Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-01 / 102. szám
Dicsőség a világbéke legfőbb védelmezőiének, felszabadítónknak, a Szovjetuniónak í EGY NAP A VÁROS PEREMÉN Nyolcvanöt ház, ócska zsúp- és cseréptetők, n visz lett kerítések egymáshoz simulva, mint csibék a kotló szárnyai alatt — első látásra ez az Olajütő. A szeszélyes kígyózó dombhátak oldaláról homokszemeket perget a szél, tyúkok kaptr- gólnak az utcán, a Dobozi temetőn túl már ilyen rapszóoikus és változatos a kép: valóban a város peremén járunk. Olyan história nincs, va«y legalábbis kevés, amely a telep keletkezésének történetét magyarázza. En például nem találtam. Átlapoztam a hagyatékokat, sárgult újságlapokat, jártam a Megyei Könyvtárban, de hasztalan. Az Öregebbek, s az apáik szavait őrző fiatalok is különböző formában magyarázzák saját településük történetét, — az első fészekrakást. Ki ahogy tudja, vagy ahogy hallotta. Nagy általánosságban azonban kétféle forma ismeretes. Az egyik szerint még a múlt század elején, pontosabban a közepén lakott a Kossuth utcán két vénkisasszony. A két Rankai-lány. Afféle nemesi retyerutyák révén rossz szemmel nézték, hogy szomszédjukban olajütő családok telepedtek le. Fintorogva, a szokatlan szag és zaj miatt, közölték a családokkal, hogy ha tovább állnak, Ingyen biztosítanak földet a letelepülésükhöz. Mikor a szomszéd beliek belementek, lei- mérték számukra a mai futóhomokos dombhátakat, ahol a csalódok növekedésével és újabb települőkkel egyetemben felépült az Olajütő. A másik tábor az úgy emlékszik, hogy a varos által a határba ebrudalt olajütő malom tulajdonosa volt az, aki nyilván saját boldogulásának segítségére földet adott a nála dolgozó embereknek. Egyesek valami adományozó .évéiről is tudnak, amit állítólag a két Rankai-lány hagyott hátra, de hogy ez a levél hol van, vagy mi lett vele, arra nincs már válasz. Mindenesetre az első települők nyomában új oiajütö családok szegődtek, megindult a fészek- takás. Mindenki ott fogott helyet, ahol jónak találta. Legtöbbjük bizony csak villán forgatta meg az épületanyagot, meg az erdőből kerített hozzá fát. Az olajüiésse! foglalkozó családok házaiból több még ma is megvan. Félig a földbe ágyazva épültek ezek a házak, három lépcsőn kell a belsejébe lemenni. Az egyik részben lakott a család, másik részét meg olajütésre használták. A gyors szaporodásnak és a rendszertelen növekedésnek persze még jelenleg is érezhető hátrányai vannak. A túlzsúfoltság mellett az egyik ilyen furcsaság az, hogy Debrecenben egyedül itt nincs az utcáknak neve, hogy a 10-es számol akár a 82, vagy 68-at 14-es követheti, úgy ahogy valamikor az épületek tető alá kerültek. A múltat idézgetve a Horthy-korszak is sokszor szóbakerül. Az olajütés csak a muR század 90-es évekig tartott, aztán megindult a tajsza újabb kenyérkeresetért. Ki alkalmi munkán, ki tímároknál, ki kismestereknél talált foglalkozásra. Jött azonban az első világháború, az emberek elmentek, jött az ellenforradalom, s utána meg az urak szemében lett vörös posztó az Oiajütö. József Attila feledhetetlen sorait a külvárosról tálén éppen akkor írta le, miikor Darai néni a „sikátor országban“ mér második gyermekét szülte, takaró nélkül, csupasz ágyon, mikor főzetlen rántás nélküli bablevest mértek a népkonyhákon, mikor mezítláb, még iskolába sem merték engedni a nyomorúsággal küszködő szülők gyermekeiket. Hajós Gyula cipészmester, a Ruyter utca virágzó fai között különösen sokat beszél nekem erről. 1934-ig az Olajütő lakója volt. Felesége a telepen született. Hajós elvtérs sok küszködés után ma megbecsült ember. Pártcsoportbizalmi. Apró műhelyében rengeteg cipő vár javításra, így hát a szakmánál kezdjük a beszélgetést. Régen bizony gyakori volt, hogy ha valaki javítást hozott, először könyörgésre fogta a dolgot: „Ha teheti, hát csinálja meg a munkát, hitelbe.“ Ma is inkább javítás jön az Olaj ütőből, de az emberek azonnal fizetnek, sőt restelnék is, ha a pénzt nem adnák időben. Lehet, hogy ez apró dolog, de mindenesetre nagyon jellemző. Ami ÓZ elétet illeti, — hangoztatja Hajós elvtárs — külsőre nincs sok változás. A házak még mindig régiek, gyakran kopottak, szemetesek az utcák és a bútorok sem mindenütt újultak fel, de mindez csak a felszín. Az igazi változás mindezek ellenére is érződik és egyre inkább ott forr a porták mélyén. Czerbesz Ferenc elvtárs mindjárt az első utca elején rövidesen cserepesre rakatja át a régi nádtetőt — a villanyt is, amit a demokrácia adott, csaknem mindenütt bevezették. Aztán disznót is csaknem minden második házban vágtak az elmúlt télen. Pálinkás Józsefék és Orsó Mihályék kettőt is, Orsó különben most — sorolja Hajós — Kazincbarcikán dolgozik, jó munkás és szépen keres. Persze ez még korántsem minden. Az egykor beragasztott ablakok, mellig sem érő tetők népe az új élet formálásából is méltán kiveszi részét. Páll Jósika kőműves segéd, ma néphadseregünk főhadnagya, Dani Imre elvtárs, aki szintén itt nevelkedett, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője és így tovább. Az egyik telepbéli, az öreg Varga bácsi sorolta a jómultkor, hogy régen maga sem hitte, hogy valamikor megbecsülik és jutalmazzák majd a munkát. Ma már csak azért is büszke két legnagyobb lányéra, akik állandóan oklevelet, meg egy csomó kitüntetést hoznak haza, mert hisz sztahanovisták. A fiatalok nagy része különben is üzemekben, a Dohánygyárban, a Dohánybeváltóban, a Ruhagyárban dolgozik — és szépen keres. Búcsút véve a mindentudó Hajós Gyulától, félig-meödig úgy találomra nekivágtam az utcáknak. Az egyik emelkedőn kaptatva az öreg Adóm Istvánnal, az Oiajütö legöregebb emberével találkoztam. A szomszédoknál volt beszélgetni, azok siettették utánam, hogy „biztos megint az adótól keresiik“. — Mikor felvilágosítottam tévedéséről, rögtön felengedett. Az öreg most a 74. évét tapossa, születni is itt, az Olajütőben született. Mikor betessékelt a maga takaros, tiszta portájára, sok érdekes dolgot mondott el. Ahogy emlékszik, gyermekkorában az olajmalom még dolgozott, bizonyos Kállainé asszonyság volt benne a tulajdonos. A hajtóerőt a néhai Csóka szomszéd néhai két lova szolgáltatta. Fáradhatatlanul járva körbe ökörbe, megszokva a szédülést és az egyhangú robotot. Ahogy az öreg emlékszik, vérmes és nagy rátörő asszony volt a malomban dirigáló Kállainé. A századvég feltörekvő polgárságának egyik jellegzetes tipusia. Kállainé a malom mellett még fogadót is tartott, kerthelyiséggel, így nyáron gyakran még a városból is kirándultak ’de az urak. Maguk közt „Kis Kassá“-nak becézték a vendéglőt — bizonyára azért, ment a nagy tivornyáik után a lugasokban az erdős tájakat, a gyöngyöző borban meg a hegyeket vélték felfedezni. A malom helyét az öreg bárkinek ma is szívesen megmutatja. Persze nincs már ott semmi, csak szántóföld, meg hamu. Tyúkok kaparnak a felfelé törekvő zöldben — és süt a nap. Az épület helyét már csak az emlékek őrzilk, bár a raktár még megvan, igaz, hogy közben abból is lakás lett. I Túl Ad-í írré kon, a másik sikátorban Darai Gyulánéhoz fordulok be. Az apró házat foghíjas léckerítés veszi körüL Bent a két füstös helyiségben ágy és égy egymás mellett. Más bútor szinte alig akad.- Az első pillanatban meghölekének, szíven üt a sivárság. A lakásban egy 13 éves forma lányika tesz-vesz. Anyjuk felől érdeklődöm, hol dolgozik most. — A színházba jár mosni, hetenként kétszer. — Aztán? — Aztán ott dolgozik, ahol munkát talál. A családban nyolcán vannak testvéreid. - i/ lány. Múyen megnyugtató azonban, hogy a legnagyobbak már az új utat járják. Gyula és .Oszkár fiéphadseregünk nadna;-,yai. Jenő díszletező a Csokonai Sztniházbain. A másik két fiú meg üzemben dolgozik. A múlt nehéz életének egy-két jele még mindig kísért, de akik ebből az apró házból már kikerültek, azok felemelt fővel dolgoznak a jelenért, és a jövőért. Darai mama az utóbbi években már saját erejéből neveli gyermekeit. Korán özvegyen maradt, sok gonddal és sok teherrel, de becsülettel megbirkózik vele. Es a saját gyermekei sorsén át mér a város pereme üzen, üzeni, hogy Gyula és Oszkár honvédhadnagy, Jenő díszletező lett, ilyenformán is a változást, a jövő felé haladó utat jelképezve. ★ Lettet, hogy valamikor csalt megvetéssel szóllak az Olajütőről, de ma itt is minden embei igazi életre kelt. Nem mondjuk, hogy már nincsen gond, de az árnyékok úgy tűnnek, ahogy halad az idő előre, ahogy közös erővel és összefogással irtjuk a régit, az elavultat. A város peremén járva ezt láttam, a szabadság tizenegyedik évében — erről tarmskodha- tom. A régi utcák felett „már új dal süvölt“, felkapja a szél, felénk hozza, a szívünkig röpíti. Es a tavaszi éjszakákon, ha „kötegbe száll u holdsugár“, a szövőnők omló álmai már a mához szólnak, és a munka győztes népe szól így is, szabadon és új ünnepekre készen. KOVÁCS TIBOR. A NÉPLAP i iádiéhtíísaeaVasárnap KOSSUTH-RADlö 4.30— 6: Népzene, 6—7.59: Ünnepi ébresztő, 8 — 13.59: Május 1... 14.15: Könnyű szórakoztató zene, — 15.15: Kincses Kalendárium, 16.15: Szív küldi szívnek az-ívesen, 16.45: Közvetítés a Petőfi Színházból: Szépek szépsége. Farsangi verses játék. 3 felvonásban. 19.20: Az épülő kommunizmus nagy országában, 20: Esti Híradó,, 20.20: Vidámság... 22.10: Utcabál... Tánczene. PETÖFI-RADIÖ 8—14: Azonos a Kossuth-rádió műsorával. 14: Május királynője. Pásztorjáték, 14.50: ,.Tavasz vanl Gyönyörűi” — Magyar költők verseiből, 15: Müvészlemeziek, 15.50: Virágzó május . . . Nemzetközi népdal- műsor, 16.40: Fújjad, fújjad tavasz szele . 17.40: Tánczene, 18.30: Könnyű melódiák, 19.20: Vidám dalok, vidám táncok, 20: Rimszklj- Korszakov: c-moll trió, 20.40: A vámos. Illyés Gyula Kossuth-díjas író írása, 21.05: Operarészletek. — 21.45: A nemzetközi munkásmozgalom dalaiból. 22: Zenekari hangverseny, 23: Műsorzárás. Hétfő KOSSUTH-RADIO 4.30— 7.59: Reggeli zene, 8: Hírek 8.10: Egy falu — egy nóta. 9: Zenebarátok köre, 10: ünnepi levél, — 10.10: Baba-majális, 11: Térzene, 12.15: Jő ebédhez szól a nóta, 13: Jó munkáért — szép muzsikát! — 13.30: Hangos Naptár, 14.15: Szimfonikus zene, 15.20: Szív küldi szívnek szívesen, 15.50: Kilátó, 16.50: Hanglemezek, 17 30: Virágzik aa eperí'a, 18: Tánczene, 18.50: Május- fa. Zenés népi játék. 19.20: Az épülő Kommunizmus nagy országában, 20.10: Don Juan. 22.10: Tíz perc külpolitika, 22.20: Közkívánatra . . . PETÖFI-RADIÖ 8: Népek zenéje, 9: Népzene, — 9.30: Miska bácsi lemeaesládája, — 10.10: Szív küldi szívnek szívesen, 10.52: Hangverseny köavetíiés Tor;- nóból, 13: Müvéözlemezek, 14: Halhatatlan szerelmesek, 15: Kossuth- díjasok a mikrofon előtt. lo.2U: Operarészletek, 17: A szeieburdi. Rádiójáték, 17.40: Könnyű szimfóni- 1 kua zene, 18.37: Iboi^aivi esküvő. 18.57: Vonósnégyes, 19.30: Mulass • velünk! 20.20: A Tartós békéért, 1 népi demokráciáért! c. lap ismerte- ' tése, 20.35: Tánczene, 21.30: Spcri- l híradó, 22: Tánczene, 2i: Müsor- t zárás. \ Kedd ► KOSSUTH-RADlö t 0.22: Műsorismertetés. 8.30: Nyári ► Károly és zenekara játszik. 9: In- ! dűlők, 9.15: U ttörőhíradó, 9.40: A J Gyermekrádió müsera, 10.10: A ► könnyű zeno kedvelőinek, 11: Nők t negyedórája, 11.15; Szimfonikus ze- [ ne, 11.30: Hanglemezek, 11.40: Hajnali ének, 12.10: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 13: Köny- nyü hangszerszolók, 13.30: Operett- részitetek, 14.25: Hangverseny gyermekeknek, 15: Heti zenés kalendárium, 16: Vasbivalyocska. Rádiójáték, 16.50: Szovjet kórusok énekelnek, 17.10: Válaszolunk hallgatóinknak, 1 /'.SO: Szív küldi szívnek szívesen, 18: A plakat margójára, 18.20: Lakatos Vince és zenekara játszik, 13.50: A magyar irodalom története, 19.30; Hidasi Hajós Éva zenekara Játszik, 19.50: ftipcrimü- sor, 20: Esti Híradó, 20.20: Bartók összes zongoraművei, 20.50: Legenda a nyu>paprikásról, 21.20: Hanglemezek, 21.30: A Magyar Rádió énekakrának hangversenye. PETÖFI-RADIÖ 6.50: Szovjet úttörök énekelnek, 11.30: Műsorzárás, 14: Népek zenéje, 15: A Moszkvai Rádió zenekara játszik, 15.30: Miskolci írók müveiből, 16: Verbunkosok, 17: Hangszer- szólók, 17.30: Előadás, 17.45: j’áric- zene, 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában, 19: Anyegin. Opera 3 felvonásban. 21.45: Népzene, } Szerda i KOSSUTH-RADIÖ t 8.22: Műsorismertetés, 8.30: Ncp- X szerű operarészletek, 0 20: A Gye -• mekrádió műsora. 0.40: Da'tanulás, X 10.10: A muzsikáról, 10.20: Fehér X llllomszál, 11: Kórushangverseny, ♦ 11.20: Két elbeszélés, 12.10: Tártc- X zene, 13: Fao.no (Jane, 13.30: Vígan f száll az ének 14.25: Úttörő-híradó. ♦ 14.50: Kamarazene, 15 10: öten a i Bai ska-utcából. Rádiójáték, 16: Ze* nekarl hangverseny, 18.40: Yálaszo X lünk hallgatóinknak, 17.10: Előadás, X 17.25: Napfényes utakon. 18: A vi♦ i’ágzú mezőgazdaság útján, 18.30: * Szív küldi szívnek szívesen, 19: Kö- j zös dolgainkról, 19.15: .Jó munkáért » — szép muzsikát, 19.53: Riportmü- i sor, 20: Esti Híradó 20.20: Szabó í Pál szerzői estje, 21.20: Zárav Marita énekel. 22.15: TIa perc külpoliti♦ ka, 22.25: Szimfonikus zene. 23.36: * Mesélő muzsika. 0.10: Népzene. petofi-radio 6.50: Csárdások, 11.30: Műsorzárás. 14: Müvészlemezek, 14.40: Táncok nagyzenekaiva, 15.20: Operett- részletek. 16.20: Előadás 16.40: Szovjet népek dalaiból, 17.20: Orosz nyolvtanfo’yam haladóknak, 17.40: Kamarazene, 18.30: 25 éves a turkesztán — szibériai vasútvonal. — I. 8.45: Operettrészletek, 19.30: Az épüld kommunizmus nagy országa, man, 20: Kórusmüvek. 20.40: Opera éa balettrész'etek, 21.20: Mily-M gyógyszerek készülnek a vérből? Ki- pert, 21.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. Csütörtök KOSSUTH-RADIÚ 8.22: Műsorismertetés. 8.30- Zenekari hangverseny, 9.20: A kis iskolások műsora, 9.40: Zenélő doboz 10.10: A debreceni népi zenekar Játszik, 10.50: Tánczene, 11.30: bal után, 12.10: Francia operát észlelek, 13: Hol tart a mai technika, 13,20: Mai operettekből. 14.25: A Rádió Gyermekújság műsora, 15.15: Népek zenéje, 15.30: Az ópiPő kommunizmus nagy országában, 18: Magyar f úvósegy ütte sek műsorából. ~ — 16.20: Férfi a hajón. 10.40: Szív küldi szívnek szívesen, 17.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 17.30: Egy falu — egy nóta, 18: Tudományos híradó, 18.20: Operettrészletek, 19- Ifjú Figyelő, 19.30: Tánczene, 19.53: Csehszlovák képek, 20: Esli Híradó, PETŐFI RADIO 0.50: Gyermekkórusok énekelnek. II. 30: Műsorzárás, 14: Zenekari hangverseny. 14.40: Híres prímások műsorából, 14.55: Anyóka, 15.90: Schubert-dalok, 16: Szív küldi szívnek szívesen, 16.30: Fiatalok zenei újságja, 17.25: Spanyol muzsika, 17.4o: Előadás, 18: Kamarazene, 19. Teli Vilmos. 20.26: Tánczene, 21.30. 3 por [híradó, 21.50: Vidám kórusok. Péntek KOSSUTH-RADIÖ 8.22: Műsorismertetés, 8.30: C-yere pajtás katonának, 9: Tömeg- dalok, 9.20: A Gyermekrádió műso- ra, 10.10: Gábor Arlemte« énekel, 10.30: Óvodások műsora, 10.50: A/ Okos Mackó, 11: Nők negyedórája, 11.15: Fllmaene. 11.30: Részletek magyar és szovjet operákból, 12.10: 8zínea magyar muzsika, 13: Tánczene, 14.25: Úttörő-híradó, 11.50: Hanglemezek, 15.10: Rózsa és rezeda, 15.40: Operettrészletek. 16: Orosz nyelvlecke, 16.20: Fiatalok sporthíradója, 16.40: Vonósnégyes. 17.10: A Magyar Rádió tíz éve, — 17.30: Szív küldi szívnek szívesen, 18: A zalai olajmezökön, 18.30: Székelyhídi Ferenc emlékezete, 19. Külpolitikai kérdésekre válaszolunk, 19.15: Jó munkáért — szép muzsikát! 19.53: Csehszlovákiai képek, 20: Esti Híradó, 20.20: Tíz éves a Rádiózenekar, 21.30: Sporthír idő, 22.15: Tíz perc külpolitika, 22.25: Táncoló billentyűk. PETÖFI-RADIÖ 6.50: Keringők, 11.30: Műsorzárás, 14: Erkel operáiból, 14.50: Népek dalai és táncai. 15.30: Dalok, 16: Népi zenekarok hangversenye, 16.40: Zenekari hangverseny, 17.30. Egy jámbor lélek, 18: Bach orgonamüveiből, 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában, 19: Kórusok, 19.25: Válaszok a hallgatók politikai kéréseire. Szombat KOSSUTH-RADIÖ 8.22: Műsorismertetés, 8.30: Indulók, 8.50: A vidám Balaton, 9.2’(J' A Gyermekrádió műsora, 10.10: Zenekari hangverseny, 11: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. 11.22: Saragossa oslroma, 11.20: Hogyan védekezzünk a trachoma ellen? 11.40: Népdal-kórusok, 12.10: Dallal-, tánccal a világ- körül. 12.50: A ceruzarajz, 13.20: A soproni népi zenekar játszik, — 13.40: Fúvószenekari hangverseny, 14.25: Átölellek emberiség, 15.2Ú: előadás, 15.40: Szív küldi szívnek szívesen 16.10: A mikrofontól a vevőkészülékig, 16.40: Chopin-müvek, 17.10: A Belügyminisztérium népi zenekara játszik, 17.40: VálaszokniK hallgatóink nak, 18: Tánczene, 18.20: Az épülő kommunizmus nagy országában, 19: Uj Időknek új dalaival . . , 19.53: Csehszlovákiai képek, 20: Esti Híradó, — 10.20: A maiéji lány c. daljáték, 22.10: Helyszíni közvetítés a magyar—csehszlovák ökölvívó mérkőzésről, 22.20: A maláj! lány c. daljáték folytatása, 23.05: Tánczene, PETÖFI-RADIÖ 6.50: Filmzene, 11.30: Műsorzárás, 14: Operettrészletek, 14.00: Pató Pál úr és társai, 15.20: Aa opera mindenkié, 16.20: Tánczene, — 17.05: Győzelem, 17.30: Kamarazene, 18: Uj könyvok, 18.30: Német muzsika a XVI. századból.