Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

1953. MÁJUS 0. VASARKAP NÉPLA P Megkezdődtek a határszemlék A tavaszi szántás-vetéssel kapcsolatban már megkezdőd­tek szerte a megyében a ha­társzemlék. Ezeknek a 'határ- szemléknek nemcsak az a fel­adata, hogy megállapítsa, mi­lyen a növények fejlődése, ha­nem az is, hogy listára vegyék mindazoknak a nevét, akik ha­nyagságból, vagy egyenesen kártevésből elhanyagolták föld­jeik felszólítását, bevetését. A határszemlék során különös figyelemmel lesznek a kulákok földjére és kíméletlenül meg­torolják, ha valamelyik kulák a föld rossz művelésével, el­hanyagolásával szabotálja a termelést. Legutóbb az egyik határ- szemlén Ujiráz községben né­hány darab olyan földet talál­tak, amelyeket nem szántottak- vetettek idejében. A tanács nyomban intézkedett, hogy a földek megművelésre és hala­déktalanul bevetésre kerülje­nek. Természetes, hogy a föld­terület elhanyagolója nem ré­szesül a mások szorgos mun­kája után beérő termésből. Az a feladat, hogy a megye minden községének határál alaposan vizsgálják át a szem­lebizottságok. Ne maradjon műveletlenül a hanyag embe­rek kezén egyetlen négyzet- méternyi terület sem. Hajdú-Bihar megyében közel 5000 holdon tőidbe került a rizs Hajdú-Biiharban teljes erővel folyik a rizs vetése. Igyekezni is kell nagyon, mert a rizsnek annál nagyobb a termése, mi­nél hosszabb ideig éri a nap melege. Contos tehát, hogy minél * előbb földbe kerüljön a megyében a rizs. Nagy terüle­tekről van szó, a termelőszö­vetkezetek és az egyénileg ter­melő rizstermelő szakcsopor’ tok 9400 holdon termelnek az idén rizst. Van még feladat bőven, mert még csak közel 5000 holdon vetettek. Az állami gazdaságok terű" ietein többezer hold várja a vetést. A Borsósi Állami Gaz­daság közel 5000 holdas rizs­telepéből még csak 2000 hol* dón vetették el a magot. A rizs vetésénél alkalmazni kell a helyes agrotechnikai el­járásokat. A rizs éppen olyan gondosan elmunkált talajt kí­ván, mint a többi kultúrnö­vény. Nem szabad tehát fele­lőtlenül bánni a nagy kincset jelentő rizzsel. Önmagénak, de az egész népgazdaságnak kárt okoz az, aki mellőzi a rizs ve­tésével kapcsolatos több ter­mést adó eljárásokat, meri nyilvánvaló, hogy kevesebb termést takarít majd be. Erre kellett volna gondolni a csök- mői Kossuth Termelőszövetke­zet tagságának is. Nem végez­ték el a rizstelepükön az őszi mélyszántást, most sem szán­tanak, de szórják a magot és eresztik rá a vizet a művelet­len földre. A szomszédságúikban van az újirázi Lenin Termelőszö­vetkezet. Vehettek volna pél­dát annak tagságától. Gondo­san művelt földbe tették a magot, mert nagy termést akarnak elérni, nagy jövedel­met a tagságnak. Tavaly is, míg a csökmői határiban átlag­ban 7 mázsát fizetett holdan­ként a rizs, viszont az újirázi Lenin átlagban 20 mázsát ta­karított be egy holdról. A csökmői Kossuth tagsága, ” de elsősorban a vezetők, sok-sok ezer forintot dobtak ki az ablakon, mert elhamarko­dottan a talaj megfelelő mű­velése nélkül végezték a rizs­vetést. Csikótornáztató épíiit a Hortobágyon Hortobágyon, a Kungyörgyi Állami Méncsikótelepen köze! 200 Nóniusz és félvér méncsi­kót nevelnek ridegen. A te­nyésztésre beállítandó méneket edzettekké nevelik, szervezetü­ket ellenállóképessé teszik. Eh­hez van szükség csikótornáz- tatóra. A múlt évben hozzá­kezdtek megépítéséhez. Közel félmillió forint beruházással létesült az 1 kilométer hosz­szú, elipszis alakú, kettős pá­lyával ellátott csikótomáztató. A Hortobágy első csikótor- náztatója gyönyörű látványt nyújt hófehér fakerítésével, mesterséges dombjaival, aka­dályaival és zöld gyepszőnye­gével. A csikótornázitatót, ame­lyet most adtak át rendelteté­sének, jegenyefa-csemetékkel ültették körül. n hajdúböszörményi Előre TSZ a hoidankénti 45 mázsás kukoricatermésért harcol Gondosan előkészített talaj- Az 51 hold kukoricából 31-et ba vetette a tavaszi magvakat négyzetesen vetettek, 20 hol- a hajdúböszörményi Előre dón heterózís kukoricát ter- ISZ. A kukorica és a cukorrá- melnek. A kukoricavetést ápri- pa földjét az ősszel istállótrá- lls 27-re befejezték, úgy szá- gyázták, műtrágyát tavasszal mítanak és úgy is dolgoznak, vetés előtt adtak a földnek. A hogy holdanként 45 mázsa ku- cukorrépa föld egyelés után 5s korica teremjen, i'.ap mű trágj át. Gellén Róza agron.'mu.s Havonta 105 vagonnal több hús, Ua alUaímazzák a vÁtaciltint A Hajdúsági Gyógyszergyárban igen nagy je­lentőségű kísérleteket igazolt most a gyakorlat. Arról van szó, hogy a penicillingyártás mellék­termékeként keletkező micéliumot poralakban tartósítják és penicillin hozzáadásával az álLatok takarmányozására használják fel. Az új állati tápszer neve: vitacillin. Köze’ 3 évig kísérletezlek a kutatók. Az első előállított tápszerből 1954 januárjában adtak át a SEKNEVAL rendelkezésére kisebb mennyiségei, hogy a gyakorlatban a sertéstakarmányozásnál pontosan megállapíthassák az új állati tápszer hatását. Rendkívül értékes állati tápszer A vitacihin, amely magasnyomású préselés és szárítás után válik alkalmassá a fogyasztásra, B-12 vitamint és penicillint tartalmaz. A pemicil- hngyártás másik melléktermékét, az úgynevezett sárga penicillint keverték még a készítményhez. Ilyen módon több hónapig tárolható, rendkívül értékes állati tápszert sikerült előállítani. Jelen­leg A1, üzem kapacitását figyelembe véve, évente 100 torna vitacillint tudnának előállítani. Ehhez azonban egj’es üzemrészek kisarányű átszerve­zése és kevés számú új munkaerő beállítása vol­na szükséges. Ezeken az üzemi feltételeken kívül az is szük­séges lenne, hogy a Földművelésügyi Minisztérium vagy Élelmiszeripari Minisztérium végezze el en­nek a nagyértékű új állati tápanyagnak a törzs­könyvezését. Sajnos, az illetékes szervek, bár ér­tekezletek során jegyzőkönyvekben rögzítették, hogy a vitacillin nagyüzemi gyártása rendkívül hasznos, mégsem történt érdemi intézkedés arról, hogy meginduljon a nagyüzemi gyártás és hogy az új állati tápszert törzskönyvezzék, ami elen­gedhetetlenül szükséges a forgalombahozás szem­pontjából. A gyakorlat igasolja a kutatókat A debreceni belilegelői Lenin Termelőszövet­kezet hosszú idő óta táplálja sertéseit micéli óm­mal. Nyers micéliumot etetnek. Naponta hordják hordókban, hogy sertéseiket minél jobban táp­lálhassák. Kiss Miklós, a termelőszövetkezet állattenyész­tője a nyers micélium etetésével kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta : — A micélium etetésének fokozatos beveze­tése ez év január elsejével kezdődött: a sertések­nél, baromfiaknál és teheneknél. Különösen jó az eredmény a sertéseknél és a baromfiaknál. A micélium kiváló takarmánynak bizonyult. Egy koca felnevelésénél 2 mázsa szemestakarnnányt takarítottunk meg. Az általunk felnevelt 80 kocánál tehát eddig 160 mázsa szemeslakarmány a megtakarítás. Az állatok etetését végző Hutás János és Szabó László etetők véleménye szerint is szem­mel látható jó eredményt értek el a nyers mi- céliurn etetésével. Nemcsak a Lenin Termelőszövetkezetben vég­zett kísérlet bizonyítja a jó eredményt, hanem a Hajdúsági Gyógyszergyár dolgozói közül több mint 70-en is igazolják ezt, akik rendszeresen hordták haza a gyárból sertéseik és szárnyasállataik ete­téséhez a nyers micéliumot. Nekik 2—3 éves ta­pasztalatuk van. Állítják, hogy a tyúkoknál emelkedett a tojáshozam, a malacoknál pedig még a csökött állatok is gyors fejlődésnek indul­tak és sok esetben egészséges társaikat is túlha­ladták a súlygyarapodásban. A gyakorlatban elért jó eredmények követ­keztében a Hortobágyi Halgazdaság állatorvosa, dr. Fábián László is rendszeresen akar a halak­kal micéliumot etetni. A Hajdúsági Gyógyszergyár üzemvezető mér­nöke, Buzna Árpád kijelentette: — Ha figyelembe vesszük azt a tényt '— a SERNEVAL-nál végzett tudományosan ellenőr­zött kísérletek alapján — hogy a nyers micélium hatásához képest a vitacillin hatása többszöröse, a súlygyarapodás és takarmányozás szempontjá­ból, akkor a vitacillin nagyüzemű bevezetésével kapcsolatban minden további kommentár hozza- fűzése felesleges. A vitacillin nem marad el a külföldi tápszer mögött Az új állati tápszer gyakorlati alkalmazásá­val kapcsolatban megkérdeztük Kádár Tibor fő­állatorvost és Papp György takarmány-előadót, akik a Debreceni Sertéstenyésztő és Hizlaló Vál­lalat telepein folyó kísérlet alapán, egyöntetűen a következőket hangoztatják: — A vállalat sertéstelepein 1953. kora tavasza óta etetik a Hajdúsági Gyógyszergyárban folyó peniclllángyártás melléktermékét, a nyers mdce- liumot. kezdetben ezt a mellékterméket takar- mánypótlás céljából etettük. Rövidesen azonban olyan hatást észleltünk, hogy az anyag az egyéb etetett takarmány felhasználását is kedvezőbbé teszi. Ez megnyilvánul a magasabb ráhízlalósi súlyban és a takarmány jobb értékesülésében. Kísérleteket kezdtünk megfigyeléseink igazolása­ié. Egészen kevés micéliummak a takarmánnyal való keverésében 4 százalékkal nagyobb súly- gyarapodást, 4 százalékkal jobb takarmány- értékesítést értünk el. — Nyári melegben a nyers micélium könnyen elromlik és hatását veszti. Ez adta a gondolaton, hogy tartósítani kell a nyers micéliumot, — ez a szárítással sikerült is! A szárított micéliummai végzett etetési kísérletek azt bizonyították, hogy igen kis adagok rendszeres hozzákeverése a ser­tések takarmányához, jelentősen javította a ta- kavmányértékesítést. A kutatások során az volt a további lépés, hogy a szárított micéliumiban lévő főbb hatóanyagoknak, a penicillinnek és a B-12 vitaminnak megfelelő arányban való biztosítá­sával, állandó és megbízható hatású tápszerré alakítjulk át a szárított micéliumot. A Hajdúsági Gyógyszergyárnak sikerült az eddig mellékter­méknek minősített nyers micélium tartósításával és penicillin megfelelő mennyiségének hozzáadá­sával olyan készítményt előállítani amely már tápszernek minősült. Ezzel a vitacillinnek elne­vezett készítménnyel ismételt kísérletek során azt tapasztaltuk, hogy a készítmény a sertések súly- gyarapodását 15—30 százalékkal javítja meg, ugyanilyen mértékben segíti elő a takarmány jobb kihasználását. Ehhez a tápszerhez hasonló összetételű ké­szítményeket már évek óta jó eredménnyel és ki­terjedten gyártanak külföldön, összehasonlítot­tuk a vitacillin hatását a hozzá hasonló legjobb­nak ismert külföldi tápszerrel .és megállapítot­tuk, hogy a mi készítményünk semmiben sem marad el a külföldi készítmény hatása mögött. Egy hónap alatt 500 vagon takarmányt lehet megtakarítani — A tápszer hatásának vizsgálatánál azt álla­píthatjuk meg, hogy használatával egy hónap alatt az ország szocialista szektoraiban nevelt sertésállománynál 500 vagon takarmányt takarít­hatnánk meg, ha rendszeresen kapnának az álla­tok vitacillint. Pontos számításokat végeztünk a mi vállalatunknál. Ha csak 15 százalékos súlygya­rapodási többlettel számolunk a vitacillin eteté­sével, sertésállományunknál akikor is havi 243 mázsa hústöbbletet érhettünk volna el. Ez pénz­ben önköltségi árra átszámítva, 292 000 forintot tenne ki. Ha a mi kísérleti eredménj’einket az ország szocialista szektorainak tulajdonában lévő sertésállományokra vetítjük ki, akikor a tápszer bevezetése havi 105 vagon hústöbbletet jelentene népgazdaságunknak, mintegy 13 millió forint ér­tékben. Számításainknál csak a süldők és ala­csonyabb súlyú hízóállománnyal számítunk. Kí­sérleti eredményeink vannak azonban arra vo­natkozóan is, hogy e tápszer etetésével a szopós malacok választási súlyát is 15—20 százalékkal lehet növelni. Jó a hatása a baromfiaknál, csök­kenti a csirkék elhullását, segíti fejlődésüket, tcl- lasodésukat. Vállalatunk a szárított micélium etetését a süldő és hízó állománynál ez év március elejével már be is vezette. Azért vezettük ezt be, mert a vitacillin, ez a poralakú tápszer a nagyobb ará­nyú gyártás hiánya következtében, megfelelő mennyiségben még nem áll rendelkezésre. Es eddig csatornába került melléktermék kincset ér Érdekessége ennek az új tápszer előállítási munkának, hogy olyan anyagokból állít jók elő, amelyek eddig a penicillingyártásnak csatornába kerülő melléktermékei voltak. Ez a melléktermék rendkívül jó hatású állati tápanyagnak bizonyult és mi vagyunk a népi demokratikus országok kö­zül az elsők, akik ilyen összetételű készítményt előállítottunk. A lengyelek már felfigyeltek az eredményre és a közelmúltban ittjárt lengyel szakbizottság mintát is vitt a készítményből, hogy annak hatásait odahaza megvizsgálják. Az az út, amit a kutatók megtettek Debrecen­ben az új sertéstápszer előállításánál, nem volt akadályoktól mentes. Találkoztak meg nem ér­téssel, találkoztak jóindulatú helyesléssel, csak éppen azt nem kapták meg, amit pedig a gyakor­latban végrehajtott több mint 300 kísérlet után joggal el lehet várni, hogy nagyüzemiileg állítsák elő a vitacillint. A dolgozó nép életszínvonalának következetes emelése megköveteli, hogy minden találmányt, újítást felhasználjunk, amely a dolgozó nép ér­dekét szolgálja. A vitacillin nagy hasznát a fen­tebb leírt gyakorlat bizonyítja. A teendő tehát már csak az, hogy mielőbb teremtsék meg a fel­tételét e fontos állati tápszer nagyüzemi előállí­tásához. Mikmlr A Berettyóújfalui Állami Gazdaság befejezte a tavaszi vetést Nyomában haladt, de utol­érni nőm tudta Tóthékat Bere Sándor munkacsapata, 120 szá­zalékot teljesítettek a vetés idején. Kristóf Lajos csapata a talajelokészítésben teljesí­tett 130 százalékot. A többie­ket megelőző eredménnyel munkálkodott Máté József fo- gatos munkacsapata is, 117 százalékos teljesítménnyel. I Igyekezetük latba vetésével í dolgoztak a Berettyóújfalui ; Állami Gazdaság dolgozói, ! hogy május 1-re minden tava- j szí magot földbe tegyenek. • Szorgalmuk nem volt hiába- i való: határidőre befejezték a j vetést. A fogatosok közül Tóth • Imre 12 tagú munkacsapata | dolgozott legjobban. Borsó- j vetésben és cukorrépa vetés- J ben egyaránt 130 százalékos . teljesítést ért el. I ---------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom