Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
4 NÉPLAP 1955. MÁJUS 8. VASÁRNAP H Központi Statisztikai Hivatal jelentése V. A lakosság anyagi helyzetének alakulása, szociális és kulturális eredmények A lakosság anyagi helyzete Az ötéves tervídőszakiban javult a lakosság anyagi ellátottsága. Jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma: 1949-ben 100 keresőre 128, 1954-ben 119 eltartó»! jutott. Növekedett a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. Az árutermelés és ezen belül a piaci felhozatal növekedése jelentősen növelte a parasztság jövedelmét Is. Az ötéves tervidőszakban az egyéni jövedelmeken túlmenően igen jelentős volt azoknak a közvetett juttatásoknak az értéke, amelyekben a dolgozók az állami költségvetésből és vállalati eszközökből, a munkabéren és fizetésen felül részesültek. A társadalombiztosítási juttatások, ingyenes orvosi segítség, a különböző segélyek és jutalmak, újítási díjak, munkaruha és védőétel juttatások, az étkeztetési hozzá íárulás, ingyenes, vagy kedvezményes beutalások szanatóriumokba és üdülőkbe, az ösztöndíjak és egyéb kedvezmények állandóan növekvő mértéke jelentősen fokozta a lakosság anyagi jólétét. A lakosság vásárlóerejét felezi ki az Áruforgalom növekedésű; : a kiskereskedelem — változatlan árakon számítva — 1954-ben 31 százalékkal több árut adott el. mint 1949-ben. 1954-ben a megnövekedett forgalomnak mintegv 98 százalékát a szocialista fállami és szövetkezeti) kiskereskedelem bonyolította le, 1949-ben a szocialista kiskereskedelem részesedése csak 32 százalék volt. Az egész áruforgalmon belül az átlagosnál nagvobb mértékben nőtt az iparcikkek és kisebb mértékben az élelmiszerek forgalma A legfontosabb élelmiszerekből általában növekedett az egész lakosság egv főre számított fogyasztása, beleértve a saját termelésből származó fogyasztást is. 1954-ben kenyérgabonából 8 százalékkal. cukorból 30 százalékkal, húsból közel 20 százalékkal, zsírból 20 százalékkal volt több az eev főre eső fogyasztás, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszak alatt lényegesen nőtt a konzerv, tea, kávé, a cukorka- és csokoládéáruk és a cigaretta fogyasztása is. A városi lakosság sertéshúséi látása azonban nem volt kielégítő. A KÖZÉTKEZTETÉS forgalma gyors ütemben nőtt: 1954-ben mintegv kétszerese volt az 1949. évinek. 1954-ben már kb. 800 000-en vettek részt üzemi étkeztetésben. Jelentős mértékben nőtt a forgalom a ruházati cikkekből, elsősorban cipőkből, gyermekruházati cikkekből, kötött árukból, selyemszövetből stb. és a különböző tartós fogyasztási cikkekből is. Az ötéves tervidőszak alatt a lakosság 586 000 rádiót. 578 000 kérőimért, 42 000 motorkerékpárt. 476 000 tűzhelvet és sok más egvéb tartós fogyasztási cikket vásárolt. Az utóbbi két évben megnövekedett a mezőgazdasági munVacczközök és az építőanyagok kiskereskedelmi forgalma is. Lakásénítkezés, kommunális ellátás öt év alatt több mint százezer lakás épült. Sok új lakás létesült az új szocialista városokban: Sztálinvárosban, Kazincbarcikán, Várpalotán, Komlón és más ipari központokban. Az ötéves tervidőszakban jelentősek voltak a lakosság — elsősorban a falusi lakosság — ma- gánéDÍtkezései. A lakosság építkezéseit az állam hosszúlejáratú hitellel és az éDÍtőanyagellátás nagymértékű növelésével támogatta. A lakásépítkezések üteme azonban elmaradt a lakosság különösen a rohamosan növekvő számú városi lakosság — szükségletei mögött. öt év alatt 630 községet, 300 gépállomást, 400 állami gazdaságot és ugyanannyi termelőszövetkezetet kapcsoltak be a villamoshálózatba. Kilenc városban, 27 községben és bányatelepen építettek vízmüvet, vagy kezdték meg új vízmű építését, öt év alatt 400 000 lakást kapcsoltak be a közműves ivóvízellátásba. Fejlesztették — különösen Budapest munkáslakta kerületeiben — a víz- és csatornahálózatot. Nagymértékben megnőtt a városok utasforgalma: A. helyi közlekedési vállalatok 1954-ben ösz- szesen 1157 millió utast szállítottak, a villamosok 44 százalékkal, a városi autóbuszok 174 százalékkal többet, mint 1949-ben. Budapesten öt év alatt 213 km. hosz- szúságú 29 autóbuszvonalat, 3 új villamosvonalat és 20 km. hosz- szúságú új trolibuszvonalat létesítettek. Jelentősen javultak a falusi közlekedési viszonyok: öt év alatt 400 km. hosszúságú állami bekötőút épült, közel 900 községet kapcsoltak be a távolsági autóbuszhálózatba. Egészségügy Az ötéves terv éveiben jelentősen javult a lakosság egészségügyi ellátottsága. 1954. végén már a lakosság mintegv 60 százaléka, 5.8 millió fő — kétmillióval több, mint a tervidőszak kezdetén — részesült társadalombiztosításban. A társadalombiztosításban egyre inkább részesült a parasztság is. A társadalombiztosítási juttatások összege erősen növekedett: 1954-ben az egy biztosítottra jutó gvógvszerVnitség közel kétszerese volt az 1949. évinek. Emelkedett az orvosok és az egészségügyi személyzet száma: Tízezer lakosra az 1949. évben 10. 1954. év végén 13 orvos jutott. Az orvosok több mint felének van szakorvosi képesítése. Az EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK fejlesztését szolgálták az öt év alatt létesített, illetve bővített kórházak, klinikák, szanatóriumok és szülőotthonok: köztük Budapesten a Tétényi úti úi általános kórház, a Mozgásterápiái Intézet, az Országos Ideg- sebészeti Tudományos Intézet, az Országos Onkológiai Intézet, a Tomcsányi úti Koraszülött Kórház, a Korányi TBC Gyógyintézet, a pesterzsébeti tbc gyermek- osztály; vidéken a pincehelyi járási kórház, a zalaegerszegi szülészeti nőgyógyászati pavilon. 19 új, korszerű rendelőintézet létesült, többek között Budapesten, (Pest- szentlőrincen és Kispesten), Miskolcon, Tatabányán, Ajkán. A beruházások, bővítések és átszervezések eredményeként a kórházi ágyaik száma az ötéves tervidőszak folyamán 30 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a csecsemő- és gyermekgyógyászati (84 százalék) valamint a szülészetnőgyógyászati (33 százalék) ágyak száma. Jelentősen fejlődött a szakorvosi és üzemorvosi ellátás: az egy igényjogosultra jutó szakorvosi rendelőórák száma 1954-ben több mint másfélszerese, az üzemorvosi rendelőórák száma két és félszerese volt az 1949. évinek. öt év alatt közel 12 millió tüdőszűrővizsgálatot végeztek: 1954- ben háromszor annyit, mint 1949- ben. A TBC halálozás aránya közel harmadára esett: 1949-ben 10 000 lakosra 9,6, 1954-ben 3,4 TBC halálozás iuto't. Megkezdődött az anyák országos konferenciája A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége szombaton délután három órára hívta össze az anyák országos konferenciáját Budapest Főváros Tanácsa kultúrtermébe. Vajdai Lojosné, az MNDSZ budapesti szervezetének elnöke mondott megnyitót, majd Vass Istvánná, az MNDSZ elnöke emelkedett szólásra. Vass Istvánná hosszantartó lelkes tapssal fogadott beszéde után szünet következett. . A szünetben érkezett a tanácskozás színhelyére Rákosi. Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, akit forró szeretettel vettek körül a magyar édesanyák. A lelkesedés csak fokozódott, amikor a szünet után folytatódó tanácskozáson elsőnek Rákosi Mátyás elvtárs emelkedett szólásra. Ezután Maria Jermolenko, textihnunkésnő, a hazánkban tartózkodó szovjet szakszervezeti Küldöttség tagja emelkedett .szólásra a küldöttek lelkes hosszantartó tapsa közben. A szovjet küldött beszédét forró lelkesedéssel fogadták. A konferencia vasárnap reggel folytatja munkáját. Ülést tartott Debrecen Város Tanácsa Az ötéves terv időszakában, de különösen az utolsó két évben jelentősen javult AZ ANVA- ÉS CSECSEMÖVÉDELEM, 1949-ben a terhesanyáknak 40 százalékát, 1954-ben már csaknem valameny- nyi terhesanyát részesítettek intézményes gondozásban. Az intézetben történt szülések aránya az 1949. évi 30 százalékról 1954-ben 63 százalékra emelkedett. Budapesten már csaknem minden szülés intézetben, vagy orvosi segítséggel történik. Csecsemőtanácsadásunk az ötéves tervidőszak végén az újszülötteknek több mint 80 százalékát segítette. Az állam 1953-ban 73, 1954-ben 89 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. Az egészségügyi viszonyok javulása, a terhesnőkről történő fokozott gondoskodás következtében a csecsemőhalandóság öt év} alatt egyharmaddal csökkent r Száz élveszülöttre 1949-ben 9,j 1954-ben 6 egy éven aluli elhalt} jutott. Az összes állandó bölcsődei férőhelyek száma 1954. év végén 21 000, az 1949. évinek több mint négyszerese volt. Ezenkívül még — elsősorban a falvakban közel hétezer idénybölcsődei férőhely is volt. Az ötéves tervidőszak folyamán iközel 900 000 dolgozó részesült szervezett üdültetésben, 1954-ben 71 százalékkal több mint 1949- ben. Az ötéves tervidőszak alatt indult meg a gyógyü.dültetés és az éjjeli szanatóriumok működése is. A jelentős mértékben fejlesztett egészségügyi hálózat nem mindenben elégítette ki azokat a szükségleteket, amelyek elsősorban a társadalombiztosítás igen széles körre való kiterjesztése nyomán felléotek. A kórházi osztályok egy része, valamint egyes szakrendelések még zsúfoltak. Nem kielégítő a vidék orvosellá- tottsága. Vidéken 10 000 lakosra negyedannyi orvos jut, mint Budapesten. Kulturális eredmények Jelentősen feilődött AZ OKTATÁSI RENDSZER, bővült az oktatási intézmények hálózata: a különböző oktatási intézményekben és tanfolyamokon az ötéves terv végén több, mint 1 700 000-en tanultak. Az ország minden részében új területi és üzemi napköziotthonokat és óvodákat adtak át rendeltetésüknek. Az óvodai intézmények száma 1954-ben ezerrel volt több. mint 1949-ben. C>t év alatt többszáz új általános iskola és számos új középiskola létesült. Nagvobb mértékben feilődött A feesöoktatAsi intézmények hálózata: Miskolcon a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem; Veszprémben VegviDari Egyetem énült. Budapesten jelentősen bővült a Műszaki Egyetem és újjáépült a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Gödöllőn Agrártudományi Egyetem létesült. Valamennyi oktatási intézményben nagymértékben emelkedett a tanulók száma. 1954. év végén az óvodáskorú gyermekeknek mintegy egynegyede részesült óvodai ellátásban, számuk 20 százalékkal volt több, mint 1949-ben. Áz ötéves tervidőszak alatt közel 430 000-en végezték el az általános iskola Vili. osztályát; 1954- ben számuk 50 százalékkal haladta meg az 1949. évit. Az 1954. évben — szemben az 1950. évi 11 ezerrel, több mint 26 000-en vizsgáztak a dolgozók általános iskolai tanfolyamain. Az 1954—55. tanév elején 162 000 tanuló járt középiskolába, 73 százalékkal több, mint az 1949—50. tanévben, öt év alatt több mint százezer tanuló tett érettségi vizsgát. A középiskolák esti tagozatain tanulók száma öt év alatt 75 százalékkal nőtt. Az ötéves tervidőszak utolsó tanévében 47 500 hallgató iratkozott be egyetemekre és főiskolákra, kétszer annyi, mint 1949-ben és négyszer annyi, mint 1937—38- ban. 1954-ben 8000 dolgozó vett részt egyetemi és főiskolai levelező oktatásban. Az ötéves tervidőszak alatt több mint 27 000-en — nagyrészt munkások és dolgozó parasztok gyermekei — szereztek egyetemi, főiskolai diplomát; ezek közül 6800 mérnök, 4000 orvos és 1000 mezőgazdász. A tanulást megkönnyíti, hogy a nappali tagozatos közép:skolai tanulók közel 28 százaléka, az egyetemi és főiskolai hallgatók mintegy fele diákotthonban lakik Az 1954—55. tanév elején a nappali tagozatos egyetemi hallgatók 84 százaléka részesült ösztöndíjban. A különböző szaktanfolyamokon az elmúlt öt év alatt 1 187 000 dolgozó szerzett új, illetve eredeti foglalkozásánál magasabb képesítést. Az ötéves tervidőszak alatt indult meg a tudományos dolgozók magasfokú intézményes képzése: 1954-ben több mint ezren vettek részt aspiranturán és a tervidőszak végéig 829 tudományos dolgozó szerezte meg a Tudományok kandidátusa“, 297 pedig a ^Tudományok doktora“ fokozatot. A tudományok, a termelő munka, az irodalom és a művészet terén szerzett kiváló érdemeikért öt év alatt 464-en részesültek Kos- suth-díjban. ötven dolgozó nyerte el a „szocialista munka hőse“ megtisztelő címet, öt év alatt több tízezer dolgozó kapott kormánykitüntetést. A tervidőszak végén 66 000 dolgozó rendelkezett sztahanovista oklevéllel és 32 000 fő „kiváló dolgozó“ jelvénnyel. Az öt év alatt több mint 73 000 művet adtak ki 262 millió példányban, ebből 91 millió volt a könyvek példányszáma. 1954-ben közel két és félszer annyi könyvet adtak ki, mint 1949-ben, a példányszám 39 százalékkal nőtt. Különösen az ifjúsági és az ismeretterjesztő művek példányszáma emelkedett. 1954. évben összesen 546 millió példányban jelentek meg időszaki sajtótermékek, ebből a napilapok példányszáma 375 millió, az 1949, évinek másfélszerese. Évről évre emelkedett a SZÍNHÁZ-, MOZI látogatók s rádióelőfizetők száma. 1954-ben közel két és félszer annyian voltak színházban és moziban, mint 10 Kiben. Még nagyobb arányban növekedett az opera és a hangversenyek látogatóinak száma. A rádióetőfizetők szánna öt év alatt mintegy 730 000-rel gyarapodott és az 1954. év végén túlhaladta az 1 270 000-et. Az 1949. év végén kezdték meg a vezetékes rádió bevezetését; előfizetőinek szánna az ötéves tervidőszak végén már negyedmillió volt. Jelentősen fejlődött a FILMGYÁRTÁS. öt év alatt 32 játékfilmet, 25 kis játékfilmet és 737 híradó-, dokument- és egyéb kis- filmet gyártottak. Nagymértékben javult a falusi lakosság kulturális helyzete: a vidéki mozik száma az 1954 végén közel 2000-rel volt több. mint az ötéves terv kezdetén. Az ötéves tervidőszak végén már mintegy 1900 területi kultúrotífion és 4000 területi könyvtár működött. Jelentősen támogatta az állam a SPORT fejlesztését is. Az ötéves tervidőszak alatt épült fel a közel 100 000 fő befogadóképességű Népstadion, emellett az ország egész területén számos sportlétesítményt építettek fel, vagy építettek újjá, 1954 végén négyezer sportkör működött, közel fé'rri’- lió taggal. Az 1952. évi olimpián elért 16 egyéni és csapatbajnokság — 42 aranyérem — mellett a megvár sportolók öt év alatt 32 világbajnokságot nyertek. Az első ötéves terv időszakában elért nagyarányú fejlődés 'következtében átalakult a népgazdaság szerkezete: a termelésben túlsúlyra jutott a szocialista szektor, az ipar, ezen belül a nehézipar a népgazdaság vezető ága lett. Az ötéves tervidőszakban létesített nagy beruházások, amelyeknek egy részét 1955. év folyamán és 1956. év elején helyezik üzembe, biztosítják a termelőerők gyorsütemű fejlődésit. Mindez megteremtette a további lehetőségét annak, hogy a népgazdaság, ezen belül elsősorban az ipar termelőerői a legfejlettebb technika alapián erős ütemben tovább feiiőd ienek, jelentős i árr O'gatásit adianaik a mezőgaz<--i'mi t^-me-1 őerőinek feileszfé- sé'hez, elősegítsék a mezőgazda- sás szocialista átalakítását és tovább emelkedjék a dolgozó r.éo cmvagi és kulturális szükségletet kielégítésének színvonala. Budapest, 1955. május 7. Központi Statisztikai Híve fa Tegnap tartotta második negyedévi rendes tanácsülését Debrecen Város Tanácsa. Kobzos Irén, a tanács tervosztályának vezetője számolt be a város községpolitikai tervéről. A terv szerint még ez évben tqt>b, mint 34 millió forintot fordítanak a községpolitikai tervek megvalósítására. A tanácsülésen többen felszólaltak s elmondták a községpolitikai tervvel kapcsolatos véleményüket, javaslataikat. A tanácsülés több, a lakosság érdekeit szolgáló határoz.at.ot hozott.
