Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-13 / 111. szám

1255. MÁJUS 13. PÉNTEK NÉPLAP fl Minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek és alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megszilárdításának legfontosabb feladatairól A Magyar Közlöny május 10-i számában közli a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának 1050/1955. számú 'határozatát. A Minisztertanács a termelőszövet­kezetek 1954. évi zárszámadásai alapján megvizsgálta a termelő­szövetkezetek helyzetét és meg­állapította, hogy a termelőszövet­kezetek számottevő része szerve­zetileg és gazdaságilag megerő­södött. Mind nagyobb azoknak a termelőszövetkezeteknek a szá­ma, amelyek érvényesítik a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, és hozzáértően használ­ják fel a technika és a tudo­mány vívmányait a termésátla­gok és a munka termelékenysé­gének növelése érdekében. A Mi­nisztertanács határozata megál­lapítja, hogy sok termelőszövetkezetben — a jó termelési eredmények alapján — a tagok részesedé­se már meghaladja a jól gaz­dálkodó egyénileg dolgozó kö­zépparasztok jövedelmét. A határozat megállapítja, hogy a termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági fejlődése különféle hibák miatt nem egyen­letes. Hasonló természeti és gaz­dasági adottságok mellett is az egyes termelőszövetkezetek ered­ményei között nagy különbségek vannak, és nem kevés olyan ter­melőszövetkezet volt az elmúlt évben, ahol a termelési színvo­nal nem javult. Leszögezi a hatá­rozat, hogy ezek a súlyos hiá­nyosságok azért fordulnak elő, mert az illetékes állami szervek nem hajtották végre maradékta­lanul a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a termelőszövetkezeti mozgalom erősítése érdekében hozott párt- és korményzatáro- zatokat, és magukra hagyták a gyenge termelőszövetkezeteket. Emiatt felelősség terheli a Föld­művelésügyi Minisztériumot, a megyei és járási mezőgazdasági szerveket, valamint a gépállomá­sokat. A Földművelésügyi Mi­nisztérium termelőszövetkezeti főosztálya a fő figyelmet külön­böző juttatásokra, kedvezmé­nyekre és egyoldalú előnyök nyújtására fordította, s munká­jában háttérbe szorult a termelő­szövetkezetek belső megerősítése. E bajok megszüntetésére a Minisztertanács határozata minden állami szerv köteles­ségévé teszi, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeteket, valamint az alacsonyabb típu­sú termelőszövetkezeti cso­portokat az eddiginél fokozot­tabb mértékben támogassák. A határozat előírja, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom fej­lesztése érdekében sokoldalú, az eddiginél szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a termelőszövetke­zetek és a földművesszövetkeze­tek között. A határozat kötelezi az állami gazdaságok vezetőit, hogy segít­sék a szomszédságukban működő termelőszövetkezeteket a nagy­üzemi termelés megszervezésében szaktanácsokkal, és a lehetősé­gek keretein belül gépekkel is. A Minisztertanács elítéli az olyan törekvéseket, amelyek a- termelő­szövetkezetek fejlesztését az álla­mi gazdaságok területének és gazdálkodásának rovására akar­ják megoldani. A Minisztertanács a tanácsok végrehajtó bizottságainak elnö­keit személy szerint felelőssé te­szi a tsz-ek gazdálkodásának megjavításáért és a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztéséért. A tsz-ek termelési színvonalának fejlődéséért különösen a járási tanács végrehajtó bizottsága a felelős, azonban a községi taná­csok végrehajtó bizottságai is kö­telesek segítségei nyújtani a ter­melőszövetkezeteknek gazdasági és szervezeti megerősödésükhöz. A határozat kimondja, hogy a növényápolás során biztosítani kell a mezőgazdasági munkák szervezettebb és jobb minőség­ben való elvégzését, valamint jelentősen növelni kell a ta­karmánynövények, különösen a kukorica és a pillangós szá­lastakarmányok vetésterületét és terméshozamait. A Minisztertanács határozata előírja, hogy a földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok minisztere, valamiint az élelmi­szeripari miniszter tenyészállat- juttatással segítse a termelőszö­vetkezetek állatállományának számszerű és minőségi fejleszté­sét. El kell érni, hogy a termelő- szövetkezetekben az állatsűrűség — a háztáji állománnyal együtt — legalább a járás átlagos szín­vonalát elérje, különösen a szarvasmarha-tenyésztésben. éven belül a fel nem osztható szövetkezeti alapba befizessék. A határozat ezután arról intéz­kedik, hogy a termelőszövetkeze­tekben meg kell szilárdítani az állami fegyelmet, a közös vagyon megbecsülését és biztosítani kell a jövedelem igazságos, alapsza­bály szerinti elosztását. Biztosíta­ni kell a termelőszövetkezeti könyvelők szakmai képzettségé­nek lényeges megjavítását. A SZÖVOSZ tegye lehetővé, hogy a földműveesszövetkezetek nyújt­sanak hatékony segítséget a tsz-ek könyvelésének ellátásához. A kisebb termelőszövetkezetek könyvelésének ellátására a helyi tanítókat, a tanácsi vagy vállalati dolgozókat is fel lehet kérni. A határozat felhívja az álla­mi szerveket: mindent köves­senek el, hogy fejlődjék és erősödjék a termelőszövetke­zeti tagok és az egyénileg dol­gozó parasztok baráti kap­csolata. A Minisztertanács határozata végül kimondja, hogy az állami szervek az eddiginél határozot­tabban lépjenek fel az osztály­ellenség termelőszövetkezetelle­nes tevékenységével szemben, ákadályozzálk meg a kulákok és más osztályidegen elemeknek a termelőszövetkezetekbe való be­férkőzését. Nemzetközi békedíjak odaítélése Mint a Béke-Viiágtanács titkár­sága közli, a Nemzetközi Béke-dij bíráló bizottsága az 1954. évre a következő nemzetközi békedijat ítélte oda. Tiszteletbeli (posthumus) béke- díjat ítélt oda Bartók Bélának, a híres magyar zeneszerzőnek, aki műveivel jelentős mértékben hoz­zájárult a népek közötti barátság ügyéhez; Nemzetközi Béke-díjat, ítélt oda Edouard Hcrriot francia ál­lamférfinak és írónak a béke ügyéhez való hozzájárulásáért; Josué de Castro brazil tudósnak és írónak a béke ügyéhez való. hozzájárulásáért; Joris Ivens hol­land filmrendezőnek, a béke ügyéhez való hozzájárulásáért; Cesare Zavattini olasz filmrende­zőnek, a béke ügyéhez való hoz­zájárulásáért Odaítélték a cannesi lllmlesztlvál dijait Odaítélték a cannesi nyolcadik nemzetközi filmfesztivál dijait. Nagy filmek: Az Arany-pálmát (szerk. megjegyzése: a Nagy­díjat): Marty (amerikai realista film). A döntőbizottság külön diját: Az elvesztett kontinens (olasz). A rendezés nagydíját: A Sipka­szoros hősei (bolgár), (a filmet Szergej Vasziljev szovjet rende­ző rendezte) és a Du Rififi chez les Hommcs (Verekedő emberek) (francia) film kapta. A színészek díját egyrészt Spencer Tracynek (Egyesült Ál­lamok), másrészt a Zsurbin- család című szovjet film együtte­sének ítélte oda. A drámai filmek diját az f.deiilol keletre című amerikai film kapta. Az opera- és zenésüknek nagy­díját a Romeo és Julia című szovjet film nyerte el. A kisfilmek közül az Arany- Pálma Nagydíját: Blinkity Blank (kanadai) film nyerte. Emlékplakett készül a Csokonai Színház megnyitásának évfordulójára mázza. A felszabadulás óta kevés ilyen kisplasztikái mű készült az országban, Debrecenben ez lesz a második. Az elsőt is a két Cso­konai emlékeket gyűjtő dolgozó terve alapján — Csúcs Ferenc szobrászművész formázta és ön­tötte. A határozat kötelezi a megyei, a járási főmezőgazdászokat és a gépál lomások mezőgazdászait, hogy fokozott figyelmet fordítsa­nak a gépi munkák minőségének ellenőrzésére. Előírja, hogy az Országos Tervhivatal elnöke, a földművelésügyi, az építésügyi, a város- és községgazdálkodási miniszterek biztosítsák: a ter­melőszövetkezetek, a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához éven­ként megtervezett beruházásai­kat (istállók, dohánypajták stb.) maradéktalanul megvalósíthas­sák. Látogatás HÁROM NAPKÖZI OTTHONBAN Ki kell dolgozni a jelenlegi­nél jobb és olcsóbb, helyi adottságokat figyelembe vevő új típusterveket cs az építke­zéseknél fokozottabb mérték­ben kell támaszkodni a ter­melőszövetkezetek saját erő­forrásaira. A Minisztertanács határozata ezután a termelőszövetkezetek belső életével foglalkozik. Ki­mondja, hogy nagy gondot kell fordítani a brigádoknak a csa­ládtagokkal és új belépőkkel való megerősítésére. A termelőszövet­kezetben a részesművelést meg kell szüntetni, s alkalmazni keli minden termelőszövetkezetben a terv túlteljesítéséért járó termé­szetbeni és pénzbeli premizálást. Fel kell lépnünk az alapszabály­tól eltérő minden törekvés, de különösen a háztáji gazdaságok egészségtelen növelése ellen. A háztáji gazdaság keretét megha­ladó, a belépéskor be nem adott igás- és haszonállatot a tagok utólag kötelesek bevinni a közös gazdálkodásba. Azokat a tagokat, akik állataikat, felszerelésüket a belépést közvetlenül megelőzően adták el, az alapszabálynak meg­felelően kötelezni kell arra, hogy az eladott állat és felszerelés ér­tékének 20—35 százalékát egy A derecske! járás is versenybe lépett Egyre több a napközi ottho­nok, napközi otthonos óvodák, bölcsődék száma. Régi nap­közi otthonók, bölcsődék bő­vülnek, újak nyílnak nap mint nap. Nemrégiben adtak új épü­letet a Gördülőcsapágygyár napközi otthonának cs bölcső­déjének. A vasutas dolgozók gyermekei részére a Tímár utca 42. szám alatt a napokban — pontosabban május 6-án — adtak át egy gyönyörűen meg­épített és berendezett napközi otthont. Meglátogattuk a két napkö­zit. Megnéztük még a Ruha­gyár bölcsődéjét és napközijét a Kossuth utcán. Élményeink­ről, tapasztalatainkról alább számolunk be. maradt növésben. Amióta a napközi otthonban nevelkedik, sokkal jobban fejlődik. „D“ vi­tamint kap többször és sokat napozik. Látogatásunkkor is ott sütkérezett a napon, Mar látszik, hogy a kis Jancsikából nagy fiú lesz. Illetékesek! Kevés játékot láttunk az otthonban. Egyet­értünk azzal az érveléssel, hogy múlt év novemberében majd 5000 forintot költöttek játékok­ra, azokból a játékokból azon­ban igen kevés maradt meg. Nekünk — de Orbán Ilona és Pozsonyi G áb o r n c óvónőknek is az a véleményünk, sókkal könnyebb és eredménye­sebb lenne a foglalkozás a gyer- mélóekkei, ha több játék volna. A polgári járás versenymozgalmához csatlakozott a derecskéi járás párt-végrehajtóbizottsága és a járási tanács végrehajtó bi­zottsága is. A megye legjobb járása címért indult verseny tehát szélesül, s megindult a vetélkedés, ki kapja meg a győztes járás­nak iutalmul tűzött 50 ezer forintot, A Hajdúmegyei Tejipari Vál­lalattal szemben emelkedik egy szép, iij épület. Bent nagy tisz­taság, virágok, függönyök. Né­ha ünnepélyes csend, néha sí- vatkodás árulja el, hogy itt legdrágább kincseiriSk: gyerme­keink otthona van. Az épület belülről olyan, mint a többi napközi otthon. Tiszta, szép, kellemes a virá­goktól, rajzoktól, játékoktól, piciny bútoroktól és a bútoró’c között csetlő-botló apróságok­tól. A kicsinyekkel — két évtől négy évig — szót váltva arról győződhetünk meg, hogy ezek­nek a gyermekeknek sokat je­lent a kis közösség, amelyben élnék. Értelmileg fejlettebbek, mint általában a kétéves gyer­mekek. Tőkés Misiké, Konc z Tibi, Tóth Tibor hibátlanul mondják el, hogyan hívják a papát, mamát, az óvó­néniket, a munkahelyet, ahol a szülök dolgoznak, az utcát, ahol lóiknak. Az igazság kedvéért hozzá kell tenni, ők valamivel idősebbek a többiektől, de még így is meglepő, ahogyan és amiről beszélnek. A gyermekek kitűnő gondo­zást kapnak. Litz János GÖCS dolgozó kisfia az év elején ke­rült be a napközi otthonba. Gyengébb csontozata miatt el­Ugyancsak helyes lenne, mi­nél előbb megtisztítatni az ud­vart az építkezésből visszama­radt törmeléktől, salaktól. Hal­lottunk róla, hogy ezt rövide­sen megcsinálják. Nem ártana azonnal megkezdeni a munkát. TÉT A Ruhagyár napközi ottho­nában Papp Olga a napközis óvoda és Tóth Lmréné a bölcső­de vezetője nagyon lelkiismere­tesen dolgoznaik. Elmondják, hogy jelenleg 52 gyermek van a napköziben, de ez a szám 60-ig emelkedhet. A bölcsődé­ben 37 gyermek van, de még ide is felvesznek hármat. Az óvodában és bölcsődében két műszák van, akárcsak a gyárban. Az ügyeletes óvónők reggel 5-től este fél tizenegyig gondozzák a gyermekeket. Azok az édesanyák, akik gyermekü­kért az első műszák vége után nem mennek érte, itt üzenjük, legyenek emberségesebbek az óvónőkhöz és gondozónőlchöz. Ne kívánják azt, hogy huszonöt gyermek helyett, ötven gyer­mekkel foglalkozzanak, mert az kifárasztja, tönkreteszi a fel­ügyelő óvónőket, és kárt Pkoz a gyermekeknek is. Minden édesanya úgy becsülje helyet­tesét, mint Juszkó Béláné, áki még arról sem feledkezett meg, hogy az anyák konferenciájáról üdvözletei 'küldjön azoknak, altik 17 hónapos kislányára nagy gonddal és szeretettel fel­ügyelnek. A bölcsődében találkoztunk így édesanyával. Szoptatni jött je. Vasutas egyenruhája el­árulta, hogy a MÁV-nál dol­gozik. Magyar Jánosnénak hív­ják, a kocsiszolgálatnál dolgo­zik, mint tdkarító. Gyermeke alig egy hónapja van a bölcsö­dében. A gondozással nagyon meg van elégedve. A picike szépen fejlődik, ö pedig nyu­godtan dolgozhat, mert tudja, hogy gyermekei jó helyen van­nak. öl gyermeke van. Három iskolába jár, egy az újonnan nyílt MÁV napköziben van, a picike pedig itt van, mert a MÁV-nak még most sincs böl­csődéje. ★ S ahogy szóba kerül a MÁV újonnan nyílt napközi otthona, rögtön felébred bennünk a ri­porteri kíváncsiság, s ellátoga­tunk a Tímár utca 42. szám alatt lévő egyemeletes MÁV napközi otthonba. Ragyogó tisztaság, frissen festett ajtók, ablakok, bútorok és teméntelen sok virág fogadja itt a látogatót. A termeikben új játékok, hintalovák, mackók, babák sorakoznak. A gyerme­kek sétálni vannalk, néhány fel­nőtt van csak az épületben. Diószegi Ilona vezető-óvónőtől kérürtk felvilágosítást. — Napköziek 100 férőhelyes — mondja. — Jelenleg 64 gyer­mekünk van, de rövidesen 100- ra egészítjük a létszámot. Fel­szereléssel jól el vagyunlk lát­va. Csak a költözés, új környe­zetbe illeszkedés okoz gondot, egyébként nagy az örömünk; hogy ilyen szép épületben ne­velhetjük a gyermekeket. Tőle tudjuk meg, hogy újabb bútorok érkeznek, a felszerelés is gazdagszik. — Kvarcolásra is berendezkedünk — teszi hoz­zá kis büszkeséggel, kedvesen. Huszonkettedikén pedig Ujhu- tára megyünk üdülni.., Hát ezek után csak azt tud­juk még írni és mondani, hogy nagyon-rwgyon boldog, örömteli napokat kívánunk/ V. J, A Csokonai Színház megnyitá­sának 90. évfordulójára emlék- ■ plakett készül Debrecenben. Az • emlékplaikett tervét Kovács Ottó, , a Csokonai- Színház és Nagyházi ( János, a Járműjavító dolgozói í már elkészítették. A plakettet Csúcs Ferenc buda­pesti szobrászművész önti és for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom