Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-24 / 147. szám
2 NÉPLAP 1955. JÜKIL'S 54 , PáNTEK Ä iéki^VISágtalálkoző aa-B® jb e= O e b a b r csütörtöki ulese A j^fti napon megemlékezünk az Egyesült Nemzetek {szervezete megteremtésének tizedik évfordulójáról és ünnepeljük azt. Fontos történelmi dátum ez. Ezekben a napokban a feldker rekség minden részén az emberek milliói és milliói különösen figyelmesen hallgatják majd azt, ami itt az Egyesült Nemzetek Szervezete tevékenységének elmúlt időszakáról elhangzik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának bevezető szavai szerint az Egyesült Nemzetek népei elhatározták azt, hogy megmentjük a jövő nemzedéket a háború borzaknaitól, amelvek életünk folyamán kétszer zúdítottak kir.-.ond hatatlan szenvedést az emberiségre.' Nincsen a népeknek fontosabb feladatuk, minthogy elhárítsák az új világháborút. Az egyesült nemzeteknek nincsen nagyobb ügye, minthogy biztosítsa a népek békéiét, barátságát és együttműködését. Mindnyájunknak emlékeznünk keil erre és tudatában kell lennünk az Egyesült Nemzetek Szervezetére rótt feladatok hatalmas jelentőségének. Ez szent kötelességünk. Molotov elvtárs ezután beszélt a nemzetközi felszültség okairól és a béke megtartásáért folyó harc eredményeiről. Majd így folytatta: A nemzetközi feszültség eny- hűtésének politikája, amelyet a Szovjetunió és más békeszerető országok folytatnak, egvre újabb pozitív eredményekkel jár. E céloknak megfelel a szovjet kormánynak az a javaslata, hogy létesüljenek diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok a Német Szövetségi Köztársasággal és hogy Adenauer kancellárt tárgyalások céliából meghívták Moszkvába. Tárgyalások kezdődtek Londonban a Szovietunió és Japán viszonyénak rendezéséről 's. Július második felében ««• kerül a négy hatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagv- Britannia és Franciaország — kormányfői értekezletére. Ennek az értekezletnek nagy jelentősége lesz, ha valmennyi részvevője valóban törekszik a nemzetközi feszültség enyhítésére, az égető problémák rendezésére, a béke megszilárdítására. Ami az Egyesült Nemzetek Szervezetét illetj, el kell ismerni, hogy ez a szervezet határozottan fontos helyet foglalt el a nemzetközi életben és működésének megvannak a pozitív vonásai. . Nem lehet belenyugodni a jelenlegi, távolról sem kielégítő helyzetbe. Az Egyesült Nemzetek Szervezetépek semmi esetre sem szabad a nemzetközi események passzív szemlélőjévé, vagy valamely csoportosulás szűk látókörű célokra felhasznált eszközévé lennie. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a következő legfőbb elveket követi: A népek egyenjogúsága és önrendelkezése, nemzetközi együttműködés, és a más államok belügveibe való be nem avatkozás, a nemzetközi viták békés eszközökkel való megoldása, az erőszak alkalmazásával való fenyegetőzés mellőzése nemzetközi üg vek ben. Ezeket az elveket az egyesült nemzetek mindegyike elismerte, ezek az elvek jó alapul szolgálnak a békéért és a nemzetközi biztonságért, valamint a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért folyó harcban. Mindez arra mutat, hogy az ’ ENSZ alapokmánya tartalmazza a különböző társadalmi és gazda- ' sági rendszerű államok egymás ■rnetjett élése és békés egvüttmű- kx-défe elvének szilárd elismerését Érthető tehát, hogy az ilyen egymás mellett élés elszakíthatatlan az államok közti kölcsönös bizalom megszilárdításának, a „hidegháború“ megszüntetésének, a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a nemzetközi gazdasági együttműködés széleskörű fejlesztésének feladatától. Azt a szabályt, amely kimondja, hogy a nemzetközi biztonság szavatolása fontos kérdéseinek biztonsági tanácsi eldöntésekor kötelező az egyhangú öthatalmi döntés, az Amerikai Egyesült Államok kormányának kezdeményezésére fogadták el. De még azok is, akik szavakban elismerik a békés egymás mellett élés elvét, a gyakorlatban néha ezen elv durva megsértésének útján járnak. Ezt láthatjuk Kína példáján. Kínéban ovözelmsí aratott a népi demokratikus forradalom és a nagy kínai nép a szocializmus építésének útjára lépett. Ezért fosztják meg még mindig a Kínai Népköztársaságot attól a jogától, hogy az ENSZ-ben elfoglalja törvényes helyét. Az így teremtett helyzet igazságtalan és jogsértő volta szembetűnő. Megrendül a bizalom az Egyesült Nemzetek Szervezetében, ha tovább tűrjük ezt a törvénysértést. A Kínai Népköztársaságnak további halogatás nélkül, teljes lehetőséget kell nyernie arra, hogy képviselve legyen mind a közgyűlésben, mind a Biztonsági Tanácsban. Nem lehet szó nélkül hagyni azt a veszélyes helyzetet sem, amely a Távol-Keleten, Tajvan- szigetének és a kínai partmenti szigeteknek a körzetében alakult ki. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem szabad belenyugodnia abba. hogy a kínai nemzeti területnek ez az elidegeníthetetlen része még mindig nem került vissza Kínához és az Egyesült Nemzetek Szervezetének meg kell tennie a szükséges intézkedéseket e fontos probléma mielőbbi rendezésére. Több ázsiai ország kezdeményezésére nemrégen Bandungban fontos nemzetközi értekezletet tartottak. Ezen az értekezleten 29 ázsiai és afrikai állam vert részt. Bár” ennek az értekezletnek a részvevői különböző társadalmi és állami berendezkedésű államok, ez nem akadályozta összehangolt munkájukat. A bandungi értekezlet valamennyi határozatát egyhangúlag hozták. Ezek a határozatok a béke és a népek közti barátság megszilárdítását, a népek szabadságának és függetlenségének biztosítását, a gyarmati rendszer elleni harc fokozását szolgálják. Mindez megfelel valamennyi békeszerető állam érdekeinek. Bandungban ismét széleskörű alátámasztást nyert a békés egymás mellett élés elve. Napjainkban szinte már senki sem szánja rá magát arra, hogy nyíltan megtagadja ezt az elvet. Ma, valamennyiünket nem az elvek egyszerű elismerése, vagy kijelentése érdekel, hanem olyan konkrét tettek <--v - ,emzetközi béke és biztonság fenntartásának és megszilárdításának ügyét szolgálják. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, mennyire fontos a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről szóló ismert javaslata. A szóbanforgó szovjet javaslat a béke és biztonság szavatolásét tervezi az Amerikai Egyesült Államok részvételével, valamennyi európai állam számára, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől. A szovjet kormány említett javaslata kifejezi .1 Szovjetunió békeszerető külpolitikájának lé nyegét. E külpolitika célja a kollektív biztonság megteremtése, az egymással szemben álló háborús tömbök helyett. Ebben a megvilágításban kell szemlélni a szovjet kormánynak a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver eltiltásáról és az új háború veszélyének elhárításáról május 10-én Londonban a leszerelési albizottságban előterjesztett javaslatát. A megoldatlan nemzetközi kérdések rendezésének fő akadálya az államok közti szükséges bizalom hiánya. Ez mindenekelőtt a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért a fő felelősséget viselő nagyhatalmak kölcsönös viszonyára vonatkozik. A világ az utóbbi években az úgynevezett „hidegháború“ állapotában van, az államok háborús előkészületei pedig egyre súlyosabb teherként nehezednek a népek vállára. Csakis az államok közti „hidegháborús“ állapot megszűnése segítené elő a nemzetközi feszültség enyhülését, a szükséges nemzetközi bizalom megteremtését, az új háború veszélyének elhárítását, a népek békés és nyugodt élete feltételeinek megteremtését. Akikor megnyílnának a szükséges lehetőségek arra is, hogy megvalósuljon a kellő nemzetközi ellenőrzéssel egybekötött széleskörű leszerelési program. ß szavakról át kell térni a tettekre. Mindenekelőtt a következőket kell elérni: hajtsák végre a közgyűlésnek a háborús propaganda valamennyi országban való megszüntetéséről szóló ismert határozatát, megállapodást kell teremteni a nagyhatalmak között az idegen területen fekvő katonai támaszpontok megszüntetésére vonatkozóan, ki kell bontakoztatni az atcmerő békés felhasználását szolgáló munkát, egybekötve a műszakilag kevésbé fejlett országoknak nyújtandó széleskörű termelési és tudományos műszaki segítséggel: a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak megegyezéses döntést kell (hoznia arról, hogy az Ideiglenesen ott hagyandó csekély kontingenseken kívül kivonják csapataikat Németország te- • rületárő! és Németország mindkét részében szigorúan korlátozott helyi rendőrerő kontingenseket létesítenek, a szuverenitás és a területi sérthetetenség elveinek megfelelően rendezik a megoldatlan távol-keleti kérdéseket, megszüntetnek mindenfajta olyan hátrányos megkülönböztetést, amely akadályozza a széleskörű gazdasági együttműködést és a nemzetközi kereskedelem fejlődését; széleskörű küldöttség- csere és az idegenforgalom fejlesztése útján kiterjesztik a nemzetközi kulturális kapcsolt tokát. Ha előre haladunk e fontos és halaszthatatlan feladatok megoldásában, akkor sok tekintetben megkönnyítjük az államok közötti bizalom légkörének megteremtését. Ezzel létrejönnek azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy megvalósítsuk a fegyverzet általános csökkentésének és az atomfegyver teljes betiltásának programját és egyúttal va- lóravéitsuk e határozatok hatékony ellenőrzését. A Szovjetuniónak e programot vázoló javaslata, azt tartja szem előtt, hogy a megfelelő intézkedéseket két szakaszban tegyék meg. Molotov elvtárs a következőkben röviden ismertette a Szovjetunió leszerelési javaslatait, majd így folytatta: Most az Amerikai Egyesült Államokon és más nyygati országokon van a sor. Minthogy a Szovjetunió teljesen elfogadta a ha-. ♦ Helsinki (MTI) A Magyar Táv♦ irati Iroda külön tudósítója jelenti: T 5 A helsinki Béke-Vilagtalálkozo |részvevői csütörtökön tartQíták eleső munkaülésüket, amelyet Jo- tsue de Castro (Brazília), az ENSZ »élelmezési és mezőgazdasági szer- övezetének elnöke vezetett. 5 De Castro bejelentette, hogy a {Béke-Világtalálkozó az elnökség {határozata értelmében plenáris {üléseken és albizottságokban foly♦ tatja majd -munkáját. E céltól hét Z albizottság alakult a következő kérdések megtárgyalására: 1. Leszerelés és atomfegyver; 2. katonai tömbök és a népek biztonsága; 3. nemzeti szuverenitás és a béke; 4. gazdasági és szociális feladatok; 5. kulturális csere; 6. nevelés és ifjúság; 7. 3 békeszs- rető erők együttműködése. A csütörtöki ülés első szónoka Cgndy kanadai anglikán lelkész, a torontói egyházközségi bskebi- zottság elnöke volt. Csütörtökön szólalt fel és nagy beszédet mondott Kuo Mo-zso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke, aki 600 millió kínai férfi és nő üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta a kongresszus részvevőinek. A csütörtöki ülésen szólalt fel Czapik Gyula egri érsek, aki a magyar küldöttséggel utazott Helsinkibe, mint a Béke-Világta- nács meghívott vendége. gyományos fegyverzetre vonatkozó javaslatukat, a nyugati országoknak most már nincsen alapjuk arra, hogy halogassák az atomfegyver kérdésének megoldását. Nekik is bele kell egyez- niök az atom és hidrogénfegyver alkalmazásáról való lemondásba és a fegyver teljes eltiltásába, amint ezt a szovjet tervezet javasolja. (Taps.) A szoVjet kormány az atomfegyver kérdésében is lépéseket tett a nyugati országok felé. A szovjet kormány beleegyezett abba a javaslatiakba, hogy az államoknak az atomfegyver teljes eltiltásáig joguk legyen ezt a fegyvert az agresszió elleni védelem céljaira felhasználni, de azzal a feltétellel, hogy a megfelelő -kivételes esetben ezt a Biztonsági Tanács határozott döntése engedélyezi. fi szovjet forüiány ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja, hogy az államok vállaljanak ünnepélyes kötelezettséget arra, hogy nem alkalmazzák a nukleáris fegyvert és azt eltiltottnak tekintik. A Szovjetunió késznek nyilatkozik ilyen kötelezettséget vállalni, ha ez atomfegyverrel rendelkező többi ország is megteszi ezt. így tehát e tgyen sem a Szovjetunión múlik a dolog, hanem a többi országokon. A szovjet kormány május 10-i javaslata a megfelelő határozatok megvalósítását biztosító hatékony nemzetközi ellenőrzés megteremtését szolgáló konkrét intézkedéseket is tartalmaz. Magától értetődik, hogy mindezen kérdések megtárgyalásában részt kell vennie a Kínai Nép- köztársaságnak is. (Tap».) A szovjet kormány elvárja, hogy mindezen kérdésekben hamarosan elmondják véleményüket más kormányok is. Itt San Franciscóban az amerikai légkörben vagyunk. Mint országunk képviselője, külön ki akarom fejezni azokat a jó érzelmeket, amelyekkel a szovjet nép az amerikai nép ir-ánt viseltetik. (Taps.) Mindenki egyetért azzal, hogy a Szovjetunió népeitől és az Amerikai Egyesült Államok népeitől sok függ, hogy a béke és a biztonság szilárdabbá, tartósab- bá váljék és hogy ezzel világszerte hosszú évekre biztosítva legyen a biztonság és a nyugalom. Ezt akarja a szovjet nép és biztos benne, hogy erre törekszik az amerikai nép is. (Taps.) A kormányok közötti nézeteltéréseket meg lehet oldani, az államok közötti bizalmatlanságot pedig le lehet és le kell küzdeni, ha mind a szovjet emberek, mind pedig az amerikaiak az ügy nehézségeinek lebecsülése nélkül a béke és a nemzetközi érdekek védelmének törekvésétől átíratva, ez Egyesült Nemzetek Szervezete elveinek megfelelő"’"'. hozzálátnak ehhez. Az Egyesült Nemzetek Szervezete fennállásának második évtizedébe lép. Napjainkban minden eddiginél inkább fő kövessége a szervezetnek a béke biztosítása, az új háború elhárítása. A népek békés és nyugodt életének biztosítása az Egyesült Nemzetek Szervezetének magasztos és nemes feladata. Bármennyire is jogos legyen bírálni az ENSZ elmúlt időszaki működését, különösen az éles nemzetközi konfliktusok idején tett egyes lépéseiért, nincs okunk arra, hogy lebecsüljük létezésének és további működésének fontosságát, a béke és a nemzetközi biztonság szempontjától. Az Egyesült Nemzetek Szervezete jelentékenyen jobban, aktívabban és eredményesebben dolgozhat és kell is dolgoznia, ha mi ennek az igen felelősségteljes nemzetközi szervezetnek tagjai mindnyájan arra törekszünk, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenysége minél jobban meg feleljen e szervezet nagyszerű céljainak és elveinek. El kell ismerni, hogy az első évtized tapasztalata teljesen beigazolta azoknak a haladó nemzetközi elveknek helyességét, amelyekre az Egyesült Nemzetek Szervezete énül'. Ezek az elvek valamilyen formában kifejezésre jutnak sok nemzetközi okmányban, köztük olyanokban is, amelyek közvetlenül nem kapcsolrto- Isek az ENSZ-szel. Elrnomdb atjuk I ezt az ismert öt elvről, amely a múlt évben alapja lett az Indiai Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közös nyilatkozatának. Az Egyesült Nemzetek Szervezetére új feladatok hárulnak. Megérett például ejrv, a nemzetközi kereskedelem fejlesztését szolgáló gazdasági világértekezlet összehívásának kérdése. Az Egyesült Nemzetek Szervezete egész tevékenységét magasabb színvonalra kell emelni, hogy működése teljesen megfeleljen r-agasrendű céljainak és elveinek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiemelkedő szerep juthat és kell is hogy jusson a, béke megszilárdításáért folyó harcban. Ói évtizedbe légiink. Még sohasem vol-t ilyen nagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének felelőssége a népek jövőjéért, a bókéért és az egész emberiség jólétéért. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tettét e magasrendű felelősségnek kell áthatnia. A Szovjetunió teljesen tudatában van annak, hogy szocialista államunk müven helyet foglal el az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Szovjetunió minden tőle telhetőt’ elkövet, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét egész tevékenységében támogassa, hogy biztosítsa a szilárd békét és a nemzetközi biztonsagot. (MTI) V. M. Mofoiov elvtárs nyilatkozata ai ENSZ jubileumi ülésszakán (Réssietek a nyilatkozatból)
