Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-22 / 119. szám

világ proletárjai egyesülJetek Mai számból: Nemzetközi szemle (2. oldal) — Mit mutatnak a szánták (3. oldal) — Az 1955—56. pártoktatási év előkészítéséről (4. oldal) Jó élni és dolgozni az egyeki Petőfi TSZ-ben (5. oldal) — Az első feladat (elbeszélés) (6. oldal) — Rádióműsor (6 oldal) — Néhány őszinte szó érettségizőinkhez (7. oldal) XII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM. ARA : 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1955 MÁJUS 22* Fejlesszük, szilárdítsuk termelőssövetkeseieinket A Központi Vezetőség legutób­bi nagy jelentőségű határozata többek között kimondja: „Pár­tunk tovább folytatja a mezőgaz­daság szocialista átépítésének, a termelőszövetkezetek fejlesztésé­nek politikáját az önkéntesség alapján.“ De az 1953. júniusi ha­tározat is kimondta, hogy minden segítséget meg kell adni a terme­lőszövetkezetek továbbfejlesztésé­hez, pártunk III. kongresszusa is leszögezte, hogy a dolgozó pa­rasztság felemelkedésének, gond­talan életének egyetlen járható útja a szocialista mezőgazdaság megteremtése. Pártunknak eze­ket az igen fontos határozatait alátámasztották az >k a nagyszerű eredmények is, amelyeket a ter­melőszövetkezetek nagy része el­ért. A kiváló és nagyszerű eredmé- nvek igazolják a társasgazdálko­dás magasabbrendűségét és fölé­nyét a régimódival szemben. Az elmúlt másfél év alatt azonban a jól dolgozó, kiváló termelőszövet­kezeteink eredményeit elhallgat­tuk. s ehelyett sokszor előtérbe került a kisárutermelés. a kispa­raszti gazdálkodás dicsőítése. Fa­lusi pártszervezeteink és a falun élő kommunisták, ha nem álltak .a .íiíuJcpkon és nem verték vissza kellő időben a támadást, akkor az ellenség elszemtelenedett és nem­csak hogy elhallgatták az ered­ményeket, hanem igyekeztek tá­madást szőni a kemény harcok­ban és munkában megedzett ter­melőszövetkezetek ellen. A márciusi határozat kimond­ja: „Azok, akik azt hirdetik, hogy az egyéni gazdálkodás mellett a szegény- és középparasztok zöme magas jólétet érhet el, és hogy sok százezer egyéni parasztból ál­ló mezőgazdaságunk a termelő- szövetkezetek fejlesztése nélkül is virágzóvá és élenjáróvá lehet, becsapják a parasztságot.“ A Köz­ponti Vezetőség határozata külö­nösképpen felhívja figyelmünket, hogy teljes energiával, kommu­nista helytállással kell dolgozni a termelőszövetkezetek további megszilárdításáért és fejlesztésé­ért. S elsősorban ebben a mun­kában a falusi kommunistáknak kell harcba szállniok, s mellettük természetesen a kiváló, jő ered­ményeket elérő pártonkívüli ter­melőszövetkezeti tagoknak is. Já­rási és községi pártbizottságok­nak kell szervezni, irányítani ezt a munkát, ezt a harcot, mert csak úgy lesz sikeres. Nagyon fontos, hogy legszoro­sabb kapcsolat megteremtésével alakítsák ki a jó baráti viszonyt a még kívülálló becsületes egyé­nileg dolgozó parasztokkal, hiszen ők a termelőszövetkezet jövő tag­jai. Ha valaki nem ért még egyet a közös gazdálkodással nem kel! ellenségnek tekinteni, hiszen nem láthatja meg minden ember egy­szerre a szocialista mezőgazda­ság fölényét. A kommunisták fel­adata és a régi harcos termelő- szövetkezetek tagjainak köteles­sége, hogy segítsék megismertetni a még kívülállókkal az új utat, és segítsék őket előre a felemelke­désnek és a jólétnek útjára való térésbe«. Kasa bsíyee a* a mód­szer, és az a magatartás, ahogy az álmosdi Táncsics — egyébként igen kiváló eredményeket elérő tsz — tagjai tanúsítanak a kívül­álló dolgozó parasztokkal szem­ben. Szinte magukra hagyják őket, olyan véleménnyel vannak a termelőszövetkezet tagjai, hogy ott van előttük, láthatják az ered­ményeket és ha akarnak, majd belépnek ők is. Az ilyen rideg és mondhatni elbizakodott magatartás nem vi­szi előre a termelőszövetkezeti mozgalom ügyét, hanem elriaszt­ja az egyénileg dolgozó paraszto­kat is. Rendkívül helyes az a kezde­ményezés. ahoav az egyek- félha­lomi Petőfi Termelőszövetkezet tagsága foglalkozik a még kívül­álló fiatalokkal. Közös DISZ szer­vezetet hoztak létre a termelőszö­vetkezetben és az idősebb effvé- nileg dolgozó parasztok is éli ár­nak esténként rádiót hallgatni a termelőszövetkezet otthonába, s hosszasan elbeszélgetnek. A haj­dúböszörményi pártbizottság z utóbbi napokban figyelemremél­tó kezdeményezést dolgozott ki a tsz-ek további feilesztésére Elő­ször is aktíva-értekezleten beszél­ték meg a termeilőszövetkezfiti tagság kapcsolatát az egyénileg dolgozó parasztokkal, valamint ? génállomás segítségét a termelő­szövetkezetek jó terméseredmé­nyeinek elérésére. Ezen a tanács­kozáson beszéltek olyan termelő­szövetkezetekről, ahol az a néze* érvényesült, hogy csinálja a ta­nács és a pártbizottság a fejlesz­tésért folyó aaitációt, nekik elég az, hogy ha dolgoznak, boldogé­nak és jól élnek. Péter Gábor elv­társ, a Dózsa Termelőszövetkezet elnöke hangoztatta: „A ió bor­nak nem kell cégér“. Ez igaz, de azért tudatosítani kell, hogy van ilyen „ió bor“ és hogy a termelő- szövetkezetekben nvueodt, gond­talan életet lehet élni a tagság­nak. A városi pártbizottság segí- az ilyenféle nézeteket megszün­tetni. Ügy döntöttek ezen az ak­tíva értekezleten a böszörmény' kommunisták, hogy őszre sok-sok még egyénileg dolgozó családé* vonnak be a termelőszövetkezet? mozgalomba. „A dolgozó parasztságnak — mind a szegény-, mind a közép­parasztoknak — igazi jólétet, em­beri életet, országunk számára fejlett, magasszínvonalú mező­gazdaságot csak a. szövetkezeti gazdálkodás kiterjesztése bizto­síthat, mert csak a szocialista nagyüzemi termelésben használ­hatók ki ésszerűen a fejlett me­zőgazdasági gépek, csak itt alkal­mazhatók tömeges méretekben a mezőgazdasági tudomány leg­újabb vívmányai, mindaz, am? megkönnyíti a dolgozó parasztság munkáját“ mondja a Központ Vezetőség márciusi határozata. E- szabja meg a falusi pártszerveze­tek, a kommunisták és a terme­lőszövetkezeti tagok további fel­adatait. Hiszen ma már nem a kezdeti lépéseket kell megtenni, kézzelfogható példák, tények és igazságok segítenek termelőszö­vetkezeteink további megerősíté­sében és üeitesztésébeHi A berettyóújfalui járásban tíz termelőszövetkezet befejezte a cukorrépa egyelését Az egész megyében teljes erő­vel folyik a cukorrépa egyelése és a többi növényápolási munka. Egyedül a polgári járás van el­maradva a munkával, de ez ért­hető, hiszen ebben a járásban a mélyen fekvő földeken a vetést is több mint két héttel később végezték el, mint a többi járás­ban. Jellemző erre, hogy a ku­korica vetése még mindig folyik, ugyanis vannak olyan területek, amelyekre eddig nem lehetett fogattal rámenni. A berettyóújfalui járás 26 ter­melőszövetkezete közül szerdán szintén tíz fejezte be a cukorré­pa egyelését. A családtagokat mindenütt bevonták a növény- ápolási munkába. E járás ter­melőszövetkezeteiben igen jó munkát fejtettek ki, a családta­gokat legtöbb helyen sikerült csaknem mind bevonni a mun­kába. A nagyrábéi Kossuth TSZ- ben ötven családtagot mozgósí­tottak, a csökmői Kossuthban A derecskéi járásban a cukor­répát minden termelőszövetke­zetben felosztották a tagok kö­zött. Ennek folytán minden +ag tudja, hogy hol kell dolgoznia és Talán soha még ilyen kedv­vel és lendülettel nem folyt még a növényápolási munka a megyé­ben, mint az idén. Jók a termés kilátásai és ez fokozza munka­kedvét mind a termelőszövetke­zetek tagságának, mind az egyé­nileg dolgozó parasztságnak. Az eddigi tapasztalatok szerint az egész megyében mindenütt a ter­melőszövetkezetek járnak élen a munkában, mert nemcsak a tag­ság munfcakedve nőtt meg, ha­nem jelentős mértékben megja­vult a munka megszervezése is. 47-et, az újirázi Leninben 40 főt. Ezek a termelőszövetkezetek ter­mészetesen be is fejezték az egyelést. Azonban a többiben sem alszik a tagság. Különösen az eső után gyorsult meg a mun­ka. Pénteken este már annyira előrehaladtak a berettyóújfalui járás termelőszövetkezetei az egyelésben, hogy bizonyosra ve­hető az egyelést szombaton be­fejezték. melyik tábláért felelős. Nagy részben ennek köszönhető, hogy a járás 16 termel őszövetfceze te közül szerdán már hét el is vé­gezte a cukorrépa egyelését. El­sőnek fejezte be a pocsaji Petőfi, másodiknak a derecskéi Rákóczi, harmadiknak az esztári Táncsics. A hét elején végeztek az egye- léssel a kismarja Bocskai, a ko- nyári Béke, a sárándi Haladás és a hajdúszováti Alkotmány termelőszövetkezetek is. A derecskéi Rákóczi vezetősé­ge és tagsága különösen, nagy gondot fordít a gondos és jó nö­vényápolás! munkára. A legjob­ban dolgozó tagokból egy bizott­ságot alakítottak, amely felül­vizsgálja és átveszi az elvégzett munkát. Ha valaki hanyagul és gondatlanul végzi el az egyelést, viagy a. kapálást, a bizottság no.n veszi át és az illető tag köteles még egyszer ugyanazt a munkát elvégezni, ha pedig csak kisebb hibák mutatkoznak, akkor a hi­bákat köteles kijavítani. Ezért természetesen munkaegység jó­váírást nem kap. A bizottság ed­dig három tagnak munkáját uta­sította vissza s ezek kénytelenek voltak még egyszer elvégezni a munkát. Belátták, hogy nem ki­fizetődő rosszul dolgozni. A Rákóczinak nagy segítséget nyújt a Derecske! Gépállomás is. Csütörtök estig u már előzőleg megfogasolt 127 hold kukoricánál a gépállomás két traktorosa —« Eszenyi István és Nagy Sándor elvégezté-k az első kapálást. A tagság véleménye szerint kitűnő munkát végeztek. Ahol bevonták a családtagokat a munkába, jól haladt az egyelés A derecske! Rákóczi TSZ-ben a hanyag munkát nem veszik át Hajdúböszörményben nincs elmaradó termelőszövetkezet Hajdúböszörményben már a hét elején, de legtöbb tsz-ben már a múlt héten befejezték a cukorrépa sarabolását. A héten teljes erővel folyt az egyelés. A jelen pillanatban élen jár az Előre TSZ a növényápolásban, mert egy pár napon belül elké­szül az egyeléssel. A Vörös Csil­lag harminc hold cukorrépájának egy'harmadát egyelte ki eddig, a Kossuth tagjai szintén tíz hold egyeléssel készültek el. Jó ered­ményt értek el a többi böször­ményi termelőszövetkezetek is. Ezért erősen vitás, hogy az Előre meddig tartja meg elsőségét, sőt az is, hogy egyáltalában tartja-e még, hiszen a legújabb eredmé­nyeket nem lehet szüntelenül számontartani, mert igen nagy a böszörményi határ. A legörvendetesebb tény azon­ban a böszörményi termelőszövet­kezeteknél az, hogy most mái nincs elmaradó tsz. A Zója is a öbbiek mellé sorakozott fel. Jgyanúgy alkalmazta a modern agrotechnika előírásait, mint a ‘ öbbi, ezért minden remény meg­van arra, hogy a böszörményi termelőszövetkezetek az idén ki­vétel nélkül megszilárdulnak nazdaságilag és taglétszámban is megszaporodnak. Amikor rozsnak nézték az árpát A hajdúböszörményi II. Kongresz- •zus az ősszel 32 hold árpát ve­tett el. Természetesen kellőkép­pen előkészített föld, jól rnegule• se&tt magágyba vetették a 4s-. gök és kellő gondozásban ré-első pillantásra nem is alkarták szesítették. Az árpa szépen átte­lelt és az elmúlt hetekben roha­mos fejlődésnek indult. Ma pe­dig már olyan szép, hogy messze határban sem lehet párját ta­lálni. A jó munlkának természetesen híre kél. Híre kelt a II. Kong­resszus árpájának is. Jó pár kilo­méterről mentek oda egyénileg dolgozó parasztok a II. Kong­resszus őszi árpájához. Scíkan az elhinni, hogy árpa. Rozsnak néz­ték, hiszen olyan szép és magas ez az árpa, mint a legszebb rozs. Persze nagy volt az ámulata a szemlélőknek, amikor az igazság kiderült. Sökan 20, mások 22, sőt 24 má­zsára becsülték a várható ter­mést holdanként. Többen meg­állapították, hogy soha még Haj­dúböszörményben ilyen szép őszt árpát nem látUűc. A szepesi Új Éle! TSZ megkezdte a silózást A szepesi Uj Élet TSZ-ben év­ről évre mindig komoly gondot okozott az állatok átteleltetése. Rendszerint már nyár folyamén teletették az állatokkal a télire való takarmány nagy részét. Az idén azonban Kovács János, az újonnan megválasztott állatte­nyésztési brigádvezető szakított az eddigi gyakorlattal. Többek között azt is követelte, hogy a teheneket legeltessék és e célból biztosítsanak legelőt számukra. Sok utánjárás után a legeltetési bizottság végül biztosított meg­felelő legelőt az Uj Élet TSZ szarvasmarháinak. Az állatokat már ki is vitték és azóta emel­kedett a tej'hozam. Kovács János azonban nem hagyta annyiban a dolgot és a vezetőséggel karöltve megcsinál­ták a silózási tervet is. Nekifog­ták a végrehajtásához is, mert már a múlt héten 100 köbméter silót el is készítettek. A halápi Bocskai Termelőszö­vetkezetben is nekifogtak a siló- záshoz, mivel az ősszel nem ve­tettek takarmánykeveréket, a tsz területén található gyenge sást kaszálták le és ennek fel­használásával készítettek el szin­tén a múlt héten 100 köbméter­nyi silót. Nekifogtak a silózás- hoz a macsi Néptanács TSZ-ben is és szombaton délben az őszí takarmánykeverékből készült jó minőségű silót be is takarták; Varga hm vémospsrcsl traktoros teljesítette éves tervét Varga Imre, a Vámospercsi j tervét a traktoros napra teljesíti) Gépállomás országosan is első j Vállalását a vállalt határidőnél traktorosa walialfta, bogy eveo I előbb, sráiss 22-ézt ssífetíeg

Next

/
Oldalképek
Tartalom