Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-18 / 115. szám
1955. MÁJUS 18. SZERDA N E PL A P 3 A DEBRECENI VILLAMOSVASÚT identes-tíj'ódéseaz ötéves teev A Központi Statisztikai Hivatal jelentésében a közlekedésre vonatkozóan a következő szöveg olvasható: „A közlekedés teljesítményei az ötéves terv időszakában jelentős mértékben növekedtek: 1954-ben vasúton 30,3 millió tonnával, tehergépkocsin 40 millió tonnával, hajón egymillió tonnával több árut szállítottak, mint 1949-ben. A vasutak utas- forgalma 1949-ről 1954-re 83,6 százalékkal, a repülésé 212,1 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok 1954-ben hétszer annyi utast szállítottak, mint 1949-ben.“ Ezek a számok minden szónál ékesebben bizonyítják, hogy az elmúlt öt év alatt hatalmasat fejlődött hazánkban a közlekedés. Most pedig vizsgáljuk meg, hogy miként alákult az ötéves terv ideje alatt a közlekedés, annak egy része, a villamosközlekedés szű- kebb hazánkban, a Tiszántúl fővárosában, Debrecenben? Mivel járult hgzzá a Debreceni Villamosvasút a közlekedés fejlődésének országos eredményeihez? TÖBB, MINT KÉTSZERESÉRE NŐTT AZ UTASOK SZÄMA Legközvetlenebbül és legszem- léltetőbben az utasok létszámának alakulásával, jelen esetben növekedésével mérhető le a villamosvasút fejlődése. 1949-ben Debrecenben valamivel több, mim 12 millió ember utazott villamoson, ez a szám 1954-ben kevés híján 26 millióra szaporodott. Az utasok száma öt év alatt pontosan 111,1 százalékkal emelkedett. A villamoskocsik által megtett kilométerek száma pedig 1949-hez viszonyítva, 40,2 százalékkal növekedett. A szép eredmények természetesen nem maguktól születtek meg. Igen sok előfeltételt kellett biztosítani ahhoz, hogy az utazók száma az 1949. évinek több mint a kétszeresére emelkedjék. Számtalan ésszerűsítést, korszerűsítést tett szükségessé az eredmények fokozása az öt év folyamán. Államunk minden segítséget megadott a Debreceni Villamosvasút- nak ahhoz. ho°v a dolgozók közlekedése minél zavarmentesebbé váljék városunkban. Komoly pénzösszegek biztosításával lehetővé tette, hogy a Hunyadi és a Péterfia utcán nagyobb méretű pályaátépítést hajtsanak végre. TIZENKÉTMILLIÓ FORINT BERUHÁZÁS Az ötéves terv ideje alatt többek között nagy teljesítményű, modern esztergapadot is kapott a vállalat Salétrom utcai javító- műhelye, mely nagymértékben megkönnyítette a kocsipark fejlesztési és karbantartási munkálatait. A munka könnyebbé tételét. a dolgozók kényelmét szolgálta a Salétrom utcai telep víz- vezetékhálózatának a célszerűsí- tése, továbbá a modern fürdő, öltöző és a ÍR személyes forgalmi szállás megépítése is. Nem feledkeztek el a szórakozási, sportolási lehetőségek fejlesztéséről sem. Nagy beruházással tekepálya épült, ezenkívül kézilabda- pályát létesítettek és kibővítették az Előre sportpályát is. Az összes beruházásokra 1950 óta mintegy 12 millió forintot használtak fel. az új Áramátalakító A Debreceni Villamosvasút számára az ötéves népgazdasági terv legnagyobb ajándéka az új igazgatósági épület és a higanygőzös áramátalakító berendezés volt. Különösen az áramátalakítóra büszkék a vállalat dolgozói. Joggal büszkélkedhetnek vele, mert a hatalmas géptermet betöltő breendezés féléves működése alatt bebizonyította, hogy érdemes volt megépíteni. Az áramátalakító feladata, hogy az Erőműtől kapott 3000 voltos váltóáramot egyenárammá alakítsa és a villamoskocsik hajtásához alkalmas 550 voltra lecsökkentse. E két művelet az új berendezésnél legfeljebb 3—4 százalékos áramelhasználódással jár. Azelőtt, mikor az Erőmű végezte az átalakítást, 25, 28 százalékos volt az áramveszteség. Ott tudniillik nem közvetlenül magát a váltóáramot alakították át egyenárammá, hanem a váltóárammal egyenáramfejlesztő gépet hajtattak, vagyis gépek köz- beiktatásával, közvetett úton történt az átalakítás. Az új áramátalakító telep nagy előnye az áramtakarékosságon kívül főleg az, hogy szakaszosan végzi az áramelosztást. Hat szakaszra oszlik a város felsővezeték hálózata, s minden szakaszt ■külön fővezeték táplál árammal. Ennek következtében minden vonalon egyforma erős az áram, ezentúl tehát nem fordulhat elő, hogy az Erőműtől távoleső részeken csúcsforgalom idején lépésben haladjanak a fáradt áramot szedő villamoskocsik. A szakaszos áramelosztás másik előnye, hogy hiba esetén csak azon a szakaszon bénul meg a közlekedés, melyen a meghibásodás történt. A karbantartás pedig a régi apparátushoz viszonyítva, minimális költségbe kerül, öt hónap óta nem volt hiba az átalakító berendezés működésében. A Debreceni Villamosvasút itt felsorolt eredményei, a vállalat fejlődésének tényei mind azt bizonyítják, hogy a munkásosztály, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével jól felhasználta az első ötéves népgazdasági terv adta lehetőségeket a dolgozó nép szolgálata érdekében. rßim±iik a fuiradieiö tn a hajdűsxobosxlói melegágyé kcrtésxetben Kint a szabadban zuhog az esd, a szél is néha-néha feltámad és végigsöpör a háztetőkön, de itt, ahol járunk, a Hajdúszoboszlói Községgazdálkodási Vállalat me- legágyi kertészetében oly nagy a forróság, mint a kánikulában és bizony az ember ingujjra vetkőzve tudja legkellemesebben eltölteni az idejét. Hajdú-Bihar megye egyik legnagyobb melegágyi kertészeiében most is száz fajta virág pompázik a virágágykban. Olyan szépek a rózsák, szekfiiik, hortenziák, hogy legszívesebben mindet megvásárolnánk. Czeglédi Lajostól, a vállalat igazgatójától érdeklődve megtudjuk, hogy mintegy 200—250 000 palánta várja itt a szabadba való kiültetését. Hajdúszoboszló patkjaiba, utcáira, a fürdőbe kerül egy része, a többi az üdülők és a házak udvarára. Alig három hónapja készítették el az első melegágyat — és, hogy mily jól bevált, mutatja, hogy a 'kertészet tovább terjeszkedik. Ez évben még csak részben elégítette ki — mint K á n- t or István főlcertész -mondta — paprikából, paradicsomból, \ka- larábéból vagy karfiolból márciusban és áprilisban a szültségle- tet, de a jövőre nem lesz újdonság januárban vagy februárban a paprika-, vagy paradicsomszüret a hajdúszoboszlói melegágyi kertészetben. A paradicsom az elmúlt hetekben ért be, a szobosz- lói üdülők vásárolták meg nagy részét, a saláta, paprika, kalará- bé, karfiol sokikal előbb volt lcap- ható, mint Debrecenben. Az is a tervük, hogy jövőre már Debrecenbe is szállítanak, oly nagy teljesítményűre fejlesztilt a meleg- ágyi kertészetet. A Hajdúszoboszlói Községgazdálkodási Vállalat melegágyi kertészete komoly fejlődés előtt áll — az a vezetők terve, hogy egyre olcsóbb áron bocsássák a nagy- közönség számára a virágokat és a zöldfőzelékféléket. Az idén 40 milliót fordítanak a falusi ivóvízellátás továbbfejlesztésére A felszabadulás előtt nagyon keveset törődtek a falvak megfelelő ivóvízellátásával. A múlttól örökölt áldatlan állapot felszámolására kormányzatunk az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tett. Az elmúlt évben 29 millió forintos költséggel 300 közkutat állítottak helyre az ország különböző részein. Ebben az évben tovább folyik a kútfelújítási tevékenység, erre a célra negyvenmillió forint áll rendelkezésre. A falusi vízellátás fejlesztésének új módja az úgynevezett törpe vízművek létesítése. A törpe vízművek tervszerű és megfelelő telepítésére országos felméréseket végeznek. Adottságaik folytán elsősorban Baranya, Borsod, Fejér, Heves. Komárom, Nógrád, Pest, Tolna, Szolnok, Veszprém és Zala megye községeiben kerül sor törpe vízművek építésére. (MTI) Az ágyéki Sztehanov TSZ-ben megkezdték a kukorica kapálását Lapunknak jelentették, hogy az egyeki Sztahanov TSZ-ben pénteken megkezdték a kukoricakapálást. Kovács Béla egyeld traktoros könnyű Zetor traktorával 33 hold kukoricáit kapált meg. Híradás A TISZA TÚLSÓ PARTJÁRÓL v. Alig két évvel ezelőtt termőföld volt a palkonyai építkezés színhelye. S most minden nap nagyobb szárnyakat kap az építkezés üteme. Nem önmagától ám, nem az időik és a napokból fakadt véletlenek folytán szárnyal itt a munka, hanem a Központi Vezetőség márciusi határozata adta hozzá az indító erőt. Hiszen az elmúlt húsz hónap eseményei a palkonyai építkezésre is kihatással voltak. Rendkívül visszavetette az építkezés menetét és mondjuk meg őszintén az építők hangulatát is az a bizonytalanság, amely fékezte az alkotó munkát kiteljesedésében. A mérnökök, technikusok fájó szívvel nézték az elmúlt esztendő stagnálását, most örömteli szívvel napról napra tesznek csodákat Palkonyán az építő munkáskezek ezreivel együtt. A márciusi határozat után döntés született, hogy Tiszapalko- nyán az erőmű építkezésen 40 millió forintot kell felhasználni és ez nagy követelményeiket kíván mérnököktől, technikusoktól és az építő munkásoktól egyaránt. A tavasz folyamán olyan lendülettel indult meg a munka, különösen az erőmű csarnokának építkezése, hogy szinte szokatlan, s ez elkápráztatja magukat az építőket is. Május 5-én emelték meg az első 60 tormás pillért, és 17-én, tegnap délután kezdték emelni a negyedik _ paliért, ami újra a magyar építő technikának hírét öregbíti, és a szocialista építés korlátlan lehetőségeit dokumentálja. Most újabb és újabb gépeket várnak, mert ezek nélkül szinte a további ütem már nem fokozható. Hiszen a felállított betonoszlopok közeit is be kell építeni. Az építő, a gépészeti és földmunkák gyors, magas technikájú teiicsztését 'Ítéli itt lehetővé tenni. Útban vannak már Palkonya felé két hatalmas toronydaru, portáldaru, vasvágó és vashajlító gépek, transzportőrök és traktorok. Földkotró gépet is várnak, mert a vízlágyító berendezéshez is óriási földmunka szükséges. Ez az építkezés szinte mintája a szocialista célkitűzésnek, amelynél minden nehéz emberi erővel végzendő munikát gépekre hárít át a tudomány és a technika. A hatalmas betonelemek emelését és mozgatását is összesen két ember végzi, az „emelőbika“ vezénylő üléséről. A kubikusok helyett baggerok és földikotró gépek emelik ki a köbmétereik százait és ezreit. A kubikus talyigák helyett transzportőrök viszik a kijelölt helyre a földet s az építés jelenlegi stádiumában egyre több ilyen gépre van szükség. Teljesen elkészült már a végleges műhelycsarnok, amely az egész erőmű üzemelését segíti elő, lakatos, hegesztő, asztalos, festő és egyéb műhelyeket helyeztek el benne. Elkészült már az a hatalmas kultúrház is, ahol több ezer ember egyszerre szórakozhat, filmet és színelőadást megnézhet. Asztalnál ülve is 2500 ember tud egyszerre étkezni. Minden nap van valami új eseménye Tiszapalkonyának. Az építés csodálatos méretei bontakoznak ki, az emberi alkotó és akaraterő ölt formát, s válik maradandóvá az eljövendő évszázadra. Beszéljünk azokról az emberekről is, akik irányítják, vezetik ezt az építkezést, akik minden lépésért, minden munkás testi épségéért, életéért és ennek a ragyogó tervnek a kivitelezéséért felelősek. Először Lipták János elvtárs, főépítésvezető nevét kell megemlítenünk, aki egyszemély- ben felelős. Tiszapalkonyával már a negyedik erőmű felépítésének felelős vezetője. Ott volt a Mátrai Centrálénál, az Inotai és Sztálinvárosi Erőművek felépítésénél, ma itt van, itt is lakik családjával együtt, hogy minden mozzanatnál vezessen, és irányítson. Lipták elvtárs keménykötésű építőmunkás, akit a szocialista építemunka és a párt emberfor- máló ereje mérnöki képesítés megszerzésére segített. Meglátszik rajta, hajlott hátán, markáns arckifejezésén, bütykös kezén, hogy nem mindig a logarléc, a körző, a tus és egyéb rajzeszközök és tervrajzok voltak a közvetlen munkaeszközei, hanem rakta a köveket, a téglákat egymásra. Hogy milyen lelkesedéssel és energiával végzi most nagy szellemi erőfeszítést igénylő irányító munkáját, azt csak úgy lehet igazán megtudni, ha néhány napot eltölt vele az ember, s ha főleg győzi lábbal azt, amit ő ..; Kolman György elvtárs• fekete szemű, fiatal, de fekete hajában őszülő hajszálakkal, barnabőrű férfi, ő is az építés szerelmese és kiváló szakértője. Az építkezés megindulásakor a mélyépítő munkáknak és az előkészítő építkezéseknek ezelőtt két esztendővel ő volt a főépítésvezetője, jelenleg a műszaki osztálynak a vezetője. Kolman elvtárs el is szokta mondani büszkén, hogy ő ringatta a bölcsőjét ennek a nagy építkezésnek és most szeme láttára az ö alkotó, simogató keze és szemének hozzájáruláséval növekszik a szocializmus e legújabb szülötte. Kővágó László elvtárs is kőművesből lett építészmérnök. Alacsony, vaskos, halkszavú, szerény ember, aki az építkezésnek egyik területét irányítja, méghozzá éppen az erőmű csarnokának építését. Olyan lelkesedéssel tud beszélni ez a mérnök ember, hogy szinte szárnyakat kap még az író is, s dús fantáziával sem lehetne talán mindazt leírni, amit ez az ember néhány perc alatt elmond. Csak egy mondata is jellemző: „Olyan erőmű építéssel állunk szemben, amilyen még nem volt.“ A kis liszaparti község máris országos hírű, de nemsoká világhírű lehet. A XIV. században rakták le az alapjait Tiszapalkonyának. A szájhagyomány azt mondja róla, hogy a tatárjárás után egy Konya Pál nevű halász építette fel a vízparton kicsi kunyhóját, de mint akkor mondták, vagyis nevezték szlévo- san Pál Konya néven volt ismeretes. A halászkunyhó körül alakult ki ez a ma már takaros kis tiszaparti község. Amikor pedig az Alföldet becsavargó Tiszát korlátok közé szorították, akkor is mérnökök jártak itt. Itt szállásoltak a vízzel körülfolyt nádas szigeteken, nagy fűzfák védelme és árnya alatt, nádkunyhótoban, ahonnan irányították a nagyméretű, az egész országot keresztül szelő, a szilaj Tiszát megzabolázó töltések építését. Jókai Mór, a nagy mesélő, álmodozó a „Kiskirályok“ című regényében örökíti meg a Tisza pariján akkor lezajlott küzdelmet a szilaj vízzel, Mántay Móric a hőse a csodálatos építkezésnek. S valahol Magyarországon, de lehet, hogy pont Tiszapalkonyán álmodták meg az új várost. S miközben Mántav Móric, a nagynevű kultúrmérnök az esti tűz mellett ott beszélgetett és mesélt a munkások, 'kubikusok között, ezeket mondta: „Mi lesz egyszer ebből az országból, ha ez a nép el kezd tanulni, dolgozni! Miféle csodákat értek ti meg egykor, mostani gyermekek, amikről a vének ma csak álmodoznak, de azért úgy hisznek az álmaikban, mint a másvilági üdvösségben. Ti azt mind meglátjátok! Benne fogtok élni. Közönséges, mindennapi dolognak fogjátok találni. Nem lesztek vele megelégedve, tovább álmodjátok a végtelen álmot!.. S néhány éve új, fiatal Mántay Móricok jelentkeztek a Tisza partján, hogy a mese világát valósággá varázsolják, s munkásokkal, parasztokkal, ifjúkkal és leányokkal együtt még tovább álmodhassák a végtelen álmot. Hogy Lipták János, Kolmen György és Kővágó László építészmérnökök agyában még újabb, még távolabb mutató álmok születhessenek meg és alkossanak maradandót a szocializmusnak, a jövőnk számára, az ember dicsőségére. Mi még hírt adunk majd erről az építkezésről. Figyelemmel kísérjük, hogy Debrecen és Tiszántúl is tudja figyelni, hogy mi történik a Tisza túlsó partján. Hív, integet nekünk ez a nagy-nagy építkezés. Menjünk sokan, de sokan, segítsük megvalósítani ezt az új álmot, amely már valósággá válik, (Vége) rAWÁN SÁNDOR
