Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

NÉPLAP 1955. ÁPRILIS 10 VASÁRNAP i Szakszervezetek Országos Tanácsának V. felles illése (Folytatás az 1. oldalról) két bátran állíthatunk a régi mozgalmak mellé. Ebben a versenyszafcaszban az év első hónapjától kezdve, a múlt évhez viszonyítva csökkent a hó elejei elmaradás , és a ülő végi hajrá. Az exporttervek tel­jesítéséért felelős- legfontosabb üzemeinkben a felszabadulási verseny idején több helyen je­lentei« eredményeket értek el, ami biztató kezdetnek mondható. A munkások egyre inkább nem­csak a mennyiségi tervteljesítés­re. hanem a jó minőségre, ön­költségcsökkentésre, amyagtaka- rékosságra .tettek vállalásokat és ezeket eredményesen teljesítik. Jellemző továbbá, hogy vállalá­saik teljesítése érdekében a dol­gozók új és újabb módszereket javasolnak és alkalmaznak. A felszabadulási versenyben '.gén sok művezető és mérnök ismerte fel, hogy az az álláspont, amely a munkaverseny szervezését, fe­lesleges munkának tekinti, hely­telen. A műszakiak, mérnökök látják, hogy a munkaverseny szervezésével a magúk munká­ját is megjavíthatják. Mekis elvtérs rávilágított ver­sen ymozgalmunk meglévő nagy hiányosságaira, a verseny bü­rokratikus „Irányításának“ mód­szereire, a tömegek köréből ér­kező javaslatok elhanyagolására és számos más olyan jelenségre, amelyre a továbbiak során na­gyon fel kell figyelnie' minden T-akszervezeti aktívának. Ezután azokat a legfontosabb feladato­kat ismertette, amelyek a szocia­lista munkaverseny továbbvitele, a Sztehanov- és újító mozgalom fejlesztése terén szükségesek. A felszabadulási raunkaver- semy április 4-ével eredménye­sen befejeződött. A szocialista munkaverseny folyamatosságának biztosítá­sa érdekében a szakszerveze­tek elnökségei és a miniszte­rimnek már néhány héttel ez­előtt kidolgozták a szocia­lista munkaverseny új cél­kitűzéseit. E célok az éves tervek minden részletében való idő előtti telje­sítésére irányulnak. A feladat most az — mondotta Mekis Jó­zsef —, hogy a soronkö vetkező íervismertefő értekezleteket mindenlhol megfelelően készítsék elő. Itt a jóváhagyott éves ter­vek birtokában ismertessék az 1955. évi tervfeladatokat és nagy súlyt helyezzenek a második ne­gyedév feladataira. Különös nyometékkal szeret­ném aláhúzni — folytatta Mekis József —, hogy a munkafegye­lem megszilárdítása együk leg­fontosabb feltétele annak, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a Központi Vezetőség márciusi határozata a termelés frontján elénk állított, meg tudjuk oldani. Az öntudatos munkások jog­gal követelik a gazdasági ve­zetőktől, a párt- és szakszer­vezeti vezetőktől, hogy csinál­janak végre rendet ezen a területen és vessenek véget annak az állapotnak, hogy egyesek lógnak, nem használ­ják ki munkaidejüket, jogta­lan, meg nem dolgozott idő­ért fizetést vesznek fel és végsősoron dolgozó társaikon élesítődnek. Állítsák' követendő példának azokat a , dolgozókat, akik fe­gyelmezetten végzik feladatai­kat. Ismét fel kell eleveníteni azokat a régebben bevált mód­szereket, amelyek segítségével a szakszervezetek eredményesen tudtak hozzájárulni a munka- fegyelem megszilárdításához. Ilyenek például az elvtársi bíró­ságok, amelyeken a dolgozók je­lenlétében megtárgyalják egyes notórius fegvelemsértók ügyét és amelyeknek segítségével sok dol­gozónak megmutatják, hogy a fegyelem megsértése milyen ká­rokat okoz az üzemnek, a nép­gazdaságnak, az egész szocialista építésnek. A SZOT elnöksége teljesen in­dokoltnak tartja, hogy azokkal a 1 szakszervezeti tagokkal szem­ben, akik ismételten megsértik a munkafegyelmet, fegyelmi el­járást folytassanak le, és szük­ség esetén éljenek a szakszer­vezetből való kizárás eszközé­vel . Ideje, hogy következetesen al­kalmazzuk a Munka > Törvény- könyvének mindazon rendelke­zéseit is, amelyek a munkafegye­lem megszilárdítását szolgálják. Ideje, hogy egyeztető bizottsá­gaink is szakítsanak azzal a liberális magatartással, amelyet az utóbbi hónapokban a munka- fegyelem bomlasztóival, valamint az ellenséges elemekkel szemben tanúsítanak. Természetesen, mi, szakszervezetek elsősorban az öntudatos dolgozókra tá­maszkodva, a politikai neve­lőmunka eszközével akarjuk megteremteni azt a légkört, amelyben lógni, fegyelmezet­lenül dolgozni: szégyen. De mi, szakszervezetek, támo­gatjuk mindazoknak a törvény- adta rendszabályoknak az alkal­mazását is, amelyeknek segítsé­gével ki lehet küszöbölni a mun­kában mutatkozó fegyelmezet­lenséget és rendet lehet terem­teni. (Taps.) Még határozottabban kell fel­lépni a társadalmi tulajdon el- herdálóival és fosztogatóival szemben. Teljesen megengedhe­tetlen, hogy olyanok, akik a szo­cialista tulajdont egyáltalában nem tartják szentnek és sérthe­tetlennek, sőt annak fosztogatói­vá válnak, elkerüljék az igazság­szolgáltatás szigorú kezét. Min­den dolgozónak úgy kell védenie a szocialista tulajdont, mint sa­játját és a tolvajokkal szemben úgy kell fellépnie, mint akik őt fosztják lei. (Taps.) Elvtársaik! Anniikor ilyen hatá­rozottan leszögezzük, hogy a szakszervezetek legfőbb feladata a termelés elősegítése, a munka­fegyelem megszilárdítása, a fo­kozottabb takarékosság előmoz­dítása — ismételten aló kell húznunk, hogy mindezzel a szo­cializmus építését, a dolgozók jólétének emelését szolgáljuk. A termelési terveik teljesítésétől, termelékenység emelésétől elvá­laszthatatlan a dolgozókról való szüntelen gondoskodás,, amely a szakszervezeteknek továbbra is fő feladata. Amikor azt kérjük a dolgozók­tól, hogy emeljék a munkater­melékenységét, csökkentsék a se- lejtet, javítsák meg a minőséget, minden részletében teljesítsék a tervet — egyben azt is a leghatározottabban megköveteljük a gazdasági és a szakszervezeti vezetőktől, hogy hiánytalanul valósít­sák meg az 1955. évi kollek­tív szerződésekben foglalta­kat. A munkásvédelmi, szociális és kulturális célokra előirányzott összegeket teljes egészében azok­ra a célokra fordítsák, amelyek­re kormányunk előirányozza azo­kat. (Taps.) Javítsák tovább üze­meink munkásvédelmi és egész­ségügyi viszonyait. Még inkább megköveteljük, hogy az üzemi étkeztetés, a munkaruhák, a védőételek terén maradéktalanul megtartsák a törvényes előírá­sokat.. Tartsuk továbbra is a szakszervezetek fontos feladatá­nak, hogy a dolgozók bürokni- ciarnentesen jussanak a társada­lomi« ztosítási szol gál tatásokhoz. Még magasabbra akarjuk emel­ni az üdültetés színvonalát is. A szakszervezeti szervektől a jövőben még inkább miint eddig, meg fogjuk követelni, törődje­nek odaadóan a dolgozók prob­lémáival, segítsenek orvosolni jogos panaszaikat, és minél több helyi kezdeményezéssel szolgál­ják a dolgozóik élet- és rnunika- kömlményeinetk javítását. Az a szakszervezeti vezető, aki most azt gondolja, hogy a termelési feladatok miatt el lehet hanyagolni a dolgozók­ról való mindennapi gondos­kodás kötelezettségét, nem érti meg a Központi Vezető­ség márciusi határozatát, amely hangsúlyozza, hogy a szakszervezetek minden erő­vel segítsék az 1955. évi nép- gazdasági terv teljesítését és emellett továbbra is oda- ♦ adőan foglalkozzanak a mun- j kásjólét, munkásvédelmi tör- ♦ vények maradéktalan meg- * tartásával és megtartásának * ellenőrzésével. ♦ Kedves Elvtársak! i „A termelés terén nagy feladat t vár szakszervezeteinkre, melyeik- ♦ nek majdnem 'kétmillió tagsága * szocialista építésünk derékhada t — mondotta Rákosi elvtárs, ha- ♦ sánk felszabadítása tizedik év- J fordulóján tartott beszédében. — J Ezt a hatalmas erőt most úgy { kell mozgósítani, hogy minden J tagja egymással versenyezve, lel- t 'késén küzdjön a szocialista cél- * kitűzéseik megvalósításáért.“ Pártunk Központi Vezetősége £ márciusi határozatának vég- $ rehajtását minden szakszerve- $ zeti szervezet harci program- $ jává kell tenni! f Ennek érdekében széleskörű po- * litiikai nevelómunkát kell végez- ♦ nümfc, mert miinél világosabban ♦ megértik a munkások és alkal- J miazottak pártunk politikáját, an- • nál inkább fokozódik politikai % és termelési aktivitásuk. $ A szakszervezeteknek minden S nap újra és újra meg kell ma- % gyár ázniuk pártunk politikája- £ nak helyességét, s politika meg- j valósításának módját és útját, t A dolgozók meggyőzése pártunk s politikájának helyességéről egy- ♦ ben azt is jelenti, hogy « kíméletlenül fel kell lépni J minden ellenséges hírverés- J sel, suttogó propagandával J szemben, bárhol és bármilyen % formában jelentkezzen is az. % A magyar munkások legjobb- ♦ jattól, a becsületes munkásoktól * távol állnak a jobboldali elhaj- f lástoól eredő nacionalista, sovi­niszta nézetek. A munkások tö­megei az igaz hazafiság, a pro- tetárintennacional izmus talaján állanak. A magyar munkások sstíne- java világosan látja, hogy a sovinizmus és a nacionaliz­mus összeegyeztethetetlen az igaz hazafisággal. Ezért vallja édes testvérének felszabadítónkat, a Szovjetunió J népeit, ezért fűzi megbontó at at- í lan barátság a népi demokráciák » országaihoz, ezért figyeli éberen $ és támogatja minden erejével a | még kapitalista rabságban siny- j lődő munkások harcait. (Nagy | taps.) £ Minden eddigi eredményünk J éltető és kiapadhatatlan forrása * nagy és dicső pántunk vezetésé- ♦ bem rejlik. Pártunk biztoskezű és szilárd vezetése tette lehetővé, hogy legyőzve minden akadályt, napról-napra erősítsük a munkásosztály hatalmát, szi­lárdítsuk a népi demokrá­cia alapját, a munkás-paraszt szövetséget, emeljük egész dolgozó népünk jólétét. Pártunk vezetése sziklaszilárd alapja annak, hogy felépítjük a szo­cializmust hazánkban. A feladatok, amelyek előttünk állnak, igen nagyok, azonban megvan minden biztosítékunk , ahhoz, hogy ezeket sikeresen 1 megoldjuk. Harcunk eredmé-1 nyességének olyan biztosítékai t vannak, minit a dolgozó népért♦ évtizedes harcokban niegedzettX nagy pártunk, győzelmeink szer- ♦ vezője. (Hosszantartó lelkes taps ♦ — felkiáltások: Éljen a párt!) ♦ Mint harcedzett munkásosztá- ♦ lyirnk elszántsága, a szocializmus * gyoi elmébe és saját erejébe ve- £ tett hité, mint a munkásosztály« és a dolgozó parasztság egyre $ erősödő szövetsége, dolgozó pa- ♦ rasatságunk bizalma a nemzet * vezérlő ereje: munkásosztályunk t iránt. (Nagy taps.) * Feladataink megvalósításáért * vívott harcunkban mellettünk ♦ áll felszabadítónk, a hatalmas * Szovjetunió. Nincs munkánknak | egyetlen ■ területe sem, ahol ne £ tapasztalnánk állandó testvéri £ segítséget, (Nagy taps.) —ww—wwwMlii. a A Szovjelüiiió Minisztertanácsa javastata az 1S44. decenrlrer lö-i írancsa-szövieí szerződésre! 1944. december 10-én megkötötték „a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Francia Köztársaság szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződését“. E szerződés értelmében Franciaország és a Szovjetunió kötelezettséget vállalt, hogv együttesen megtesz minden szükséges intézkedést, a Németország [elől kiinduló minden új veszély elhárítására és arra, hogy meg­akadályozza, az olyan cselekményeket, amelyek lehetővé tenné­nek bárminő újabb agressziós kísérletet Németország részéről, nem köt semmiféle olyan szövetséget és nem vesz részt semmi­féle olyan koalícióban, amely a szerződő felek valamelyike el­len irányul. Franciaország kormánya vállalt kötelezettsége ellenére alá­írta, a francia parlament pedig megerősítette a párizsi egyezmé­nyeket, amelyek Nyugat-Némeíország rermlitarizálását és a Szovjetunió ellen irányuló háborús csoportosulásokba való be­vonását írják elő. Franciaországnak ezek a lépései közvetlenül sértik az 1944. évi francia—szovjet szerződésben vállalt kötelezettségeit. E lépé­sek miatt a Szovjetunió Minisztertanácsa a szovjet kormánynak Franciaország kormányához intézett 1954. december lö-i és 1935. március 13-i jegyzékében . kifejtett állásfoglalásával összhangban javaslatot terjesztett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnök­sége elé az említett 1944. december 10-i francia—szovjet szerző­dés hatálytalanítására. Hasonló javaslatot terjesztett elő a szovjet kormány az 1942. május 26-t angol—szovjet szerződéssel kapcsolatban is. V. M. Molofov nyilatkozata az osztrák államszerződésről V. M. Molotov szovjet kül- ügyminjiszter április 9-én fo­gadta Hayter urat, Nagy-Bri- íannia moszkvai nagykövetét és az osztrák államszerződés­sel kapcsolatban nyilatkozatot tett. Kijelentette többek között, hogy a Szovjetunió és Auszt­ria vezető személyiségeinek közvetlen érintkezésbe lépése elősegítheti ezt a fontos ügyet, megállapodás jött létre, hogy az érintett kérdések további •megvitatása végett április 11-én osztrák kormányküldött­ség érkezik Moszkvába J. Raab úr, oss*trák kancellár vezetésé­vel. A szovjet kormány feltéte­lezi, hogy az osztrák kormány képviselőivel Moszkvában foly­tatandó eszmecsere előreviheti az osztrák kérdés rendezésének ügyét. A. szovjet kormány en­nek során számításba veszi, hogy a berlini értekezlet óta eltelt idő alatt az osztrák kor­mány vezetői már folytattak megfelelő találkozókat és esz­mecseréket Nagy-Britannia, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok vezető sze­mélyiségeivel. A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy (ha meg­van a megfelelő törekvés az összes érdekelt államok részé­ről, lehetségesnek bizonyul, hogy már a legközelebbi idő­ben létrejöjjön a szükséges megegyezés az osztrák állam- szerződés megkötéséről. A szovjet kormány kéri. hogy a nagykövet juttassa a fentebb kifejtetteket Nagy- Britannia kormányának tudo­mására. Hayter úr kijelentette, hogy a szovjet kormány nyilatkoza­tát haladéktalanul továbbítja Nagy-Britannia kormányához. V. M. Molotov ugyanezen a napon fogadta Ch. Bethlen urat, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, vala­mint Le Roy urat, Franciaor­szág moszkvai ügyvivőjét és hasonló nyilatkozatot telt előt­tük. Olt. Bohlen és Le Roy úr szántén kijelentette, hogy. a szovjet kormány nyilatkozatát haladéktalanul továbbítja kor­mányához. A szovjet kormányküldöttség hazatért Budapestről Április 9-én visszatért Búd apesíről Moszkvába a Szovjet­unió kormányküldöttsége élén K. J. Vorosilovval, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökével. A küldöttség részt vett Magyarországnak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása .tizedik évfordulójának megünneplésében. Ax első interpelláció Edenhez A Reuter hírügynökség je­lentése szerint az első kérdés, amelyet Edennek, az új mi­niszterelnökinek az angol akó­házban feltettek, Norman Dodds munkáspárti képviselő interpellációja volt arra vonat­kozólag, hogy tegyen Eden nyilatkozatot az angol kormány álláspontjáról ,ji nemzetközi feszültség enyhítése érdettzében a legmagasabb síkon megtar­tandó tárgyalásokról". Eden április 19-én ad választ Dcddsnak: Az elsóház ugyanis a húsvéti szünet után ekkor ül össze először. Sloan, az Angol—Szovjet Ba­ráti Társaság főtitkára a tár­saság nevében táviratot inté­zett az új miniszterelnökhöz. A távirat emlékezteti Edent. hogy „ő maga írta alá az 1935. évi moszkvai deklarációt“, va­lamint „az 1942. évi angol- szovjet háború utáni együttmü- líödési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést.“ „Nyoma­tékosan felszólítjuk ont — mondja a távirat —. hogy ha­ladéktalanul ismételje meg a szovjet ícormánynak a legma gasabb síkon megtartandó tár­gyalásokról Churchill által Itezdetben előterjesztett, de 'ké­sőbb Molotov tavaly nyáron történt beleegyezése után risz- szavont javaslatot“. f elvilágosító iroda nyílt a külJ’Sldön élő magyar állampolgárok amnesstia ügyeivel kapcsolatban A külföldön élő magyar ál­lampolgárokra vonatkozó am­nesztiarendelettel kapcsolatban, amit a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felsza­badulásának 10. évfordulója al­kalmából bocsátott ki, a Ma­gyarok Világszövetségé felvilá­gosító irodát állított fel. A felvilágosító iroda az .am­nesztia alá eső külföldön élő magyar állampolgárok hazaté­résével kapcsolatos kérdésekben ad felvilágosítást Magyarorszá­gon élő hozzátartozóiknak. Magyarok Világszövetsége felvilágosító irodája (Budapest, V., Alkotmány utca 4. II. e.) szombat és vasárnap kivételé­vel 10 étától 16 óráig fogad. 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom