszöri tagosításra. Kivételesen, amíg a termelőszövetkezeti . mozgalom lassabban feilődik, a földművelés- ügyi miniszter részleges tagosítást is engedélyezhet. A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes párt- és állam; szerveket, hogy mind a földrendezést, mind a részleges tagosítást a lehető legnagyobb körültekintéssel, lehetőleg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal való kölcsönös megegyezés alapján hajtsák végre olymódon, hogy az minél kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot érintsen és az érintett dolgozó parasztok szövetkezeti táblába eső földjeikért azonos értékű földet kapjanak cserébe, földrendezésnél — a kulák- ság korlátozására irányuló politikának megfelelően — a kulákok földjét r községek határának leg- tá'v-'abbi részén kell kiadni. 6 A párt és állami szervek fordítsanak az eddiginél sokkal nagyobb gondot arra, hogy az új. illetve a megnövekedett termelőszövetkezetekben a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeit minél gyorsabban kibontakoztassák. A termelőszövetkezeti mozealom fejlesztése során e! kell kerülni, hogy egy-egy termelőszövetkezet területe kezdetben az ezer-ezerötszáz katasztrá- lis'hold szántóterületet meghaladja. Ugyanakkor elő kell segíteni, hogy a jelenlegi kis — 100—300 katasztrális hold — termelőszövetkezetek növekedjenek és így képesek legyenek valóban nagyüzemi módon gazdálkodni. III. A iermelőssövelkezelsk politika?, szervezeti és gazdasági megerősítéséről A termelőszövetkezetek megszilárdításában a legfőbb feladat most az, hogy a növénytermelés és az állattenyésztés hozoma már ebben az évben jelentősen emelkedjék és a jövedelmezőbb gazdálkodás eredményeként a tagos jövedelme túlhaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét. Ez az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom már ebben az évben számszerűleg és egészségesen tovább fejlődjék. A termés hozamok növelése érdekében jobban ki kell használni a rendelkezésre álló gépeket, bátrabban kell bevezetni a fejlett agrotechnikai eljárásokat, gyorsabban kell növelni a talaj termőerejét és fokozottabban kall érvényesíteni & termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét. Fokozottabban kei! támo- ™ gatni a termelőszövetkezeteket beruházásaik megvalósításában. Részükre 1956-ban 20—ítO százalékkal több építőanyagot kell adni, mint lS5ő-ben. Az áohkezési anyagok nagy részét az első évnegyedben kell leszállítani. tg!-ny-Vis/i'\g! k eze tek beruII Magyar Dolgozók Pártja Közjionli Vezetőségének határozata a Szovjetunió, Románia, Magyarország És Csehszlovákia képviselői között tartan bukaresti megbeszélésről száló beszámolóhoz A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, miután meghallgatta ltákosi elvlárs beszámolóját arról az átfogó eszmecseréről, amely Bukarestben a Szovjet kormányküldöttség, Románia, Magyarország és Csehszlovákia vezetői között lefolyt, s melynek során megvizsgálták a nemzetközi politikának mindazon kérdéseit, melyeket a Szovjetunió kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata érintett, örömmel cs megelégedéssel üdvözli, helyesli, támogatja a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között elért baráti együttműködést. A Központi Vezetőség annak a reményének és meggyőződésének ad kifejezést, hogy a két ország közös nyilatkozatának folyományaképpen egészséges, őszinte baráti együttműködés jön létre a szocialista tábor többi országai és Jugoszlávia között. A M: - gyár Dolgozók Pártja a maga részéről minden módon, teljes erővel azon fog munkálkodni, hogy a béke cs a szocializmus ügyének további megszilárdítása érdekében mielőbb létrejöjjön és elmélyüljön a szívélyes, egészséges, baráti viszony a Magyar Nép- köztársaság cs a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság valamint népeik között. (MTI) házásaik megvalósítása során az állami segítségre való túlzott támaszkodás helyett az eddiginél sokkal jobban használják fel saját eszközeiket, munkaerejüket. Építkezzenek egyszerűbben és olcsóbban, helyileg biztosítható, anyagokkal. A termelőszövetkezeti moz- ““ gaiom további egészséges fejlődése érdekében erősíteni kell a termelőszövetkezetek belső szervezettségét és nagyobb gondot kell fordítani az alapszabály megtartására. Véget kell vetni annak, hogy a termelőszövetkezet átjáróház legyen. Ezért vissza kell állítani az alapszabálynak azt a korábbi helyes rendelkezését, hogy a termelőszövetkezetből való kilépési szándékot csak a belépéstől számított három év eltelte után lehet a közgyűléstől kérni. A termelőszövetkezetek vezetőségei a pártszervezetekre támaszkodva, szilárdítsák meg a munkafegyelmet és a családtagok közös munkába való bevonásával szüntessék meg a munkaerő- hiányt. Szigorú rendet kell teremteni a munkaegységek nyilvántartása és elszámolása terén. A termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének további fokozása végett a jól dolgozó brigádoknak, munkacsapatoknak, az állattenyésztésben pedig a tagoknak, a terven felüli termés és termék után őket megillető prémiumot ki kell adni. A járási tanácsok és a termelőszövetkezetek vezetőségei — elsősorban a tagok meggyőzése után — gondoskodjanak az alapszabályellenesén felduzzasztott háztáji gazdaságok túlmére- tezettságánek megszüntetéséről, mert ez akadályozza a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősödését. Azoktól a termelőszövetkezeti tagoktól, akik e téren az alapszabályt nem tartják be. a községi tanácsok végrehajtó bizottságai vonják meg a beadási és adózási kedvezményt: az -előírtnál nagyobb háztáji gazdaság egész területét terheljék meg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokra érvényes beadási és adófizetési kötelezettséggel. A termelőszövetkezeti alapszabály megtartása, a közös vagyon védelme, az igazságos jövedelem- elosztás érdekében minden termelőszövetkezetben jól működő szervvé kell tenni az ellenőrző bizottságokat. Ki keli szélesíteni a termeiőszövetkezeti vez.ető káderek képzését és emelni kell az oktatás színvonalát. A Földművelésügyi Minisztérium a termelőszövetkezeti vezetők továbbképzésére szervezzen a téli hónapokban állandó jellegű négyhónapos vezetőképző tanfolyamokat ^ az agrártudományi egyetem és a mezőgazdasági akadémiák mellett. E tanfolyamokon évente hat-hétszáz termelőszövetkezeti vezetőt kell kiképezni. A mezőgazdasági szakiskolák számát pedig úgy kell növelni, hogy 1956-tól évente legalább ezer termelőszövetkezeti tag végezzen a szakiskolákban. A i termelőszövetkezetek tart^ sanak szoros baráti kapcsolatokat az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, ismertessék meg velük szövetkezetük eredményeit. A pártszervezetek és a járási tanácsok szánjanak szembe a szövetkezetek egy részében tapasztalható elzárkózó magatartással, és ne engedjék, hogv alapos ok nélkül megtagadják új tagok felvételét, vagy korábban kilépettek visszavételét. Uj termelőszövetkezetek alakulásának szervezettebbé tétele érdekében a pártszervezetek és a tanácsok támogassák az előkészítő bizottságok létrehozását és működését. Az előkészítő bizottságok vegyék számba a belépni szándékozókat, azok földjét, állatállományát. gazdasági felszerelését. A gépállomás segítségével dolgozzák ki az alakuló szövetkezet termelési feladatait és Végezzenek felvilágosító munkát a dolgozó parasztok, különösen a középparasztok között, érjék el, hogy a belépők között már ez idén jelentős számban legyenek középparasztok. A termelőszövetkezetekbe való belépésnél a legszigorúbban meg kell követelni az alapszabály megtartását. Mindenütt meg kell követelni, hogy az új belépők földjüket és az ahhoz szükséges vetőmagvakat térítés nélkül, továbbá a háztáji gazdaság kereteit meghaladó állatállományt, takarmányt és gazdasági eszközeiket a megállapított térítési feltételek mellett a közös gazdaságba hiánytalanul beadják. Arra kell törekedni, hogy a családfő mellett a család valemeny- nyi mezőgazdaságban dolgozó tagja, asszonyok és lányok is, tagként lépjenek be a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetbe kulákot és más osztályidegen elemeket továbbra sem lehet felvenni és éberen kell őrködni afelett, hogy a kulákok ne furakodhassanak be a termelőszövetkezetekbe. Ahol eddig mégis megtűrtek kulákokat és más ellenséges elemeket, onnét ezeket haladéktalanul távolítsák el. IV. A gépállomások munkádéról Pártunknak és népi demokratikus államunknak s az egész munkásosztálynak az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, ho^y a gépállomások technikailag és politikailag gyorsan fejlődjenek, hogy betöltsék a termelés növelésében és a mezőeazdaság szocialista átszervezésében reájuk (.Folytatása a 3. oldaton) 2
