Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-11 / 109. szám

1955. MÁJUS 11. SZERDA N ÉPLA P a Újabb csatlakozás a húsz budapesti üzem felhívására A Hajdú megyei Építőipari Vállalat ez évben 252 lakást ad át rendeltetésének Újabb fogadalom érkezett szer­kesztőségünkbe. Az Építésügyi Minisztérium Hajdú megyei Ál­lami Építőipari Vállalata fizikai és műszaki dolgozói nevében Pálfi Sándor igazgató, Hevesi Béla párttitkár és Szilágyi Géza üb. titkár írták alá azt a válla­lást, amely méltón fejezi ki az építőipari dolgozók felajánlását az éves tervük túlteljesítése érdekében. A Központi Statisztikai Hiva­tal jelentése az elért eredmé­nyek figyelembe vétele mellett bírálattal illette az építőipar dol­gozóit, bogy „a fotkozódó gépesí­tés és a nagyüzemi módszerék széleskörű alkalmazása mellett nem csökkentette az építkezések költségeit, gyakran nem tartotta be a szerződésekben előírt átadá­si határidőltet. Nem mindig volt kifogástalan az építkezések mi­nősége sem. Az építőipar lemaradt a lakásépítkezések korszerűsíté­sével, a lakásdk építési költsége magas, az építkezések és főlcént a befejező munkálatok elhúzód­nak." Mindezeket a jogos figyel­meztetéseket figyelembe vették a Hajdú megyei Építőipari Vál­lalat dolgozói, amikor megtették felajánlásukat, és ennek szelle­mében tették meg csatlakozásu­kat a húsz budapesti üzem fel­hívásához, hogy a fenti hibákat kiküszöböljék munkájukból, az előírt határidőre, a legjobb mi­nőségben, a takarékossági elvek szigorú figyelembe vételével mi­nél több lakást építsenek Debre­cen és a megye dolgozóinak. Mit ad a Hajdú megyei Építő­ipari Vállalat ebben az esztendő­ben? A dolgozók fogadalma úgy szól, hogy 1955. december 31-ig 252 lakást adnak át rendeltetésé­nek, 50 lakást pedig tető alá húz­nak. A mezőgazdaság megsegíté­se érdekében négy gépállomás és három mezőgazdasági település épületeit elkészítik. A minőségi munka terén elérik, hogy ebben az esztendőben az épületátadá­soknál a minőségi „meghiányo- iás“ értéke a 0,5 százalékot nem haladja túl. A termelékenységet a különböző élenjáró módszerek — elsősorban a szovjet módsze­rek — bevezetésével tovább nö­velik, a hulladékot és selejtet a dolgozók figyelmes munkával to­vább csökkentik. Végül Ígéretet tettek arra a dolgozók, hogy az igazolatlan távolmaradók számát 7%-ról 4%-ra csökkentik. A Néplap szerkesztősége ígére­tet tesz arra, hogy figyelemmel kíséri a Hajdú megyei Építőipari Vállalat dolgozóinak felajánlását — abban a reményben, hogy adott szavukat megtartják Debre­cen sok szép munkagyőzelmet elért építőipari munkásai. A város községpolitikai tervéről tárgyaltak a tanácsülésen kapunk vasárnapi számában közöltük, hogy Debrecen megyei iogú város tanácsa szombaton tartotta második negyedévi ren­des tanácsülését. A napirenden szereplő községpolitikai tervet a tanácstagok mellett sok, a város fejlődését szívügyének tekintő ér­deklődő hallgatta végig. A községpolitikai terv fő fel­adatiként a helyidpari vállalatok termelésének emelését, a terme­lékenység növelését, az önköltség csökkentését és nem utolsósor­ban a termékek minőségének és választékának javítása mellett a helyi árualap növelését jelölte meg. Erőssége a községpolitikai tervnek, hogy az társadalmi mun­kára is épült, s a dolgozóik ir.un- kafelajánlásokikal kívánnak részt venni a tervék végrehajtá­sában. A társadalmi munka je­lentősége abban rejlik, hogy az adódó megtakarításokból, s nem­különben az anyagtakarékos-ság­ból származó értéket új felada­tok megoldására fordíthatja a városi tanács. Gáz- és vízhálózat bővítése Ez évben — a községpolitikai terv megvalósítására 34,01 mil­lió forintot fordítanak. Ez összeg­ből a város- és községgazdálko­dás 24 millió 689 ezer forintot ruház be. A könnyűipar részére több, mint 1 millió, oktatásra 2 millió 536 ezer, mezőgazdaságra 3 millió 779 ezer, kereskedelem, népművelés és egészségügy fej­lesztésére több mint másfélmillió forint jut; A lakosság körében nyilván­valóan nem kis örömet Okoz, hogy a gázszükséglet fokozottabb ki­elégítésére közel két és fél mil­lió forint beruházással a Gázmű Vállalat thermál-vízvezetéket. földárkokat, hálózatbővítést, kompresszorházat létesít. Kibővítik az I. és III. számú hőforrástelepet, s fejlesztik a gépi berendezéseket. A községpo­litikai terv megvalósításával megjavul a lakosság és az üze­mek vízellátása. i g)káséoí*és A lakáshiányt bizonyos mér­tékig csökkenti a részben lakás- éoítésre, részben felújításra szánt köze! egymillió forintos beruhá­zás. Ez évben befejezik annak a húszlakásos bérháznak építését, amelyhez még az elmúlt évben kezdtek a Hadházi utcán. Még ez évben megkezdik egy tízlakásos bérház építését is, s több, erre alkalmas házra emeletet építenek. Uj lakásokat készítenek a pad­lásterek beépítésével (Gambri- nus. Iparkamara), lakásokká ala­kítják át a Vár utca 8., a Béke útja 10—12. és a Varga utca 1. szám alatti helyiségeket. Ezenkívül közel kilencmillió forintot fordítanak a Debreceni Ingatlankezelő Vállalat kezelésé­ben lévő házak lakásfelújítására és karbantartására. Közvilágítás, utak, kutak A közvilágítás megjavítása ér­dekében új lámpahelyeket sze­relnek fel a Rákosi téren, Sztá­lin körúton, Kálvin téren, Fü- vészkertben, Kossuth téren, Déri téren és a külterületeken, többéit között a Postakertben, Epres­kertben, Homokkertben. Uj kőburkolattal látják el a Marx Károly utcát, több, meg­rongált makadám utat kijavíta­nak. A Rákosi telepen külön 5000 folyóméter járda építése szerepei a községpolitikai tervben, ezen­kívül salakjárdával látnak el több utcát, köztük a Kadocsa, Aczél, Vincellér, Körte utcákat, a csapókerti állomásnál lévő piacteret. A szükségletnek megfelelően felújítják a város területén lévő 164 kutat, közkutat fúrnak a Hu­szár Gál és a Mák utca torkola­tánál. Kút létesül többek között a Király Ferenc és a Malvin ut­cában is. Oktatás, egészségügy Ez évben befejeződnek az 1954- ben megkezdett száz férőhelyes óvoda és a tanítóképző intézet építési munkálatai. Óvodák, ál­talános iskolák, gyógypedagógiai iskolák, technikumok, diákottho­nok épületeit javítják ez évben, s több helyen tantermeket létesí­tenek. Kultúrotthon létesül a meglévő épületek átalakításával a József Attila telepen, a Téglás-kertben, a Homok kertben, a Dombostanyán pedig új kultúrotthon épül. A Lenin-parki Szabadtéri Színpad helyiségeit tatarozzák s mikro­fonokat szerelnek fel. Az anyatejgyűjtő állomáson hőlégsterilizátor korszeriísítését végzik el s villanyjégszekrényt állítanak be. A központi rende­lővel megoldódik a körzeti orvo­sok jól felszerelt helyiségben való rendelése is. A tanácsülésen résztvevők kö­zül sokan felszólaltak és többen értékes javaslatokat tettek. Igen sok szó esett a vitában az okta­tás- és egészségügyi problémák­ról. Több hozzászóló akadt, akik Debrecen egész lakosságát érintő értékes javaslattal segítették a tanács munkáját. A jelenlévők közül többen el­ítélően nyilatkoztak a parkok, sétáinyszegéiyek rombolóiról, azokról, akik nemhogy vigyázná­nak Debrecen parkjaira, a kinyílt virágokra, ellenkezőleg, pusztít­ják azokat. A tanácsülés részve­vői követelték: büntessék meg azokat, akiket tetten érnek. N. É. Soha többé nem akarunk háborút l Levelek tw anyáknapi ünnepségekről Május 8-án délután anyák, apáik százai keresték fel a bal­mazújvárosi iskola helyiségét. Anyák napját jöttek ünnepel­ni. .. KunSkli Péter iskolaigazgató megnyitó beszéde után az MNDSZ kiküldötte beszélt a jelenlévő anyákhoz, szülőkhöz. Valamennyien úgy éreztük a mi gondfolatunkat, akaratunkat tolmácsolja: soha többé nem aka­runk háborút! Az ünnepi beszéd után az is­kola énekkara zengett el számos dalt, mely az anyák munkáját, áldozatkészségét, fáradhatatlan­ságát méltatta. Szavalatok, jele­netek, népi táncaik tették még felejthetetlenebbé a balmazújvá­rosi anyák számára március 8-át — írja levelében Debreceni Só.n- domé balmazújvárosi levelező. ★ Nagymamáik és édesanyák ta­lálkozóját rendezte meg március 8-án, anyáik napján a homokkerti MNDSZ szervezet. A virággal feldíszített asztaloknál dédnagy­mamák, nagymamák és édes­anyák ülték. Rácz Jánosáé MNDSZ titkár szeretettel köszöntötte ezen a na­pon a munka névtelen hőseit, az otthon dolgozó édesanyákat és nagymamákat. Azokat a nagy­mamákat, akiknek fáradhatatlan és gondos munkája lehetővé te­szi, hogy sok dolgozó anya nyu­godtan végezze munkáját a gyár­ban, az üzemben, a hivatalban. E kedves, bensőséges ünnepsé- gén Kovács Katalin úttörő vers­sel köszöntötte az édesanyákat, a nagymamákat. Az MNDSZ asz- szonyctk pedig teával és süte­ménnyel vendégelték meg a meg­jelenteket — közli levelében T' mási Pálné MNDSZ asszony. Kovács Andrásné így kezdi szerkesztőségünlihöz írt levelét: „Nagyon szép és kedves megle­petés ért — mint osztály elnököt — anyák napján. A Fazekas Mi­hály Állami Általános Iskolában tartott ünnepély után dr. Bárdi Ferenc osztályfőnök vezetésével több úttörő gyönyörű virágcso­krai ikereste föl otthonomat, hogy ezen a szép napon köszönt­sön, mint édesanyát. Sajnos nem voltam otthon, de most ezen az úton fejezem ki hálás köszönete- met a virágért, a szeretetteljes megemlékezésért." „A BÖLCSEK KÖVÉTŐL’ A PENI- CILLINIG” címmel a TTIT igen érde­kes előadássorozatot indít be, mely a kémia magyarországi történelmé­vel foglalkozik. Az öt előadisDóI álló sorozatra bérlet váltható. Az előadá­sok a Déri Múzeum előadótermében lesznek. Az első előadás ma, szerdán délután 6 órakor kezdődik és a többi a következő minden má­sodik hét szerdáján lesz meg meg­tartva. Az első előadás címe: „Az alkimisták boszorkánykonyhája”, előadó: Máczay Lajos egyetemi ta­nársegéd. óg,y,etmii mzáté- (fit Kis nosztalgiával Kell kezdenem ezt cikket. Hiába, az emberből az emlék nem pereghet el, nyoma ma­rad és megőrződik, mint egy-egy késhegy karca az ablaküvegen. — Hány emlókhegg, forradás, jegy őr­ződik is meg bennünk és néha elég egy szó, egy mozdulat, hogy az em­berből felbuzogjon frissen és tisz­tán, mint a forrás, vagy mélyen és szélesen, mint egy öreg folyó- És az emberben ez is szép, ez a mindent megőrző, mindenre való emlékezés. V alahogy az egyetemi évzáró­est mindezt belém villantotta, kicsit bonyolultabban, kicsit sok­színűbben, de szavakba fogva va­lahogy ilyenformán. És még soha nem összegződött bennem olyan tisztán annak a négy évnek a ta­pasztalata, mint az egyetemi évzáró­esten. Az a tapasztalat, melyből a feladatok is megformálódnak, kinő­nek hirtelen és élesen. Történetesen az, hogy a mi nagy feladatunk itt tudással, a mélyből, a múltak mele­géből jövők tudásával, akaratával és keménységével kikalapálni a tör­ténelmet, megvalósítani a szocia­lizmus frontszakaszán ránk eső fel­adatokat. Hol nyílik erre legnagyobb alka­lom, mint az egyetemen. Az egye­temen, ahol oly okosan, tisztán és élesen kelt kirajzolódni a tudatos jövő megszerkesztésének, mint se­hol másutt. S ennek a tudatosság­nak az egyetemi élet minden rezdü- letében érvényesülni kell, mind a tanulmányi, mind a kultúrmunkák- ban. Akik jelen voltak az egyetemi évzáró-esten, azok meggyőződhet­tek erről is. Az egyetemi kultúrcso- portok — Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem, Mezőgazdasági Aka­démia — olyan műsorral lepték meg a hallgatóságot, milyenre ta­lán senki sem . számított. Ez nem­csak a műsorszámok megválasztá­sában igazolódott, hanem az elő­adott számok kidolgozásában, mű­vészi igényű megformálásában is. ■Ujivel kezdődött az este? Ko- ■"czogh Ákos. a Kossuth Lajos Tudományegyetem dékánheivettese megnyitó szavaiban már előre je­lezte, hogy az egyetemi kultúrcso- portok olyan műsorszámma! lépnek a közönség elé, amely v égre művé. szí szinten is elsőrangú. És ezekben már nemcsak a művészi igényesség mérhető — hiszen ezt igazoják az eddigi kultúrversenyek eredményei — hanem az a lelkesedés is, amely az egyetemi csoportok tagjaiban munkál. A megnyitó után — hogy vázla­tosak legyünk — Lesekovszky Albin elszavalta József Attila „A város peremén” című versét. Majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem énekkara következett Friederici: Ba­ráti kör, Bárdos: Tiszai dallamok, Kerényi: Balatoni nóták és Kodály: Molnár Anna feldolgozásával. Az énekkart Gulyás György, a Zene- művészeti Szakiskola igazgatója vezényelte. Es ennél az énekkarnál kicsit “meg kell állni, kicsit el kell időzni. Már rég hallottam a ki- szivárgo hírekből, hogy Gulyás György énekkart szervez az egye­temen. Magamban már akkor sok sikert kívántam neki, kicsit gyakor­latból ismerve egy egy ilyen elhatá­rozás megvalósításának „objektív” nehézségeit. S valahogy Gulyás Györgynek mégis sikerült az egye­temen megteremteni azt, ami vall­juk be, bizony elég hosszú ideig meddő kísérlet maradt. Mert ének­kar, az igaz, volt eddig is az egye­temen, de csak úgy hébe-hóba adott hírt magáról, s akkor sem éppen igazolva azt, hogy a kul túrmunka színvonalasabb megvalósítása az egyetem feladata. Az énekkar megszervezése Gu­lyás Györgynek is nehezen ment. Sok esetben saját maga talpalt az énekesek után, míg végre sikerült egy olyan magot összekovácsolni, amelyre felépülhetett a jelenlegi énekkar. Aztán már könnyebben ment. Aki egyszer csak úgy kí­váncsiságból is betévedt a próbára, az biztos, hogy ptt maradt, tagja lett az énekkarnak. És nemcsak tagja, de toborzója újaknak és újaknak, mert valahogy érezték, hogy ez az énekkar több lesz. jobb lesz, mint az eddigi zilált énekka­rok. És ez az énekkar hétfőn az egye­temi évzáró-est legszebb müsorszá- mait szolgáltatta.- Ha nem left volna más rmUorszám, mint az énekkaré, már akkor is megérte volna ez az este, hogy megrendez­zék. Ki tudná már eldönteni, hogy melyik volt szebb, a Tiszai dalla­mok felzúgó sorai, vagy a Balatoni nóták nádringató árnyalatai? Szép volt mind a kettő, de legtöbb él­ményt adó talán mégis a Kodíiy Molnár Anna feldogozása volt. — Szőrszáihasogatás'sal, kákán csomó- kötéssel mondhatnám talán, hogy itt-ott még kidolgozatlan, de annak, aki hallotta és akit magával raga­dott, tilos a kődobás. Ebben a bal­ladában ott összegeződött az ének­kar tehetsége, Kodály zsenije, a népköltészet örök szépsége és Gu­lyás irányító ereje. Így együtt volt szép ez a csupa árnyékoktól dús ballada, így együtt, ahogy sírták, süvöltöttek, szerették a dallamot. Bertalan Zoltán mezőgazdasági akadémiai hallgatóban kitűnő szólótáncost ismertünk meg. Csi­kóstáncát jó megelevenítő erővel és hitelességgel adta elő. Karácsonyi Sándor szavalata után újra az ének­kar szép számainak tapsolhattunk. Csajkovszkij Altatódalát és a töb bi énekszámot is mind töretlenül és szép művésziességgel tolmácsol­ták. Különösen a szólószám tiszta szopránja mutatta, hogy milyen ki­vételes tehetségű énekkart sikerült Gulyás Györgynek megszervezni az egyetemen. f%. nádudvari félfordulós után — a Mezőgazdasági Akadé­mia fánccsopojlja táncolta — a Kossuth Lajos Tudományegyetem színjátszói utolsó számként Déry Tibor diákcsinyjét, a Talpsimogatót adták elő Tyll Attila rendezésében. A műsorszámok mindegyike, de különösen az énekkar számai meg­nyugtatóan bizonyítják, hogy az egyetemi kultúrmunka fellendülőben van- Ennek a lendületnek nem szabad alábbhagyni és mi bizurk benne, hogy nem is fog. Jóslásokba nem bocsájtkozunk, de az énekkar nak, ha továbbra is így dolgozik, szép jövőt jósolunk. Végül csak azt mondhatjuk, hogy mindazok, akik nem jöttek el, vala­mi olyat mulasztottak, ami élmény­ben, művészi igényben is csak jót és hasznosat adott. íbi.i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom