Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-22 / 119. szám

1955. MÁJUS 22. VASÁRNAP NÉPLAP & JÓ ÉLM ÉS DOLGOZNI AZ EGYEKI PE1ÖF1 ISZ BEN A a wUt is Itiucs&ilc meg kell mondani azonban ószin­tén, hogy ennyi párttagnak nem- i csak a termelőszövetkezetben, ha- 1 nem a Félhalom tájékán is a még kívülálló dolgozó parasztokra is — hatással kell lennie. Igaz az is, hogy a pártszervezet, a pártveze- lőség, maga Dankó elvtárs a párt­titkár sem eléggé tapasztalt a pártmunkában, hiszen fiatal em­ber még. Az Egyeki Gépállomás vezetősége, Bodó elvtárs, a gép­állomás párttitikára, aki bár ott lakik Félhalomnál a termelőszö­vetkezetek tagjai között, mégis kevés segítséget nyújt a pártmun­kához. Szinte be sem néz hozzá­juk. Növekszik az érdeklődés A Petőfi Termelőszövetkezet­ben igen nagy becsülete van a fiatal, alig 20 éves agronómus- naik, Mező Ferenc elvtársnak, aki hetenként 2—3 napot tölt el a termelőszövetkezetben és nem­csak szakmai tanácsaival, hanem a fiatalok mozgósításával is sok segítséget nyújt a félhalmiaknak. Mező elvtárs nem sajnál se éj­jelt, se nappalt rááldozni arra, hogy mindenütt jól menien a munka és különösen a DISZ szer­vezet méltó legyen a rohambri­gád névre a termelőszövetkezet­ben. Ö maga is a Petőfi TSZ DISZ szervezetének tagja. Az utóbbi hetekben újra nagv érdeklődés tapasztalható a Petőfi •TSZ iránt. A tények és az igaz­ság igen nagy erejűek. Szinte amióta megalakult a Petőfi TSZ, Tóth József 7 holdas dolgozó pa­raszt szinte rá sem nézett a te~- melőszövetkezet tagjaira már évek óta, nemhogy szót váltott volna velük, kedden már nem bírta tovább. Rettenetesen feszít­hette valami. Amikor ott ment el a háza előtt Mag József elvtárs, a termelőszövetkezet brigádveze­tője, megállította és elmondta ne- • ki, hogy ő még ilyen szép mun­kát, meg ilyen szép zöldülő ve­tést nem látott. — Hiába, csak tudtok ti dol­gom komám! — mondta. S nemcsak Tóth József, hanem még Félhalomnak másik fele is azon a véleményen van, hogy nem bolondság élni itt a Petőfi­ben. Ügy vannak, mint a lányok a legénnyel, hogy szeretik, szere­tik, tetszik nekik, csak hát, nem merik megkérni. Erre gondolja­nak a Petőfi TSZ tagjai, különö­sen azok, akik 6 éve harcolnak ebben a nagyszerű kollektívá­ban . . : Fábián Sándor. ♦ Kjtrtk A KÍHAI HÉPK0ZTÁRSA5ÁGEÖL | A Kínai Népköztársaság észak- |nyugati és délnyugati részén több- fcszázezer hektár szüzföldet vesz­tnek művelésbe. Kangszu tarto- ímányban például már 170 000 {hektár szűzföldet mértek fel. Itt {az év eleje óta három új állami {gazdaság létesült 15 000 hektáron. {A három állami gazdaságban az {összes földmunkát gépesítették. { Kangszu tartomány aszályos te­rületein nagy öntözőtelepeket lé­tesítenek, amelyek a Hoangho {mellékfolyóiból kapják a vizet. A { szűzföldeik jő része rendkívül al- {kalmas a gyapottermesztésre. Az {utóbbi években feltört szűzföldek- {ről az átlagosnál 50—100 száza­lékkal nagyobb termést takarítot­tak be. A most megművelésre {kerülő terület nagy részén gya- {potot ültetnek. » A Cajdam medencében, Csing- {haj tartományban 200 000 hektár $ szűzföldet törnek fel. A Cajdam {medencében több mint kétmillió {művelésre alkalmas szűzföld van. {A mostani földmérés az első lé- ípés az egész hatalmas terület {megművelésére. * A tibeti fennsíkon hozzákezdteK J400 000 hektár szűzföld felmérésé­ihez. trális holdra jut egy számosállat. Több mint 600 darab birkájuk van. Éppen most folyik a nyírás, s átlag máris több mint 4 kiló gyapjút adnak a birkák darabon­ként. Jól tejelő faj szarvasmarhá­juk, gyönyörű sertésállományuk hirdeti a korszerű, jó gazdálko­dást. S természetesen az ilyen termelőszövetkezetben nemcsak a tagok járnak jól, hanem az ál­lammal szembeni kötelezettséget is maradéktalanul teljesítik. A tsz teljesítette egész évi hízott­sertés beadását, tojással sem tar­tozik már, a baromfibeadás 50 százalékát, a marhabeadásnak 60 százalékát teljesítette. Máris 130— 140 kilós hízók hemperegnek az ólban, amit szerződésre kötöttek le az állammal. Most úgy terve­zik, hogy aratás előtt legalább 6 darab nagy disznót vágnak le, hogy legyen hús, zsír és szalonna, mert tudják, hogy a nyári nagy munka, — s különösen az aratás — „kétdarab húsos“ munka. Ezeket az eredményeket nem lehet eltagadni és nem lehet nem észrevenni, hiszen ez a néhány felsorolás is bizonyítja, hogy a régi cselédek szocialista módon jól tudnak gazdálkodni. Hiszen az is igaz, hogy a termelőszövetke­zetben 33 párttag van, 33 kom­munista helytállása itt a mérv­adó, s itt valóban a kommunisták a motorjai a munkának. Azt is kott, leföldelt trágyaszarvasok, hogy aratás után már a jövő évi termésről gondoskodva, többszö­rösen visszaadják a talajerőt a jól kezelt, jól érett trágyával. A Petőfi TSZ vetései most sem ijed­tek meg ettő! a néhány napos szárazságtól, de hogy jött most az eső, még jobban kifejlődtek. Arrébb nagy tábla kukorica zöl­déi, arasznyi gyenge kukoricáik között tiszta a föld, éppen ma ka­pálták be először. Hiszen tavaly is 30 mázsa kukoricát termeltek holdanként, s most ezt még meg akarják fejelni. Tavaly 26 forint jutott munkaegységenként, az idénre 35 forintot terveztek be, de máris minden na-gyzolás nél­kül úgy beszélnek, hogy elérik a 40 forintot is. 12 hold gyümölcsöst telepítettek Ez a termelőszövetkezet nem máról holnapra él, mert már a múlt esztendőben 12 katasztrális holdon gyümölcsöst, az idén pe­dig 4 holdon szőlőt állított be, s el lehet mondani, hogy a megye egyik legjobb állattenyésztő ter­melőszövetkezete. Itt a vezetőség és a tagság megértette, hogy a mezőgazdasági termelés szinte el­képzelhetetlen korszerű, és jól jö­vedelmező, megfelelő állattenyész­tés nélkül. A Petőfi Termelőszö­vetkezetben minden 2,2 katasz­is alakítottak ki, méghozzá olyat, hogy megnézheti bárki. Kosina elvtárs, a tsz higgadt, okos elnöke azt mondja: — A Petőfi termelőszövetkezet tagjai nem ' cserélnének egyetlen fél halmi egyénileg dolgozó pa­raszttal sem. Nem hinném, hogy akármelyik egyénileg dolgozó pa­raszt 2—3 hízót vágott volna, mint a mi tagjaink, sőt még elad­ni is tudtak. Alig akad ház, ahol ne volna még 2—3 mázsa búzája eladó a tsz tagoknak. De meg le­het nézni most is a mi búzánkat. Pompás búzatábla Útnak indultunk a dűlőúton át, s itt szinte szemléltetően és kéz­zelfoghatóan láttuk, hogy a Pe­tőfi búzája és a szemben lévő keskeny földcsíkokon — amely az egyéniek vetése volt — óriási a különbség. Pedig egyforma a föld, csak egy dűlőút választja el egy­mástól. s mégis más, mégis két­szer olyan magas a zöldelő búza, s legalább két árnyalattal söté- tebb zöld a színe, olyan mint a hagymaszár. Dúsan, buján nő. S ahogy járkálunk a búzatábla kö­zött, megjegyzi Kosina elvtárs: _ Tizennégy-tizenöt mázsa bú­za lesz itt elvtársak holdanként, majd meglátjátok! A nagy búzatábla négy sarkán látszanak a takarosán összera­Egyek melletti Félhalom-tany; egyik hírhedt uradalma volt a: Egri káptalannak. Több ezer hóit földön sok-sok cseléd túrta ■ földet hajnaltól késő estig Egyel és a régi, híres Patkós-csárda kö­zött. Ebből az uradalomból is mint a többiből, a felszabadulás­sal elszállt a nyomor, a kiszol­gáltatottság és a maguk lábárE álltak az egykori cselédek. A földosztás után, s még ma is hallani olyan szóbeszédet, nagy­hangú, gőgös kulákoktól, s bizony még kisparasztdk száján is ki­jön. hogy a cselédnek nem valc önállóan gazdálkodni, úgyse tud maga eligazodni, megszokta, hogy dirigáljanak neki. Mint ahogy mindenütt. Félhalomnál is rácá- . foltak erre a volt cselédek, hi­szen nekik kellett annakelőtte is megdolgozni a beláthatatlan ha­tárt, csak nem nekik járt a ha­szon. S ezek a cselédemberek nem álltak meg félúton, 1949-ben ala­kítottak egy termelőszövetkeze­tet, s a félhalmi Petőfi TSZ szin­te évről évre gazdagodott, s ma már virágzó kollektív gazdaság. A volt cselédek társultak a föld kor­szerű megművelésére és azért is, hogy életüket még szebbé tegyék. Kosina Pál elvtárs, aki régen is elnöke volt ennek az okos gyüle­kezetnek, most egy éve vissza­hívták újra, helyes úton vezeti a ‘ermelőszövetkezetet az alapsza­bály szerint, a közjó érdekében. tíem cserélnének a tagok senkivel ötvennyolc házszám van Fél­halomnál — mert a felszabadulás óta szinte takaros kis faluvá fej­lődött ez a kietlen tanya — s en­nek a kis falu-tanyának fele a termelőszövetkezetben dolgozik, 237 hold földön. Negyvennégy taggal és 58 munkaerővel ren­delkezik ez a kis termelőszövet­kezet, s mondhatni ennyi ember szinte játszva megműveli ezt a földet. Bőven jut még állatte­nyésztőnek is közülök. Most már hatodik éve járnak a közös gaz­dálkodás útján s újra bebizonyo­sodott, hogy nincs igazuk az ágú­inknak. a rosszhiszemű emberek­nek, akik azt állítják, hogy aki a cselédséghez szokott, nem tud a maga gazdája lenni. S most már ezek az emberek nemcsak maguk gazdái, mert valóban 4—5 hol­don könnyebben el lehet gazdál­kodni egyénileg, mint bölcsen és jól gazdálkodni közösen ilyen nagy darab földön. És a volt cse­lédek kiváló termelőszövetkezetet A magyar és a finn nyelv rokonsága A TTIT és a Hazafias Népfront Debreceni Bizottsága rendezésé­ben a fenti címmel tart előadást dr. Papp István egyetemi tanár ma d. e. 11 órai kezdettel a Déri Múzeum előadótermében. Minden érdeklődőt tisztelettel vár a rendezőség. Jő eredmények az 5. számú Péchy Mihály Építőipari Technikumban Az Építésügyi Minisztérium minden évben megrendezi a ha­táskörébe tartozó 11 építőipari technikum közötti tanulmányi, sport- és kultúrversenyeket. \ múlt iskolai évben a versenyt Debrecenben a debreceni Építő­ipari Technikum rendezte, mint az előbbi tanulmányi verseny győztese. Az idén május 5, 6, 7 és 8-án Budapesten tartották meg a versenyeket és a debreceni tech­nikum hagyományához híven is­mét szép eredményeket ért el: a kultúrversenyben első. tanulmá­nyi versenyben második, sport- versenyben harmadik lett. Ezen a versenyen mintegy 1500 tanuló találkozott. Turchányi Béla, .* Technikum iga%natój«u rat vágják le), A nők feladata lesz majd a cukorrépa kiásás is, a dohány letörése, felfűzése, megszárítása, a burgonya kisze­dése, egyszóval lesz munkájuk a Petőfi TSZ nőinek egészen késő őszig. Nagy részben rajtuk mú­lik, hogy milyen termést takarí­tanak be majd az egyeki Petőfi dohány és 'kukorica földjéről. Ugyanis a Petőfi tagsága szin­tén bekapcsolódott a 30 mázsás mozgalomba és még arról is re­besgetnek a tsz-ben, hogy a Minisztertanács kukoricaterme- lési nagydíjának elnyeréséért is minden lehetőt megtesznek, mert egyáltalában nem ragaszkodnak ahhoz, hogy csak 30 mázsás ter­mést érjenek el holdanként. Munkakedvbe-n, lendületben nincs is hiba, a Petőfi asszonyai szenvedélyes lendülettel dolgoz­nak, hogy a lehető legnagyobb, termést érjék el, mert nem meg- < vetendő valami a Minisztertanács j nagydíja és tudják, minden lehe ; tőség megvan arra, hogy ezt a; díjat, vagy más díjat, ők kapa- ; rántsák meg. J 4 Negyven mázsa kukorica holdanként^ Hibát ugyan már elkövettek. < Bár nem tudni, voltaképpen kit a hibás. Ugyanis sorosan vetet-1 ték el a tengerit. Igaz, kértek aj gépállomástól négyzetes vetőgé- j pet, vártak is rá két napig, de i aztán mivel az idő sürgetett, so-1 tos vetőgéppel vetették el. A ve- 1 zetőség azért nem várt további a négyzetes vetögépre, mert mái 1 előre gondolt az őszre, hiszen &1 kukorica után búza kerül a ten-5 geriföldbe. Márpedig a késede- < lemmel nemcsak az idei tengeri- j termés hozamát veszélyeztették i volna, hanem a jövő évi búza tér- 1 mést is, ezért vetették el soro- j san. De ezt a terméskiesést, amát | esetleg a soros vetés okoz, jól munkával igyekeznek helyre-1 hozni. 4 4 Mindenki egyetért abban, hog.yj több mint 30 mázsát termelnek j holdanként a kukoricából. Ko-1 sina Pál elnök azt mondja, 1 „többnek kell annál lenni“,, Magi József, a brigád vezető csak eny-1 nyit mond: „Ugyan jói -néznénk; mi ki“. Az asszonyok? Mosolyog ; nak, de mosolyukban ott van a 40; mázsás termés ígérete. G. L.' családfő van és 4 nő családfő. Ez a négy nő természetesen éppúgy kiveszi a munkából a részét, mint a férfiak. A fennmaradó 21 feleségből 20-an szintén bekap­csolódtak a munkába, részint mint rendes tagok (kiállították a belépési nyilatkozatokat, a köz­gyűlés felvette őket a tagok so­rába), részint pedig mint mun- kakönyvesek. Egyetlen egy fele­ség van, aki nem dolgozik a tsz-be belépett családok közül. Van mivel dicsekedni De derekasan dolgoznak ám, mivel az a határozat, hogy a nők minden növényápolási munkát kötelesek elvégezni, mióta csak megkezdődött a mezei munka, a Petőfi asszonyai a maguk mun­káját el is végezték. Mit dolgoz­tak az idén? Hét először is az idén a Petőfi 4 hold szőlőt tele­pített. Amikor a gépállomás trak­tora elvégezte a rigolirozást, az asszonyokra várt a feladat, hogy ezt a 4 hold szőilőt el is ültessék. Elültették, mégpedig olyan si­kerrel, hogy csak elenyésző ré­sze nem fogamzott meg az el­ültetett szőlővesszőknek. Ekkor következett a második feladat, a nők szedték össze a kalászosokról a csutkatöveket. Ezután meg is acatolták a kalászosokat. A múlt hét közepéig pedig megsarabol- ták a 8 hold cukorrépát és az 9 hold takarmányrépát. A múlt hé­ten pedig elültették az 5 hold dohányt. Ezeknél a munkáiknál egyetlen férfi nem dolgozott. A legtöbb nőnek eddig 36—45 munkaegysége van. de vannak olyanok is, mint Kosina Pálné, akinek a múlt hét közepéig 59 munikaegvsége volt, pedig a nö­vényápolási munka csak a na­pokban kezdődött meg. Msov feladtok elölt Az elkészített munkaterv sze­rint a tsz női végzik el a répa- egyelés-t, a kukoricát ők kapál­ják meg háromszor, ők végzik el a gazoló kapálást is, ők kapál­ják meg a cukorrépát, a takar­mányrépát, a dohányt, egyszóval rájuk vár az összes növényápo­lási munka. De ezzel még nem fejeződik be munkájuk, mert a nőkre vár még a kukoricától cs is It. férfiak oudúp = csul-kaszű­Elég nagy a megyében azok­nak a termelőszövetkezeteknek a száma, ahol látszólag munkaerő­hiány van. Például a bellegelői Furat TSZ vezetősége a debre­ceni tanácshoz azzal fordult, hogy engedélyezze a kukoricá­nak részes művelésre való ki­adását. Természetesen a tanács megtagadta a hozzájárulást ehhez a kívánsághoz, mert minden ter­melőszövetkezet a megyében, így a Fürst is meg tudja oldani a munkaerő problémáját, ha a tsz tagok feleségeit és családtagjait bevonják a munkába. Ezt tették meg a derecske! járási és a be­rettyóújfalui járási termelőszö­vetkezetek, amelyek tegnap lé­nyegében befejezték az egyelést. A megye termelőszövetkezetei közül az eddigi tapasztalatok alapján úgy látszik, hogy az ,egyeki Petőfi Ter-melöszövetke- [zet szervezte meg legjobban a [ növényápolási munkát és ennél a ítsz-nél vonták be a legjobban a »családtagokat a növényápolási ► munkákba. I a növényápolás az asszonyoké I A Petőfi vezetősége már a té­lien számbavette a nyári munka- ►erő szükségletet és megállapítot­► ta, hogy annyi kaszálni, hordani • valója van a termelőszövetkezet­inek, hogy a férfiak teljes munka­idejét igénybe veszi aratásig, sőt ; aratás után is. Ezért a termelő­iszövetkezet közgyűlése úgy hatá­rozott, hogy a növényápolás! [munkát az asszonyok és a fiata­lok végezzék el. Ez nagy szó, hi­► szen a termelőszövetkezetben 40 ► hold tengerit, 8 hold cukorrépát, ► 5 hold takarmányrépát, 2 hold ► burgonyát, 6 hold napraforgót ► vetettek el és 5 hold dohányt ül­hettek ki. Viszont a tagság lét­száma nem túlságosan nagy. A ^Petőfiben 25 család dolgozik és 144 taggal rendelkezik a szövet- , kezet. Ehhez hozzájön még 14 [olyan munkaerő, aki ugyan nem ► tagja még a termelőszövetkezet­inek (még nem állította ki a belé- ►oési nyilatkozatot), de mint csa­ládtag. munkakönyvvel dolgozik, ► munkájáért épp úgy -megkapja ►3 munkaegységet, mint a rendes tiagok. ► Összesen tehát 58-an dolgoz- ínaJi » Pe-tőiiben, Kistél Ü Sérfl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom