Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-21 / 93. szám
f---------------------------------------------------------------^ Mai számból: Szerdán összeültek a bandungi értekezlet vezetői (2. oldal) — Fülöpön új termelőszövetkezet alalkill (2. oldal) — A kefe- gyári tervismertető érlékezlet tanulságai (3. oldal) — Lenin az ifjúságról (4. oldal) — Ünnepségek Lenin születésének £5. évfordulóján (5. oldal) ...........J Újabb sikerek és győzelmek felé Az országgyűlés ülésszaka első napjainak egyik legfontosabb megállapítása, hogy tovább folytatjuk a szocialista iparosítás politikáját és tovább fokozzuk erőfeszítéseinket a mezőgazdaság fellendítéséért. Ez az egyetlen lehetséges útja a szocializmus felépítésének és teljes győzelmének hazánkban. Hegedűs elvtárs beszámolójából kitűnik, hogy a kormány az elkövetkezendő időben minden figyelmét a gazdasági feladatok megoldására, az egész népgazdaság fejlesztésére és n dolgozó nép életszínvonalának megalapozott emelésére fordítja. Ezeket a nagyszerű célkitűzéseket tükrözik vissza a költségvetés tételei. A költségvetés a maga egészében népgazdaságunk fölényét bizonyítja a tőkés államok költségvetése fölött, de bizonyítja mindenekfelett népgazdaságunk erejét Is, hiszen mind a múlt év zárszámadásának vizsgálatából, mind az idei költségvetésből kiderül, a mi államháztartásunk egyensúlyban van, sőt évről évre bizonyos tartalékok mellett a költségvetés felesleggel zárult. Ez olyan tény. amilyennel egyetlen tőkés állam költségvetése sem dicsekedhetik, hiszen tudott dolog, hogy a tőkés államok költségvetései már évtizedek óta óitalában hiánnyal zárnak. Különösen jellemző a má költségvetésünkre, hogy bevételeink legnagyobb részét, 71,6 százalékát az állami vállalatoktól származó forgalmiadó és nyereségbefizetés teszi ki, míg a lakosság közvetlen megadóztatásából származó bevételek a költségvetés összegének csak 8 százalékát érik el. Idei költségvetésünk, mint népi demokráciánk valamennyi eddigi költségvetése, népgazdaságunk további fejlesztését tűzd ki célul. Ezért beruházásokra a költségvetésben mintegy 9 milliárd forint van előirányozva, a kiadásoknak 20 százaléka. Csaknem 4 milliárd forintot fordít államunk az iparnak és mindenekelőtt a nehéziparnak a fejlesztésére. Az erős nehézipar volt ugyanis és maradt alapja a népgazdaság összes többi ága illesztésének, enélkül nincs bővített újratermelés, nincs technikai haladás, nélküle nem lehet fejleszteni a mezőgazdaságot és mindenekfelett: a nehézipar fejlesztése nélkül nem lehet emelni dolgozó népünk életszínvonalét. A kiadások megoszlásából csakúgy, mint a Minisztertanács elnökének, Hegedűs elvtársnak a beszédéből kiderül, hogy pártunk márciusi határozatában leszögezett elvek alapján széles távlatok nyílnak arra, hogy hazánkat előre vigyük a szocializmus építésének útján és a termelés minden területén kimagasló eredményeket érjünk el. „Nem kétséges — mondotta Hegedűs e'vtárs — hogy a gazdasági irányítás megjavításával pártunk vezetése alatt nagyszerű munkásosztályunk becsülettel végrehajtja a kitűzött feladatokat és ezzel hozzájárul ahhoz,. hogy szilárd gazdasági alapot teremtsünk pártunk politikai célkitűzéseinek végrehajtásához ... A munkásosztály tudatos osztályharcos, áldozatkész és fegyelmezett helytállása az sűxmsst - «tísáasü £ ásásaafetdMÍos óta elért sikerünknek. Ezért kormányunk politikáját, feladataink végrehajtását elsősorban dicső munlíásosztályunikra, államunk és társadalmunk vezető osztályára. építjük.“ A költségvetés előirányzata, a kiadások megoszlása, feltárja a lehetőséget egész dolgozó népünk előtt, hogy pártunk, munkásosztályunk vezetésével, az idén még erőteljesebben haladjunk előre a szocializmus felépítésének útján. Ugyanígy tovább kell folytatnunk a mezőgazdaság fejlesztésének politikáját. Ebben az évben tovább kívánjuk fokozni a növénytermelés termésátlagát, az állattenyésztés hozamait, a mezőgazdaság árutermelését, különösen pedig a kenyérgabona termelést, s a takarmány termelést. A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások döntő részét olyan mezőgazdasági beruházások teszik ki, amelyek elősegítik a Központi Vezetőség márciusi határozatában lerögzített cél elérését: ebben az évben 7,3 százalékkal kell emelnünk a mezőgazdaság hozamát. Ennek megfelelően az új költségvetés több mint 6 ezer új traktort, 4 ezer traktor- ekét, ezer cséplőgépet, többszóz kévekötő aratógépet és számos más mezőgazdasági gépet és egyéb gazdasági eszközt juttat a mezőgazdaságnak. Ugyanígy műtrágyából is emeljük az előirányzott mennyiséget, közel 20 százalékkal kap többet a mezőgazdaság, mint tavaly. Költségvetésünk gondoskodik arról is, hogy termelőszövetkezeteink különösen jelentős tá,nógatást kapjanak az államtól. De nem feledkezik meg kormányunk az egyénileg dolgozó parasztságról sem. Államunk változatlanul a legnagyobb figyelmet fordítja az egyéni parasztgazdaságok termelési tartalékainak mozgósítására és a i>a- rasztgazdaságok jövedelmezőségének növelésére. Pártszervezeteink, tanácsaink feladata, hogy a költségvetés célkitűzéseire támaszkodva érjék el az egyénileg dolgozó parasztok között, hogy növekedjék a termelési kedv és a biztonság, és hogy a dolgozó parasztság saját maga hasznára is megfelelően és szorgalmasan lássa el a mezőgazdasági munkát és növelje a termelést. A költségvetés milliórdokat fordít kulturális és szociális célokra, több mint 10 milllárdot. az összkiadásoknak csaknem 23 százalékát. Érdemes megjegyezni, hogy a rend és iogbiztonságl és az igazgatási kiadások alig érik el ennek az összegnek felét, míg a tőkés államokban sokszorosan túlhaladják azt. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi ha Frozaia megszabta valamennyiünk feladatát a szocializmus építésének mostani szakaszában — a költségvetés biztosítja a lehetőséget, az anyagiakat, hogy a Központi Vezetőség nagyszerű célját megvalósítsuk és megteremtsük minden feltételét dolgozó népünk életszínvonala megalapozott emelésének. Éppen ezért nem kétséges, hogy a költségvetésadta lehetőséget felhasználva, újabb nagy sikerekkel és győzelmekkel fogunk neki majd a jövő év elején második ötéves tervünk végrohnj- Sásáíssé^ __ A költségvetés as országgyűlés előtt A szerdai ülésen tovább folyt a vita Az országgyűlés szerdai ülését délelőtt tíz órakor nyitotta meg Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke. Szerdán a költségvetési vita folytatódott. Elsőnek Dávid Ferenc, az MDP Szolnok megyei Pártbizottságának első titkára a honvédelmi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Tausz János, a belkereskedelmi miniszter első helyettese szólalt fel ezután. Majd Kusnyér Zoltán 6zólt a Szénbányászati Minisztérium költségvetéséhez Ezután Bozsöki Ferenc vegyipari, ásványolajipari és rokon- szakmabeli dolgozók szakszervezetei szövetségének főtitkára a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium költségvetésével foglalkozott. Bevezetőben a villamosén»:’* g'iaipar fejlődéséről szólt. Az ötéves tervben új erőművek egész sora épült. A nagy ’étesítménye- ■ken kívül számos kisebb erőművet korszerűsitettünk. Jelentősen bűvült a villamosenergia- elosztó hálózat, is. Amíg az elmúlt rendszer 25 éve alatt mindössze 950 község volt villamosítva, körülbelül 140 ezer fogyasztóval, addig -mi öt esztendő alatt 120 község villamosításán kívül 1200 mezőgazdasági egységet (állami gazdaságot, termelőszövetkezetet, gépállomást) láttunk el villamosenergiával, mintegy 260 ezer fogyasztót kapcsoltunk be az energia szolgáltatásba. Ezután a hibákat ismertette, majd így folytatta: Ma már villamosenergia-i párunk a lakosság igényeit és az ipar területéhez szükséges igényeket üzembiztosán kielégíti. Bozsöki Ferenc után Földes László, a Rákösd Mátyás Művek pártbizottságának első titkára, a kohó- és gépipari tárca költség- vetéséhez szólt hozzá. Gácsi Miklós, a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztómü gyárrészlegének vezetője is a kohó- és gépipari tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Ezután Csergő János szólalt fel. Csergő János kohó- és gépipari miniszter beszéde A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó üzemek valamennyi dolgozója és a minisztériumi dolgozók és vezetők forró lelkesedéssel fogadták pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatát és erejükét megfeszítve harcolnak e nagy jelentőségű határozat valóra váltásáért. Az öröm és lelkesedés azért olyan nagyfokú, mert az 1953. júniusi központi vezetőségi határozat elferdítése népgazdaságunkban talán egyetlen területen sem okozott olyan nagy problémát, zavart és nehézséget az elmúlt másfél év alatt, mint éppen a lcohó- és gépiparban. A jobboldali elhajlók ezt a területet vették legjobban célba. A vas- és acélgyártás, a gépgyártás volt a legfőbb szálka a szemükben. A jobboldali nézetek odáig fajultak, hogy az iparosítás során előállott aránytalanságok megszüntetése helyett az egész iparosítási politikát igyekeztek lejáratni. Nagyszerű munkásaink, kiváló mérnökeink elkeseredve látták munkájuk lebecsülését, ragyogó alkotásaink semmibe vevé- sét. Érthető tehát, hogy a kohó- és gépipar területén hatalmas lelkesedést váltott ki pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata, amely meghatározta a nehézipar helyét a népgazdaságban, helyreállította megbecsülését és fontosságának megfelelő elismerésben részesítette. Az 1955. évi népgazdasági terv az eddiginél nagyobb feladatok elé állítja a kohó- és gépipar dolgozóit. A kohó- és gépipar számára az 1955. évre előirányzott termelési és műszaki színvonal emelése teljesen reális és teljesíthető. Feladatunk ebben az évben nemcsak az, hogy növeljük a termelés színvonalát, hanem elsősorban az, hogy a többtermelés, a gazdaságosság legteljesebb érvényre juttatásával következzék be. A kohó- és gépipari tárca 1955. évi költségvetési javaslata erre az elengedhetetlen követelményre épült fel. A tárca 'költségvetési javaslata a bérek növekedését, a termelés emelkedésének megengedett arányai között irányozza elő, mert ez a helyes módja az életszínvonal további javulásának, a munkatermelékenység állandó emelke- éézsnslQ Az egyik legfontosabb feladatunk a termelékenység megfelelő arányú emelése, örömmel jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy munkásaink, értelmiségünk, az üzemek vezetőinek lelkesedésével március hónapban a termelékenység már meghaladta a múlt év legmagasabb, decembert színvonalát is. E. hónapban elért jó eredmények tették lehetővé, hogy az első negyedévre előirányzott termelési tervünket túlteljesítettük. Az elért eredményekkel azonAz 1955-ös év átmeneti esztendőt képez a második ötéves tervünk megindulásához. Meg kell teremtenünk a jó előfeltételeket a következő öt esztendő tervének teljesítéséhez, illetve zavartalan megindulásához. A mi feladatunk nemcsak abban áll, hogy a termelést növeljük, biztosítsuk a kívánt termelékenységet és a megfelelő önköltség-alakulást, hanem sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a termelés technikai, műszaki színvonalának emelésére, a munka jobb megszervezésére. Az 1955-ben végrehajtandó feladatok meg fogják teremteni a második ötéves tervünk zavartalan megindulásához szükséges előf éllé teleiket. Erre annál is inkább szükség van, mert a második ötéves tervben újabb nagy és megtisztelő feladatok hárulnak a 'kohó- és gépiparra. A második ötéves tervben gyökeres fordulatnak kell beállni kohászatunkban, a termelés minőségi, mennyiségi fejlődésében, a tervszerűség biztosításában. Nagy ütemben kell hozzálátni r.z egyéb alapanyag-gyártásunk kibővítéséhez, r.’iint például a szürkevas- öntődei kapacitás és a kovácsoló- kapacitás biztosításához. Mindezek egyben hatalmas önköltség- csökkentési lehetőségeket is jelentenek. A kohó- és gépipar 1955. évi költségvetése megteremti az alapot az előttünk álló feladatok végrehajtásához. Ebben az évben, több és jobb olcsóbb vas, acél és gép áll majd Msygazdoságunk rendelkezésére ban egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Még nagyon” sok tennivalónk van. A másik igen fontos feladatunk a termékek önköltségének csökkentése. A kohó- és gépipari tárca költségvetési javaslata figyelembe veszi azt a hatalmas tartalékot, amely a termékek önköltsége csökkentésében rejlik. Ma már az önköltség alakulása terén is bár egyelőre szerény, de mindjobban felfelé mutató eredményeink vannak. Több és jobb gépet, járművet műszert, vlllamosberendezést biztosítunk exportcélokra. A számos korszerű, nagy teljesítményű, a nagyüzemi gazdálkodás céljaira megfelelő mezőgazdasági gépet adunk parasztságunknak. Több, jobb és olcsóbb közszükségleti cikk, mezőgazdasági kisgép áll majd a. városi és falusi lakosság rendelkezésére. Megfelelő mennyiségű és minőségű felszerelést biztosítunk honvédelmünk erősítésére, forrón szeretett hazánk békéjénél:, függetlenségének védelmére. Munkánk . sorin szem előtt tartjuk, hogy a kohó- és gépipartól komoly mértékben függ nagy békealikotásaink, mint Kazincbarcika, Komló, Sztálinvárcs teljes felépítése ás üzembe állítása. Feladataink nagyok, de lelkesítők. A ko>hóT és gépipar dolgozói erejüket nem kímélve, lelkesen fognak harcolni pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megvalósulásáért, az 1955. évi tervünk minden részletében történő teljesítéséért és túlteljesítéséért. (Taps.) Szünet után Szádeczky-Kardos Elemér, Kossuth-díjas akadémikus az oktatásügyi tárca költség- vetésihez szólt hozzá. Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter oktatásügyünk eredményeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság nevelését az iskola magában nem képes kielégítően elvégezni, ehhez a szülők és az egész társadalom hathatós segítségére van szükség. Erről a Uíolytaiit 3 3. eidaíoaj A költségvetés megteremti az alapot feladataink végrehajtásához XII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955. ÁPRILIS 21,
