Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-15 / 113. szám

Mai számból; A négy külügyminiszter elfogadta az osztrák államszerződés- tervezetet (2. oldal) — .4 Szovjetunió és Jugoszlávia képvi­selőinek küszöbönálló találkozása (2. oldal) — Nagy munká­ban a Rákosi-telepi Dózsa TSZ (3. oldal) — Aktívaülést tarr tott az SZMT (5. oldal) — ötéves a Népi Együttes (6. oldal) XII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM ARA 50 FILLEI ASÄRNAP, 1955. MÁJUS 15. Meggyőző számok (B. M.) A Központi Statiszti­kai Hivatal nemrégen adta közre jelentését az első ötéves terv eredményeiről. Ezek a számok beszédes számolt. Dicsőséges számadást adtaik arról, hogy az elmúlt öt esztendőben milyen nagyot léptünk előre. Hatalma­sat alkottunk, kemény, áldozatos munkával, pilléreket raktunk, a szocializmus építésének útján. A számok bizonyítják, hogy öt év alatt igen nagyot haladtunk né­pünk jóléte, a szocializmus felé. öt év alatt jobb és szebb lett a dolgozó nép hazájában az em­berek élete. Az ötéves tervtörvény így írta: „Népünk életszínvonalának to­vábbi emelését, fokozott ellátását mindenfajta szükségleti cikkel, a lakásviszonyők megjavítását, ez egészségvédelem kiépítését“ tűz­zük ki célul. Az ötéves időszak alatt hatal­mas jelentőségű átalakulás tör­tént országunkban. Megvalósítot­tuk az ötéves tervtörvény fő fel­adatát: „Magyarország átalakítá­sát agrár-ipari országból ipari­agrár országgá“. Az ipar súlya a nemzeti jövedelemben öt év alatt 50 százalékról közel 64 -zázalék- ra emelkedett. Hatalmas lépéssel mentünk tehát tovább a szocia­lista iparosítás útján. De az elmúlt öt év alatt lelen- tős mértékben fejlődött a nép­gazdaság másik igen fontos ága, a mezőgazdaság. Nagy előnyt je­lentett ezen a téren a szocializ­mus falusi úttörőinek, a termelő- szövetkezeteknek, az állami gaz­daságoknak megszilárdulása. Hajdú-Biharban 1949-ben 144 termelőszövetkezet és csoport mű­ködött, ma pf.dig 286 a termelő­szövetkezetek és termelőszövetke­zeti csoportok száma. 1949-ben 3249 tagja volt a termelőszövet­kezeteknek Hajdú-Bifh a rba n és ma ez a szám 19 224-re emelke­dett. Ezek a számok bizonyítják, hogy az ötéves terv eredményei­hez Hajdú-Bihar derekasan 'hoz­zájárult, kivette részét a szocia­lizmus építéséből. De nézzük tovább, mit mutat­nak a számok az öt év alatt vég­zett munkából Hajdú-Bihar terü­letén. A falu népe mostoha kö­rülmények között tengődött a fel- szabadulás előtt. A felszabadulás előtti évtizedekben csak 27 köz­séget villamosítottak. De a fel- szabadulás óta Haidú-Biharban már 29 községet villamosítottak. Ezenfelül még 25 termelőszövet­kezetet, nem is szólva az állami gazdaságok hosszú soréról. A mezőgazdaság fejlesztésére sokat adtunk Hajdú-Biharban. 1951 óta az állami gazdaságok beruházásai elérték a 65 millió forintot, de a termelőszövetkeze­teknek adott beruházási hitelek még ezt az összeget is túlszár­nyalták. Valóban hatalmasat lép­tünk előre. A mezőgazdaságban új kultúrák honosodtak meg. A rizs, ez a fontos élelmezési cikk, öt esztendővel ezelőtt még csak 200 holdon termelődött Hajdú- Biharban, most pedig csak a ta­nácsi területeket számítva, 9 ezer hold a rizsvetés, s ezenfelül az állami gazdaságok hatalmas riss táblái, amelyekkel együtt a megye ez évben már 20 ezer hol­don termeli a rizst. Egyedül a hortobágyi Borsós! Állami gaz­daság területén közel 5000 hol­don készültek el a rizs vetésével. Hatalmas értéket jelent ez a rizskultúra, nemcsak Hajdú-Bi- harnak, hanem az egész ország­nak. A mezőgazdaság fokoz idő gépesítése tette lehetővé, hogy ezek a rizstelepek ilyen nagy területeken megépülhettek. A hortobágyi kopogó szik ezer és ezer holdján, ahol évszázadokon át nyáridőben éhen fordult fel a tücsök Is, most végeláthatat­lan víztükrökben csillog a nap­fény, s hajladozik majd a dús kalászt hordó rizs. Nagyot léptünk előre a zöld­ségtermelés terén is. Az ötéves terv elején a megyében 1400 hol­don termeltünk zöldséget. Most, az állami gazdaságokat nem is számítva, 9000 holdon terem konyhakerti zöldség. Az állattenyésztés területén is beszédesek a számok. A juhok száma az ötéves terv indulása­kor 133 ezer volt a megyében, most a kimutatás 233 ezerről ad számot. Sertés volt 236 ezer, s ma pontosan 100 ezerrel több ser­tésünk nevelődik a megyében. A minőségi munka is javult az ál­lattenyésztés területén, amit bi­zonyít az, hogy az ötéves terv indulásakor törzskönyvezés nem volt. Ma már ötezernél több te­henet törzskönyveztek, 18 n00 anyajuhot, 4900 sertést. Az álla­tok törzskönyvezése terén van még cselekednivaió bőven, de az elmúlt öt esztendő alatt már le­raktuk az alapját annak, hogy gyorsabb ütemben javíthassuk ál­lataink minőségét, s ezzel •■mel- hessük az állati termékek bősé­gét. Megszokott látvány Hajdú-BI- harban, hogy szerte a határban dübörögnek már a traktorok. Szántanak, vetnek, duruzsol a kombájn a végtelen búzamező­kön, csattog az aratógép a be­takarítás idején. Bezzeg nem így volt az ötéves terv előtt. Mit mutatnak a szá­mok? Hajdú-Biharban az 1951-es esztendőt 270 körmöstraktorra' kezdtük a gépállomásokon. Uni- verzál traktor nem volt egy sem Kultiváíor 27, kombájn 2 az egész megyében. Mi a helyzet ma? A körmöstraktorok száma 747-re emelkedett az 1954-es esztendő végére, már az elmúlt évben 60 univerzális traktorunk volt, 117 kombájn. 160 kultivá- tor, 209 aratógép. Ezek is beszé­des számok. Beszélnek arról, hogy a szocializmus útján előre ha­ladva, hogyan gépesítjük mező- gazdaságunkat, hogy teremtjük meg a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodást Érdemes felfigyelni ezekre a számokra, melyek mezőgazdasági vonalon tükrözik öt év alatt meg­tett utunk eredményeit. Erőt és biztatást kapunk mi eddigi sike­reinkről. Látjuk, hogy az elmúlt öt év milyen hatalmasat lendí­tett előre. Feladatunk, hogy még fokozottabban dolgozva, népünk jólétének további emeléséért még hatalmasabb eredményeket ér­jünk el a második ötéves tervben. Aláírták a varsói értekezleten résztvevő országok barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését Varsó (TASZSZ). Szombaton Var­sóban a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsának helyiségében ünnepélyes ke­retek között aláírták az Albán Népköz- társaság, a Bolgár Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Lengyel Népköztár­saság, a Román Népköztársaság, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, és a Csehszlovák Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződését. A szerződést a következők írták alá: Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Vlko Cser- venkov, a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke, Otto Grotewohl, a Német De­mokratikus Köztársaság miniszterelnöke, Josef Cyrankiewiqz, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke, N. A Bulganyin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertaná­csának elnöke, Viliam Siroky, a Cseh­szlovák Köztársaság miniszterelnöke. Záróközlemény az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott varsói értekezletéről Varsó (TASZSZ). 1955. május 11-től 14-ig tartották meg Varsó­ban az európai államoknak — az Albán Népköztársaságnak, a Bol­gár Népköztársaságnak, a Cseh­szlovák Köztársaságnak, a Len­gyel Népköztársaságnak, a Ma­gyar Ncpköztárs^ 'o'nak, a Nemet Demokratikus ) -saságnak, a Román Nc p.,í„tv. nak cs a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének — az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott második értekezletét. A varsói értekezlet résztvevői mindenre kiterjedően megtárgyal­ták a nemzetközi helyzetben a pá­rizsi háborús egyezmények ratifi­kálásával előállott változásokat cs megállapították, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása növeli az új háború veszélyét és fenye­geti a békeszerető államok nem­zeti biztonságát, mert ezek az egyezmények a nyugat-európai unió képében az újrafelfcgyvcr- zett Nyugat-Németország részvé­telével új katonai csoportosulást alakítanak és előírják Nyugat- Németország felvételét az cszak- atlanti tömbbe. Az értekezleten résztvevő álla­mok elhatározták, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket bizton­ságuk biztosítására, és az európai béke fenntartására. Evégett a varsói értekezleten résztvevő ál­lamok, az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Román Nép­köztársaság és a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége megkötötték a barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést. Az értekezleten határozatot fo­gadtak el arról, hogy a szerződést aláíró államok megalakítják fegy­veres erőiknek közös parancsnok­ságát. Az értekezlet a béke, a demok­rácia és a szocializmus táborához tartozó testvéri népek szívélyes barátságát és együttműködését ki­fejező teljes egyetértés légköré­ben foki 1c. Közlemény a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben résztvevő államok fegyveres erői közös parancsnokságának megteremtéséről Varsó (TASZSZ) Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Nép- köztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköz­társaság, a Román Népköztársa­ság, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és. a Cseh­szlovák Köztársaság közötti ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés értelmében a szerződésben rész­vevő államok határozatot hoztak a fegyveres erők közös parancs- lokságának megteremtéséről. A határozat előírja, hogy a szer­ződésben részvevő államok vé­delmi képességének megszilárdí- lására és közös fegyveres erőinek megszervezésére vonatkozó élta­Varsó dolgozóinak Varsó (MTI) Szombaton dél­után 3 órakor Varsó lakosai több- százezres tömegekben vonultak fel a Dzerzsinszkij térre, hogy nagygyűlésen tüntessenek az európai béke és biztonság bizto­sítására összehívott értekezlet ha­tározatai mellett. A lelkes hangulatú nagygyű- ésen rövid beszédet mondott Joscf Cyrankietvicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná-* lános kérdések megvitatására a politikai tanácskozó bizottság il­letékes, amely megfelelő határo­zatokat hoz majd. A szerződést aláíró államok által kiállított közös fegyveres erők főparancsnokává l. Sz. Ko- nyevet, a Szovjetunió marsallját nevezték ki. A közös fegyveres erők főpa­rancsnokának helyetteseivé a szerződésben részvevő államok honvédelmi minisztereit, vagy más katonai vezetőit nevezik ki, akiket megbíznak a szerződésben részvevő egyes államok által a közös fegyveres erők rendelke­zésére bocsátott fegyveres erő parancsnokságával. A Német Demokratikus Köz­társaság részvételét a közös pa­rancsnokság fegyveres erőire vo­natkozó intézkedésekben később tárgyalják meg. A közös fegyveres erők főpa­rancsnoka mellett felállítják a szerződésben részvevő államok közös fegyveres erőinek törzska­rát, amely magában foglalja a szerződésben részvevő államok vezérkarának állandó képviselőit. A parancsnokság székhelye Moszkva. A közös fegyveres erők elhe­lyezése a szerződésben íészvevő államok területén az említett ál­lamok közötti megegyezés szerinti a kölcsönös védetem szükségle­teinek megfelelően történik majd. nagygyűlése az értekezlet befejezésekor csának elnöke, majd fergeteges tapsvihar közepette N. A. Bulga­nyin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, a szovjet kor­mányküldöttség vezetője beszélt. Bulganyin méltatta a nyolc európai ország barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély­nyújtási szerződését. Felszólalt Peng Tő-huaj tábor­nok is, aki a Kínai Népköztársa­ság kormányának megbízásából. megfigyelőként vett részt a nyolc európai ország értekezletén. A nagygyűlés végül határozatot fo­gadott el. Ebben köszönetét mond az értekezleten részt vett orszá­gok küldöttségeinek a béke vé­delme és biztosítása érdekében kifejtett eredményes munkájú-* kért és teljes támogatásáról biz-* tosította a szombatom aláírt ba-*' rátsági, együttműködési és ko!-* csönös aegélyr.yúit«9l íseraSdéeU

Next

/
Oldalképek
Tartalom