Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-25 / 121. szám

1333. MÁJUS 23. SZERDA N Éf Ú P 3 Új magyar gyógyszer kísérleti gyártása kezdődött meg Debrecenben A Magyar Tudományos Akadé­mia által támogatott és hat éve folyó kísérletes kutatómunka eredménye, hogy a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyógy­szertani Intézetében sikerült elő­állítani egy új magyar gyógy­szert: a primy cint. A gyógyszert termelő gomba- törzset a viaszmoly beléből te­nyésztették 'ki. A primycint siker­rel alkalmazzák az emberi test felületén, valamint a test üregei­ben előforduló baktériális fertő­zések kezelésénél, különösen je­lentős az új antibiotikum hatá­sa a tuberkuloti'kus tályogok és sipolyok gyógyításánál. Az első gőmbatörzset d r. V á- ly i Nagy Tibor egyetemi ta­nár, az orvostudományok kandi­dátusa, a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem Gyógyszertani Intézetének igazgatója fedezte fel, míg a tenyésztés és kutatás további munkáinál dr. Úri Jó­zsef, a Gyógyszertani Intézet ; docense és dr. Szilágyi lm-: r e vegyész végeztek igen jelen- ; lős tudományos munkát. A primycin sok új tulajdonsa- : pávai lepte meg az orvostudö- Hiányt. Ezek közé tartozik, hogy nem bomló anyag, amire bizonyí­ték, hogy az intézetben több év­vel ezelőtti primycin készítmény is van, amely ma is eredeti ha­tásé re jével rendelkezik. Ezenkí­vül az új gyógyszer hőálló is, ami azért jelentős, mert oldata 100 főkön csíramentesíthető. A pri­mycin olyan balktérium .fajtákra is hat, amelyek a penicillirlt és sterptomycint megszokták - és ezért ezek a gyógyszerek 'már ha­tástalanok. Egyelőre poralakban és öblítéses formában alkalmaz­ható az új gyógyszer, injekcióban azonban még nem. Az új magyar gyógyszer kikí­sérletezése során sok új sajátos módszert kellett alkalmazni és éppen ezért a kutatólaboratóriu­mokban csak igen kis mennyi­ségben, milligrammokban állít­hatták elő a primycint. A Deb­receni Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézete, amely a Debrecenben létesült Hajdúsági Gyógyszergyárral kezdettől fogva szoros tudományos kapcsolatot tart, ez év tavaszán a gyár ren­delkezésére bocsátotta a primycin kísérleti gyártásának módját. A Hajdúsági Gyógyszergyár egyik üzemegységében megkezdték az új magyar gyógyszer kísérleti gyártását. A gyárban a primycin fermen­tálását Csabán Györgynek, a Gyógyszertani Intézet tudomá­nyos kutatójának irányításával: végezték. Az első nyersanyagot már a kutatók rendelkezésére ' bocsátották, akik most a nyers­anyag kémiai tisztítását végzik. Mihelyt kinyerik a nyersanyag­ból a tiszta primycint, a Debre­ceni Orvostudományi Egyetem ; klinikái rendelkezésére bocsát­ják, hogy az orvosok ennék a : nagy jelentőségű új magyar: gyógyszernek összes alkalmazási területét felkutathassák. Földes dolgozóinak fogadalma: országosan elsők lesznek az augusztus 20-i versenyben A felszabadulási versenyben elért kiváló eredményeiért nemrégiben adták át az orszá­gosan harmadik helyen végzett Földes község dolgozóinak ■ a begyűjtési miniszter vándor- zászlaját és a vele járó 30 0C0 forint pénzjutalmat. Az egész község nagy ünneps volt ez a nap. A nagygyűlésen tnegfogad- ták: nemcsak hogy megtartják a versenyzászlót; hanem az augusztus 20-j versenyben meg­szerzik az első helyet. Jámbor István, a • Rákóczi Termelősző-, vetkezet elnöke, a szocialista munka hőse szövetkezete tagsá­gának azt a közös elhatározá­sát tolmácsolta, hogy augusztus 20-ra egész évi beadási kötele­zettségüket teljesítik. Vágómar­hából már mindössze 2 mázsá­val tartoznak 1955. évről. A földes! termelőszövetkeze­tek becsülettel állják adott szavukat. A félévi tervet vágó­marhából, tojásból, baromfiból már túlteljesítették. Hízott sertésből megközelítették a nyolcvan százalékot, tejből pe­dig 73 százalékos teljesítményt értek el. A földesleknek egyébként kettős örömet jelentett a fel- szabadulási versenyben elért jó eredmény. A jutalomból — a falu dolgozó parasztjainak kö­zös kívánságára — a mozi he­lyiséget korszerűsítik. Tizenkétez&c iskolás üdül a megyéből a nyári szépségű tájain A Balaton üdülőhelyeit, a Bakony erdő rengetegét, a Mát­ra hegyeit és a Bükk lankáit keresik fel a nyári hónapok­ban a Hajdú-Bithar megyei is­kolások. Az elmúlt évi hétezer­rel szemben az idén tizenkét­ezer általános és középiskolás tölt boldog heteket a vakáció idején az ország festői szépségű tájain. A megye legjobb százötven általános iskolai tanulóját a megyei tanács üdülteti majd Egerben. Autóbuszt bocsátanak rendelkezésükre s minden nap a környező hegységekbe, törté­nelmi nevezetességű helyekre "tesznek kirándúlást. A Hajdú- böszörményi Tanítóképző fia­taljai a Balaton .partjait és a Bakony hegységet keresik fel, hónapokban as ország festői a Hajdúnánási és Hajdúböször­ményi Gimnázium tanulóinak közös csoportja a Mátrában sá­tortábort létesít. A Berettyóúj-' falui Gimnázium több mint száz tanulóját viszik el Regéere és Mogyorósiéira. A gimnázium 36 tagú ifjúsági zenekara is élmegy a Bükk hegységbe s táborhelyéhez közel lévő köz­ségekben hangversenyeket is ad — így járulnak hozzá a tá­borozás költségeihez. Több Hajdú megyei iskolá­ban öntevékenyek voltak a fia­talok. Télen és tavasszal ren­dezett kultúrrendezvényeik be­vételét most az üdülésre fordít­ják. Hathatósan segítik elő a szülői munkaközösségek is a fiatalok üdültetését. SZÉPÍTIK a hortobágyi bekeligetet Hajdú-Bíhar megye békehar­cosai az elmúlt' év tavaszán a Párizsban és Prágában öt év­vel ezelőtt összeült béke hívei­nek első világkongresszusának évfordulóján a Hortobágyon békeligetet telepítettek. Ma már a kétholdas békeliget területén több mint ezer nyárfa­csemete zöldéi. A hortobágyi csárda épület mögötti részen létesített béke­liget gondozását a Kossuth La­jos Leánygimnázium minden­kori végző osztálya vállalta. Ez évben ma, május 25-én a deb­receni leánygimnázium negye­dik osztályának növendékei a telepítésben részt vett békehar- cosokikal együtt egész napon át munkálkodnak, hogy a gondo­zott földben tovább erősödjenek és terebélyesedjenek a nyárfa­csemeték. BüLJimiwTKB.^wgfti.asa'HLLn T mi'ni.n" t 'im—n—— A népfront-bizottságok a haiadó- liag,y.auláncnak ápolásáért (Tudósítónktól.) A Hazafias Népfront debreceni és Hajdú megyei bizottságát fokozottabban kiveszik részüket a haladó hagyományok ápolásá­ból. Most a megyei népfront-bizottság 'kezdeményezésére elhatá­rozták Nagyiétán, hogy augusztus 21-én Irinyi emlékünnepséget rendeznek. Hatvan évvel ezelőtt halt meg Irinyi János, a gyufa feltalálója és a Nagylétával határos Vértesen alussza örök álmát. Ebből az alkalomból Irinyi szülőházán emléktáblát lepleznek le, ugyanaklcor a kultúrotthonban Irinyi életével és munkásságával, valamint a gyufa történetével kapcsolatos 'kiállítás nyílik meg. A Hazafias Népfront debreceni bizottsága is élen jár a haladó hagyományok ápolásában. A DISZ városi bizottsága és Debrecen Város Tanácsa kezdeményezésére elhatározta, hogy ez év nyálán hazahozzák Tóthfalusi Sándor hamvait Debrecenbe és díszsír­helyen temetik el. Tóthfalusi elvtárs egészén fiatal korában ÍMpcsolódott be a debreceni munltásmozgalomba. Rendszeresen részt vett a Munkásotthonban tartott összejöveteleken, megbeszé­léseken és tevékenységéért a második világháború alatt a Ge­stapo elhurcolta. A munkásmozgalom, hősi halottja volt Tót'g falusi Sándor. . Harmincöt féie gyógynövényt gyűjtenek a hajdú-bihari földművesszövetkezetek A Hajdú-Bihar megyei földművesszövetkezetek kora tavasz­tól késő őszig 35 féle gyógynövényt vásárolnak, szárítanak és adnak át a feldolgozó üzemeknek. Az idei gyógynövénygyűjtési idény május közepén kezdődött meg a szikesek illatos virágún a.-:, a szikfűnek a szedésével. Eddig nyers állapotban közel 50 vagon­nal vásároltak fel, amit négy szárítóban és padlásokon tereget­tek szét. A megye földmű ves.szövetkezetei eddig mintegy 8 va­gon kamillát már átadtak a balmazújvárosi és szeghalmi gyógy* növénygyűjtő telepnek. Június elején megkezdik a pipacs, bojlza és hársfavirág felvásárlását is. ■ A CSOKONAI SZÍNHÁZ operával és drámával készül a fesztiválra Egy évadban soha annyi látogatója nem volt a Csokonai Színháznak, mint ezúttal. Az őszi nyitástól május közepéig mar több mint 135 ezer néző tekintette meg az előadásokat. Az idei évad nemcsak nézőszámban jelent „csúcsot“, hanem a színészi munkában is. Nemrégiben kapott debreceni színészek közül elsőnek Kossuth-díjat Solít Bertalan. A budapesti és vidéki színházak ünnepi hetére két kimagasló darabbal készül a Csokonai Színház. A debreceniek az ünnepi hét megnyitó előadásaként a „ Bánk bán“ operával szerepelnek. Deb­recenben a bemutató óta tízszer volt műsoron az opera s minden alkalommal zsúfolt nézőtér előtt adták elő. A másik „fesztivál darabot“ egyben Schillernek, a nagy német költő emlékének szentelik, mert az „Ármány és szerelem“ című drámáját bemu­tatják Budapesten. A Csokonai Színházban már 33 alkalommal adták elő Sdhiler drámáját, amelyet több mint 15 ezren tekin­tettek meg. Az operával és Schiller-drámával fesztiválra készülő debreceni színészek a fővárosban is igazolni akarják a Debrecen­ben szerzett elismerést. Készülődés a könyvhétre Vidéken, ahol a Magyar írók Szövetségének helyi csoportjai működnek — mint Debrecenben, Pécsett és Szegeden — tagjai az első sorokban dolgoznak a'könyv­hét előkészítésén. A vidéken élő írók maguk is dedikálják majd a helyi kiadóknál megjelent művei­ket a könyvsátrakban. A nagyobb városokban külön szépirodalmi, politikai és műsza­ki. illetve mezőgazdasági jellegű könyvsátrat állítanak fel. A bá­nyavidékeken, Kazincbarcikán és másutt számos szakkönyvét hoz- nak majd forgalomba. I Még csak ötven éves. Pedig I destova negyedszázada, hogy a I világirodalom klasszikusai közé I emelkedett. A szovjet olvasók és I bírálók: hamar felismerték és el­ismerték, hogy Gorkij óta a leg­nagyobb orosz elbeszélő s a szo­cialista realizmus szellemében fogant szovjet irodalomnak egyik legfőbb büszkesége. Nevét már ; fi atal korában szárnyára kapta ;a világhír. A „Ccertdes Don“-1, majd az „Uj barázdát“ sok-sok : nyelvre lefordították; s a Szov­jetunió határain túl is százezrek, majd milliók olvasták és olvas- I sék. M I ENNEK A RITKA és rop­■ pant sikernek a titka? Mint minden hasonló nagy és hasonlóan méltó sikeré, az, hogy Solohov olyan írói és emberi rájátságokat egyesít alkotásai­ban, amelyek előzőleg nemigen jelentkeztek olyan teljes össz­hangban, mint őtnáia. Solohov a nagy orosz föld déli észén elterülő kozák puszta szü- ötte. Olyan gyermeki rajongás­ai szereti ezt a tájat és népét, r.int Petőfi a magyar Alföldet, is az alföldi magyar népet. D*> ■zen túl oly részletesen ismeri, ->ly szemléltetően, oly feledhetet- enül ábrázolja a kozák nép éle- .enek minden mozzanatát, szoká- >aikat, viseletűket, erényeiket, hibáikat, ahogy csak azok ez írók tudják és szokták, akik te- I kétségük legjavát egy-egy szű­ke bb tárgykörnek szentelik. Azt SOLOHOV Születésének SO. évfordulójára mondhatnák, ami Tamási Áron a Székelyföld és székely nép számára, az Solohov a kozákság- nak. Csakhogy ezzel még felét sem modanók ki Solohov nagysá­gának. Solohov nem holmi kozák- specialista, nem is pusztán orosz író. Ö az egész emberiségé. Az ellentétek dialektikus egységé­nek ragyogó példája, hogy ami­kor a legsajátosabban orosz, sőt kozák ez a nagy író, akikor válik a legnemesebben, legáltalánosab­ban emberivé. Az emberi élet legnagyobb mozzanatairól: a szü­letésről és a halálról, a lélek és a test szerelméről, a barátságról és a gyűlöletről senki nem írt csodálatosabb és igazabb lapokat, mint a „Csendes Don“ szerzője. S OLOHOV a szülőföld és a szűkebb népi közösség sze- retetéböl fakadó jellegzetes áb­rázolásmódja éppen azért tud oly általános emberi jelentőségűve emelkedni, mert Solohov minden sorát áthatja az ő pártos, szocia­lista világszemlélete. Pártos ez emberiesség pártján és az ember­telenség ellen, pártos a szépség pártján és a rútság ellen (noha az életet a maga teljességében, szép és rút elemeivel együtt áb­rázoljak pártos a becsület párt­ján és a becstelenség ellen, par­tos a-szabadság pártján és a szói-, gaság ellen: pártos az élet párt­ján és a ’halál ellen. Ez a pártos­ság pedig a mi korunkban, a proletárforradalmak korában csak szocialista pártosság Iahet. Ahogy Solohov a „Csendes Don“-, ban, ’ebben a terjedelemre Is óriás alkotásban megörökíti az első világháború, a Nagy Októ­beri Forradalom és a polgárhá­borúk korát, az történelem is. Egyének sorsában a Szovjetunió születésének története, a sztálini párttörténetnek olyan -művészi változata, amely mellé csak Gor­kij „Klirn Szamgin“-ja vagy Ma­jakovszkij nagy elbeszélő költe­ményei (Lenin, Csudajó stb.) ál­líthatók. E MBERI NAGYSÁGÁT, pél­daszerű írói magatartását nem kevésbé bizonyítja, hogy ez óriási mesteri alkotása közben időt szakított magának, hogy részt vehessen népe legégetőbb,« legdöntőbb problémájának meg­oldásában. Itt megint csak Petőfi­hez hasonlíthatjuk. Ahogy Petőfi, amikor kellett, egész költői erejét a nemzeti szabadságért, a nép. fel­emeléséért folyó küzdelemnek, olykor e küzdelem legidőszerűbb papi feladatainak szentelte, úgy áldoz Solohov a maga művészi erejéből arra a Nagy Októberé­hez hasonló jelentőségű harcra, amely a Szovjetunióban 1930 kö­rül a szocialista mezőgazdaság országos megteremtéséért folyik. „Uj barázdát szánt az eke“ o regénye válságos bibliája lett a kolhoz-mozgalomnak, a leghatá­sosabb agitációs eszköz ma is mindazokban az országokban, ahol ez a feladat most vár 'meg­oldásra. S mindehhez: Solohov korán:- sem holmi komor próféta, aki csak lángoló szavakkal tud szólni az emberiség legnagyobb ügyé­ről. Nem, az ő igaz és teljes em­berségéből, művészi gazdagságá­ból nem hiányzik a derű sem. Az a legnemesebb, legtisztább humor, amely mintha ”csak egy tőről fakadna a humánummal, elválaszthatatlan a mély em-ber- szeietettől. Solohov nagyszerű emberábrázoló; de jellemalkotó művészete talán humoros alak­jaiban emelkedik legmagasabbra. rn SZÜLETÉSNAPJÁT ünne- wV.peMe tegnap az egész 'ha­ladó világ. Sok szeretettel gon­dol* reá az a sok ezer magyar ol­vasó is, akik annyi gyönyörűsé­get és szocialista emberré fejlő? désüktoen annyi segítséget kö­szönhetnek neki. Ha remélhet­nék, hogy eljutnak hozzá ezek- a szavak, azt üzennék: Solohov elvtárs, további gyönyörűséget és további segítséget várunk! KARDOS PÁL

Next

/
Oldalképek
Tartalom