Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-24 / 120. szám

4 NÉPLAP 1935. MÁJUS 24. KEDD Egy jól sikerült varrótanfolyam — Ez a Puskás néni Igazán fá­radhatatlan .., — ... Lám, most Is ez a varró- tanfolyam. — ... Es hát milyen lelkesen is dolgoztak az asszonyok... — ... Egyeseknek fogalma sem volt, hogy készül el egy ruha, s most meg á sajátmagulk szabta és varrta ruhákat mutatják be. így beszélgettek szerdán, az esti órákban a Csapókért II. MNDSZ helyiségében az asszo­nyok. Azért gyűltök itt össze, hogy a három hónapig tartó varrótanfolyam záró ünnepségén részt vegyenek. De nemesük ar.z- szonyok voltak itt, hanem egy­két férfiember is feltűnt az aj­tóban. Jöttéik, hogy megcsodálják asszonyaik művét. Kiss Józsefné, egy lelkes MNDSZ tag, meg Puskás néni ültek mellettem. Es sorjában el­mondták, hogy s mint volt ezzel a tanfolyammal. Orgonán László- né, a tanfolyam egyik hallgatója — a nagy aktus, a ruhabemutató előtt — kedvesen és humorral adta elő a háromhónapos tanfo­lyam történetét. MEG FEBRUÁRBAN, amikor Orgovánné hírét vette a tanfo­lyamnak, bizony lekicsinylőén nyilatkozott róla. Hívták őt is. „De — gondolta — mine7c men­jek. úgy sem igen lehet ott ta­nulni semmitA kíváncsiság azért csak furdalta. Együk nap eztán két ismerősével beállított a kis „műhelybe". Akkor már két hete dolgozott ott néhány asz- szony, Suba Jánosné vezetésével. Orgonán Lászlóné — mint azt a tanfolyamzárón bevallotta — bizony nem sokat nézett ki az egész tanfolyamból. így hát első látásra nem csoda, ha Orgován­né fenntartással figyelte a mun­kát. Azért elment a legközelebbi órára is és nem kis meglepetés­sel látta, hogy bizony a tanfo­lyamvezető, Suba Jánosné érti a mesterségét. A hallgatók száma is szaporodott, s az első alakított ruha után egyre több új holmi került a szabóasztalra. Szinte lázba jöttek az asszo­nyok. Hetenként kétszer találkoz­tak a tanfolyamon s az eleinte hieroglifáknak tűnő vonalak las­sanként ismerősök lettek számuk­ra. Bizony, rxigy volt az öröm, amikor az első ruhát összeállí­tották. Orgcrván Lászlónébál az egyik leglelkesebb hallgató lett. A tanfolyam ideje alatt nem egyszer „maradt ki“, hiszen ahogy telt az idő, úgy meleged­tek bele egyre jobban a munká­ba és sokszor a kilencet is elütöt­te, de a buzgó assznyok még ak­kor is nehezen álltak fel a varró­asztal mellől. HUSZONHÉT ASSZONY vé­gezte el a háromhónapos 'varró- tanfolyamot. Ez idő alatt a varrás ■mellett sok mindenről esett szó. Ahogy mondták, megtárgyalták a világ folyását. A főzés, a ker­tészet mellett a költészetről, a könyvekről is sokat beszéltek. Ez a tanfolyam nem csupán varró- tanfolyam volt — több annál. ... És hogy milyen volt a tu­lajdonképpeni ruhabemutató? Ne­héz a pontos meghatározás. Hi- szén ezt nem lehet egyszerűen ruhabemutatónak tartani. Itt minden asszony sajátmaga készí­tette ruhában lépett a kis szín­padra. Látszott rajtuk, hogy iz­gulnák. Vajon az éles asszonyt szemek milyen hibáidat vesznek észre? Vajon silierül-e a vizsga? A felcsattanó, elismerő taps bizo­nyította: sikerült! A RUHÁK? Egyszerű volt va­lamennyi, de mégis mindegyik magán hordta — mind anyagá­ban, mind a fazonban — viselője egyéniségét. Oláh Józsefné, Kiss Józsefné, Gál Lajosné, Sági Gyu- láné, Orgován Lászlóné. Tóth Mihály né, Balogh Andrásáé, Csó­ka Jánosné és a többiek is mind igazán kitettek magukért. Fér­jeik meg lehetnék velük eléged­ve. Bállá Lászlóné nemcsalk ma­gának, hanem kislányának, Eni­kőnek is varrt a tanfolyamon egy csinos ruhát. Bállá Enikő a Kos­suth utcai ált. isk. VII. b) osztályos tanulója büszke lehet édesanyjára. Igaz, a mamája sem panaszkodhat rá, mert jeles ta­nuló ... bár ha jobban igyekezne, könnyen lehetne kitűnő is! __ A tanfolyam hát befejeződött, s ez a huszonhét asszony joggal mondott köszönetét Puskás Sán- doménak, a Csapákért II. MNDSZ elnökének, hiszen fáradhatatlan­sága és az, ahogyan a csapókerti asszonyokkal törődik, igazán kö­szönetét érdemel. A tanfolyam hallgatói biztosan lelkesen támo­gatják Puskás nénit a jövőben is, hogy velük együtt minél szebb eredményeket érjen el a Csapó­kért II. MNDSZ csoportja. C—n—) Közlemény A megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbb megtárgyalta a hozzáforduló dolgozók ügyeinek elintézését. Megállapította, hogy sokan, akik a megyei pártbizottság titkáraihoz, vagy a végrehaj­tó bizottság tagjaihoz fordulnak, sokszor kénytelenek kétszer, há­romszor is felkeresni a megyei pártbizottság épületét, hogy el­mondhassák kérelmüket, panaszukat. Ugyanis a pártbizottság tit­kárai cs a végrehajtó bizottság tagjai igen gyakran vidéken van­nak, vagy egyéb elfoglaltságuk folytán nem tartózkodnak az Mit. épületében. A végrehajtó bizottság attól a szándéktól vezettetve, hogy megkönnyítse a hozzáfordulók ügyeinek gyors elintézését, el­határozta, hogy az MB. épületében fogadó szobát állít fel, amely­ben a titkárok, a VB. tagok, osztályvezetők és a pártbizottság egyes tagjai sorrendben a párthoz fordulók rendelkezésére állnak minden nap reggel 9 órától déli 1 óráig. Ezek az elvtársak ez idő alatt kizárólag a hozzájuk fordulók ügyének meghallgatásával és intézésével foglalkoznak. A végrehajtó bizottság az inspekciós elvtársaknak kötelessé­gükké tette, hogy a jogos, teljesíthető kérelmek és panaszok el­intézésére minden esetben a legrövidebb időn belül tegyék meg a szükséges lépéseket. Ezt a közleményt a megyei párt-végreliajtóblzottság tájékoz­tatásul szánja a hozzáfordulóknak, mert mindenkeppen szeretné megkönnyíteni cs meggyorsítani a hozzáforduló dolgozók ügyé­nek gyors elintézését. 31DP HAJDt-BIHAK MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA, TÁBORTŰZ a Zőja Diákotthonban A Zó ja Diákotthon lakói az elmúlt évben rendeztek először tábortűz mellett kedves, hangu­latos, népi műsorazómokból ösz- szeállított előadást. Még akkor elhatározták, hogy ilyen előadást minden évben rendeznek. Az el­határozást tett követte s az idei tábortűz megrendezésére már A ZSURBIN CSALAD sorsuk alakulása ezeüket is pél­dázza. Matvej apó a legidősebb Zsur­bin kiöregedett a munkából. Lá­tása megfakul, csak a szivében, gondolatában marad szépnek és forrónak a fiatalság. Származhat mindezekből konfliktus? Igen — adja meg a film a feleletet, csak­hogy ez a szovjet társadalomban nem mélyülhet tragédiává, hi­szen a munkában eltöltött élet, a. jövőért, a szocialista társada­lomért égett el, s ezért csak meg­becsülés jár. S hogy mennyire, azt ml sem bizonyítja jobban, hogy Matvej apó a gyár igazga­tójának is megmondja az igazsá­got, súlyosan, okosan, az öregek bölcsességével. De a családban is pátriárkái tekintélye a legsú­lyosabb gondokban dönt és ad tanácsot. Fia, Ilja, a Zsurbinok második nemzedéke már derese- dő fejjel döbben rá, hogy az élet megváltozott, a munka sokkal több technikai, szellemi felké­szültséget igényel. Es a nagyapá­vá öregedett Zsurbin tanulni kezd, így bizonyítja be vissza­riadt barátja előtt, hogy deres fejjel is lehet újra kezdeni a fia­talságot. Nemcsak üregek, de a fiatalabb Zsurbinok is hasonló problémák nehezében küszköd­nek. Viktort a felesége hagyja el, mivel a férj nem találja meg azt a kellő egyensúlyt, amely a mun­ka és szerelem összhangját bizto­sítja. Alexejt menyasszonya Kat­ja hagyja ott, elszédülve saját fiatalos ábrándjaitól és romanti­kájától. Es a film éppen ennek a szerelemnek az ábrázolása és konfliktusai között tudja meg­mutatni azt a roppant különbsé­get, amely a szocialista társadal­mat elválasztja az osztálytársa­dalmaktól: Kátyja eltévedése el­lenére sem — gyereke születik elcsábítójától — válik kitaszítot­tá, társadalmon kívülivé, hanem éppen Alexej szerelmének min­den legyőző akaratán kerül visz-, sza a becsületes napok örömébe. márciusban megtették az élőké­szüléteket. Nagy Ilona, a. Zója Diákotthon igazgatója Béres András múzec- lógustól kért tanácsot a műsor összeállítására vonatkozóan, s a lelkes munka eredményeiként má­jus 23-án este fél 9 órakor a Zó­ja Diákotthon udvarán tábortűz­nél megkezdődik az előadás. A műsor a 70 éves Kupái Kál- : aán,' debreceni lakos tárogató- I zámával kezdődik. A hangula- j os bevezető után Ortutay Gyula professzor, az Eötvös Loránd udományegyefem tanára beszél t népi kultúráról és csehszlová­kiai út járód. A Ihfres túrái népi 'gyüttes tagja, a Jula néni néven tmert Tóth L. Mihályné népda- okat énekel, s a szintén tural 'izaszkó József kíséri citerán a urai gyűjtésű „Csáki bíró“ cí- nű népballadát, amelyet a Zója is a Közgazdasági Fiú Diákott­hon diákjai adnak elő. A műsorban népi játék, népi ánc, népmese, népdalok váltják -gymást. Solti Bertalan Kossuth- líjas színművész mondja el „A úskondás“ című népmesét, „Ejjy- >zer egy királyfi“ című énekes népi játékot Nás Magda, Tóth Erzsébet és Toros Miklós adják elő. A műsor egyik igen érde­res számának ígérkezik — nén- ialtanítás a helyszínen. Ezt Bállá Péter, a Népművészeti Intézet főelőadója, népdalgyűjtő mutat­ja be. A tábortűz iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg s a gazdag és változatos népi műsor maradandó élményt, jó szórako­zást ígér. Végleg megzabolázzák a Sárga-folyót Az „Uj Kína“ hírügynökség közlése szerint a Kínai Népköz- társaságban minden eddigit fe- 'ülmúló, hatalmas arányú mérési munkálatokat kezdtek a Sárga­folyó mentén. A következő évek­ben tovább erősítik a Sárga-folyó gátjait és több hatalmas gyűjtő- medencét létesítenek a folyó mentén, amelyek nagy esőzések 'dején felfogják az erősen fel­duzzadt folyó kitöréssel fenyege­ti vizét. A Sárga-folyó vizét, ■mely a múltban oly gyakran ki­rn tött és százezreket tett kol- lussá, öntözésen kívül áramfej- iesztésre használják imud. A szereplők mind, mind igaz , biztonsággal élik és alakítják sók ( színű szerepüket. Méltán kaptá' j a cannes-i filmfesztiválon a szí < nészi játék nagy díját. Lukjá J nov Matvej apó életrekeltésébe; { végig hangsúlyozni tudja a mun : kásosztály igazságát, s azt a tisz J ta egyszerűséget és méltóságot \ amit szerepe igényel. Andre-j jer Ilja Zsurbin alakítója i: ! művészien ötvözi azokat az el j lentmondásol<at, amelyek szere 1 pében és jellemében rejtenék. De* a többi Zsurbin is Batalov — I Alexej, Kurilov — Viktor, é:l a többi szereplők is Dobron­ravova — Kútja. K a d o c s-t nyilkov —Szkoboljev, Gricenkc f a klub vezetője, kitűnően kelti! * életre a sokszínű és gazdag jel-J lemeket. így együttesen, színész) játékuk egységében hangsúlyozó t dik csák ki igazán, hogy milyerii sokszínű, verejtékes és nehéz, dc( örömet is adó az a munka, ami. t a szovjet emberek végeznek a: * új társadalomért. I * Befejezésként azonban! néhány megjegyzést is kell ten I nünk a film egészével kapcsolat I ban. Néhol úgy érezzük, hogy r ♦ film egy-egy problémát nyitva ♦ hagy, hogy egy-egy problémcl megoldásánál nem mutatja meg* a mély és igényelt jellemfejlő-l dést. így Viktor és felesége kon f aktusában csak jelzi a megöl-', dúst, de nem mélyül el kellőkép-J pen az epizód kidolgozásában ( Kútja szerelmének a fejlődése cl klubvezető iránt, és elhidegüléset Alexej felé sem teljes, s így vá-k ratlanul és hirtelen hat az a ki-l jelentés, hogy gyereke lesz. Mind* ezek az árnyalati hibák azonban I cseppet sem hangfogózzák'a filn j hatását és művészi igényét, hi ­szen ez a film az élet melegéből j a munkásosztály hétköznapjaiból hozza elénk mindazokat a gondo-f kát, örömöket, amelyek az em-j bért hőssé, történelmet alakítóváj formálják. (b- táj szokat ad az élet kérdéseire. A filmben ez sem sikkad el. A film írói, rendezője két kézzel mar­kolnak ezekből a gondokból, hi­szen csak a magunk ámítása vol­na ezt letagadni, hogy a bánat a szocialista társadalomban is köny- nyeklkel, sóhajokkal jár, hogy családi életünkben sok-sok meg nem értés vergődik. A Zsurbin család tagjai is az életnek naponkénti problémáival küzdenek. Valamennyi családtag az igazi valóságot éli, mindegyi­kőjük szívében ott napsugaraso- díic, vagy felhősödik az élet. Es ezek a Zsurblnptk annyian van­nak, — ahogy tréfásan mondják a városbar\^ — hogy magukban is meg tudnak egy hajót építeni. Persze a tréfa mögött mindig az igazság csattan és ebben is sok az igazság. Telik a családból raj­zolóra, művezetőre, hajóépítő mérnökre és különböző munká­sokra is. Az idős Matvej apó elő­rajzoló, fia Ilja a sója műveze­tője. A gyerekek közül pedig An­ton hajóépítőmérnök, Viktor asz­talos, Alexej szegecselő, Kosztya hegesztőmunkás, Dunyása, Kosz­tya felesége előrajzoló, Lidia, Viktor felesége a diszpécser iro­dában dolgozik, s Tonja, a leg­fiatalabb pedig iskolás, íme esek a Zsurbinok, akik a szocialista társadalom formá­lásába mind jobban és jobban beleszólnak, és hogy mennyi élet és elfogyhatatlan energia rejtőzik bennük, azt már a filmkezdet is jelzi. Űj munkásember született — harsonázík Ilja Matvejevics hangja, így adja hírül a világnak a Zsurbin család nagy örömét. Az élet azonban nemcsak az öröm tengercseppjeiből tevődik össze. A teljességet az adja, hogy az új társadalom építésének nagy örömében is az emberek szívét befelhőzi gond és árnyék. S ez így van a Zsurbinok életében is. Ezek a gondok és árnyékok azonban sohasem élesednek a reményte­lenség, megoldhatatlanság tragé­diájává. A film hőseinek sorsa, A napokban kezdték meg film­színházaink a Zsurbin család cí­mű új, színes szovjet film vetíté­sét. A film Kocsetov regényéből képűit. Aki már látta a filmet, soká fog emlékezni rá, megőriz­ve magában egy-egy mozd latnak az igazságát, egy-egy mosolynak vagy könnycseppnek a mélysé­get és különösen emlékezik majd a játék töretlen egységére, a mondanivaló emberi erejére. A film nemcsak művészi alkotás, hanem példa is, hogyan kell az életet a maga szépségében és va­lóságában megmutatni, ugyanak­kor felhozni az emberi lélekből mindazt, ami szenvedély, indulat, nemesség, amiből emberi problé­mák nőnek és oldódnak meg. De példa arra is, hogy a naponkénti nehéz, verejtékes valóságot ho­gyan kell művészetté, költészetté fokozni, hogy közben az élet va­lóságából semmi se sikkadjon el. A „Zsurbin család“ erre vállal­kozik és ezt oldja meg végig tö­retlen színészi játékkal, a szerep­lők sokszínű alakításával. Egy gyár életét, munkáját mutatjabe a Zsurbin csodádon keresztül, közbeszőve mindazokat a problé­máikat, gondokat, amivel az em­ber élete építése közben szembe­találkozik. Es ezek garmadával nőnek és teremnek, s hogy ezek „ mennyire gondok és problémák az új társadalom építésében is, épp arra ad feleletet a Zsurbin család. Szerelem, család, öregség, tanulás, mind mind megannyi jelzője azoknak a konfliktusok­nak, amelyek olyan színessé és élővé varázsolják a filmet. Egy család élete regény­ben és filmben. A téma nem új, hiszen a polgári regényírásban és filmművészetben is gyakran szembetalálkoztunk vele, de ép­pen ezért oly izgató és ezért kí­sérjük oly nagy figyelemmel. Izgató, mert kíváncsiak vagyunk mindarra, hogy az új társadalmi viszonyok hogyan formálták, ho­gyan alakították át az életet, s az életben rejlő konfliktusokat hogyan oldja meg. milyen vála-

Next

/
Oldalképek
Tartalom