Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

dág pm le túrjai egyesüljetek ! Mai szómból: Fontos lépés az európai béke megszilárdításán (2. oldal) _ Harcban május 1. méltó megünnepléséért (3. oldal) — Lenin a pártról. Kulcsár Ferenc cikke (4—5—6. oldal) — Hajdúnánási őrjárat (4. oldal) — Képek az ezer tó országából (6. oldal) Lá­togatás a TIT ASZ kult úrmunkásainál (7. oldal) Több megbecsülést az élenjáróknak Gazdaságvezetés sem merít mán­fl Központi Statisztikai Hivatal jelentés« az 1955. évi népgazdasági terv első negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, va-j alakulását 1953. első negyedévében lamint a dolgozók anyagi heiyze-l a következő adatok jellemzik: tének és kulturális színvonalának! Ipar (KT) UJ ország épül, újfajta eniberek születnek. A termelés mindennapos csatájában egyre növekszik azoknak a száma, akik példás helytállásukkal, le-, leményes és kifogástalan mun­kájukkal méltán kivívják dolgo­zó társaik megbecsülését. Hajdú- Biharban is ezren és ezren tar­toznak már az élenjárók nagy csapatába, és sztahanovista jel­vény, vagy- még erűiéi is maga­sabb kitüntetés díszíti a mellü­ket. Soraikban az idősebb és több évtizedes gyakorlattal ren­delkező - szakmunkásoktól kezd­ve képviselve vannak a legfia­talabbak is, akik ■ csak nemrég kerültek ki a technikumokból, vagy az ipari iskolákból. Sók közöttük a párttag, de > párton- kívüliek is jócskán akadnak. Kedélyben, magatartásban * lé­nyeges különbség lehet köztük, de egyben .mindnyájan meg­egyeznek, hogy szerelmesei, egy­ben valóságos művészei szak­májuknak, ' akik ismerik a mun­ka ezernjd csínját-bin ját.. Állan­dóan újításokon,.' a termelés ■ tö­kéletesítésén gondolkoznak. Ki-; tartás és példás munkafegyelem, valamint az új iránti' forró ra-1 gaszkodás ..jellemzi már élenjáró dolgozóinkat. A párt és a kormány megbe­csüli, ■ jutalmazza és kitünteti a termelés és a mindennapos építő- munka új ..hőseit. A szeretet és az elismerés ezernyi jele veszi körül az ilyen embereket. Pénz­jutalom, sztahanovista csillag, a szakma kiváló dolgozója cím, igen magas kereset,, vagy akár Kossuth-díj jut' osztályrészül számukra. Beválasztják őket a díszelnökségekbe, meghívják előadásokra, tudományos ülések­re és így tovább. Egy dologban azonban mégis <. dósak vagyunk a sztahanovis­táknak, kiváló munkásoknak. Nem hasznosítjuk eléggé az élen- iárók szakmai tudását és tapasz­talatát. Sok kiváló dolgozót pél­dául joggal bosszant, hogy kö­zömbösen mennek el mellette, hogy fontos ügyekben ki sem kérik a véleményét, vagy ami még súlyosabb, mellőzik elgon­dolásait és javaslatait. A Sztaha- nov-mozgalom számszerű fejlő­désével például nem ■ tartott lé­pést az élenjáró módszerek szé­leskörű elterjesztése, a hasznos ! apasztalatok közkinccsé tétele. Ez még ma is így van és féke­zőleg hat. Pedig a sztahanovis­ták és az élenjáró dolgozók olyan emberek, akik minden probléma megoldásánál szívesen segítenek, akiknek éles a sze­mük, s -a gyakorlati -munkában elért óriási jártasságuk szinte felbecsülhetetlen kincset jelent. Az ilyen kincset mellőzni ko­moly hátrányt, nagy figyelmet­lenséget jelent. Sajnos, igen gyakran mégis az utóbbit tapasz­talhatjuk. A Jármű javítóbarj például a pártbizottság elég ritkáin kéri ki a sztahanovisták és kiváló dolgozók véleményét', csoportos,.. nagyobb lélegzetű megbeszélés se igen volt még A II. Békekölcsön négy napig tartó hatodik sorsolását április 26—29-e kozott rendezik Szolno­kon, a Szigligeti színházban. Ez­úttal 222 200 kötvény -számát húzzák ki. összesen 83 813 200 dig e bőséges forrásból. Hiá­nyoznak az olyan értekezletek, ahol a termelékenység növelésé­nek lehetőségeit, a takarékosság problémáit a sztahanovistákkal külön beszélnék meg. A Hajdú megyei Építőipari Vállalatnál az utóbbi időkig a sztahanovisták és élenjárók teljesítményéről még kimutatást sem vezettek, így hiába kérték a dolgozók jo­gaik érvényesítését, vagy állan­dó jó munkájukért a jutalmat. Mondani sem Íveli, az élenjárók megbecsülése csak akkor lehet teljes értékű, ha figyelembe vesszük tapasztalataikat, véle­ményüket a vezetésnél, ha mun­kamódszerük az egész megye közkincsévé válik, nem utolsó­sorban, ha van mód és lehetőség az élenjáró dolgozók szakmai, politikai tudásának további fej­lesztésére. A Sztahanov-mozgalom a Szovjetunióban többek között azért is terjedt el robbanássze­rűen, mert a legjobbak módsze­réit ezrek és tízezrek vették át, megismerkedve az élenjárók ta­pasztalataival, mert a sajtó, rá­dió, és mindig számításba jöhető agitációs eszköz segítségé­vel terjesztették. Zárt területen, egy üzemben mennyivel inkább lehetőség van erre, csak nem kell húzódozni a szakmai bemu­tatóktól, sőt az általános , viták­tól sem. . Az élenjáró dolgozók újabb és újabb munfcasi'kerei komoly len­dületet adnak a szocializmus építésének. Persze, mindez nem jelenti azt, hogy ha az élenjáró dolgozók bármelyike hibáit kö­vet el, akkor egyszerűen elhall­gassuk tévedéseiket. A sztaha­novisták és kiváló dolgozók meg­becsülése azt is jelenti, hogy bíráló és figyelmeztető szóval is meggyorsítjuk emberi fejlődésü­ket. Ahol nem így cselekszenek, ott a legjobbak útja sem lehet felfelé ívelő. Példa erre Mányi Béla elv társ esete. Mányi elv- társ még 1950-ben is a Bútor­gyár legjobb dolgozói közé tar­tozott, de ma már szinte hírt- sem hallunk róla. A vezetés tagjain kívül a dolgozóik jóformáin meg se bírálták tévedéseiért, így bi­zony sok kérdésben helytelen álláspontot foglalt el, eltévedt. Szükség van tehát rá, hogy a pártszervezetek állandóan egyen­gessék a példamutatók életútját, népszerűsítsék eredményeiket, de azt is mondják meg, ha mu­lasztást követnek el. Egy per­cig sem kétséges, minél harco­sabb az élenjáró dolgozók öntu­data, minél gerincesebb a maga­tartásuk, annál szívesebben kö­vetik példájukat a tömegek. A mi élenjáró dolgozóink és sztahanovistáink égnek a vágy­tól, hogy továbbra is megmutas­sák, fáradhatatlan és bátor har­cosai az újnak, a szocializmus építésének. Segítsük, egyenges­sük útjukat több megértéssel, hasznos javaslataik bevezetésé­vel, tanácsaik megfogadásával: a haza és az egész dolgozó nép forint nyereménnyel és törlesz­téssel. Ezenbelül kisorsolnak 117 200 kötvényt 47 344 300 forint nyereménnyel, 105 000 kötvényt pedig névértékben 20 003 100 fo­rint értÁJchen (MTI) A szocialista ipar 1955 első ne­gyedév: teljes termelési tervét 104,6 százalékra teljesítette. A terv túlteljesítéséhez jelentős mértékben hozzájárult a hazánk felszabadulásának tizedik évfor­dulója alkalmából kibontakozott széleskörű, lelkes munkaverseny. Az egyes minisztériumok ter­melési tervüket a következőkép­pen teljesítették: Az első negyedévi termelési t*rv teljesítése százalékban 105,4, 105,2, ezen belül a lókkal szállítottak több árut, vas­úton közel 3 millióval, távolsági autóbuszon pedig több mint öt­millióval utaztak többen, mint 1954. azonos időszakában. Áruforgalom A kiskereskedelem 1955. első negyedévében 6,2 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolított le, mint a mült év azonos időszaká­ban. A kereskedelem árukészletei jelentősen megnövekedtek és a választék is bővült. A lakosság élelmiszerellátása jobb volt a tavalyinál. A loiskeros- kedelem mintegy 6 százalékkal több élelmiszert adott el, mint 1954. első negyedévében. Ezen be­lül tejből 6 százalékkal, vajból 5 százalékkal, sajtból 20 százalék­kal, cukorból 6 százalékkal, tojás­ból 64 százalékkal, édesipari cik­kekből mintegy 25 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem 1955. első negyedévében, mint egy évvel ezelőtt.. A liszt-, kenyér- ós zsiradékellátás a negyedév folya­mán zavartalan volt, nyershúsból és főként sertéshúsból az ellátás nem volt kielégítő. Több fontos élelmiszerből, elsősorban tejter­mékekből, hentesárukból, édes­ipari cikkekből lényegesen bővült a választék. Iparcikkeikből a kiskereskede­lem 6,2 százalékkal többet for­galmazott, mint a múlt év,, első negyedében. A ruházati cikkek közül gyapjúszövetből, Kötött áruból, nőd konfekció cikkekből mintegy 10 százalékkal több volt a forgalom, mint a múlt év azo­nos időszakában. Jelentősen emelkedett egyes tartós fogyasz­tási cikkek forgalma: Edény áru­ból 40 százalékkal, kerékpárból 25 százalékkal, tűzhelyből több mint 40 százalékkal többet adtak el 1955. első negyedévében, mint 1954 azonos időszakában. Építő­anyagból, mezőgazdasági kisgé­pekből és szél-árukból a negyedév folyamán közel kétszer annyit adtait el, mint a múlt év azonos időszakában. Építőanyagokból — bár az eladási forgalom jelentő­sen növekedett — nem tudták a keresletet kielégítem. 1955. első negyedévében tovább emelkedett a piaci' felhozatal. A piaci árak a megnövekedett fel­hozatal ellenére nem csökken­tek. Beruházások — építkezések 1955. első negyedévében — a tervnek megfelelően —beruhá­zásokra 10,9 százalékkal keve­sebbet fordítottunk, mint egy évvel ezelőtt. Az állami építő­ipar termelési tervét teljesítette, azonban az első négy cdéri beru­házási terv teljesítésénél lema­radás mutatkozik. A negyedév folyamán több — nagyobb részben az előző évek­ről áthúzódó — beruházást he­lyeztek üzembe. Megkezdte mű­ködését a Soroksári Vasöntöde, üzembe-hel yezték a Lenin Kohá­szati Üzemek középhengersorát, a Sztálin Vasmű mész- és dolo- mitégeiő üzemét, az I. sz. Epü- letelemgyár építőlemez üzemét stb. Megkezdődött a Borsodi Hő­erőmű 20 MW-os II. sz. gépegy­ségének és VI. . számú kazánjá­(FolyUUí a 2. oldalon) Kohó- és Gépipari Minisztérium Szénbányászati Minisztérium széntermelés 100,9, Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 105,1, Könnyűipari Minisztérium 101,2, Élelmiszeripari Minisztérium 104,2, Építésügyi Minisztérium iparvállalatai 113,1. Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai 111,6, Közlekedés- és Postaügji Minisztérium „ 106,1, rádióműsorvevőt, pamutszövetet, A helyi ipar! vállalatok 105 szá­zalékra, a kisipari szövetkezetek 106,2 százaié]era teljesítették 1955. első negyedévi termelési tervü­ket. A tervteljesítés értékelésénél fi­gyelembe kell venni, hogy az első negyedévi terv az ipari termelés­nek viszonylag nem nagy növe­kedését írta elő. 1955. első negyedévében a szo­cialista ipar termelése 11,4 száza­lékkal haladta meg a múlt év azonos időszakainak — az akkor rendkh üli időjárás és az áram­korlátozások miatt igen alacsony színvonalát és (az idényszerű élel­miszeripar nélkül számítva) 1,3 százalékkal múlta felül a múlt év legmagasabb szintjét: a negyedik negyedév termelését. Az ipar 1955. első negyedévben többet termelt, mint amennyit a terv előírt' szénből, bauxitból, hengerelt acélból, fogatos ekéből, kézi- és fogatos sorvetőgépből, foszforműtrágyából, étolajból, szappanból, pamutszövésből, gyapjúszövetből, selyemszövetből, bőrcipőből, férfiöltönyből, motor- kerékpárból stb. 1954. első negyedévéhez képest 1955. eiső negyedévében jelentő­sen több szenet, villamosenergiát, bauxitot, kőolajat, acélt, henge­relt acélt, cementet, húzott üve­get, arató-cséplőgépet, kerékpárt, Mezőgazdaság 1955. tavaszán a mezőgazdasági munkák a kedvezőtlen időjárás következtében a szokásosnál ké­sőbben indultak meg. Az őszi ve­tések általában jól teleltek: a ta­vaszi takarmánygabonaneműek vetésének üteme azonban nem kielégítő. A március 1-i álláspontnak megfelelően végrehajtott állat­számlálás erdményei szerint az ország állatállománya — a juhál­lomány kivételével — a múlt év­hez képest növekedett. A sertés- állomány kereken 5,8 millió db, 30 százalékkal nagyobb, mint a múlt év márciusában volt. Az át­lagosnál nagyobb mértékben nö­vekedett a sertésállomány az egyénileg gazdálkodóknál és a be­adásra nem kötelezett, földdel nem rendelkező állattartóknál. A megnövekedett sertésállományból a tavalyinál jóval magasabb a fiatal állatok aránya. A szarvasmarhák száma vala­mivel több, mint egy évvel ez­előtt, a tehénállomány azonban kismértékben csökkent. Az 1955. első negyedévi begyűj­tési tervet a vágóállatok és állati termékek közül baromfiból és tej­ből túlteljesítették, vágósertésből, vágómarhább1 és tojásból a lerve­gyapjuszovetet, pamutharisnyat, férficipőt, gyermekcipőt stb. ter­meltek. A tervezettnél kevesebbet ter­melt az ipar acél-nyersvasból, martinacélból, kénsavból, nitro­gén műtrágyából, tehergépkocsi­ból, gőzmozdonyból, kerekes trak­torból, néhány élelmiszerből stb. 1955. első negyedévében — a kezdeti javulás mellett — még- mindig nem volt kielégítő egyes termékek minősége. A szocialista iparban 1955. első negyedévében közel 18 000-rel több munkás dolgozott, mint áz előző év azonos időszakában. A munka termelékenysége (az egy munkásra eső termelés) 8,8 száza­lékkal volt magasabb a szocialis­ta iparban, mint a múlt év rend­kívül kedvezőtlen első negyedévé­ben és — az idényjellegű élelmi­szeripar nélkül számítva — némi­leg meghaladta az előző negyed­évben elért termelékenységi szín­vonalat. Elsősorban a termelékenység növekedésének, a végrehajtott műszaki szervezési intézkedések­nek eredményeképpen az ipar számos területén a múlt évinél valamelyest kedvezőbben alakult az önköltség. Az önköltségcsök­kentés terén elért eredmények azonban még nem kielégítőek. zettnél kevesebbet gyűjtöttek be. A negyedév folyamán több mint 15 000 új tag lépett be a termelő­szövetkezetekbe. A legtöbb belé­pő Szolnok, Szaboles-Szafcmár, Békés és Somogy megyében volt. Huszonhat új termelőszövetkezet alakult. A negyedév folyamán a mező- gazdaság jelentős számú gépet kapott, így többek között 1100 traktort (ebből több mint 500 Univerzál-traktor), 1200 traktor­ekét, 300 kultivátort és 350 fűka­szálót. A gépállomások a tél folyamán kijavították a tavaszi munkákhoz szükséges erő- és munkagépeket. A gépjavítást gyorsabb ütemben és jobb minőségben hajtották vég­re, mint a múlt évben, a javítás­ra szorult cséplőgépek 79 százalé­kát, a kombájnok 59 százalékát, az aratógépek 73 százalékát javí­tották ki március 31-ig. Közlekedés 1955. első negyedévében a műit év azonos időszakához képest mind a teher, mind a személyfor­galom jelentősen emelkedett. A vasút 14,8 százalékkal, a teher- autófuvarozó vállalatok 6.6 száza­üzemrészenként a legjobbakkal. javára! Siolnokon lesi a II. Békekölcsön fialod sorsolása SÍT ÉVFOLYAM, 90. SZÁM AJSÄ 50 PILLÉK VASÁRNAP, 1935. ÁPRILIS 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom