Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-15 / 113. szám

4 NÉPLAP 1335 . MÁJUS 13. VASÁRNAP Párt és pártépítés ★ Egy újonnan megválasztott községi pártbizottság munkához fogott BIHARI SÁNDOR: CílCííífű Zsáka • sárréttájéki, jellegzetes bihari kisközség. Két sor ház ke­letről nyugatnak, két sor ház északról délnek, mégis négyezer ember lakja. A kis községnek gyönyörű gépállomása, három termelőszövetkezete, kisipari szö­vetkezete, az egész községet át­fogó földművesszövetkezete, kul- túrotthona, mozija és a Vay bá­rók egykori tornyos kastélyában 7 tantermes szép iskolája van. Ezek a látható és kézzel fogható eredmények mind-mind népi de­mokráciánk előrehaladását jelen­tik. A községben elért eredmé­nyek természetesen a helybeli kommunisták harcától sem füg­getlenek, s erre büszkék is a zsá- kai elvtársak. Falun a szocialista építésnek ebben a stádiumában azonban nem szabad megállni, nem sza­bad megelégedni az eredmények­kel, mert 'hiszen még nagy fel­adataink vannak. A mezőgazdaság szocialista átszervezése egyik tör­ténelmi tennivalónk s éppen ezért kemény harc, helytállás, öntuda­tos pártfegyelem szükséges cél­jaink megvalósításéihoz. Az el­múlt esztendőben azonban meg­feledkeztek erről Zsákán is, hi­szen a párton belüli jobboldali el­hajlás itt is megmutatkozott s már-már úgy nézett ki, hogy Zsá­kán a kommunistáknak nem sok beleszólása van a falu életébe. Állami és tömegszervezetek egyes funkcionáriusai a maguk feje után mentek, nem hallgatták meg a pártszervezet véleményét, s ezt látva a kommunisták, ma­guk is visszahúzódtak, közömbö­sen szemlélték a község életében mutatkozó visszásságokat, ellen­séges manipulációkat. A tapasz­talatok természetesen sok elvtár- sat tiltakozásra és felháborodásra késztettek. De, hogy hiányzott a pártszervezetből az egységes át­ütő akarat és cselekvés egysége, így csak otthon, magukban, vagy csak ketten-hárman egymás kö­zött pusmogtak. Pártunk Központi Vezetősége márciusi határozatában kimond­ja : „Pártunk politikája, amely a munkás-paraszt szövetség meg­erősítésére, a mezőgazdaság szOy cialista átalakítására és a me­zőgazdasági termelés fellendíté­sére irányul, olyan politika, amely megfelel az egész dol­gozó parasztság, mind a terme­lőszövetkezeti tagak, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeinek. A jobb­oldali nézetek ellenben, ame­lyék pártunk parasztpolítikájá- nak alapvető kérdéseiben az utóbbi időben elterjedtek, nem­csak munkásellenesék, hanem dolgozó paraszt ellenesek is, mert a kulákok és egyéb falusi kizsákmányolók megerősödését szolgálják a dolgozó parasztság rovására, hátráltatják a mező- gazdasági termelés fellendíté­sét és a falu jobb életének ki­alakulását." A zsakai kommunisták is fellelkesültek és szinte felol­dódtak a bizonytalanság alól, a márciusi határozat megjelenése után. Hiszen szemtől-szembe ágált ellenük az ellenség, közvetlenül, vagy közvetve igyekezett külön­böző fórumokat kihasználni ar­ra, hogy elvonja a figyelmet a legfőbb feladatokról. Sőt a párt- szervezeten belül is tapasztalha­tó volt, hogy kispolgári követelé­seket állítottak fel, mint például a földek aranykoronájának felül­vizsgálása és csökkentése, vagy a beadás eltörlése, az adó csökken­tése. sih. Az ellenség niér ódáin panaszkodott, hogy névtelen le­velet küldött a tanácselnöknek, s egyéb állami, társadalmi szervek vezetőinek, amelyben megszabta számukra a feladatokat. Mindez azt bizonyítja, hogy nincs az életünkben légüres tér. Ahol nin­csenek ott a kommunisták, nem érvényesül az egységes fellépése és állásfoglalása a pártnak, ott az ellenség dugja ki az orrát és ha nem talál ellenállásba, egyre szemtelenebb lesz, lépten-nyomon akadályozza a község egészséges fejlődését és a szocializmus építé­sének, a dolgozó parasztság biz­tos jövőjének egyetlen zálogát, a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetség megszilárdítását. A Központi Vezetőség különbö­ző határozatai és a község kom­munistáinak most már biztonsá­gosabb helytállása visszaszorítot­ták az ellenség tevékenységét, a jobboldali elemek befolyását. Áp­rilis 24-én a falusi pártértekezle­ten talpraállították a zsákai párt- szervezeteket és új, falusi párt- bizottságot választottak, olyan elvtársakból, akiknek személye, és az elmúlt esztendőkben tanú­sított harcos helytállása biztosí­ték arra, hogy következetesen végrehajtják a Központi Vezető­ség különböző határozatait, ér­vényt szereznek a párt célkitűzé­seinek és határozatainak. A párt-végrehajtóbizottságba ugyancsak olyan elvtársakat vá­lasztottak meg, akik állami, tár­sadalmi és tömegszervezeti mun­kában eddig is helytállottak és fontos szerepet töltenek be. A párt-végrehajtóbizottság titkárá­vá Csernik Boldizsár elvtársat választották meg, aki ezelőtt két évvel már párttitkár volt a köz­ségben s most újra visszahívták Zsákára. A községi pártértekezlet a párt- bizottság megválasztásakor már határozatot hozott arra, hogy leg­később két héten belül készítse el a kéthónapos munkatervet a negyedév hátralévő idejére és an­nak megfelelően oldja meg a leg­fontosabb feladatokat. A munka­terv a határozat értelmében nem két, hanem egy hét alatt elkészült és már május 3-án meg is beszél­te a végrehajtó bizottság. Érdemes lapozgatni ebben a munkaterv­ben. Bevezető részében arról szól, hogy rendkívül nagy erőt kell for­dítani a pártmunka megjavításá­ra és — mert erre igen nagy szükség van a községben — a kommunisták példmutatására. A községi alapszervezetekben olyan politikai munkát kell végezni, hogy a község minden területén — állami, társadalmi élet minden területén — érvényre jusson lé­pésről lépésre a párt irányító és vezető szerepe. Hiszen nagy szük­ség van erre. Az elmúlt évben sok esetben előfordult, hogy a pártszervezet megkérdezése nél­kül állítottak be embereket bi­zalmas . munkaterületre. Ezek nem ritka esetben csendőr- és kulákivadékok voltak. Különös figyelmet szen­tel a munkaterv a mezőgazdasági termelés ügyének. Fzen belül, el­sősorban mint politikai és terme­lési feladatot tűzi ki Célul a pártbizottság, hogy a termelőszö­vetkezeteket megszilárdítsák és továbbfejlesszék. Ezt a munkaterv elsősorban az üzemi pártszerve­zetek megerősítésével látja meg­valósíthatónak. Az újonnan meg­alakult pártbizottság azonnal bri­gádot küldött ki a Kossuth Ter­melőszövetkezet munkájának, ed­dig elért eredményeinek és fej­lődésének felülvizsgálására, hogy az ebbő! leszűrt tanasztaJatok alapján általános következtetése­ket vonjanak le a további mun­kájukhoz. Azért volt ez sürgős, mert csaknem valamennyi terme­lőszövetkezetben tapasztalható volt az alapszabályok durva meg­sértése — több a háztáji föld és a háztáji állatállomány az előírt­nál — elzárkózás és megelége­dettség az elért eredményeken. Csernik elvtárs maga személye­sen gondoskodott róla, hogy a pénteken megtartott végrehajtó­bizottsági ülés előtt legalább 24 órával minden vb. tag írásban megkapja a brigád jelentését, hogy azt legyen idejük tanulmá­nyozni, és javaslatokon gondol­kozni. Ugyanerre a napra tűzték vég­rehajtóbizottsági ülés elé megtár­gyalásra a 'helyi földművesszövet­kezet ügyét. A végrehajtó bizott­ság és maga Csernik elvtárs is úgy látta az összefüggéseket, hogy a jó földművesszövetkezeti moz­galom nem választható el a tér- melőszövetkezet fejlesztésétől sem. " Az új községi pártbi­zottság néhány hetes alapos, az egész község életét átfogó po­litikai és szervezeti feladatot tű­zött maga elé. Igyekeztek min­den zegét-zugát felkutatni a falu életének, s eközben jöttek ra, 'hogy a földművesszövetkezet né­hány igen fontos üzemága ráfize­téses. Kiderült aztán, hogy „ebre hájat“ bíztak, hogy a tüzelő és építőanyag eladási üzemág veze­tője kulák fia, s ugyanezen a te­lepen régi malomtulajdonost állí­tottak be éjjeliőrnek. És bizonyá­ra nem ártana még szétnézni a többi üzemágakban sem és ren­det teremteni a földművesszövet­kezet igazg/atósagán belül is, ahol az utóbbi időkben nem egyszer szövetkezetellenes javaslatok — s talán határozatok is — szület­tek. A zsákai elvtársak, elsősorban a végrehajtó bizottság tagjai elha­tározták, hogy talpra állítják a zsákai pártéietet. Úgy döntöttek a pártbizottság tagjai, hogy min­den párttaghoz ellátogatnak, s minden elvtársat segítségül hív­nák nagy feladatúik megvalósítá­sára. Ez a munka már folyik is. S hogy jól fogtak hozzá a zsákai kommunisták a munkához, az a tény is igazolja, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata óta több. mint 20 fővel lett több a termelőszövetkezetek tagsága, több középparaszt, mint H. Técsi Imre 11 holdas, Kondor István 8 holdas, Gogán János 7 holdas, s még többen választották a nagy­üzemi gazdálkodás útját. A pártbizottság jó munkájának eredményeképpen ezen a héten két termelőszövetkezeti előkészítő bizottság alakult, s a községben megindult a felvilágosító munka a termelőszövetkezetek eredmé­nyeinek és feladatainak ismerte­tésére. Hogy a zsákai községi párt- végrehajtóbizottság jó érzékikéi es a párthatározatoknak helyes meg­értésével fogott hozzá a munká­hoz, az is bizonyítja, hogy néhány hét alatt öt tagjelöltfelvétel volt a termelőszövetkezetekben. Cser­nik Boldizsár elvtárs a munka­terven kívül még külön ütemter­vet készített a következő két 'hó­napra, amelvben pontosan napra meghatározták a különböző tenni­valókat, s így szinte minden párt­bizottsági tag s különösképpen a végrehajtó bizottság tagjai, ponto­san tudják, milyen feladatokat kell megvalósítaniok, amelyhez egyre több segítséget kérnek és várnak a falu kommunistáitól. Mintha a lengő lomb volna harang, s repdeső csicsegő benne a hang. Görcs-törzsét száz évig gyúrta vihar, de a hang a lombban, az fiatal. Rügy pattan, április, próbál a szél, zöld öntvény, zöld harang a sók levél. Csicsegő, csicsegő — csak egy kis ág kell körme közé és cseng a világ. Itt csicseg, ott csiceeg, amoda ül, ő száll-e, vagy csak a hangja repül? Leng a lomb egyszerre az ég alatt, nem látom, csák hallóim a madarat. Áll a szél, áll a lomb, csaík csicseg ő, mintha a visszhangja csapna elő. Mintha a visszhangja csicsegne még, viszem a fülemben az énekét. Nyitom a kiskaput: csicseg a zár, csicsegő papuccsal szalad a lány. Itt csicseg, itt csicseg asztalomon, ablak előtt, míg a toliam fogom. Csicseg a toliam is a papíron, csicseg a papír is: teleírom. Lombnak — a világnak, ha csak egy ág, hangot adni hajt a példa, a vágy. Könyvekről Szabó Pál: MUNKÁK ÉS NAPOK Alig van írónk, aki Szabó Pál­nál szenvedélyesebb érdeklődés­sel figyelné mai életünk jelensé­geit, kulturális és politikai prob­lémáit. Járja az országot, s meg­írja, árait lét. E kötet Szabó Pál legérdekesebb, legszínesebb ri­portjaiból és cikkeiből nyújt át égy csokorravalót az olvasó­nak. Sásdi Sándor: NYOLC HOLD FÜLD Két fiatal szív vergődik a va­gyont féltő s a földszerzés ördö­ge megszállotta öregek hálójá­ban: Szedeli Rozi és Rab Laci. Nem lehetnek egymáséi, mert Laci meghalt bátyjának felesége annak idején nyolc hold földet hozott a családba — ezt a földet a két fiatal boldogtalanságának árán is meg kell tartani. Ezért kavarognak a szenvedélyek, a kapzsiság, irigység, s pusztít a javasasszonyi sötét, buta babona. Sásdi Sándor egy baranyai kis falu életébe ágyazva mutatja be, hogyan csapnak össze az osztály- és vagyoni különbségek mind sze­relmi, mind gazdasági téren a „'keresztény kurzus“ Magyaror­szágán. Sásdi könyve a két háború kö­zötti kritikai realista irodalmunk maradandó értékű művei közé sorolható. ★ Hollós Korvin Lajos : HARMINC ESZTENDŐ Harminc esztendő költői mun­kásságának legszebb verseit vá­logatta össze új kötetébe Hollós Korvin Lajos költő és ’•egény­író. 1924-es dátum jelzi a kötet első versét, s a kötetet lapozgat­va, az ellenforradalmi korszak nyomorúságáról, az elnyomásban sínylődő dolgozók, munkások, pa­rasztok, értelmiségiek szenvedé­seiről szóló versekből elénkrajzo- Iódik egy baloldali, munkásmoz­galmi költő szenvedéseken, nvel- lőztetéseken, börtönön, internáló táborokon a felszabaduláshoz ve­zető útja, amikor a költő az el­nyomottak nevében kimondhatja erről az országról: Hazám vagy végre ... A felszabadulás óta eltelt tíz esztendőben írt versekkel fejező­dik be ennek a művészi eredmé­nyekben gazdag költői életútnak a gyűjteménye. ★ Reményi Béla : LEVÉL A FÁN Négy év verslermésének legja­vát tartalmazza a költő új ver- seskötete. Reményi egyik legna­gyobb költői élménye a felsza­badulás, amelytől a maga em­berré és költővé válásit számít­ja, amely munkáiéinak célt, éle­tének értelmet adott és vissza­vezette őt az emberek közössé­gébe. Kapcsolatos ezzel másik témaköre: a múlt, a harminc nélkülözésben, útkeresésben, bi­zonytalanságban és szenvedésben eltékozolt, költőileg munkát! nn esztendő. Szép önéletrajzi ver­sekben állít emléket Reményt Béla sívár nagyvárosi bél-kaszár­nyákban eltelt, örömteien gyer­mekkorának az épülő országról, terveiről, munkáiéról, családjá­ról, hét éve bénán fekvő felesé­géről szólnak többi versei. Köl­tészetét lelkes odaadás, hivatás- tudat, eredményeink és hibáink felsorakoztatása, mélyről jövő, őszinte emberszeretet jellemzi. Mecnvílt az úi MÁV nanközi otthon és orvosi rendelőintézet Debrecenben A régi Boldogfalva utcai MÁV napközi otthonban 45 gyermek nyert elhelyezést meglehetősen szűk helyen. A Timár utca 42. sz. alatt most megnyílt, 100 gyermek befogadására alkalmas új MÁV napközi otthon modern, kényelmes, összesen 15 helyiségből áll. Van külön orvosi rendelője és beteg­szobája, fürdő- és mosdóhelyisége. A szobákban modern bútorok szolgálják a gyermekek kényel­mét s az apróságok szórakoztatá­sára a játékok között az építőkoc­kától a kifestőkönyvig minden megtalálható. A napközi otthon or­vosa naponta vizsgálja a gyerme keket. A MÁV kertészet dolgozói most füvesítik, parkosítják a ha­talmas udvart, melynek közepén nagy fürdőmedence áll a nyári melegben lubickolni vágyó csöpp­ségek rendelkezésére. Ugyancsak a napokban nyílt meg a debreceni MÁV orvosi ren­delőintézet is. A rendelő megnyí­lásával régi vágya teljesült a Deb­recen környéki vasutasoknak. Az Erzsébet utca 109. szám alatt mű­ködő intézet a legkorszerűbb or­vosi felszereléssel rendelkezik, célszerűségét illetően az elsők kö­zött áll s ; országba«»

Next

/
Oldalképek
Tartalom