Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-13 / 111. szám
leíárjai egyesüljetek! A Minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek, és alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megszilárdításának legfontosabb feladatairól (3. oldal) — Látogatás három napközi otthonban (3. oldal) — Sport (4. oldal) Mai számból: XII. ÉVFOLYAM, 111. SZÄM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955. MÁJUS 13. A magyar nép a jövőben még cselekvőében veszi ki részét a béke megvédéséért folyó küzdelemből Hegedűs András elvtárs beszéde a varsói értekezleten Az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott varsói érte- kazlcte május 11-i ülésén Hege- düs András elv'.árs. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a magyar Kormány nevében az alábbi nyilatkozatot tette: Tisztelt értekezlet! Elvtársak! A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége azt a megtisztelő megbízatást kapta a magyar kormánytól, hogy részt vegyen a varsói értekezleten és n maga részéről teljes erejével elősegítse az értekezlet sikerét, hozzájáruljon azoknak az európai helyzet alakulása következtében, szükségessé vált intézkedéseknek a kidolgozásához, amelyek minden európai nép, köztük a magyar nép békéjét és biztonságát is szolgálják. A magyar nép nagy megelégedéssel fogadta az európai béke és biztonság kérdését tárgyaló moszkvai értekezlet nyilatkozatát és azt szíwel-lélekkel magáévá tette. Népünk tudatában van annak, hogy a nyilatkozatban foglaltak megfelelnek mind a magyar, mind valamennyi európai nép érdekeinek. Ezért a hazájukat forrón szerető magyar dolgozók gyűlések ezrein tettek hitet kormányunk ezirányú politikája mellett. A moszkvai értekezleten részvevő nyolc ország határozott figyelmeztetése és a francia, olasz, német és más népek túlnyomó többségének tiltakozása ellenére a párizsi egyezményeket aláíró kormányok — az Egyesült Államok és Anglia vezető körei nyomásiának és fenyegetéseinek engedve — kierőszakolták az egyezmények ratifikálását. A Magyar Népköztársasáig országgyűlése április 19. és 22. között lezajlott legutóbbi ülésszakán megvitatta a kormány külpolitikáját és a moszkvai értekezleten elfogadott határozatok alapulvételével, a jelenlegi nemzetközi helyzetnek megfelelően, szem előtt tartva a magyar nép életbevágó érdekeit, olyan értelmű határozatot hozott, hogy szükségesnek tartja a baráti államokkal egyetértésben a barátsági, együttműködési és "kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését és az egyesitett katonai parancsnokság felállítását a béke- szerető országok népei békéjének megvédése, biztonságának megóvása érdekében. A Magyar Népköztársaság kormánydelegációja,' amikor részt vesz a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási és az egyesített katonai parancsnokság felállítására vonatkozó szerződés kidolgozásában, és aláírja azt, a Magyar Népköz- társaság országgyűlése egyhangú határozatának tesz eleget. A Magyar Népköztársaság kormánydelegációja teljes mértékben egyet ért Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a jelenlegi nemzetközi helyzetről adott értékelésével, magjáévá teszá és örömmel üdvözli azokat a javaslatokat, amelyeket a szovjet kormány a nemzetközi feszültség enyhítésére, népeink biztonságának és békéjének védelmére tett. A moszkvai értekezlet óta a béketábor országai, köztük a Magyar Népköztársaság számos kezdeményező lépést tettek és fokozták erőfeszítéseiket a nemzetközi feszültség enyhítése, a világ békéjének biztosítása érdekében. A magyar dolgozó nép minden rétegében nagy visszhangot keltettek Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésén elhangzott szavai: „Mi olyan tárgyalásokat kívánunk és olyan egyezményekre törekszünk más országokkal, amelyek a nemzetközi helyzet feszültségének enyhülésére vezetne'k." A magyar nép. a világ minden békeszerető népével együtt, nagy örömmel fogadta és támogatja a Szovjetunió kormányának a vitás nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján való megoldására, a német kérdés rendezésére, a fegyverzet csökkentésére, az atom- és hidrogénfegyver eltiltására vonatkozó több ízben megtett javaslatait. A Magyar Népköztársaság kormánydelegációja a Szovjetunió kormányának a fegyverkezés csökkentése, az atomfegyver betiltása és az új háború veszélyének elhárítása tárgyában a mai napion nyilvánosságra hozott javaslataiban a Szovjetunió következetes békepolit.ikájának újabb történelmi jelentőségű megnyilvánulását látia. . A rendkívüli jelentőségű javaslatokkal kapcsolatban magyar részről szükségesnek tartjuk rámutatni arra, hogy a béketábor országai — köztük Magyarország is — mér évek óta törvénnyel tiltják és szigorúan büntetik a háborús propaganda mindennemű megnyilvánulását. Ami az atomanyag és az atomenergia békés célokra való fel- használása tekintetében ellenszolgáltatás nélküli segélynyújtását illeti, e téren a Szovjetunió ragyogó példát szolgáltatott, amikor lehetőséget biztosított számos államnak, közöttük a Magyar Népköztársaságnak is, az atomenergia tudományos kutatására. A kölcsönösség alapián kiépítendő gazdasági kapcsolatok kérdésére vonatkozóan le kell szögezni, hogy országaink erre irányuló törekvései a kapitalista államok egy részénél merev és elutasító diszkriminációs politikába ütköznek. Világos, hogy az ilyen politika felszámolása egyfelől a nemzetközi feszültség csökkentésének egyik hathatós eszköze volna, másfelől pedig érezhetően emelné nemcsak az érintett országok, hanem maguknak a diszkriminációt alkalmazó országok népeinek jólétét is. A Szovjetuniónak a fegyverkezés csökkentése és az atomfegyver betiltására vonatkozó nemzetközi egyezmény kötése tárgyában az ENSZ elé terjesz- ' tett és a mai napon nyilvánosságra hozott javaslata, miiként minden nép, úgy a magyar nép legéletbevágóbb érdékeit érinti. E javaslat megvalósulása elhárítaná a népek felett lebegő háború veszélyét. A fegyveres erők csökkentése, a nagy és kis államok részére megtakarítást és a felszabaduló anyagi erőknek a népjólét emelésére való fordítását tenné lehetővé. A Szovjetuniónak a béke biztosítása érdekében kifejtett erőfeszítései kiváltották a világ minden békeszerető népe és így a magyar nép köszönetét és háláját. A moszkvai értekezlet óta a Magyar Népköztársaság még szorosabbra fűzte kapcsolatait a béketábor országaival. E megbonthatatlan barátságnak egyik megnyilvánulása volt felszabadulásunk tizedik évfordulója. Tovább fejlesztettük együttműködésünket politikai, gazdasági és kulturális téren a Szovjetunióval és valamennyi népi demok- : ratikus országgal. A Magyar Népköztársaságnak az élet minden területére kiterjedő szoros együttműködése a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal jelentős mérteikben elősegltt szocialista építő munkánk és a béke megvédéséért folytatott közös harcunk Sitkéiéit. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés Elnöksége a magyar nép egységes békeakaratának megfelelően határozatban állást foglalt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ összes népeihez és parlamentjéhez intézett felhívása mellett. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése legutóbbi ülésszakán úgy határozott, hogy meghívja hazánkba a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, az Osztrák Köztársaság és az Olasz Köztársaság parlamenti küldöttségeit, hogy ezzel a maga részéről is hozzájáruljon a népek és parlamentjeik együttműködéséhez. A moszkvai értekezlet nyilatkozata nyomatékosan aláhúzza „népeink békében akarnak élni és baráti kapcsolatokat atkamak minden más néppel“. Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság fokozta erőfeszítéseit a nemzetközi problémáknak békés tárgyalások útján való megoldása érdekében, fejlesztette gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatait más országokkal. Nagy súlyt helyeztünk arra, hogy elsősorban valamennyi szomszédos országgal mind szorosabb és gyümölcsöző kapcsolatokat alakítsunk ki. Ezért továbbfejlesztjük jószomszédi viszonyunkat Jugoszláviával és Ausztriával is, amelyekkel eddig is több függő kérdést sikerült megoldanunk. A magyar nép, a Magyar Népköz- társaság kormánya nagy megelégedéssel vette tudomásul a néhány héttel ezelőtt MoszkváKözlesnény az európai áüamoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott varsói értekezlete május 12-i üléseiről Május J2-éti megtartották az európai államoknak az európai béke ♦ és biztonság biztosítása érdekében összehívott varsói értekezlete bar- | madik ülését. Az ülésen Hegedűs András, a Magyar Népköztár- z saság Minisztertanácsának elnöke, a magyar küldöttség vezetője el- f nökiilt. J Az ülésen nyilatkozatot tett Mehmet She hu, az Albán Nép. t köztársaság Minisztertanácsának elnöke, az albán küldöttség vezetője, f Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Minisz. t tertanácsának elnöke, a román küldöttség vezetó'je, Vlko Cser-1 venko v, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a bol- X gár küldöttség vezetője. i Az értekezleten nyilatkozatot tett továbbá P e n g T ő-h u a j, a Ki- { nai Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyettese, nemzetvédelmi ; miniszter, a Kínai Népköztársaság megfigyelője. t Május 12-én tartott az értekezlet egy zárt ülést is. amelyen A. 1. t Antonov hadseregtábomok tartott beszámolót a közös fegyveres > erők létrehozásával kapcsolatos kérdésekről. í Délután az értekezleten alakított bizottságok tartottak ülést. ; Az értekezlet következő ülését május 13 án tartják. ban a Szovjetunió és Ausztria kormányai közölt létrejött megállapodást. Ennek megvalósulása — a Magyar Népköztársaság kormányának véleménye szerint —- jelentős mértékben előmozdíthatja a Magyarország és Ausztria közötti jó viszony további fejlődését. Meg vagyunk győződve arról, hogy az osztrák államszerződés küszöbönálló megkötése különös tekintettel arra, hogy Ausztria nem csatlakozik semmiféle katonai tömbhöz és területén nem engedélyezi idegen hatalom katonai támaszpontjait — hozzájárulhat a két szomszédos ország kapcsolatainak további kedvező alakulásához. A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikáját népünk egységesen támogatja és erőteljesen kiveszi részét a békéért folyó harcból. Ennek kiemelkedő megnyilvánulása volt ez év februárjában a IV. magyar békekongresszus, amely az egész ország hangulatát tükrözte és arról tanúskodott, hogy hazánk valamennyi rétegét áthatja és további harcra serkenti a háborús veszély elleni tiltakozás. A kongresszus a német militarizmus és az atomháború ellen egységesen fellépő magyar nép seregszemléje volt. Megmutatta, hogy amiagyar nép nemcsak a veszélyeket ismerte fel, de a többi békeszerető néppel esvütt kész felsorakozni azok elhárítására. A bákekongresszust követően több mint hétmillió ember, hazánk egész felnőtt lakossága tett hitet a béke megőrzésének magasztos ügye mellett, amikor aláírta a Béke-Világtanács az atomháború és a német militaristák felfegyverzése elleni felhívását. A Magyar Népköztársaság kormánya azon lesz, hogy a jövőben még cselekvőbben vegye ki részét a béke és a háború erői között világméretekben folyó küzdelemből. Azon leszünk, hogy a béketábor soraiban, a felszabadító Szovjetunió oldalán, még fokozottabb mértékben járuljunk hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együ tlmüiködés kiszéles í főséhez, a bélke megszilárdításához. Tisztelt értekezlet! A magyar nép mély felháborodással látja, hogy a béketábor országainak a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvéseivel ellentétben az Egyesült Államok uralkodó körei által vezetett imperialista hatalmak az elmúlt hónapok során tovább fokozták háborús előkészületeiket, fenyegetve a béketábor országai, köztük hazánk békéjét és biztonságát. Lázas ütemben folytatják a fegyverkezési hajszát. Az Egyesült Államok, Angiba és Franciaország uralkodó köreinek eddigi cselekedetei arról tanúskodnak, hogy nem akarták a fegyverkezés csökkentését és ha beszéltek róla, úgy ezt azért tették, hog\ így álcázzák az él taluk folytatott féktelen fegyverkezési versenyt és az atombáborús készülődéseket. Az imperialista körök háborút előkészítő tevékenységükben odáig mentek, hogy az észak- atlanti tömb tanácskozásának egyik legutóbbi ülésén mér nyíltan mint szükségszerűséget jelölték meg a tömegpusztító atom- és hidrogénfegyverek alkalmazását az új világháborúban, más szóval programjukká tették az atomháborút. Vita csak akörül volt, ki adjon engedélyit a tömegpusztító fegyver alkalmazására: a katonák, vagy a politikusok. Ugyanezen az értekezleten Dulles amerikai külügyminiszter kijelentette, az Egyesült Államok jelenlegi politikája a mozgósít, ható harci erőkön alapul. A békeszerető népeik, köztük a (Folytatása m i tsláakmi
