Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-28 / 150. szám
4 NÉPLAP 19.51 JUNIC." 23.. KEDD Párt és pártépítés * Javítsuk meg az alapszervezetek irányítását Tanuljunk a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalataiból A vallási szertartások és ünnepségek lényege Irta: I. U Z K 0 V Az ipar előtt álló feladatok nagy felelősséget rónak a párt- alapszervezetekre. Nagyrészt aző aktivitásuktól függ az ötödik ötéves terv határidő előtti teljesítéséért folyó szocialista munkaverseny hatásossága és mérete. Ebből a szempontból rendkívül tanulságosak számunkra is az SZKP városi szervezeteiben nemrég megtartott értekezletek. Rz emberekkel való foglalkozás a pártszervek egész munkájának tartalma Az alapszervezetek állandó eleven irányítása a kerületi pártbizottságok alapvető feladata. Az emberekkel való foglalkozás a pártszervek, egész munkájának tartalma. Ezzel a munkával nemcsak az instruktoroknak kell foglalkoznak, hanem az egész párt- apparátusnak. A pártbizottság titkára mutasson személyes példát a közvetlen szervező munkában, tudjon az aktívákra, a hozzáértő emberekre támaszkodni. A vorosilovgrádi „Októberi For- radaIom“-gyár nem biztos'tóttá a traktor-pótalkatrészeilátást. Az egyik üzem fékezte az egész gyártási folyamatot. A városi pártbizottság irodája egy csoport pártmunkást küldött az üzembe. Azt a feladatot tűzte eléjük: ne anyagot gyűjtsenek, ne jelentéseket írjanak, hanem nyújtsanak gyakorlati segítséget. A pártmunkások tanácskoztak a munkásokkal, mérnökökkel, megismerkedtek a helyzettel és számos értékes tanácsot adtak a gazdasági vezetőknek és a párt- szervezetnek. A kommunistákat a termelés döntő szakaszaira állították. Megerősítették i nártcsoportokat, a néon**—' rdát. intézkedéseket tettek a munkafegyelem, a termelési fegyelem megszilárdítására. Ennek eredményeképpen az üzem megjavította munkáját és ezentúl rendszeresen teljesítette tervét. A városi pártbizottság általánosította és más üzemekre is kiterjesztette ennek a munkának a tapasztalatait. Sok pártértekezlet küldöttei foglalkoztak azzal,, hogyan végezzen szervezőmunkát a pártfunkcionárius, ha kimegy egy üzembe. Ko- minov elvtárs, a koksz- és vegyiüzem igazgatója a kerríerovoi pártértekezleten azt mondta: — Egyszer közük velem, hogy már több mint két órája az üzemben tartózkodik a területi bizottság egyik titkára. Nagyon csodálkoztam: miért jön így, figyelmeztetés, bejelentés nélkül?! Úgy szoktattak meg minket: telefonálnak, bejelentik, aztán kijönnek, ő meg mér javában járta a gyárat. — Megkerestem a titkárt. Iját- tam, hogy egy üzemvezetővel ült le és mindenféle részletkérdés iránt érdeklődik. Reggel meglátogatott sok részleget, lement az étkezőbe, meghallgatta a párttitkár kiselőadását. Sok olyan ‘hiányosságra lett figyelmes, amit mi magunk nem vettünk észre. Azután összeültünk a pártbizottságban — minden hűhó, minden ceremónia nélkül. Elmondta, milyen hiányosságokat apasztait, mit kellene tenni, tanácsokat adott. — A látogatás kettős haszonnal járt: a titkár maga is okát tanult, meghallgatta, mit mondanak a munkások a vállalatvezető- ségről, saját szemével látta a hibákat, mi pedig értékes útmutatásokat kaptunk. Jó határozatok hozatala és a végrehajtás ellenérzése Az élettel való rossz kapcsolat arra vezet, hogy a pártszervek által kidolgozott intézkedések gyakran egy kaptafára készülnek. A rigai városi pártértekezleten Bércé elvtárs, a városi pártbizottság tagja, elmondotta: — Rendszeresen hívunk össze plénumot. Meghallgattuk számos kerületi pártszervezet beszámolóját munkájáról, határozatokat hoztunk. Ha azonban átlapozzuk ezeket a határozataikat, kiderül, hogy feltűnően hasonlítanak egymáshoz, majdhogynem egyformák. Ez azért van, mert nagyon általánosak. Az elején megállapítjuk, hogy vannak bizonyos eredmények. Az eredmények mellett azonban súlyos fogyatékosságok is vannak. Ezután általánosságban ez következik: ,Ra kell mutatni“, „meg kell erősíteni“, „meg kell javítani“, stb. Az ilyen határozatok végrehajtását azután nehéz ellenőrizni. Egyszer sem fordult elő, hogy n vezetőség beszámolt volna a plénum előtt a régebben hozott határozatok végrehajtásáról. A városi és kerületi pártbizottságok apparátusában elegendő fuvíkeionárius van. Miniegyikük- nefk szervezőmunkát kell végeznie, közvetlenül kell foglalkoznia az emberekkel, tevékenyen harcolnia kell a párthatározatok megvalósításáért, a hibák kiküszöböléséért. Ez a kívánság mindegyik értekezlet küldötteinek hozzászólásában szerepel. Hírek a Szovjetunióból A nap hőenergiájával jutenek villanytelepeket a Szovjetunióban Szovjet heliotechnikusok számos olyan berendezést szerkesztettek, amelyek segítségével felhasználhatják a nap hőenergiáját. Az örmény, Grúz, Uzbek Köztársaságban, valamint más köztársaságokban már működnek a szerkezetükben egyszerű heliotechni- kai berendezések. Ezeket fürdőkben és mosodákban víz melegítésére használják. Taskentben három év óta dolgozik az úgynevezett napkonyha. A Szovjetunióban nemrégen kidolgozták a nap hőenergiájával fűtendő villanytelep tervezetét. Az erőmű kazánháza egy óra alatt körülbelül 18—20 tonna vizet vál toztat párává. A villamosenergia termelésén kívül a kazánház télen mintegy 20 ezer ember lakását fűti majd. . Óriási olai-szökftkűl a Káma partján A Tatár ASZSZK területén, a Káma folyó jobbpartján, olaj után kutató geológusok és fúrómunkások rendkívül gazdag olajforrásra bukkantak. A fúrás helyén hatalmas olaj-szökőkút tört a magasba. Az új olajtelep területén gyors ütemben állítják fel a fúrótornyokat. VÉGIG AZ ORSZÁGON... A Gépipari Technikum 86 diákla, 10 tanára és a szülői munkaközös-, séq 4 tagja rövidesen országlátoga- tásra indul. Épülő és szépülő hazánk nagy iparvárosait, többek között Sztálinvárost, Komlót, Pécset, s a Dunántúl sok más városát keresik fel. Mind a tanulók, mind a többi résztvevők alig várják már az indulás napját. A közös utazást, amely két hétig tart, a Gépipari Technikum tanári közössége szervezte meg. A részvételi díj mindössze 200 forintba kerül, míg a további kiadásokat a Kohó és Gépipari Minisztérium, a városi tanács oktatási osztályának segítségével, Illetve a technikum II. osztályainak közös rendezvényéiből befolyt pénzösszegből fedezik. Az országlátogatók népes csoportjában a Gépipari Technikum táncze- -ekarának tagja! is helyt kaptak. ségüket kérték a gazdaságban, elűzték a gonosz szellemeket, jósoltak. Fokozatosan meghatározott napokon kezdték gyakorolni és évről-évre megismételték az imádságokat. Így jöttek létre az osztályelőtti társadalomban a vallási ünnepek. A vallási szertartások és ünnepek régi, termelési, állattenyésztési és földművelési tartalma az osztálytársadalomban Háttérbe szorult és új tartalom nyomult előtérbe. A századok folyamán a vallás formái és így a vallási kultuszok is változtak. Minthogy azonban maga a rendszer kizsákmányoló maradt, a vallás is, bár új formákat öltött, lényegében mindenkor megmaradt az urak érdekeit kiszolgáló ideológiának. Minden vallásban a szertartások és ünnepek mindenkor a szellemi elnyomás rendkívül fontos eszközét jelentették az uralkodóosztály kezében, a burzsoázia számára előnyös eszméket terjesztettek és oltottak be a tömegekbe, az uraság hatalmának igazolására és megszilárdítására szolgáltak. A császárokat, királyokat, szultánokat, kánokat úgy magasztalták, mint isteni eredetű embereket, mint az „ég fiait“. Azt tanították, hogy az összes földi intézményt a „mennyország“ mintájára maga az isten teremtette. A keresztény egyház százával iktatta a „szentek“ sorába a világi és az egyházi arisztokrácia képviselőit. A cári Oroszországban a szentek kultusza az önkényuralom céljait szolgálta s az egyház és a papság nagy jövedelmet húzott az „ereklyék“, „csodatevő“ ikonok, „szent források“ után. Milyen alapeszméket terjesztenek a vallási ünnepnapbkon és a szertartások alkalmával? Elsősorban a hitet a túlvilági életben, azt a tanítást, amely szerint nem a földi életben rejlik az ember igazi boldogsága, hanem abban, hogy a „mennyei“ boldog életre türelmesen várakozik és végül elnyeri azt. Az az eszme, hogy isten határozza meg az egész emberi életet, a hívők tudatában kifejlesztik a passzivitást, a bizalmatlanságot saját erejük iránt, a vak alárendelést, az „isten akaratának“, a „végzetnek“, a „sorsnak“, megbénítja az energiát, beoltja az akarathiányt. Már az ember megkeresztelé- sének szertartásából az tűnik ki, mintha az ember születésének első pillanatától kezdve bűnöktől lenne beszennyezve, és hogy az emberek minden boldogtalansága, nyomora és jogfosztottsága az „eredendő bűnből“ következik. Kinyilatkoztatják, hogy „megkeresztelik az Isten szolgáját“, keresztet vetnek rá, annak jelképét, hogy az embernek egész életén át türelmesen kell „a maga keresztjét“ viselnie. Az egyházi házasság a nőnek mint „nem teljesértékű“ lénynek felfogását honosítja meg. „Az asszony pedig félje az ő urát“ — parancsolja az egyház a nőnek a házasságkötés alkalmával. A vallásos temetési szertartások a földi élet „múlandóságának“, „hiúságának“, hiábavalóságának gondolatát keltik, azt a gondolatot, hogy van lélek, túlvilági élet, pokol és mennyország. Húsvétkor a kurbán-bajram napjaiban a hívők minden vágyódását és reménységét a túlvilág irányába terelik, mint Gorkij mondta, „az egyházi prédikációk ólmával“ töltik meg a fejeket. (Folytatása következik a csütörtöki számban.) 1 l I. ► Mindenfajta valjás elsősorban hit a természetfeletti erők ► létezésében. A babonás, primitív ►ember fantáziája teremtette meg ► az istent, az angyalokat, a szeneteket, a mennyek országát, a go- ►nosz szellemeket. A vallásos elképzelések szerint egy fantaszti- [kus mennyei világ igazgatja a [földi, reális világot és attól függ [minden a természetben és az em- [ber életében. [ Napjainkban a vallás a hívők ► életében századok folyamán meg► honosodott szertartásosságban jut ► a legvilágosabban kifejezésre. A [hívő gyakran alig ismeri az egy- [házi tanítás részleteit, ámde tiszteletben tartja a szertartásokat és [megtartja a vallási ünnepeket. Az [emberek gyakran nincsenek tudatában annak, hogy társadal- [munkban ezek a csökevények a [ szovjet emberek egész életformájával, világnézetével és erkölcsé► vei összeegyeztethetetlenek, hogy ► akadályozzák a világ helyes megismerését, hogy alkotó tevékeny► ségüket és kezdeményezésüket ► béklyóba verik. £ A mai vallások nagyszá► mú szertartása és ünnepe, miként ► általában minden vallás is, az £ anyagi és szellemi kultúra igen ►alacsony fokán jött létre. { Az ember tehetetlensége a természet erőivel szemben szülte a {hitet a szellemek, később pedig [ az istenek létezésében. Kialakuljak azok a fogások és műveletek, [ amelyek segítségével az ember ► igyekezett a maga oldalára vonni ► a jó szellemeket, isteneket és fondorlattal eltávolítani a gonoszo- íkat, s eközben kialakult a vallási ► kultusz. ► Az ősemberek azt tartották, ► hogy különlegesen egymás mellé ► helyezett szavak befolyásolni {tudják a szellemeket és az isteneiket. A továbbiak során a varázs- fiók, sámánok, papok könyörgéseiket kezdtek mondani, melyeket {különböző szertartásokkal kísérjek. Az imák most is az isten és ► a szentek kérlelésére szolgálnak, í Az imádkozok véleménye szerint ► az ima erőre tesz szert, ha meg- ffelelő testmozdulatokkal kísérve ► bizonyos számban megismétlik {azt. A leborulás, térdeplés, a jnellverés, a kezek felemelése — {mind szintén az ősvallásokból ke- {rült át a mai vallásokba. Az em- {berek azt hitték, hogy egyes tárágyaknak csodatevő erejük van. {Fétisekkel, talizmánokkal, amu- flettekkel aggatták tele magukat, felkészítették a szellemek vagy f istenek képmásait (bálványokat) ► és leborultak előttük. | Rég en azt tartották, hogy a ► gonosz szellemek ellen a víznek ► mágikus ereje van. Az ősembe► rek a tüzet is istenségként imádják. Innen erednek a „szentelt- {vízzel“, gyertya-, mécségetéssel, {tömjénezéssel végzett szertartások. { A szertartások nagy része az {ember születésével, érett korának ♦ elérésével és végül, halálával fvolt kapcsolatos. Az ősemberek | azt tartották, hogy ekkor az em- fbernek különösen meg kell nyer- fnie a jó szellemek támogatását ► és el kell űzni a gonosz szellemeiket. Így jött szokásba az újszülöt► tek keresztelése, aztán az egyházi {házasság és a temetési szertartás, {melyek a szovjet emberek elma- {radt részénél még ma is divatban {vannak. i Azokban a napokban, melyekének nagy gazdasági jelentőségük tvolt — vadászat vagy halászat, ♦ az állatok kihajtása a legelőre, t vetés kezdete vagy a gabonabeérés ♦ ideje — az ősi vadászok, állatte- |nyésztők, földművelők közösen ► imádkoztak a szellemekhez és az ^istenekhez, áldoztak nekik, segítAz ipari osztályok segítsenek a pártbizottságnak az ipar területén folytatott munka konkrét, szakképzett irányításában. Az ipari osztályokon rendszerint olyan emberek dolgoznak, akik szakképzettek, ismerik a termelést. Ez fontos ahhoz, 'hogy az Ipari osztály jobban megismerje a termelőmunkát, gyorsabban felkarolja az új, élenjáró kezdeményezéseket. De bánmilyen szakképesítése legyen is a kerületi bizottság vagy a városi bizottság apparátusában dolgozó instruktornak, elsősorban mégiscsak pártmunkás, szervező. A munka felosztására az apparátusban szükség van, de ez nem vezethet oda, hogy például a szervezési osztály „tisztán" pártmunkával foglalkozzék, az ipari osztály pedig kizárólag gazdasági szempontból nézze a termelést, ne érdeklődjék az alapszervek munkája iránt, ne segítsen nekik a politikai pártmunkában. Rz alapszervi titkárokkal való foglalkozás Az alapszervezetek helyes irányításának múlhatatlan feltétele kezdeményezőkészségük, aktivitásuk kifejlesztése, az alapszervi titkárokkal való jobb foglalkozás. Zsukov elvtérs, a területi párt- bizottság titkára, a üpecki városi pártértekezleten ezt mondotta: — Az alapszervezetek munkájában észlelhető súlyos hiányosságokra elsősorban az ad magyarázatot, hogy a városi pártbizottság gyenge munkát végez a párttitkárok kiválasztása és oktatása terén. Tizenegy hónap alatt mindössze két szemináriumot tartottak az üzemi párttitkárok számára. Kérdés, milyen emiél fontosabb problémáikat oldott meg a városi pártbizottság, mivel lehetett annyira elfoglalva, hogy nem talált időt a párttitkárok oktatásának megszervezésére? Dehát persze nem a városi bizottság túlságos elfoglaltságában van a hiba, hanem abban, hogy a bizottság vezetői lebecsülik ezt a munkát. A városi pártértekezletek küldötteinek felszólalásai, bírálóész- revételei és javaslatai sok értékes gondolatot tartalmaznak, amelyeket a pártbizottságoknak nagy figyelemmel kell tanulmányoz- niok és a gyakorlati munkában felhasználni Ok. Az üzemi pártszervezetek irányításának megjavítása fontos feltétele a szocialista ipar előtt álló nagy feladatok eredményes teljesítésének.
