Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-05 / 131. szám

±955. JUNIÓS 5. VASARNAF N E P L A h a Termelési értekezlet a Gönlülíícsapágygyárban A Debreceni Ruhagyár felhívása A normák a technika fejlődésé­vel, számtalan újítás, ésszerűsítés alkalmazása révén sok helyütt el­avultak s az üzemekben az egész­séges fejlődésnek, s termelékeny­ség emelkedésének, életszínvona­lunk tartós növekedésének akadá­lyozójává lettek. A laza normák sok helyüt azt is eredményezték, hogy a gyár havi vagy negyedévi teljesítménye jó­val alatta maradt egy-egy üzem­rész tervteljesítésének. Világos do­log. ha az egész üzem százszázalé­kon, vagy az alatt teljesíti ter­vét, egy — pl. a befejező művele­tet végző — üzemrész nem telje­sítheti tervét 40—50 százalékkal magasabban. A fentiek pontosan ráillenek a Gördülőcsapágygyár szereidé jenek állapotára. Míg a gyár május ha­vi tervét 91 százalékra teljesítette, addig a szerelde 143,1 százalékot ért el a tervteljesítésben. SS s?ere'de dolgozói pénte­ken délután- termelési értekezle­ten beszélték meg a június havi terv teljesítésének feladatait. Ezen a szerelde legtöbb dolgozója je­len volt, és érdeklődéssel hallgat­ta Krémer Miklós művezető elv- társ szavait. A dolgozók részéről az érdeklődés természetes, hiszen róluk és feladataikról volt mind­végig szó. A szocialista tulajdon védelmé­ről és a munkavédelmi szabályok bt tartásáról beszélt előbb Krémer elvtárs. Sokkal nagyobb gondos­ságot kívánt a műszerrel dolgo­zóktól, mert porszemnyi szennye­ződés, vagy pontatlan beállítás hasznavehetetlenné teszi a műsze­reket. A szerelde laza és elavult nor­májával foglalkozott ezután. El­mondotta, hogy a csapágyak szere­lésénél a csomagolás, axiális, radi­ális mérés, zömités, igazítás, kc- sármosás, végső válogatás műve­letek normáit módosítják. Krémer elvtárs hangsúlyozta, hogy a minőségre, tiszta és figyel­mesebb munkára ezután is vi­gyázni kell. A feladatokat ismer­ve, mindenkinek törekedni kell a teljesítmények emelésére, a június havi terv teljesítésére. Élénk beszélgetés kezdődött Krémer elvtárs szavai nyomán a dolgozók között. Főleg azt hiá­nyolták a hozzászólók, hogy a szerszámok nincsenek a helyén műszakkezdéskor, s ezért félórá­kat kell eltölteni szerszámkeresés­sel. Többen panaszkodtak arra, hogy a szegecselő eldugul, és so­kan kosaraznak, de kevés felelős­ségérzettel. Lovász Margit kifogá­solta, hogy a válogatásnál egyszer az egyik dolgozó, másszor a másik dolgozó mér, s ezért nem tudiák felelősségre vonni azt az egyént, aki gondatlan munkát végzett. A golyókat is gyakran összecserél­getik, s a ládákon a feliratokat megváltoztatják. Ilyenkor aztán a dolgozó nem tudja, hoav a sok fel­iratból melyik az érvényes. 0 CSGüáPVSk gyakran „za­josak“. Ez azért van, mert nem ügyelnek a dolgozók a szerelésnél a tisztaságra. Kulcsár technikus nem tartotta helyesnek, hogy pet­róleumban megmosott csapágya­kat vittek zömítésre, mert a ned­ves felületre méginkább rakódik por, s a csapágy minősége romlik, a csapágy „zajos“ lesz. Élesen felvetődött ezen a <er- melési értekezleten a gyűrűk !e- mérése. Mint kiderült az utóbbi időben sok a pontatlan mérés. Há­rom, négy. öt sőt hat századrész százalékos eltérések mutatkoznak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szerelde dolgozói helyett a köszö­rűs üzemrészben vették észre a pontatlanságot'. A köszörűsben is Nagy Mária elvtársnő, aki min­den gyűrűt lelkiismeretesen le­mért köszörülés előtt, s felhábo­rodva jelentette, hogy négvszáza- dos köszörülést kértek, amikor ab­ból a csapágyból csak két száza­dot szabadna köszörülni. Krémer elvtárs már a termelési értekezleten megmondotta, hogy a műszaki vezetés milyen intézke­dést hoz a hibák azonnali meg­szüntetésére. Elrendelte, hogy mostantól kezdve névjeggyel lás­sák el a válogatók az általuk vá­logatott és lemért gyűrűket, hogy ellenőrizhessék a munkát, s fele­lősségre vonják a hanyagokat. A LJj „kiváló dolgozók“ az Orvostudományi Egyetemen Bensőséges ünnepség zajlott le a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Az Egészségügyi Mi­nisztérium hosszabb idő óta vég­zett odaadó és példás munkájuk elismeréseképpen az egészség­ügy kiváló dolgozója, illetve ki­váló dolgozó címmel és oklevél­lel tüntette ki az egyetem né­hány dolgozóját. Az egészségügy kiváló dolgozója címet kapták: Bacsó Piroslca vezető csecsemő­gondozó, Szülészeti Klinika, Bodnár Imre műtős asszisztens, Fogászati Klinika, Kuzma János- né osztályvezető ápolónő, Gyer­mekiklinika. Kiváló dolgozó cím­mel és oklevéllel tüntették ki Bállá László tanszéki mechani­kus tudományos főmunkatársat (Élettani Intézet), Csiszár Sándor szakmunkást, Lakatos Ferenc tanszék] mechanikust, az egyete­mi békebizottság titkárét (Igaz­ságügyi Orvostani Intézet) és Mó­di Róza titkárnőt. Az okleveleket az egészségügyi miniszter meg­bízásából dr Árvay Sándor pro- feszor, az egyetem dékánja adta át ünnepi beszéd keretében. Az ünnepség után a dékán elvtárs fogadóst adott a kitüntetetlek tisz leletére. Juhász Lajos. Szépen halad a növényápolás a derecskéi járásban Bár az elmúlt hónap kedvezőt­len időjárása miatt a kukorica fejlődése sok helyen nem kielé­gítő, ennek ellenére is nyugod­tan mondhatjuk, hogy itt az ideje a kukorica második kapálásának. A hajdúböszörményi Ságvári Termelőszövetkezetben, az. egyeki Sztahanovban és sok más helyen már végzik a második -kapálást. A berettyújfalui járás öt termelő- szövetkezetében a második kapá­lást is befejezték, így biztosítják a 30 mázsás kukoricatermelési mozgalomhoz való csatlakozásuk sikerét. Van azonban jó néhány hely megyénkben, ahol elmaradás mu­tatkozik a kukorica növényápo- lási munkáiban. A nagylétai já­rásban még az egyelést sem fe­jezték be mindenütt. A kapálás­sal elmaradt a 'kpmádi Kossuth, a nagykeráki Bocskai, a biharks- reszteai Szabad Föld, a fiilöpi Ifjú Gárda és a vámospércsi Al­kotmány Termelőszövetkezet. Ki­sebb elmaradás tapasztalható a püspökladányi Október 12 és a kábái Kossuth tsz-eknél. A kukorica növényápolási mun­káiban a járások sorrendjében a derecske! járás az első, ahol az első kapálást 85 százalékban, má­sodik kapálást pedig 10 százalék­ban elvégezték. Ugyancsak jól áll a. derecskéi járás a többi nö­vényápolási munkákban is. A járás székhelyén, Derecskén a burgonya első kapálását 100 szá­zalékban, az első töltögetést 30 százalékban, a napraforgó első 'kapálását 100 százalékban, a má­sodikat pedig 30 százalékban vé­gezték el. A községben a lucerna első 'kaszálását befejezték, s már 80 százalékban elvégezték a be- hordást is. Derecskén a kukorica (második kapálását több mint 20 I százalékra teljesítették. szerszámok gondosabb kezelését is megoldják. Műszakzárás előtt munkahelyük környékét elrende­zik a dolgozók, a szerszámokat át­adják a váltóknak, vagy elzárják külön erre a célra- elhelyezett szekrényben. BzanvayeEíátás meg j ovi-1 tására is elhangzott ezen a terme­lési értekezleten a műszakiak ígé­rete. A termelési értekezleten fa­gyon helyesen, sok kívánság hang­zott el a dolgozók ajkáról. A mű­szakiak megígérték a segítséget. Most már az lenne kívánatos, ha minden ígéretet maradéktalanul betartanának. A szerelde dolgozói, mint ahogy a termelési értekezlet hangulatából kiérződött, sike-re akarják vinni a tervet, de a ma­guk szorgalma és akarata mellé várják a jó anyagellátást, biztos munkafeltételeket, támogatást. El keli mén mondani, hogy a termelési értekezletet megelőző röpgyűlésen a szerelde dolgozói közül Deczki Ilona normájából 25 százalékot ajánlott fel, s meg­ígérte, hogy a sztahanovista .'/in­tet továbbra is tartja. Szabó hva hasonló módon bejelentette a röp- gyűlésen, hogy normájából 10 szá­zalékot felajánl, de a sztahano­vista szintet továbbra is eléri. Deczki Ilona elvtársnő távolléte miatt ezen a termelési értekezle­ten nem mondhatta el a kísérleti normával végzett munka tapasz­talatait. Egy biztos: a szerelde dol­gozói tanújelét adták eddig an­nak, hogy megértették hogy a la­za normák fékjei a fejlődésnek s ebben a hónapban igyekeznek ter­vüket maradéktalanul teljesíteni. tö bbi test vér veti la la tűhöz A Debreceni Ruhagyár dolgo­zói elsőnek csatlakoztak a húsz budapesti üzem felhívásához. Az évi terv határidő előtti befejezé­sére többek között a határidők lerövidítését, az önköltség csök­kentését és a termelékenység nö­velését vállalták. A Ruhagyár dolgozói most fogadalmukat ki­egészítve 3,3 százalékos anyag­megtakarításra is Ígéretet tettek, aminek eredményeképpen decem­ber 20-tól 31-ig ilyen megtakarí­tott kellékekből dolgozhat a gyár. Mivel az anyagtakarékosság az önköltségcsökkentés nélkü­lözhetetlen része a Ruhagyár dol­gozói felhívással fordulnak a többi testvérvállalatlhoz, hogy csatlakozzanak ehhez a kezde­ményezésihez. A 3,3 százalékos megtakarítást az üzem dolgozói elsősorban új technológia meghonosításával, a napi anyagtakarékossági mérések bevezetésével, a külső hulladék megszüntetésével, a belső hul­ladékok kellékre való felhaszná­lásával, valamint az egyéni anyagtakarékossé.gi számlák szé­leskörű bevezetésével érik ei. Különösen figyelemre méltó, hogy az előkészítés területén úgyneve­zett megdöntő szabász! munka­kört létesítenek, hogy felfekte­tési arányok alakulása egyre kedvezőbb lehessen. A görbéi lázi Sásvári 1SZ tagjainak keze nyomán virul az élet A napokban ellátogattam a gör­beházi Ságvári Termelőszövetke­zetbe. Amióta nem jártam itt, igen sokat gazdagodott a szövetkezet. Most építenek saját erejükből egy korszerű bognárműhelyt, a szövet­kezeti tagok maguk rakták fel a falat, a tetőt is ők építették. A szorgoskezű szövetkezeti tagok között csupán egy mester dolgo­zik, aki ellátja őket megfelelő ta­náccsal. Megfogadták, hogy június 15-re be is fejezik a bognárműhely építését. Jó munkájukhoz nagy­ban hozzájárul az egyetértés, a jó kollektív szellem. Persze ez a leg­fontosabb ... Addig, amíg a szövetkezeti ta­gok egyik csoportja építkezésen dolgozik, a másik csoportja pedig kint a határban szorgoskodik. A növénytermesztésben dolgozók most legnagyobb súlyt a cukorré­pa kapálására fordítják. Van bő­ven munka. A kapásnövényeken kívül a szőlőt és gyümölcsöst is gondozni kell. Dicséretére válik még a szövetkezetnek a dohány­táblája. is. Tiszta, gyomtalan, szé­pen fejlődik. Ellehet azt mondani, hogy a görbeházi Ságvári Termelőszö­vetkezet tagjainak keze nyomán virul az élet. Bégány Bálint Polgár. CSAPÓ UTCA 16 A Szózat Ma 106 éve, hogy 1349 június 5- én Vörösmarty Mihály, a Szó­zat hallhatatlan költője ötlhónapi kényszerű tartózkodás után csa­ládjával együtt elhagyta Debre­cent és visszaköltözött a hős hon­védsereg által elfoglalt Buda­pestre, az ország fővárosába. Vörösmarty, mint a városi le­véltár irataiból kitűnik, január 6- án délután érkezett meg a többi pesti menekülttel. A Mester utcai kapunál a fogadóbizottság közölte vele, hogy az ő, valamint a többi írók és költők lakásáról a beszállásolási hivatal gondosko­dott. Valamennyiüket a Csapó utca legjobb házainál helyezték el. Vörösmarty a Csapó utca okker 328. számú Kardos-féle, ma a Csapó utca 16. számnak megfelelő háznál nyert két tágas szép szo­bát, kényelmes bútorokkal ős a háztulajdonossal közös konyha- használattal. Fizetett pedig e la­kásért a költő 'havi húsz forintot. A századforduló éveiben még életben volt az öreg Csapó utcai ház tulajdonosnője, özvegy Kar­dos Istvánná, aki gyakran emle­gette híres költő lakóját, a szere­idre méltó Vörösmarty Mihályt és családját. Nagyon büszke veit arra, hogy házában és virágos udvarában milyen jól érezték ■magukat. Az ő előadásából ma­radtak meg azok az adatok, me­lyek Vörösmartvéknál tartott iro­dalmi összejövetelek és társas­esték hangulatát megvilágítják. Kardosné nyilatkozott az ő lakás­részébe is áthallott ingerült han­gú tárgyalásokról, melyek Petőfi Sándor személye körül forogtak. Ennek részleteit a jelenvolt Vachot Sándorné tárgyalja deb­receni emlékirataiban. Nevezetesen az történt, hogy Petőfi rövid szabadságra jött haza Erdélyből családja láto­gatására Vörösmartyékhoz. Sza­badságának meghosszabbítását költőjének debreceni kérve, előbb Mészáros hadügymi­niszternél, majd helyettesénél, Vetter tábornoknál jelentkezett szabadsága meghosszabbítása cél­jából. Mindkét esetben a katonai előírással nem törődve, nyakra- való és kard nélkül lépett be fe­lettesei szobájába. Ezért megró- vási kalandban részesült, amit túlzott szertelenségbe hajtó egyé­nisége nem tűrt el és visszafele- selt fellebbvalóinak. E kínos af­férját tárgyalták Vörösmaríyék- nál az ott összegyűlt íróbarátai igen ingerült hangon. A Vetter tábornokikai való dol­ga már komolyabb volt, mert Kossuthnak is jelentették az ügyet, aki Vachot Sándort kérte fel arra, hogy beszélje rá Petőfit, hogy szakítson véglegesen a nem nekivaló katonai pályával. Pető­fit azonban nem lehetett erre rá­bírni, Petőfiné állandóan közbe­szólásaival ösztökélte férjét, hogy ne hagyja magát eltiporni. Vórös- martynak bánáti hangú közbelé­pésére volt szükség. Ö leintette Petőimét, kérte, hogy ne okozzon férjének bajt, s figyelmeztette, hogy a katonaságnál nem ismer­nek tréfát. Petőfinét Vörösmarty szavai sem tudták meggyőzni, mire a költő elhatározta, hogy visszamegy az erdélyi hadsereg­hez. Különben Petőfiről e napok­ban ezt a jellemzést adták bará­tai : — Petőfi Debrecenben új színben tűnt fel előttünk. Egészen más lett, mint akit Pesten ismer­tünk. Valóságos vöröstollas re­publikánussá fejlődött, testestől lelkestől forradalmár lön, gyűlö­lője minden kiváltságnak és elő­jognak. — A Csapó utcát joggal nevez­hetjük a magyar irodalom utcá­jának — mondta tréfásan Jókai Mór — hiszen ahányan ezt a mesterséget űzzük, valamennyien itt lakunk. Ez a valóságnak tény­lakóháza leg meg is felelt, mert itt volt szállása a Jókai házaspáron kívül Kemény Zsigmondnak, Vaciiot Sándornak, Lanka Gusztávnak, Vas Gerebennek, Ábrányi Emil­nek, Bulyovszky Lillának, Hor­váth Boldizsárnak, Petőfi Sándor­nak és feleségének, Kuthy Lajos­nak, Jámbor Pál (Viador) és Gyurmán Adolfnak, a hivatalos „Közlöny" szerkesztőjének. Pár nappal később érkezett ifjú Szász Károly is, aki azonban már a Hatvan utcában kapott lakást. Az irodalom e kitűnőségei állan­dóan Vörösmartyóknál találkoz­tak, nem volt olyan rjap, amikor ott össze ne gyűltek volna baráti eszmecserére, mely legtöbbször a késő éjjeli órában ért véget. Vö- rösmartyékat Arany János és fe­lesége is meglátogatta, akik csak azért jöttek Debrecenbe, hogy találkozzanak vele. A Szózat köl­tőjét, minit tudvalévő, Kossuth ajánlatára Bácsalmás választotta meg képviselőnek. A debreceni országgyűlésen többször megje­lent, de egyszer sem szólalt fel, hanem a törvényjavaslatok elfo­gadásánál a kormány híveivel együtt szavazott. A költő hangu­latát nagyon borúsnak találták azok, akikkel érintkezett, csak akikor derült fel, ha a társaságban a jókedélyü Jókai is jelen volt. Irodalmi műveket nem alkotott Debrecenben, gondolatait az or­szág súlyos helyzete foglalta le. Délutánonként, ha az idő kedvező volt, kisétált a Nagyerdőre, és ott merengett magában órákhosszat. Egy évszázadnál több telt el itt tartózkodása óta. A há­látlan utókor máig sem jelölte meg azt a házat, ahol a halhatat­lan költő öt hónapot eltöltött. Most novemberben, halálának századik évfordulóján költői zse­nijének értékelését jelentené, ha a Csapó utca 16. számú házon lelepleznék az emlékezésnek kőbe vésett szavait.' BALASSA SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom