Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-15 / 113. szám

o NÉPLAP 19S5. MÁJUS 15. VASARNAP ÖTÉVES A DEBRECENI NÉPI EGYÜTTES 1950 tavaszán Debrecenben szerepelt a szovjet Pjatniekij együttes. Pjatniekij, az együttes vezetője többek között meglátoga- ta az akkor már nemzetközi kó­rusversenyen első díjat nyert kol­légiumi kórust is. A műsor után Pjatniekij a kórus vezetőjének, Csenki Imrének és a megyei nép­művelés képviselőjének, Szöllősi Gyulának felvetette, hogy ha a megyében erre megvannak a le­hetőségek, milyen jó lenne a Csenki kórusra építve egy tájje­legű népi együttest létrehozni. Csenki, Szőllősi és Fábián Sán­dor elvtárs 1950. májusában létrehozták a mostani együttes ősét, a Hajdú-Bihar megyei Ta­nács Népi Együttesét. Az együt­tesnek három részlege alakult. A kórus, a tánccsoport és a népi zenekar. Az együttes szervezetileg a megyei tanácshoz tartozott, mű­vészi vezetőbe Csenki TmrP iett. A táncrészleg szakmai irányításit egy öt, majd négy tagból álló csoport végezte, a zenekart pedig a Debreceni Zenekonzervatórium tanárai vezették. Az együttes nrofilját, cél­kitűzéseit és műsorát a vezetőség, az MDP megyei bizottság és a vá­ros hivatott szerveivel együtt ál­lapította meg. E megállapodások értelmében az együttes elsőrendű feladata Hajdú-Bihar haladó ha­gyományainak az ápolása, össze­gyűjtése, művészi feldolgozása, és ezeknek a dolgozó nép széles ré­tegei előtt való népszerűsítése volt. Az együttes első fellépése a Debreceni Szabadtéri Színpad megnyitása alkalmával történt 1950. június 4-én, amikor Kodály Zoltán Szókelyfonó című művét mutatta be Csenki Imre vezény­letével, Versényi Ida rendezésé­ben. A táncokhoz a koreográfiát Béres András és Varga Gyula ké­szítették. A bemutatón Kodály Zoltán is részt vett, és az együt­tesnek buzdítást adott az, hogy a közönségsikeren túl, maga a szer­ző is elismerőleg nyilatkozott a bemutatóról. Az együttes első karrakteriszti- kus műsorát menetközben alakí­totta ki a vezetőség. A műsorban ilyen számok szerepeltek, mint Csenki Imre: Lakodalmas, Haj­dúsági nóták, Kodály: Mátrai ké­pek stb. Az első bemutatót augusztus 20-ra tervezték. Köz­ben azonban súlyos csapást je­lentett a fiatal együttesnek, hogy szervezőjét Szőllősi Gyulát és művészeti vezetőjét Csenki Imrét Budapestre vitték az Állami Népi Együttes megszervezésére. A vezető nélkül maradt együt­tes a súlyos megpróbáltatás elle­nére is a tervezett műsorbemuta­tót 1950. augusztus 20-án sikerrel megtartotta. A kórus vezetésében mutatokzó bizonytalanságok miatt azonban az együttes további fej­lődésében megtorpant. Jó ideig a szétbomlás veszélye kísértette a jobb sorsra érdemes együttest. A vezetésből adódó bizonytalanság mellé járult az is, hogy az együt­tes nem kapott megfelelő anyagi támogatást. A vezetők ebben az időben teljesen ingyen, társadal­mi munkában dolgoztak. Nagy baj volt az is, hogy nem volt az együttesnek próbaterme. Szinte minden egyes próbát más helyen tartottunk. Alig van Debrecen központi részében olyan kultúrte­rem, amelyikben ebben az időben ne próbáltunk volna. Mindez bomlasztólag hatott a tagságra is. Igen sokan elmara­doztak. A tánccsoport vezetősége is szétbomlott, csak Béres András és Varga Gyula maradt, és né­hány le-likes fiatallal váltogatták a próbatermeket, s készültek az el­ső országos kultúrversenyre. A kórus és zenekar vezetése még mindig nem tisztázódott. Egyideig szinte csak óraadószerűen járt el a próbákra Rubányi Vilmos kar­mester és ugyanilyen minőségben dolgozott Czövek Lajos is. Az együttes elvi irányítást a megyei tanács részéről kapott. A legnagyobb romlás a ze­nekarban és kórusban mutatko­zott. Talán nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy a kórus utolsó óráit élte, amikor az együttes ve­zetője Czövek Lajos lett. Nehéz lenne számokban felmérni Czövek Lajos munkáját, amellyel a hall­gató kórust új életre hívta. Nagy nehézségek után a zenekart is si­került összeállítani. A tánccso­portban hatalmas, erőteljes szer­vező munkát folytatott Béres András és így sikerült elérnünk, hogy az 1951-es első országos kul- túrversenyen, az országos dísz- bemutatón is sikerrel szerepelt az együttes. 1952 az együttes megerősödésé­nek és fellendülésének az ideje volt. Az eredmények láttán mind több támogatást kaptunk az MDP megyei bizottságától. Az együttes vezetősége új elvi és munkaprog­ramot dolgozott ki, s az anyagi támogatást a megyei és városi ta­nács együttesen vállalta. Ezért az együttes Hajdú-Bihar Népi Együt­tes nevet vett fel. Még ebben az évben nem a legmegfelelőbb, de állandó próbatermet kaptunk. Ettől kezdve egyenes vonalú az együttes fejlődése szinte napjain­kig. Ennek eredményeképpen el­értük, hogy a kórus a tájjellegű feldolgozások és népi kórusműve- ken túl a világ kórusirodalom klasszikus műveiből is tűz ma már műsorára. A tánccsoport a táncfel­dolgozáson túl mind nagyobb gondot fordít a tagok elvi, ideoló­giai, általános világnézeti nevelé­sére, valamint a táncok szakmai, elméleti oktatására. Módosult mű- sorpoliükánk következtében a na­gyobb számok mellett mind több súlyt kapott az olyan számok ki­dolgozása, melyet kisebb szín­padon, kisebb létszámmal is elő lehet adni. Ezzel a módszerrel az­tán évről évre segítettük a me­gyei tanács begyűjtő munkáját és más, hasonló kampánymozgalma­kat. Szinte nem múlt el nyári vasárnap, hogy egy-két, néha több falut meg ne látogassunk. Az utakat a megyei tanács nép- vűvelési osztálya szervezte és 1952 óta szinte alig volt olyan Hajdú-Bihar megyei falu, ahol ne jártunk volna. S a tények azt mutatják, hogy ahol megfordult az együttes, a dolgozók mind a szívükbe zárták a lelkes fiatalo­kat. Levelek tömege érkezik az együttes vezetőihez, amelyben ké­rik, hogy újból és újból menjen ki az együttes és adjon műsort. Célkitűzéseinek megfelelően semmivel sem végzett kisebb munkát a. kórus sem. A rádió a kórusnak szinte minden egyes szá­mát felvette. Egyre több önálló estet adott, patronálta a hajdú- szováti Kodály Zoltán kórust, sze­repelt a Vidám verseny című film­ben, majd munkájának elismeré­séül 1953 nyarán részt vett a bu­karesti VIT-en, ahol harmadik dí­jat nyert. Közben az együttes Debreceni Népi Együttes lett. így az 1953-as évnek méltó befejezése lett a kó­rus VIT-en szerzett harmadik díja. A VIT azonban némi hátrányai is járt az együttes szempontjából. A készülődés lázas sietségében ugyanis igen sok olyan szemfüles ember beférkőzött a tagok közé, akiknek egyetlen céljuk a VIT-re való kijutás volt. Mikor aztán a VIT-nek vége lett, ezek az embe­reik, alattomosan eltűntek. A tánccsoportnál nem volt meg ez a törés, ezért ennek fejlődése még töretlenebb volt. Legnagyobb eredményeink közé tartozik, hogy 1954. május 24-én a Népművészeti Intézet által rendezett országos népi táncos módszertani konfe­rencián, mint az ország erre leg­alkalmasabb csoportja módszer­tani bemutatót tartott. Eredmé­nyeiről a Táncművészet több szá­mában elismerőleg nyilatkozott, a módszertani beszámoló anyaga pedig a Népművészeti Intézet ál-- tál szerkesztett új táncpedagógiai könyvben a legközelebbi időben megjelenik. A minőségi javulás megmutat­kozott a zenekarban is. Főként fiatal, de tehetséges zenészekből egy új 16 tagú zenekart szervez­tünk. Ennek prímása a fiatal, te­hetséges Boros Mátyás nagyban elősegíti az együttes fejlődését. Az 1954-es szereplések számokban kifejezve is szép eredményt mu­tatnak. Hány és hány alkalomkor adott az együttes zenekara, kó­rusa és tánccsoportja közös mű­sort és hány és hány alkalomkor az egyes részlegek önálló műsort. Az eredmények felsorolásakor nem szabad sohasem szem elől téveszteni, hogy áz együttes min­den egyes tagja, az együttesben végzett munkáját társadalmi munkaiként minden tiszteletdíj és juttatás nélkül végzi. Nem kis dolog napi munka után heti tíz órát eltölteni a próbákon, ezen­kívül vállalni a hétvégi szereplé­seket, utazásokat. Az együttes tagsága öt esztendő alatt állan­dóan változott. Igen sokan vol­tak, akik meghátráltak a nem egyszer fárasztó munka elől. A tagság zöme iskolai ta- J nuló és üzemi munkás. Az üze­mek, iskolák igazgatói nem min­dig vették szívesen, hogy a dol­gozók, vagy a tanulók a népi együttesbe jártak. Legtöbb tagunk ezért kénytelen még üzemében, iskolájában is társadalmi munkát végezni. Bár anyagi támogatásunk nem éri el a múlt évit, így ruháink, felszerelésünk kopottas, ennek el­lenére is erőnk és a tagság lelke­sedése új és új tettekre sarkal. Gyűjtjük erőnket a Haydn: Évsza­kok oratóriumának bemutatójára, készülünk újra a nyári évadra, amikor faluról falura járunk, s visszük az új élet örömét, a fia­talságot, az életet, a dalt, a mű­vészetet, haladó hagyományaink­ra építve a ragyogó jövőt. B. A. Megjelent a Propagandista májusi száma A folyóirat első helyem a Központi Vezetőség határozatát közli aa Isko­lán kívüli pártoktatás rendszerének megváltoztatásáról. A propagandista munkájához e. rovatban Soczó József: A termelőszö­vetkezeti mozgalom további felendü- léséért címmel azokról a feladatok­ról ír. amelyek a termelőszövetke­zeti mozgalom megszilárdítása és számszerű fejlesztése terén előttünk állanak. Demcsák Sándor: Az anyagi érde­keltség elvének alkalmazása bér­rendszerünkben című írásában azt vizsgálja. - hogy bérrendszerünkben mennyire valósult meg már eddig is aa anyagi írdcksit&ág al«a * ailj.*«. hibák gátolják ennek következetes érvényesülését. A népgazdaság időszerű kérdései rovatban hozza a folyóirat Ajtai Miklós: Az önköltségcsökkentés ta­pasztalatai néhány könnyűipari üzem­ben című cikkét. Kővári László cikke: Az ipari export 1955. évi terve teljesítésének je­lentősége az 1955-ös népgazdasági terv teljesítése szempontjából cím­mel az ipari exportterv és az egész népgazdasági terv teljesítése közötti szoros kapcsolatot mutatja meg. Válasz a propagandista kérdéseire rovatban Földes István válaszol a propagandistáknak arra a kérdésé­re; Mi as önköltség? Csikós György cikkében a kis­paraszti gazdaságok szerepét vizs­gálja népi demokráciánkban. Nemzetközi kérdések rovatban a folyóirat összefoglalót közöl április hónap legfontosabb nemzetközi ese­ményeiről. A propagandamunka tapaszta­lataiból rovatban­Szecsódi László: Sztálin: ,.A dia­lektikus és történelmi materializ­musról’' c. művének jelentősége a filozófiai oktatásban címmel írt cik- két. Lakatos Péterné cikk© a kerületi elméleti tanácsadók vezetőinek a budapesti Pártoktatás Hazában tar­tott tapasztalatcseréjéről számol b®­A NÉPLAP ládiófníísoca « Vasárnap KOSSUTH-RADIÓ 4.30—7.59: Reggeli zene, 8: Hírek, 8.10: Egy falu — egy nóta, 8.55: Tanácsok aa amatőrfényképészeknek, 9: Zenés fejtörő, 10: Vasárnapi le­vél, 10.10: Kíváncsiak klubja, 11: Ádám Jenő feldolgozásaiból. 11.09: Szimfonikus zenekari hangverseny, 12: Hírek, 12.15: A hangverseny­közvetítés folytatása, 12.40- Magyar nóták és csárdások, 13: Jó munkáért — szép muzsikát. 13.30: Utazás a Holdra. 14.15: Dán népdalok, 14.25: Helyszíni közrvetítés Kopenhágából a Magyarorsaag—Dánia nemzetek kö­zötti válogatott labdarúgómérkőzés­ről, 15.15: Sportfilmek zenéjéből, — 15.30: Egy hét a külpolitikában, — 15.45: Szív küldi szívnek szívesen. 16.15: Szabadság, szerelem, 17.15: Zenés vasárnap délután. 17.40: Kin­cses Kalendárium, 18.40: Tánczene. 19.14: Ágit.prop. műsor, 19.20: Az épülő kommunizmus nagy országá­ban 20: Esti Híradó. 20.20: Döntsd a tőkéti 20.55: Gáspár Ernő és zene­kara játszik, 21.30: A vasárnap sportja, 22.10: Offenbach-est. PETÖFI-RADIÓ 8: Fűvószene, 8.30: Unitárius val­lásosfélóra, 9: Nótás jóreggelt! 9.30: Miska bácsi lemezesládája, 10.10: Szív küldi szívnek szívesen 11: Me­sélő muzsika, 11.20: Zenés vasárnap délelőtt, 12.30: A világirodalom hu­mora, 13: Müvészlemezek. 14: Cseh­szlovák Zenei Hét, 14.42: Operettda­lok, 15: Előadás, 15.2C: Népi muzsi­ka, 16: Pu9kin. 17: A három Liu- Tivér, 17.40: Szimfonikus zene, 18.35: önköltségcsökkentés. Hétfő KOSSUTH» RÁDIÓ 8.22: Műsorismertetés, 8.30: Zene­kari hangverseny, 9.20: Orosz nyelv­lecke, 9.40: A Gyermekrádió műsora, 10.10: Kenéz Ernő énekel, 10.25: Szimfónikus zene, 10.30: Óvodások műsora, 11: Mai magyar operákból, 11.30: Két elbeszélés, 12.10: Szél ke­rekedik c. daljátékból, 12.45: Elő­adás, 13- Madárka, madárka. 14.25: Úttörő-híradó, 14.50: Heti zenés ka­lendárium, 15.40: Tatjana Nyikolaje- va zongorázik, 16: Most légy okos, Domokos! * 16.25: A középiskolások zenei műsora, 16.40: Könnyű zene, 17.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 17.30: Egy falu — egy nóta, 18: Ri- portmüsor, 18.15: Francia énekka­rok énekelnek, 18.40: Ifjú Figyelő, 19: Népszerű operahangveirseny, 20: Esti Híradó., 20.20: Idegenek. Rádió­dráma, 21.26: Heidenfelder János a Szocialista Munka Hőse, 21.31: Kóry- nyü zene nagyzenekai ra, 22.i5: Tíz perc külpolitika. PETÖFI-RADIÓ 6.50: Fúvósindulók, 11.30: Műsor­zárás. 14: Operarészletek, 15: Mesélő muzsika, 15.40 A bázeli harangok. 16: Szív küldi szívnek szívesen, — 16.30: ifj. Magyar! Imre és zenekara játszik, 17: Kórushangverseny, — 17.25: Szimfónikus zene, 17.47: Vo­nósnégyes. 18.20: Előadás, 18.40: Ze­nés utazás. 19: Aa épülő konmiu- nlzmuB nagy országában, 19.30: Szovjet költők új versei, 1950: Nép­szerű operaáriák, 20.20: Spo1 thír- adó, 20.40: Tánczene. Kedd KOSSUTH-RADIÓ 8.22: Műsorismertetés, 8.30: Körö­si Dudus Zoltán ég zenekara játszik, 3: Indulók. 9.15: Úttörő-híradó. 9-ÍC: A Gyermekrádió műsora, 10.10: A könnyű zene kedvelőinek, 11: Nők negyedórája, 11.15: Szimfónik.is ze­ne, 11.30: Fúvószene, 11.45: Kiskorú bűnöző, 12.10: Cserháti népdalok, 13: Könnyű hangszerszólók, 13.30: Ope­rettrészletek, 14.25: Hangverseny gyermekeknek, 15: 1-Iírea történelmi operákból, 10: Hazáért, kultúráért, 16.45: Kórushangverseny. 17.10: Vá­laszolunk hallgatóinknak, 17.30: Szív küldi szívnek szívesen, 18.20: Népi zene, 18.55: Egy pillantás a nagyvilágba, 19: Előadás, 19.30: Tánczene, 20: Esti Híradó, 20.20: Bartók művek, 20.50: A Színi-Tano­dától a Főiskoláig, 22.15: Az Alt-k- szandrov-együttes müsera. PETÖFI-RADIÖ G.50: Úttörők énekelnek, 1130: Műsorzárás. 14: Népek zenéjé, 15: Az Albán Rádió műsorából, 15.30: Két elbeszélés, 10: Erdőkön, mező­kön, — 17.30: Előadás 17.45: Tánc­zene, 18.30: Az épülő komm nIzmus nagy országában, 19: Szöktetés a saerájból. Opera három felvonásban, 21.25: Mikrofonnal a tudomány la­boratóriumából, 21.40: Mezei csokor, Szerda KOSSUTH-RADIÓ 8.22: Műsorismertetés, 8.30: Népsze­rű operarészletek, 9.20: A Gyermek- rádió műsora, 9.40: Daltanulás, — 10.10: Előadás. 10.30: Óvodások mű­sora, 11' Kórushangverseny, 11.30: Vidám történetek, 12.10: Tánczene, 13: Emlékes Barbuss-re, 13.30: Népi zene. 14.25: Úttörő-híradó, 14.50: Szólómüvek, 15.20: Ifjúsági műsor. 15.35: A fiatalok tanácskozására. 16: Zenekari hangverseny, 16 40: Válaszolunk hallgatóinknak, 17.10: Nemzetközi kérdések, 17.25: Vidám fél óra. 18: A virágzó mezőgazdaság útján, 18.30: Szív küldi szívnek szí­vesen, JA: Közős dolgainkról, 10.158 Jó munkáért — szép muzsikát! 20: Esti Híradó, 20.20: Major Tamás jutalomjátéka, 21.20: Táncaene, — 22.15: Tíz perc külpolitika, 22 25: A Magyar Rádió szimfónikus zene­kara játszik, 23.40: Hűsz perc köry- nyü zene, PETÖFI-RADIÖ 6.50: Csárdások, 11.30: Műsorzá­rás, 14: Művészlemeaek. 14.40: Dal­lal — tánccal a világ körül, 15.20: Operettrészletek, 16.25: Édes anya­nyelvűnk. 16.40: Műdalok a XIX szá­zad elejéről, 17.20: Orosz nyelvtan­folyam, 17.40: Csajkovszkij: a-moll zongoratrió, 18.30: Ml újság a tudo­mány és technika világában, 18.50: Filmzene, 19.30: Az épülő kommu­nizmus nagy országában, 50: A Morva Tanítók Ennekara énekel. — 20.20: Sporthiradó. Csütörtök KOSSUTH-RADIÓ 8.22: Műsorismertetés, 8.30: Zere- kari hangverseny, 9.20: A Kismalac, meg a farkas, 9.40: Zenélő doboz, 10.10: A Sárpilisi Népi Együttes és a Balassagyarmati Népi Zenekar mű­sora, 10.50: Délelőtti hangverseny, 11.30: Ananyhajú Rózsika, 12 ló: Operarészleteik, Í3: Műteremben, — 13.20: Mai operettekből, 14.25: A Rá­dió Gyermekújság műsora, 15.15: Népek .zenéje, 15.30: Az épülő kom­munizmus nagy országában, 16: Csehszlovák fűvószene, 16.10: En, Dózsa György. 16.40: Szív küldi ss-iv. nek szívesen, 17.10: Válaszolunk hallgatóinknak, 17.25: Egy falu — egy nóta, 17.55: Egy pillantás a nagyvilágba, 18.20: Görbe Figyelő, 18.50: Helyszíni közvetítés Helsinki­ből, a Magyarország—Finnország nemzetek közötti válogatott labdarú­gómérkőzésről, 19.40: Esti Híradó, 20: Prágai tavasz. PETÖFI-RADIÓ 6.50: Gyermekkarok énekelnek, 11.30: Műsorzárás. 14: Zenekari mu­zsika, 14.40: A Magyar Rádió népi zenekara játszik, 15.10: Tavaszi uta­zás, 15.30: Küllei Angela zongorázik, 15.53: Szív küldi szívnek szívesen, 16.30: Zenekari arcképek, 17.25: Hanglemezek, 17.30: Testvérttizek. Dráma három felvonásban, 19.25: Kamarazene, 20: Tánczene. 21: Né­pek zenéje, 21.30: Sporthiradó, — Péntek , KOSSUTH-RADIÓ 8.22: Műsorismertetés, 8.30: A Szekszárdi Népi Zeneipar játszik. 9: Tömegdalek, 9.20. Heten voltak. 10.10: Szele Margit énekel. 10.30: Mi újság a z óvodában? 10.50: Az Okos Mackó, 11: Nők negyedórája, 11.15: Filmzene, 11.30: Bellini ope­ráiból, 12.10: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 13: Délutáni tánc­zene, 14.25: Úttörő-híradó, 14.50: Chopin-müvek, 15.10: Legszebb ver­seimből, 15.30: Operettrész 1 e#k. 16: Orosz nyelvlecke, 16.20: Fiatalok sporthíradója, 16.40: Zenekari muzsi­ka, 17.10: A DISZ és a magyar ifjú­ság, 17.30: Szív küldi szívnek szíve­sen, 18: A zalai olajmezökön, 18.30: Magyar képeskönyv. 19: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 19.15: Jó munkáért — szép muzsikát! 19.40: Esti Híradó, 20: Prágai tavasz. 22.15: Tíz perc külpolitika. PETÖFI-RADIÓ 6.50: Szimfónikus zene. 11.30: Műsorzárás, 14: Operán ész letek, — 3 4.50: Népek dalai, 15.30: Ráca A’tfa- dár cimbalmozik, 15.55: Hangleme­zek, 16.40: Zenekari muzsika, 17.80: A szovjet irodalom története, 18: Mozart-művek, 18.30; Az épülő kom­munizmus nagy országában, 19: Ka­marakórus. 19.25: Előadá9, 19.40: A Magyar Rádió népi zenekara játszik, 20: Tánczene, 21: 900 millió... — 21.30: Sporthiradó. Szombat KOSSUTH-RADIÓ 8.22: Műsorismertetés, 8.30: Zene­kari hangverseny 9.20: Mesés gyü­mölcsök 9.45: Kis muzsikusoknak, 10.10: ZsuZiSi. Vígjáték. 11.20: Szim­fónikus zene. 11 30: Milyen cyógy- szerek készülnek vérből. 11.40: Mc- niuszko müveiből. 12.10: Zenés hét­vége, 13: Hajnal előtt. 13.20: Az Ál­lami Népi Együttes zenekara játszik, 13 40: A Pénzügyőr zenekar műsorá­ból, 14.25: Muzsikáló városok, — 15.20: A párt ereje — a párt egy­sége, 15.40: Szív küldi szívnek szíve­sen, 16.10' Zenei műsor 16.40: Liszt zonporaműveiből, 17.10: A Magyrr Rádió népi zenekara játszik, 17.40: Válaszolunk hallgatóinknak, 18: Tán­coló billentyűk, 18.20: Az épülő kommunizmus nagy országában, 19: A Rádió operafelvételeiből, 20: Esti Híradó, 20.20: Jót nevettünk! PETÖFI-RADIÓ 6.50: Filmzene. 11.30. Műsorzárás, 14: Operettrészletek, 14.50: Virág­zik az eper fa 15.20: Az opera min­denkié. 16.20: Tánczme. 17.05: Ma­gyar képzőművészet 17.30: Kamara­zene, 18: A Könyvnap könyvei, —* 18.30: Német muzsika, a XVI. szá­zadból, 19: Külpolitikai kateuz, — 19.10: Szív küldi szívnek szívesen, 19.40: Híres előadóművészek hang­versenye, 20.20: Sporthiradó. 20.40: Régi magyar operettek. 21.20: Vidám népi muzsik».

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom