Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-07 / 132. szám

;***. június i. kepd NÉPLAP 5 Következetesebb kiállást u március 4-i uávthutározat mellett! Az elmúlt hónapok eredmé­nyeit mérlegelve HajdmBihar megyében is megállapítjuk; van előrelendülés. Különösen az első negyedév eredményezett komoly sikereket. A felszabadulási ver­seny, még inkább a felszabadu­lási műszak tízezreket és százez­reket buzdított kiváló és példa­mutató munkára, ami nemcsak közvetlen a gépeknél, munkapa­doknál, de a szervezésben, az anyagbiztosításban, a technoló­giai fegyelem betartásában is megmutatkozott. Különösen már­ciusban jellemezte üzemeinket nagyszerű lelkesedés és munka­kedv, Felszabadulásunk tízéves évfordulójára való készülődés mellett, ebben a lelkesedésben, a március 4-i párthatározat is igen fontos emelőként szolgált. An­nál is inkább, mert egycsapásra eloszlatta azt a bizonytalansá­got, amit a. jobboldali elhajlók próbáltak elhinteni, és újból ki­mondta. .hogy pártunk politiká­jának fő irányvonala a szocializ­mus építése mindenekelőtt a ne­hézipar elsődleges fejlesztése volt és marad. Az első negyedév lezárá­sával —, amit a megye ipara 110 százalékra teljesített —, üze­meink újabb hasznos felajánlá­sokat tettek a március 4-i párt- határozatok szellemében. Heve­nyészett számítások szerint is kö­rülbelül 20—25 millió forintot tesz ki az az összeg, amit a dol­gozók az évi terv határidőelőtti befeiezésével, a termelékenység növelésével stb, az előirányzaton leiül adnak a népgazdaságnak. Ami a vállalások teljesítését il­leti, kezdeti eredmények máris mutatkoznak. Üzemeink legtöbb­je magáévá tette a 20 budapesti üzem felhívását és hozzáfogott, hogy következetes és jó munká­val segítse győzelemre az 1955-ös évi tervet. A lendület azonban még vontatott, sokszor hiányzik a siker, mindenekelőtt a valósá­gos eredmény. A legfontosabb termelési mutatók alakulása a második negyedév első 1 felében márciushoz viszonyítva romlott.. Különösen kedvezőtlen a helyzet a fegyelemnél, a béraiapfelhasz- nálásnál. Gazdasági vezetőink és pártszervezeteink jól ismerik ugyan a KV március 4-i határo­zatát, előadásokat tartanak róla, igen sűrűn hivatkoznak rá, de va­lahogy a gyakorlati munkában nem mindig tudják következete­sen érvényesíteni. Általában sok a szólam, pedig nekünk koránt­sem szólamok, hanem tettek kel­lenek, mert egyedül csak a ter­melés, a tartós és jól megalapo­zott sikerek biztosíthatják az or­szág erősödését, a népjólét továb­bi fellendítését. liéfgésséhen a minisztériumi, a helyi és a szövetkezeti ipar eredményeit összesítve a megyé­ben nincsen baj. A megye ipará­nak teljes termelése áprilisban 1Q3,1 százalékra alakult. Azonban a megye jelentősebb vállalatai­nak körülbelül 20 százaléka nem tett eleget áprilisi kötelezettségé­nek. A minisztériumi ipar tervtel­jesítése pl. még a 99 százalékot sem érte el. A Hajdúsági Gyógy­szergyár többek között csak 38;2 százalékban tett eleget hazafias kötelezettségének, a Gördülőcsap­ágygyár is csaknem 31 százalék­kal kevesebb árut gyártott, mint a tervezett. A lemaradók sorában szerepel még a Tejipari Vállalat, a Táncsics Cipőgyár, a Malomipa­ri Egyesülés, stb. Együttvéve 871 ezer forintot tesz ki az az összeg, amivel a minisztériumi ipar adiís maradt áprilisban ... 871 ezer fo­rint, tíz modern kétszobás, fürdő­szobás családi ház felépítéséhez elegendő; vagy négy korszerű napközi otthont lehetett volna ebből az összegből létrehozni. Mindez jelzi és aláhúzza, hogy nem lehet a KV márciusi határo­zatának eredményes végrehajtá­»««ií-a/íjjeszúlnit m-í0 a szava­fcat nem követik valóságos tettek, míg lesznek olyanok, akik gyat­rább eredményükkel épp az igyekvők, a legjobbak nyakán élősködnek! Nem vitatjuk, hogy az elmaradásban objektív okok is közrejátszanak, azonban a fele­lősség elsősorban mégis minket terhel. Hogy ez menyire így van, arra elég a Hajdúsági Gyógyszer- gyárra hivatkozni. A Hajdúsági Gyógyszergyárban a felemelt tervről tudomást szerezve, min­den gondolkodás és mozgósítás nélkül kijelentették: „amit ki­szabtak ránk, azt nem tudjuk tel­jesíteni“. Nyilván az ilyen „hozzá­állás“ csak hátrafelé húzhat, le­szerelhet és semmiképp sem öreg­bítheti a gyár által kivívott nagy­szerű sikereket. A megye ipartínab bér­alapfelhasználása sem alakult áprilisban kedvezően. Májusban is jócskán akad aránytalanság. Még mindig sok a fekete túlóra, az állásidő, a munkáslétszám túl­lépése, a laza, elavult, normákról, s a többi gátló okokról nem is be­szélve. A minisztériumi ipar t áp­rilisban például teljes béralapjá­nak 108.1 százalékát használta fel, 98.6 százalékos terv teljesítés mellett. A tanács ipari osztályá­hoz tartozó vállalatok is rend­szeresen túlépiik béralapjukat, a kisipari termelőszövetkezetek szintén. Mivel hazánkban a ter­melési költségek legjelentősebb részét a munkabér és az anyag képezi, mondani sem kell, mindez drágítja a termékek árát és ked­vezőtlenül hat az önköltségcsök­kentésre. Áprilisban csak a mi­nisztériumi iparban 969 500 forin­tot tesz ki a béralap túllépés. Minden becsületes dolgozó elkép­zelheti, ha ilyen nagy összegeket dobunk ki minden hónapban az ablakon, akkor a termékek árá­nak leszállítása nem váihatek lehetővé, a tervezettnél kevesebb jut új létesítmények építésére, szociális beruházásokra, tehát végeredményben az egyes üze­mek és vállalatok lazaságát, rossz pénzgazdálkodását, az egész kö­zösség érzi meg. Amíg a Ruhagyár, vagy mond­juk a Dohánygyár sohsem lépi túl a megadott keretszámokat, addig a Baromfifeldolgozó, a Ma­lomipari Egyesülés, szinte állan­dóan túllépi béralapját. A szó- banforgó két vállalat áprilisban az elért termeléssel szemben in­dokolatlanul sok pénzt fizetett ki. ügy véljük itt az ideje, hogy a vá­rosi pártbizottság megvizsgálja és szigorúan felelősségre vonja a bérfegyelem megsértőit, mert vég­eredményben tűrhetetlen az, hogy egyesek semmibe veszik a nép érdekében hozott párthatározato­kat. Ax építőipar hosszú hóna­pok pangása után még mindig nem tud magához térni. Állandó határidő problémákkal küszköd­nek. Nem javul a szervezettség, sok a kapkodás, átcsoportosítás, a bizonytalanság. Még továbbmen- ve bajok vannak a beruházási hi­telek elbírálásánál, a tervdoku­mentációk lejuttatásánál is, ami­ért természetesen elsősorban az Építésügyi Minisztériumot terheli a felelősség. Az áprilisban „eléri“ 80,5 százalékos tervteljesítés is mutatja, hogy a helyzet az építő­iparban még mindig rossz. Külö­nösen 'kirívó, hogy a 2/2 Építő­ipari Vállalat fontos munkahelye­ken csak 44,2 százalékos tervtel­jesítést ért el. ami szinte megcsú­folása, semmibevevése pártunk legutóbb hozott nagy fontosságú határozatainak. A kisipari szövetkezetek áprili­si munkája is meglehetősen ked­vezőtlenül alakult. Májusban sincs lényegesebb javulás. Ápri­lisban a szövetkezetek 57 száza­léka, 36 ktsz (!) nem tett eleget terv kötelezettségének. Mindenek­előtt a cipész részlegeknél van sok javítani való. Szembetűnő és aiegengisru'“,tí)Uer *<zeavá“ü.l, hog/-5 a tavaly hozott minisztertanácsi határozattal szemben a lakosság részére végzett szolgáltatások ará­nya nemhogy nőne, de állandóan csökken! A szövetkezetek feb­ruárban befejezett termelésüknek csak 18,2 százalékát juttatták a lakosságnak, nem is szólva már­ciusról, áprilisról, amikor az arány tovább romlott. Követeljük a KISZÖV-től, hogy sürgősen vizsgálja felül ezt a lehetetlen ál­lapotot, s a mulasztókkal szem­ben ha szükséges, a büntetéstől se riadjon vissza! Végül foglalkozni kell az egy főre jutó termelés alakulásával. Az arány márciushoz viszonyítva a második negyedévijén romlott. A miftisztériumi iparban április­ban az egy főre jutó termelés 14,6 százalékkal volt alacsonyabb mint márciusban. Egyedül a helyiipar dolgozói javítottak áprilisban eredményükön, ami újból arra utal. hogy a szólamokat félretéve, az ipar minden területén sokkal komolyabban kell venni a már­cius 4-i párthatározatot. Aki nem érti meg, hogy a termelékenység, a szocializmus építése során i leg­döntőbb és a legfontosabb, aki csak beszél erről, de nem cselek­szik, az nem érdemli meg a dol­gozó nép bizalmát és akarva, aka­ratlanul az ellenség malmára hajtja a vizet. Vajon hogy értel­mezik az olyan üzemek munká­sai a KV március 4-i határozatát, ahol nő az önköltség, csökkep a termelékenység és sok a selejt?! Mit gondolnak és mit akarnak cselekedni? A KV március 4-i határoza­tának megvalósítása mint már annyiszor szó volt róla, fontos nemzeti feladat. Megyénkén is sok múlik, mit teszünk ennek ér­dekében. Reméljük, hogy az át­meneti visszaesés után épp úgy, mint februárban, márciusban, új­ra fellobog -és eleven erőre kap a munkaverseny, üzemeink sorra és kivétel nélkül megvalósítják az évi terv időelőtti befejezésére tett felajánlásukat. Most a második negyedév harmadik hónapjában, különösen a félévi terv teljesítése a fontos. Kötelességünk, hogy adósság nélkül zárjuk 1955 első hat hónapját, hogy okuljunk i:?, elkövetett hibákból nemcsak az említett üzemeknél, de minden területen! K. T­ÚJÍTÓ PEDAGÓGUSOK Az első pillanatra úgy hittem, hogy valami társasjáték, s ép­pen dominó fekszik az asztalon, a hosszúkás kék dobozban. A dobozban valóban játék van, csák éppen nem játék-dominó, hanem helyesírási dominó és ez tulajdonképpen Dorogi Márton püspökladányi nevelő újítása. A helyesírási dominó igen ér­dékes és Dorogi Márton tapasz­talata szerint a tanulók már is megszerették. Hogyne szerették volna meg, hiszen nemcsak szó­rakoztat ásra szolgál, hanem az iskolások játszva tanulják meg ennek segítségével a szófajokat. A játék az ismert dominó játék szabályai szerint történik. A la­pokat az ügyes újító két részre osztatta és a pontók helyett piros felírással száfajt, kék felírással pedig példákat jelölt szófajokra, A hozzáilleszthető lap felírásá­nak egyezni 'kell a letett lappal, tehát névmás felírás mellé név­mást (én), névutó mellé névutót helyezhetnek (óta) a játszó pá­rok. Az úntás feltétlenül hasznos — nemcsak a tanulók, hanem a nevelők is örülnek majd ennek és bizonyára sok iskolában elter­jesztik. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot mind a nevelők, mind a ta­nulók körében Hüse József haj­dúböszörményi gimnáziumi tanár újítása is. Ez a Nap napi, évi látszólagos mozgásának és a nap- fogyatkozás könnyebb megértését és szemléltetését biztosítja. Do­rogi Márton és Hüse József újí­tásait csak példának említettük, kívülük még igen sok pedagógus küldte be a megyei tanácshoz ez Oktató-, nevelőmunkát elősegítő Újításait. Természetesen az újítá­sokat — amelyek hasznosíthatók, díjazzák is. 1954-ben 158 javaslat közül 75-öt fogadtak el, és újí­tási díjként 18 560 forintot fizet­tek ki. 1955. januártól május 25-ig 56 beérkezett újításból 19 felelt meg, amelyekért 3150 fo­rint volt a jutalom. Az újítások terjesztése érdeké­ben a Pedagógus Szak-szsrvezet megyei kultúrotthonának újító klubjában havonta találkoznak az islkolák újítási megbízottjai, akik a bevezetésre alkalmas újitáso- 'kat megismerik és ismertetik nevelőtestületük tagjaival. Gon- dcslcodtak arról is, hogy munka­gépék segítségével készíthessék el az újítók mintadarabjaikat. Ez az újítási taneszközmühely a Cso­konai Gimnáziumban működik. N. É. Egyre súlyosabbá válik a szlrájkhelyzel Engliában London (MTI) A Reuter írja: Az országos vasutas-sztrájik kez­di éreztetni hatását a termelés­ben, elsősorban a döntő fontossá­gú vas- és acéliparban. A húszezer dpildsmu.nik'ás sztrájkja továbbra is rendkívül akadályozza hat nagy. kikötő "m ű- ködését. A sztrájk vasárnap ál­terjedt a Southampton és' Liver­pool között közlekedő öt óceán- járó gőzösre is Nehru indiai miniszterelnök Prágába érkezett (MTI) A Szovjetunió és más európai országok meglátogatása előtt Nehru indiai miniszterelnök Bombayból jövet vasárnap repü­lőgépen Kairóba érkezett — je­lenti a Reuter. Az egyiptomi fő­városban ötnegyed órát tartózko­dott és ezalatt megbeszélést foly­tatott Naaszer egyiptomi minisz­terelnökkel. Nehru Kairóban tartott sajtó- értekezletén a többi között kije­lentette, hogy látogatása során felveti India jövőbeni kereskedel­mi és gazdasági kapcsolatait a szóba nforgó országokkal. Nehru később repülőgépen Ró­mába utazott, ahonnan Prágába folytatta útját. Legújabb jelentések szerint az indiai miniszterelnök hétfőn re­pülőgépen 24 órás látogatásra megérkezett Prágába, ahonnan kedden folytatja útját Moszkvá­ba. 0 svéd narlamenii küScflütíséo Sztálingrádba érkezeit Sztálingrád (TASZSZ) A Szov- Volga—Don csatornán. Délután a küldöttség megtekintette a hős város nevezetességeit. A svéd kül­jetunióban vendégeskedő svéd parlamenti küldöttség június 5-én a Konsztarutyin Trenyev gőzö­sön hajóutat tett a Volgán és a döttek megkoszorúzták a sztálin­grádi hősök sírját. „HÁZTŰZNÉZO“ POLGÁRON GYÖNYÖRŰ csütörtök reggel, r Ezen a reggelen a járás különbö ző községeiből, Görbeházáról, Ti- szagyulaházáról, Egyekröl a pol­gári hetivásárra siető emberek között olyanok is jöttek, akiket nem a vásár é/dekelt, hanem a falubeliek küldték őket igen fontos megbízatással, Nyolc óra körül már összejöt­tek tizennyolc-huszan a Táncsics Termelőszövetkezet helyiségében, ahol a tsz brigádvezetője, Lénárt Albert és a járási tanácstól Bucz^ kó József fogadta őket. „Ház.tűznézőbe“ jöttek. VAN LÁTNIVALÓ a vendégek számára. A tsz helyiségében ha­zánk tízéves fejlődését bemutató képekben gyönyörködhetnék. Minden egyes kép győzelmet, a nép győzelmét, a dolgozók fel- emelkedését hirdeti. — Nehéz volt a mi utunk — mondja Lénárt Albert, amikor is­merteti a termelőszövetkezet fej­lődését. _Termelőszövetkezetünk 1948 őszén alakult. Tíz család, tíz tag­gal, gazdasági felszerelés nélkül, jóformán puszta kézzel kezdett az akkori 80 hold föld megmunká­lásához. A párt, az állam segítsé­ge és a tagság önfeláldozó mun-, káia azonban meghozta gyümöl­csét. Számban is, gazdaságilag is megerősödtünk. Ma már 68 csa- lád~75 taggal dolgozik a közösben, 870 katasztráüs hold íöldterüla- Tize” "Ágy lóíoeatpnk, 71 da­rabból álló tehén és növendék marhaállományunk, 271 serté sünk, 28 anyakocánk, 768 juhunk van. Az ember alig bírja jegyezni a hallottakat. A jóformán semmi­vel kezdő tsz-nek öt év munkája után közel 3 millió az összvagyo­na. A „háztüznézők“ bólogatnak. Hiszik is nem is. Szeretnének szeT műkkel meggyőződni az igazság­ról. Erre is sor kerül. Amikor a gépállomás vontatója a tagok háztáji területe mellett robog el velük, az egyik vendég odakiált az ott dolgozó asszonynak: „Ka­pálja, ez a magáé!“ Később, ami­kor a közös területeken dolgozó tagokkal beszélget, szinte restek a kijelentését, mert hogy azok büszkén mutatják a nagy, négy­zetesen vetett tengeritáblát, cu­korrépaföldet, búzatáblát. A VENDÉGEK aztán ellátogat­nak néhány csoporttag házalájá- ra is. Éppen útba esik. Ez igazán érdekli őket, mert sokan azt állít­ják, hogy nincs a tagoknak ott­hon semmijük. Elsőnek az öreg K. Juliászékhoz nézünk be. A jó gazda gondosságával rendezett udvart látunk. Van itt minden. Két hízó és négy süldő napozik az udvaron. Takarmány, tüzelő, minden rendben. A tornácon vagy tíz zsák szemes tengeri. A .továb­biakban megtudjuk a háziasz- s’zonytól, bogy két jókora hízót vágtak a télen. Felül voltak a két mázsán. Négyet pedig eladtak. A kamrájuk még tele van, bár nem­sokára itt az új. Legközelebbi ter­veikben a házuk cserepezése sze­repel. Az anyag már ott várja a serény munkáskezeket. K. .Juhászék portájáról az új lakások felé vesszük az utunkat. Idáig nyolcán építettek új lakást a csoport tagjai közül, ketten ép­pen a napokban költöztek be. A szemle úgy látszik tetszik a „ház- tűznézőknek“, mert elismeréssel mondogatják, hogy ezt nem gon­dolták volna. A ..HÁZTÜZNÉZŐK“ elmond­ják véleményüket. Mindegyik az­zal kezdi, hogy nem hitte volna, milyen szép az élet a közösben, milyen szépen gazdálkodik a ter­melőszövetkezet. Molnár Endre Görbeházáról. Bognár Bertalan, az öreg Domún, Csele János és a többiek mind elismeréssel nyilat­koznak. Nem kerülte el a figyel­müket azonban az sem, hogy pél­dául a trágya helyes kezelése nem csupán a szarvasba rakásból áll. Arra is felhívták a tsz figyelmét, hogy bár nem rossz a lóállomá­nyuk, azért nagyobb gondot for­díthatnának az állatokra. Ebből tanulhatnak a Táncsics vezetői is, tagjai is. Sok szépet láthattak, tapasztal­hatlak rövid idő alatt a Táncsics „háztűznézői“. És míg a júniusi nap érleli a vetést, bennük is egy­re inkább forrnak, érlelődnek a gondolatok a felemelkedésről . .; Emnczki Bertalan,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom