Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-01 / 102. szám

DZ MDP HIJBÚ-BIHIR MEGYEI PÍRTBIZOTTSlGlM# LBPIB XII ÉVFOLYAM, 102. SZÁM ARA.' 50 I* ILL ÉR VASÁRNAP, 1955. MÁJUS GYŐZELMES MÁJUS 1 (F. S.) A felszabadulás óta min­den évben, minden május első napján zászlóerdőik, feliratok dí­szítik a városok és falvak tereit, házait, és bensőnkből is meleg ünnepélyesség fakad. Milyen fel­emelő, s milyen nagy érzéseket fakaszt a munkásosztályban, a dolgozó parasztságban, az értel­miségben az a tudat, hogy min­den év május elsején történel­münk egyik igen jelentős határ­kövéhez érkezünk. Ugyanúgy, mint felszabadulásunk évforduló­ján, most is számot teszünk elért eredményeink felett. Seregszem­lét tartunk munkánk eredmé­nyein, seregszemlét tartunk a nemzetközi munkásmozgalom, a világot átfogó békemozgalom si­kerei felett. íme, most is eljutot­tunk ehhez a seregszemléhez, hogy felmérjük az elmúlt szabad esztendő világraszóló eredmé­nyeit. Az elmúlt egy év alatt is mér- földes léptekkel haladt előre a fel­tartóztathatatlan békemozgalom, a minden háborús erőt elsöprő nem­zetközi összefogás, amely meghát­rálásra kényszeríti a háborús po­litika őrültjeit. A felszabadult or­szágokban a Szovjetunió vezetésé­vel ez a békeharc nemcsak sza­vakban, hanem kimagasló tettek­ben és eredményekben is meg­nyilvánul. A kilencszázmilliós bé­ketábor egyre szilárdabb s egyre szélesebb frontján ott áll őrt a mi dolgozó népünk is — és tettekkel, a szocialista építés hatalmas ered­ményeivel írjuk be nevünket a haladás, a történelem aranylap­jaira. Büszkék vagyunk arra, hogy ezeket a kimagasló eredményeket nemcsak a magyar dolgozó nép életének felvirágoztatására, ha­nem a még elnyomott népek, a szabadságukért harcoló, de ma még burzsoá rabságban szenvedő milliók harcának bátorítására le­tehet j ük a nemzetközi felszabadí­tó mozgalmak asztalára. Büszkék vagyunk arra, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a len­gyel, csehszlovák, román, a Né­met Demokratikus Köztársaság és a többi népi demokratikus orszá­gok eredményeivel együtt mi is bebizonyíthattuk, hogy érdemesek vagyunk a szabadságra. Az urak nélkül, s az urak ellenére néhány év alatt elmaradott országból ipa­ri országot varázsoltunk néhám év alatt. Száz és százmilliókat lel­kesít a felszabadult népek nagy­szerű alkotó eredménye. A Szov­jetunióban a kommunizmus épí­tését jelző csodálatos alkotások. — a Volga—Don csatorna, Cim- jalszká ja-tenger, a szüzföldek milliónyi hektárját termékennyé tevő népmozgalom ihletet adót nekünk is, erőt és bátorságot nagy alkotások felépítésére. A Szovjetunió munkásosztálya egész dolgozó népe, Lenin—Sztá­lin lángelméje, továbbá szereteti pártunk, a Magyar Dolgozók Párt­ja adott nekünk is ihletet arra, hogy néhány év alatt a szélsza- lajtó pusztán, a Duna partján szo­cialista várost építsünk, s benne a Sztálin Vasművet. Az inotai No­vember 7 Erőművet, a Borsodi Erőművet, és sok-sok kisebb-na- gyobb ipari üzemet, amelyet a magyar munkásosztály és az egész dolgozó nép együttakarása épített fel. Csak itt Hajdú-Biharban szin­te száz évre szóló változás hirdeti a szocialista építés nagyszerűsé­geit. tlatahnas üzennek születtek. Köztük a Hajdúsági Iparművek, Hajdúsági Gyógyszergyár, Debre­ceni Ruhagyár, az első magyar gördülőcsapágygyár. Lehetne so­rolni azoknak az üzemeknek és vállalatoknak sokaságát, ame­lyek újjáalakultak, korszerű ter­melési módszerekkel nagyban hozzájárulnak egész dolgozó né­pünk életszínvonalának emelésé­hez. A mezőgazdaságban is egyre szélesebb távlatokban nyílik a leg­korszerűbb, a többtermelés lehe­tősége. Jónéhány évvel ezelőtt még a Hortobágy tényleg csak pusztaság volt: A felszabadulás életet vitt a Hortobágyra is, a ré­gi kopogó sziken néhány év óta holdanként 11—15 mázsás búza terem. Kukorica és más kultúr­növény zöldéi száz és ezer holdon, beláthatatlan területen rizstáblák hullámzanak a csatornákon be­ömlő szőke Tisza vizében. Me­gyénkben új folyó született, a Ke­leti Főcsatorna. Az ember ha fel­áll egy, a csatornát átívelő gyö­nyörű hídra, végig tekint északról dél irányba, biztonságérzet vesz erőt még abban is, aki kishitű. Felvetődik bennünk az a kérdés: lett volna-e oly erő ebben az or­szágban, ha nem a dolgozó pa­rasztsággal szövetséges mun­kásosztály veszi kezébe a ha­talmat, amelybe földtömegek mil­lió és millió köbmétereit mozdí­totta meg azért, hogy a tikkadt Hortobágy pusztán át, a sivárság­tól szenvedő Balmazújváros alatt, Nánás, Böszörmény, Szoboszló ha­tárában új Tisza folyjon, itten még a szél irányát is megváltoz­tatja; lett volna-e erő arra, hogy gátat szabjunk a tikkasztó szél­nek, hogy a paraszti munka ne­hezét gépek százai és ezrei vált­ha, de soha a munkanélküliség sö­tét fekete felhője, hogy a kiégett kirakatokban újra fény és pompa, étel és ital, ruha és lábbeli feszít­se szét a falat, — ha nem a kom­munisták, nem a. mi pártunk ih­leti és vezeti ezt a harcunkat. Nem mulaszthatjuk el ezen a napon, hogy ne köszöntsük a szo­cialista munka alkotó hőseit, hogy ne köszöntsük a bányák, kohók és martin-kemencék forróságában, a gyárak gépei mellett alkotó munkásokat. Nem mulaszthatjuk el, hogy ne köszöntsük a nagy erőfesztíéseket tevő dolgozó pa­rasztságot, a termelőszövetkeze­tek harcos tagjait, a kiváló egyé­nileg dolgozó parasztokat, akik be­csületes munkával bizonyítják be, hogy hűséges szövetségesei a mun­kásosztálynak. Köszöntsük a ki­váló értelmiségieinket, akik nagy terveket szőttek, akik Sztálinvá- rost, Inotát, Tiszalököt, Tiszapalko- nyát megalkotják velünk. Köszönt­jük az írókat, művészeket és tu­dósokat, akik segítettek és ezután is segítenek életünket szebbé és még szebbé tenni. Kőszöntjük a világhírű Debreceni Ruhagyár dolgozóit, akik negyedszer tűzik üzeműk ormára a csillogó jel­vényt. Köszöntjük a Debreceni Gyógyszergyárat és köszöntjük a közlekedési üzemek dolgozóit, akik a mai napot kimagasló eredmé­nyekkel ünnepük. Felszabadulásunk tizedik évfor­dulójára indított munkaverseny­ben Hajclú-Bihar megye nem ma­radt szégyenben. A Miniszter­tanács és a SZOT gyönyörű serle­gét nyerte el az Ebesi Állami Gaz­daság és a Debreceni Vízügyi Igazgatóság. Köszöntjük őket for- ■ó szeretettel. Köszöntjük az újti- kosi Üj Erő Termelőszövetkezetet, amely minden kukoricáját négy­zetesen vetette el. Köszöntjük a tukai Március 9. Termelőszövetke­zetet, amely már az elmúlt hét elején minden, de minden magot •-Ivetett. Mindenkit köszöntünk, akik ebben az életünket formáló szocialista építő munkában részt vesznek. Köszöntjük Debrecen sok-sok ezer dolgozóját, akik ma színpompás felvonulással tüntet­nek szabad életünk mellett, kife­jezésre juttatva: igenük pártunk Politikáját, a szocializmus építé­sében eddig elért eredményeinket. Köszöntjük a megye dolgozó né­pét, akik ma vidáman és jókedv­vel ünnepelnek. Es köszöntjük felszabadítónkat, a Szovjetuniót, a hős szovjet né­pet. Kőszöntjük a 600 milliós, szo­cializmust építő Kínát. Üdvözöl­jük a baráti országokat, akikkel együtt vállvetve erősítjük és épít­jük a szocialista társadalmat. Kö­szöntjük a földkerekségén a még kapitalista rabságban sínylődő munkásosztályt, a felszabadítá­sukért, szabadságukért harcoló gyarmati népek millióit. Mi pedig ünnepeljünk ma büsz­kén és örömmel, szabadon, becsü­letes jó munkánk és eredmé­nyeink jutalmául a munkásosz­tály nagy nemzetközi ünnepén. Éljen hazánk szocialista építésé- nek vezető ereje, a dicső -magyar munkásosztály! Éljen május 1, a proletár nem­zetköziség harcos ünnepe, a bé­kéért küzdő népek nagy sereg­szemléje!

Next

/
Oldalképek
Tartalom