Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-03 / 79. szám

ilág proletárjui egyesüljetek* étien ápú — felszabadulásunk 10 éves évfordulója ! XII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM ARA ÖO I tLLIOlv VASÁRNAP, 1955. ÁPRILIS 3 GRAK DPtERME LAJOS Pelssahodulásunh ssiiletésnapjúra Hétfőn, április 4-én ünnepel­jük hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját. Tíz éve hagyták el hazánkat fejvesztett menekülésükben az utolsó fa­siszta hordáik, iszonyatos pusztu­lást hagyy maguk mögött. A háború alatot mérhetetlen pusztu­lásba süllyedt az ország. Nemzeti vagyonúnknak több mint fele vagy elpusztult a háborúban, vagy a magyar fasiszták és sző- vé-íségeseitk., a nád banditák nyu­gatra hurcolták. Az országban a felszabadulás pillanatában alig akadt olyan család, amely ne vesz­tette volna el valamelyik tag- ját a 'háborúban, nem maradt egyetlen üzem sem épm, néni maradt egyetlen nagy hidunk sem, és egyetlen falu sem, ame­lyet ne értek volna súlyos károk. T íz év telt el az örökre em­lékezetes áprilisi nap óta és ma gazdagabbak va­gyunk, mint valaha — és tehető­sebbek, mint történelmünk so­rán bárímkor. Dolgozó népünk soha még ilyen biztonságban és ilyen jólétben nem élt, mint ma. E tíz év alatt Európa egyiik leg­elmaradottabb és Legreakeiós a bb országából élenjáró országgá iet- tünk és megtettük az első lépé­seket azon az úton, amely a tar­tós jólét, a bőség felé vezet. Tíz éve szabadultunk fel örök­re a négyszáz évi Habsburg-el- nyomás és német uralom alól. Almiért Bocskai és Bethlen. Rá­kóczi és Kossuth, Zrínyi és Petőfi küzdöttek — ma tíz éve vált va- lósággá, amikor a hős szovjet hadsereg csapásai szétzúzták az idegen uralom, valamint hazai csatlósaik, és kiszolgálóik egész rendszerét. Népünk legnagyobb hőseinek álmát a felszabadító szovjet csapatok váltották valóra. . Négyszáz évi szenvedés és el­nyomatás, oly sok elbukott hősi szabadságharc után dolgozó né­pünk ügyét a szovjet csapatok vitték diadalra: hazánk négyszáz év után független, önálló és sza­bad lett! Ünnepünkön, legna­gyobb nemzeti ünnepünkön fel- szabadulásunk ünnepét, szabadsá­gun': születésnapját ünnepeljük. Mérhetetlen pusztulás örvé­nyébe taszították hazánkat az uralkodó osztályok az igazságta­lan háború folyamán, amibe uralmuk meghosszabbítása végett i: a i szólták bele az országot. Ha­zánkat és népünk létét az 1944-es szörnyű napokban közvetlen pusz­tulás veszélye fenyegette, még pedig jobban, mint addig bármi­kor. És soha, egész történelmünk során nem vall a pusztulás, az elesettség oly nagy és népünk ál­tal hozott áldozat oly hatalmas, h int a felszabadulás előtt. Ha- zénkat letarolta a háború! I nnen, nemzeti létünk mélypontjáról indultunk el tíz éve diadalmasan felfelé ívelő utunkon — a dol­gozó nép életszínvonalának fel­emelése útján — a szocializmus építésének útján. 1945 április ne­gyedikétől számítjuk a haza, a magyar dolgozó nép újjászületé­sét. A szovjet hadsereg csapásai zúzták szét a földesurak és tőké­sek hatalmát, s ezzel örökre rom- badönlőtték a régi, embertelen, hazafiatlan. hazaáruló, erkölcs­telen, rothadt. kizsákmányoló rendszert. Nemzeti létünknek egy teljesen új korszaka kezdődött ezen a napon — történelmünk fordulópontjához ért. A szovjet hadsereg óriási áldozattal elhoz­ta számunkra a szabadságot, és népünk döntött —- tudott élni ez­zel a szabadsággal! A párt mu­tatta úton megindultunk a fel­emelkedés. az újjászületés útján. Tíz év távlatából, a tíz óv ered­ményeit mérlegre téve most már bátran kimondhatjuk: hazánk újjászületett! Az elmúlt tíz év diadalmas harcai és ragyogó eredményed mind ezt bizonyít­ják. Végleg megszüntettük a nagy­birtokrendszert, amely az egész országot az elmaradottság közép­kori viszonyai között tartotta, az erőszak minden eszközével. El­tűntek közéletünkből a földes­uraik és képviselőik — és a dol­gozó parasztsággal szövetséges munkásosztály vette kezébe a Ira­taimat, irányítást. Ma már a me­gyét is, az egész országot is a munkások és a dolgozó parasztok irányítják. a nagybirtokrendszer <mcg- szüntetésével egyben föld­höz juttattuk a dolgozó parasztságot. Csupán megyénk­ben közel ötvenezer dolgozó pa­raszt Jcapott földet a felosztott tíz- és százezer holdakból. A me­gye dolgozó parasztsága több mint kétszázezer hold földet ka­pott a népi demokráciától. Ez az egyik legnagyobb eddig elért eredményünk, hiszen több na int hatmillió hold földet juttattunk a dolgozó parasztságnak. De szá­mos más eredményeink is felér ezzel! Az ötéves terv' kezdetén nekifogtunk a szocialista iparosí­tás politikájának és a politika végrehajtása során az országban soha nem látott hatalmas méretű ipari üzemek épültek munkás­osztályunk lelkes munkája nyo­mán. Nincs olyan munkás vagy dolgozó paraszt ebben az ország­ban, akinek szíve ne dobbanna boldog büszkeséggel, ha ezt a szót hallja: Sztálinvá.ros. vágj' ha olvas a többi nagy alkotá­sunkról. Inotáról, Komlóról, Ka­zincbarcikáról, az új hatalmas kohókról, a Tiszalöki Duzzasztó­műről, a Tiszalöki Erőműről, a Keleti Főcsatornáról. A megye dolgozó népe már most látja sze­me előtt a csatorna partjain sar­jad zó új, boldogabb élet számos előjelét... Az elmúlt tíz év alatt ipáid országgá lettünk. Melyik hazáját szerető ember ne lenne büszke erre? Ez azt jelenti, hogy a Szov­jetunió segítségével — rövid Ihat év alatt tettük meg azt az utat, amelyet annaiitídején a tőkés Né­metország közel ötven év alatt tett meg! Büszkeség tölt el ben­nünket eredményeink láttán. Mélységes hálánk a baráti Szov­jetunió iránt, amely lehetővé tette, hogy tíz évvel ezelőtt mi is meginduljunik: a fejlődés útján és szüntelen támogatásával meg- gyorsította fejlődésünket. Meg­mérhetetlen és megszámlálhatat­lan az a támogatás, amit az el­múlt tíz év alatt szakadatlanul kaptunk a Szovjetuniótól! Hogy megkezdhettük a szocialista ipa­rosítást, hogy eredményesen meg­indultunk az iparosítás útján, hogy új és modern üzemeiket léte­síthettünk, hogy kohóinkat fel­építhettük — mindezt és 'még sok mást mai boldog és egyre bol- dogabbá váló életünkben a Szov­jetunió segít és támoga­tásának köszönhetjük. Azt is. hogy a »nr*ezőgazdasóigirok megin­dult ezer évi tespedés után a fejlődés útján. Azt is, hogy a mezőgazdaságban ma már bevo­nultak a legmodernebb gépek, és hogy a dolgozó parasztság leg­haladóbb tagjai már ráléptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. K icsiny’- nép a magyar. A négyszáz évi idegen ura­lom felette rossz hírünket terjesztette el a világban. Fel- szabadulásunkkor szegények vol­tunk. Lerombolt és kifosztott or­szágban kellett megkezdenünk az újjáépítés roppant feladatát. Se­gítség nélkül, csalt saját erőnk­ből soha nem tudtuk volna meg­oldani az újjáépítés roppant fel­adatait. De nem tudtuk volna függetlenségünket és gazdasági önállóságunkat sem fenntartani hatalmas támaszunk, védelmezőnk nélkül — hiszen oly nagy és gaz­dag. fejlett nehéziparral rendel­kező ország, mint Franciaország, áldozatul esett a még hatalma­sabb imperialista országoknak. Menthetetlenül áldozatul esett volna a mi függetlenségünk és szabadságunk is, ha nincs mel­lettünk a Szovjetunió. Menthe­tetlenül visszasüllyedtünk volna a szolgaságba, az elnyomatásba, a földesurak és tőkésék uralma alá, a jogf osztottság állapotába, a gyarmati uralomba., ha nincs mellettünk és meg nem véd a Szovjetunió. A Szovjetuniónak nemcsak azt köszönhetjük, hogy szétzúzta az elnyomó uralmat, hanem azt is, hogy az elmúlt tíz évben szaka­datlanul segítséget nyújtott nem- zetközi szkon is függetlenségünk és szabadságunk védelmében. Hogy szabadak vagyunk, hogy hazánk felsorakozott az élenjáró népek sorába, hogy napról napra eredményesebben és sikeresen építhetjük a szocializmust, hogy népünk életszínvonala emelke­dik — mindezt a Szovjetuniónak és szakadatlan segítségének kö- szönihetjüík. E zért ünnepli határtalan lel­kesedéssel az egész doljo- zó nép a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság unni­pét. Tíz évvel ezelőtt úi tényezők jelentek meg hazánk politikai, gazdasági és társadalmi életének vezetésében. A munkásosztály történelmünkben másodszor sze- rezte meg a hatalmat a dolgozó parasztság segítségével. Másod­szor vette át az ország vezetését. Történelmünkben másodszor lett a kormányzás, az állam legfőbb alapelvévé és feladatává a dol­gozó nép életszínvonalának sza­kadatlan emelése. Az elmúlt évek alatt a munkásosztály bebizonyí­totta, hogy összehasonlíthatatla­nul jobban tudja vezetni az or­szágot, mint a levitézlett uralko­dó osztályok. Na<gy ünnepünkön ne feledkezzünk meg a munkás­osztály méríhetetlen áldozatáról, hősi munkájáról és segítségéről, amivel elhalmozza a dolgozó pa­rasztságot. A munkásosztály szállt síkra és védte meg a föld­reformot. A munkásosztály vál­lalta az infláció mérhetetlen ál­dozatait, a munkásosztály indí­totta meg a rombadőlt üzemeket, a közlekedést, az életet ebben sz országban. A megye dolgozó pa­rasztsága is az elmúlt tíz év alatt szüntelenül maga mellett érez­hette a munkásosztály támogatá­Sszovjet vendégek látogatásai a debreceni üzemekben A szovjet népnek, a hős szov­jet seregeknek köszönhetjük szabadságunkat. Ezért fogadta olyan fergeteges taps és éljen­zés azokat a szovjet tiszteket, akik az üzemi dolgozók meghí­vására részt vettek tegnap a különböző üzemek felszabadu­lási ünnepségein. A felszabadí­tók és a felszabadítottak baráti találkozása volt ez. A Dohánygyárban és a Kefe- gyárban — ahol orosznyelvű üdvözlősorokkal, feliratokkal kedveskedtek a szovjet vendé­geknek — a kora délutáni órák­ban kezdődött a. meleghangula- tú ünnepség. A Járműjavító Vállalatnál 3 órakor fogadták nagy szeretettel a kedves' láto­gatókat, akik elbeszélgettek az üzem vezetőivel ég dolgozóival. megismerkedtek az üzemmel, a különböző műhelyekkel, majd az ünnepségen vettek részt. Ha­sonló találkozásra került sor délután 3 órakor az Orvosi Mű­szergyárban, este 7 órakor a Gördülöcsapágygyárban, az Al­földi Nyomdában, a Hajdúsági Gyógyszergyárban, a Postaigaz­gatóságon és még több más he­lyen. A Járműjavító Vállalat dol­gozói nagygyűlésre jöttek össze a kultúrteremben, hogy méltó­képpen emlékezzenek meg a Szovjetunióról, annak győzel­mes hadseregéről, szabad ha­zánk születésének tizedik év­fordulójáról. Az ünnepi nagygyűlést Jávor Nándor igazgató elvtárs nyitot­ta meg. maid Szombati István elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára méltatta a vállalat tíz­éves eredményeit. Az ünnepi gyűlés alkalmából közel 500 dolgozót tüntettek ki díszokle­véllel, s nyolcán az elmúlt év utolsó negyedévében elért ki­váló teljesítményük elismerése­ként a „Szakma kiváló dolgo­zója“ oklevelet és pénzjutalmat kaptak. Az ünnepségen felszólalt Gladkov szovjet ezredes elvtárs, aki részt vett Magyarország fel­szabadításában. A szovjet nép és a szovjet hadsereg üdvözle­tét tolmácsolta. Az üzemek dolgozói minde­nütt ajándékokkal halmozták el a szovjet vendégeket, akik a felszabadító szovjet nép képvi­selőiként tisztelték meg őket lá- toaatásukkal sát. A földreform végrehajtásá­ban a debreceni munkások .segí­tettek, a földet a reakcióval szem­ben a debreceni munkások is ke­mény kézzel védték. A debreceni munkások szálltak 'harcba 19-10- ban a kialakuló új nagybérlőtök feloszlatásáért. A debreceni mun­kás íalujárók segítettek rendbo- hozni a dolgozó parasztság meg­viselt termelőeszközeit. Dicsőség és hála a magyar munkásosztály­nak hősi munkájáért! Tíz évvel ezelőtt, 25 évi ke­gyetlen terror és üldözés után végre Ismét nyíltan fellépett a Icommunisták pártja — azóta ha­zánk életének minden megnyil­vánulásában, névürik szívének minden dobbanásában ott talál­juk. A párt öntött hitet a hitet-* lenek.be és a csügged ő;k>be • a rommá tett országban. A párt indította meg az újjáépí­tésért folyó harcot. A párt hozta létre a jó pénzt, a forintot. A párt szervezte meg a három- és ötéves tervekét. A párt vezetése alatt hódítottuk meg a hatalmat. A pár! mutatta úton indultunk meg a fejlődés felé. A párt vezér­be egész dolgozó népünket újabb és újabb eredmények kivívására. A párt az elmúlt tíz év alatt meg bon tha taílánul összeforrt a dolgozó néppel és vele új életet teremtett hazánkban. A párt munkája visszatükröződik az öre­gek megelégedésében, a munká­sok, dolgozó parasztok és értel­miségiek lelkes munkájában, a fiatalok boldogságában, a gyer­mekeik mosolyában, egész szépülő életünkben. Nagy utat tettünk meg, az el­esettség mélypontjáról feljutoí- tűnik az éionjiáró népek sorába. Most az újabb tíz évet már vi­szonylag magasról kezdjük meg. Ma már van nehéziparunk, ma már van fejlett gépiparunk, van már a mezőgazdaság segítségére technikai felkészültségünk, van erős munkás-paraszt szövetségen alapuló államhatalmunk és van erős. néppel összeforrt pártunk, és ami a legdöntőbb: nagy bará­tunk, a Szovjetunió támogatását is magunk mellett érezzük. Min­den biztosítéka megvan tehát annak, hogy az elkövetkező tíz év dolgozó népünk fokozódó jó­llétét. boldogságát hozza majd magával. Hatalmas, 900 máiliós békatá- bor küzd a békéért. A mi ré­szünk ebben a küzdelemben az előttünk álló feladatok — Köz­ponti Vezetőségünk határozatai­nak végrehajtása. A legutóbbi ; hetek ipari győzelmei és mező- gazdasági sikerei azt bizonyítják, hogy egész dolgozó népünk egy regesen foglalt állást: végrehajt­juk a határozatokat. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy a most megkezdődő tíz év dolgozó népünk újabb diadalmas tíz esztendeje lesz. Mai nagy ünnepünkön kiáltsuk szíwel-lélekkel: E ’*" Ijen és viruljon a magyar és a szovjet nép megbont­hatatlan örök barátsága! Éljen győzelmeink szervezője és népünk vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja és annafk Köz­ponti Vezetősége! Éljen és viruljon népi demokrá­ciánk alapja, a megbonthatatlan ‘ mmJkas-paraszt szövetséai

Next

/
Oldalképek
Tartalom