Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-24 / 120. szám
4 NÉPLAP 1935. MÁJUS 24. KEDD Egy jól sikerült varrótanfolyam — Ez a Puskás néni Igazán fáradhatatlan .., — ... Lám, most Is ez a varró- tanfolyam. — ... Es hát milyen lelkesen is dolgoztak az asszonyok... — ... Egyeseknek fogalma sem volt, hogy készül el egy ruha, s most meg á sajátmagulk szabta és varrta ruhákat mutatják be. így beszélgettek szerdán, az esti órákban a Csapókért II. MNDSZ helyiségében az asszonyok. Azért gyűltök itt össze, hogy a három hónapig tartó varrótanfolyam záró ünnepségén részt vegyenek. De nemesük ar.z- szonyok voltak itt, hanem egykét férfiember is feltűnt az ajtóban. Jöttéik, hogy megcsodálják asszonyaik művét. Kiss Józsefné, egy lelkes MNDSZ tag, meg Puskás néni ültek mellettem. Es sorjában elmondták, hogy s mint volt ezzel a tanfolyammal. Orgonán László- né, a tanfolyam egyik hallgatója — a nagy aktus, a ruhabemutató előtt — kedvesen és humorral adta elő a háromhónapos tanfolyam történetét. MEG FEBRUÁRBAN, amikor Orgovánné hírét vette a tanfolyamnak, bizony lekicsinylőén nyilatkozott róla. Hívták őt is. „De — gondolta — mine7c menjek. úgy sem igen lehet ott tanulni semmitA kíváncsiság azért csak furdalta. Együk nap eztán két ismerősével beállított a kis „műhelybe". Akkor már két hete dolgozott ott néhány asz- szony, Suba Jánosné vezetésével. Orgonán Lászlóné — mint azt a tanfolyamzárón bevallotta — bizony nem sokat nézett ki az egész tanfolyamból. így hát első látásra nem csoda, ha Orgovánné fenntartással figyelte a munkát. Azért elment a legközelebbi órára is és nem kis meglepetéssel látta, hogy bizony a tanfolyamvezető, Suba Jánosné érti a mesterségét. A hallgatók száma is szaporodott, s az első alakított ruha után egyre több új holmi került a szabóasztalra. Szinte lázba jöttek az asszonyok. Hetenként kétszer találkoztak a tanfolyamon s az eleinte hieroglifáknak tűnő vonalak lassanként ismerősök lettek számukra. Bizony, rxigy volt az öröm, amikor az első ruhát összeállították. Orgcrván Lászlónébál az egyik leglelkesebb hallgató lett. A tanfolyam ideje alatt nem egyszer „maradt ki“, hiszen ahogy telt az idő, úgy melegedtek bele egyre jobban a munkába és sokszor a kilencet is elütötte, de a buzgó assznyok még akkor is nehezen álltak fel a varróasztal mellől. HUSZONHÉT ASSZONY végezte el a háromhónapos 'varró- tanfolyamot. Ez idő alatt a varrás ■mellett sok mindenről esett szó. Ahogy mondták, megtárgyalták a világ folyását. A főzés, a kertészet mellett a költészetről, a könyvekről is sokat beszéltek. Ez a tanfolyam nem csupán varró- tanfolyam volt — több annál. ... És hogy milyen volt a tulajdonképpeni ruhabemutató? Nehéz a pontos meghatározás. Hi- szén ezt nem lehet egyszerűen ruhabemutatónak tartani. Itt minden asszony sajátmaga készítette ruhában lépett a kis színpadra. Látszott rajtuk, hogy izgulnák. Vajon az éles asszonyt szemek milyen hibáidat vesznek észre? Vajon silierül-e a vizsga? A felcsattanó, elismerő taps bizonyította: sikerült! A RUHÁK? Egyszerű volt valamennyi, de mégis mindegyik magán hordta — mind anyagában, mind a fazonban — viselője egyéniségét. Oláh Józsefné, Kiss Józsefné, Gál Lajosné, Sági Gyu- láné, Orgován Lászlóné. Tóth Mihály né, Balogh Andrásáé, Csóka Jánosné és a többiek is mind igazán kitettek magukért. Férjeik meg lehetnék velük elégedve. Bállá Lászlóné nemcsalk magának, hanem kislányának, Enikőnek is varrt a tanfolyamon egy csinos ruhát. Bállá Enikő a Kossuth utcai ált. isk. VII. b) osztályos tanulója büszke lehet édesanyjára. Igaz, a mamája sem panaszkodhat rá, mert jeles tanuló ... bár ha jobban igyekezne, könnyen lehetne kitűnő is! __ A tanfolyam hát befejeződött, s ez a huszonhét asszony joggal mondott köszönetét Puskás Sán- doménak, a Csapákért II. MNDSZ elnökének, hiszen fáradhatatlansága és az, ahogyan a csapókerti asszonyokkal törődik, igazán köszönetét érdemel. A tanfolyam hallgatói biztosan lelkesen támogatják Puskás nénit a jövőben is, hogy velük együtt minél szebb eredményeket érjen el a Csapókért II. MNDSZ csoportja. C—n—) Közlemény A megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbb megtárgyalta a hozzáforduló dolgozók ügyeinek elintézését. Megállapította, hogy sokan, akik a megyei pártbizottság titkáraihoz, vagy a végrehajtó bizottság tagjaihoz fordulnak, sokszor kénytelenek kétszer, háromszor is felkeresni a megyei pártbizottság épületét, hogy elmondhassák kérelmüket, panaszukat. Ugyanis a pártbizottság titkárai cs a végrehajtó bizottság tagjai igen gyakran vidéken vannak, vagy egyéb elfoglaltságuk folytán nem tartózkodnak az Mit. épületében. A végrehajtó bizottság attól a szándéktól vezettetve, hogy megkönnyítse a hozzáfordulók ügyeinek gyors elintézését, elhatározta, hogy az MB. épületében fogadó szobát állít fel, amelyben a titkárok, a VB. tagok, osztályvezetők és a pártbizottság egyes tagjai sorrendben a párthoz fordulók rendelkezésére állnak minden nap reggel 9 órától déli 1 óráig. Ezek az elvtársak ez idő alatt kizárólag a hozzájuk fordulók ügyének meghallgatásával és intézésével foglalkoznak. A végrehajtó bizottság az inspekciós elvtársaknak kötelességükké tette, hogy a jogos, teljesíthető kérelmek és panaszok elintézésére minden esetben a legrövidebb időn belül tegyék meg a szükséges lépéseket. Ezt a közleményt a megyei párt-végreliajtóblzottság tájékoztatásul szánja a hozzáfordulóknak, mert mindenkeppen szeretné megkönnyíteni cs meggyorsítani a hozzáforduló dolgozók ügyének gyors elintézését. 31DP HAJDt-BIHAK MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA, TÁBORTŰZ a Zőja Diákotthonban A Zó ja Diákotthon lakói az elmúlt évben rendeztek először tábortűz mellett kedves, hangulatos, népi műsorazómokból ösz- szeállított előadást. Még akkor elhatározták, hogy ilyen előadást minden évben rendeznek. Az elhatározást tett követte s az idei tábortűz megrendezésére már A ZSURBIN CSALAD sorsuk alakulása ezeüket is példázza. Matvej apó a legidősebb Zsurbin kiöregedett a munkából. Látása megfakul, csak a szivében, gondolatában marad szépnek és forrónak a fiatalság. Származhat mindezekből konfliktus? Igen — adja meg a film a feleletet, csakhogy ez a szovjet társadalomban nem mélyülhet tragédiává, hiszen a munkában eltöltött élet, a. jövőért, a szocialista társadalomért égett el, s ezért csak megbecsülés jár. S hogy mennyire, azt ml sem bizonyítja jobban, hogy Matvej apó a gyár igazgatójának is megmondja az igazságot, súlyosan, okosan, az öregek bölcsességével. De a családban is pátriárkái tekintélye a legsúlyosabb gondokban dönt és ad tanácsot. Fia, Ilja, a Zsurbinok második nemzedéke már derese- dő fejjel döbben rá, hogy az élet megváltozott, a munka sokkal több technikai, szellemi felkészültséget igényel. Es a nagyapává öregedett Zsurbin tanulni kezd, így bizonyítja be visszariadt barátja előtt, hogy deres fejjel is lehet újra kezdeni a fiatalságot. Nemcsak üregek, de a fiatalabb Zsurbinok is hasonló problémák nehezében küszködnek. Viktort a felesége hagyja el, mivel a férj nem találja meg azt a kellő egyensúlyt, amely a munka és szerelem összhangját biztosítja. Alexejt menyasszonya Katja hagyja ott, elszédülve saját fiatalos ábrándjaitól és romantikájától. Es a film éppen ennek a szerelemnek az ábrázolása és konfliktusai között tudja megmutatni azt a roppant különbséget, amely a szocialista társadalmat elválasztja az osztálytársadalmaktól: Kátyja eltévedése ellenére sem — gyereke születik elcsábítójától — válik kitaszítottá, társadalmon kívülivé, hanem éppen Alexej szerelmének minden legyőző akaratán kerül visz-, sza a becsületes napok örömébe. márciusban megtették az élőkészüléteket. Nagy Ilona, a. Zója Diákotthon igazgatója Béres András múzec- lógustól kért tanácsot a műsor összeállítására vonatkozóan, s a lelkes munka eredményeiként május 23-án este fél 9 órakor a Zója Diákotthon udvarán tábortűznél megkezdődik az előadás. A műsor a 70 éves Kupái Kál- : aán,' debreceni lakos tárogató- I zámával kezdődik. A hangula- j os bevezető után Ortutay Gyula professzor, az Eötvös Loránd udományegyefem tanára beszél t népi kultúráról és csehszlovákiai út járód. A Ihfres túrái népi 'gyüttes tagja, a Jula néni néven tmert Tóth L. Mihályné népda- okat énekel, s a szintén tural 'izaszkó József kíséri citerán a urai gyűjtésű „Csáki bíró“ cí- nű népballadát, amelyet a Zója is a Közgazdasági Fiú Diákotthon diákjai adnak elő. A műsorban népi játék, népi ánc, népmese, népdalok váltják -gymást. Solti Bertalan Kossuth- líjas színművész mondja el „A úskondás“ című népmesét, „Ejjy- >zer egy királyfi“ című énekes népi játékot Nás Magda, Tóth Erzsébet és Toros Miklós adják elő. A műsor egyik igen érderes számának ígérkezik — nén- ialtanítás a helyszínen. Ezt Bállá Péter, a Népművészeti Intézet főelőadója, népdalgyűjtő mutatja be. A tábortűz iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg s a gazdag és változatos népi műsor maradandó élményt, jó szórakozást ígér. Végleg megzabolázzák a Sárga-folyót Az „Uj Kína“ hírügynökség közlése szerint a Kínai Népköz- társaságban minden eddigit fe- 'ülmúló, hatalmas arányú mérési munkálatokat kezdtek a Sárgafolyó mentén. A következő években tovább erősítik a Sárga-folyó gátjait és több hatalmas gyűjtő- medencét létesítenek a folyó mentén, amelyek nagy esőzések 'dején felfogják az erősen felduzzadt folyó kitöréssel fenyegeti vizét. A Sárga-folyó vizét, ■mely a múltban oly gyakran kirn tött és százezreket tett kol- lussá, öntözésen kívül áramfej- iesztésre használják imud. A szereplők mind, mind igaz , biztonsággal élik és alakítják sók ( színű szerepüket. Méltán kaptá' j a cannes-i filmfesztiválon a szí < nészi játék nagy díját. Lukjá J nov Matvej apó életrekeltésébe; { végig hangsúlyozni tudja a mun : kásosztály igazságát, s azt a tisz J ta egyszerűséget és méltóságot \ amit szerepe igényel. Andre-j jer Ilja Zsurbin alakítója i: ! művészien ötvözi azokat az el j lentmondásol<at, amelyek szere 1 pében és jellemében rejtenék. De* a többi Zsurbin is Batalov — I Alexej, Kurilov — Viktor, é:l a többi szereplők is Dobronravova — Kútja. K a d o c s-t nyilkov —Szkoboljev, Gricenkc f a klub vezetője, kitűnően kelti! * életre a sokszínű és gazdag jel-J lemeket. így együttesen, színész) játékuk egységében hangsúlyozó t dik csák ki igazán, hogy milyerii sokszínű, verejtékes és nehéz, dc( örömet is adó az a munka, ami. t a szovjet emberek végeznek a: * új társadalomért. I * Befejezésként azonban! néhány megjegyzést is kell ten I nünk a film egészével kapcsolat I ban. Néhol úgy érezzük, hogy r ♦ film egy-egy problémát nyitva ♦ hagy, hogy egy-egy problémcl megoldásánál nem mutatja meg* a mély és igényelt jellemfejlő-l dést. így Viktor és felesége kon f aktusában csak jelzi a megöl-', dúst, de nem mélyül el kellőkép-J pen az epizód kidolgozásában ( Kútja szerelmének a fejlődése cl klubvezető iránt, és elhidegüléset Alexej felé sem teljes, s így vá-k ratlanul és hirtelen hat az a ki-l jelentés, hogy gyereke lesz. Mind* ezek az árnyalati hibák azonban I cseppet sem hangfogózzák'a filn j hatását és művészi igényét, hi szen ez a film az élet melegéből j a munkásosztály hétköznapjaiból hozza elénk mindazokat a gondo-f kát, örömöket, amelyek az em-j bért hőssé, történelmet alakítóváj formálják. (b- táj szokat ad az élet kérdéseire. A filmben ez sem sikkad el. A film írói, rendezője két kézzel markolnak ezekből a gondokból, hiszen csak a magunk ámítása volna ezt letagadni, hogy a bánat a szocialista társadalomban is köny- nyeklkel, sóhajokkal jár, hogy családi életünkben sok-sok meg nem értés vergődik. A Zsurbin család tagjai is az életnek naponkénti problémáival küzdenek. Valamennyi családtag az igazi valóságot éli, mindegyikőjük szívében ott napsugaraso- díic, vagy felhősödik az élet. Es ezek a Zsurblnptk annyian vannak, — ahogy tréfásan mondják a városbar\^ — hogy magukban is meg tudnak egy hajót építeni. Persze a tréfa mögött mindig az igazság csattan és ebben is sok az igazság. Telik a családból rajzolóra, művezetőre, hajóépítő mérnökre és különböző munkásokra is. Az idős Matvej apó előrajzoló, fia Ilja a sója művezetője. A gyerekek közül pedig Anton hajóépítőmérnök, Viktor asztalos, Alexej szegecselő, Kosztya hegesztőmunkás, Dunyása, Kosztya felesége előrajzoló, Lidia, Viktor felesége a diszpécser irodában dolgozik, s Tonja, a legfiatalabb pedig iskolás, íme esek a Zsurbinok, akik a szocialista társadalom formálásába mind jobban és jobban beleszólnak, és hogy mennyi élet és elfogyhatatlan energia rejtőzik bennük, azt már a filmkezdet is jelzi. Űj munkásember született — harsonázík Ilja Matvejevics hangja, így adja hírül a világnak a Zsurbin család nagy örömét. Az élet azonban nemcsak az öröm tengercseppjeiből tevődik össze. A teljességet az adja, hogy az új társadalom építésének nagy örömében is az emberek szívét befelhőzi gond és árnyék. S ez így van a Zsurbinok életében is. Ezek a gondok és árnyékok azonban sohasem élesednek a reménytelenség, megoldhatatlanság tragédiájává. A film hőseinek sorsa, A napokban kezdték meg filmszínházaink a Zsurbin család című új, színes szovjet film vetítését. A film Kocsetov regényéből képűit. Aki már látta a filmet, soká fog emlékezni rá, megőrizve magában egy-egy mozd latnak az igazságát, egy-egy mosolynak vagy könnycseppnek a mélységet és különösen emlékezik majd a játék töretlen egységére, a mondanivaló emberi erejére. A film nemcsak művészi alkotás, hanem példa is, hogyan kell az életet a maga szépségében és valóságában megmutatni, ugyanakkor felhozni az emberi lélekből mindazt, ami szenvedély, indulat, nemesség, amiből emberi problémák nőnek és oldódnak meg. De példa arra is, hogy a naponkénti nehéz, verejtékes valóságot hogyan kell művészetté, költészetté fokozni, hogy közben az élet valóságából semmi se sikkadjon el. A „Zsurbin család“ erre vállalkozik és ezt oldja meg végig töretlen színészi játékkal, a szereplők sokszínű alakításával. Egy gyár életét, munkáját mutatjabe a Zsurbin csodádon keresztül, közbeszőve mindazokat a problémáikat, gondokat, amivel az ember élete építése közben szembetalálkozik. Es ezek garmadával nőnek és teremnek, s hogy ezek „ mennyire gondok és problémák az új társadalom építésében is, épp arra ad feleletet a Zsurbin család. Szerelem, család, öregség, tanulás, mind mind megannyi jelzője azoknak a konfliktusoknak, amelyek olyan színessé és élővé varázsolják a filmet. Egy család élete regényben és filmben. A téma nem új, hiszen a polgári regényírásban és filmművészetben is gyakran szembetalálkoztunk vele, de éppen ezért oly izgató és ezért kísérjük oly nagy figyelemmel. Izgató, mert kíváncsiak vagyunk mindarra, hogy az új társadalmi viszonyok hogyan formálták, hogyan alakították át az életet, s az életben rejlő konfliktusokat hogyan oldja meg. milyen vála-
