Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-09 / 83. szám
2 NÉPLAP íaot, t. goA/mon. Az építőipar előtt álló feladatok : sikeres megvalósításának egyik döntő feltétele j a pártszervezetek munkájának megjavítása Áz országos építőipari tanácskozás második napja Az Onszág’náz kongresszusi termében pénteken folytatták nz országos építőipari tanácskozást. Az eiső hozzászóló Szokup Lajos építésügyi miniszterhelyettes volt. Felszólalt a tanácskozáson Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter. Felszólalásában a tanácsi helyi építőipar, az új lakásépítés és a városrendezés kérdéseivel foglalkozott. Ezután Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára emelkedett szólásra: Vég Béla elvtárs beszéde Tisztelt értekezlet! Kedves Elvtársak! Engedjék meg, 'hogy tolmácsoljam Önöknek pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének forró elvtársi üdvözletét. Vég Béla elvtárs beszéde elején foglalkozott azzal a fejlődéssel, amelyet az építőipar az elmúlt tíz év folyamán elért. Az építőipar eredményeire, nagy alkotásaira nemcsak az építőik büszkék. hanem az egész dolgozó magyar nép is. Azoktól a hibáktól és hiányosságoktól azonban, amelyek népgazdaságunkban megtalálhatók, nem mentes az építőipar sem. Az eredmények mellett látnunk kell a hibákat is, s most a munka megjavítása érdekében elsősorban erről kell beszélni, mert csak így tudjuk helyesen megszabni azokat a feladatokat, amelyek megvalósításával biztosítani tudjuk az építőipar eredményesebb munkáját. Az állami építőiparban — a mértéket illetően — az utóbbi másfél évben a feladatok csökkenése és egyéb intézkedések. valamint az ipar nem kielégítő munkája következtében megrekedt a növekedés, ennél nagyobb hiba azonban, hogy ez alatt az idő alatt lényegében az építőipar gazdasági és műszaki fejlődése is megakadt, sőt egye vonatkozásokban visszafejlődés tapasztalható. Az építőipar nem teljesítette az 1954. évi termelési tervét, aminek a munkaerő-hiány mellett legfőbb oka a termelékenységi terv nem teljesítése, sőt a termelékenység visszaesése az előző évhez képest. Ez döntően a munkafegyelem meglazulásának, a gépkihasználás csökkentésének, s a munkaszervezés romlásának a következménye. A hiányosságok elsősorban az építőipari költség és önköltség alakulásának tudhatok be. Tűrhetetlen mértékben emelkedett mind a kettő A költségek emelkedésére csak néhány példát akarok említem. Egy kát szoba összkomfortos lakás építési költsége külső közművelés nélkül 1950-ben 51000 forint, 1951-ban körülbelül 73 000 forint volt. E2 azt jelenti, hogy 10 000 lakás 1950. évi költségéből ma már csak mintegy 7000 lakást lehet építeni. Az építési költségek ilyen nagymértékű emelkedését az sem indokolja, hogy változások történtek egyes anyagok árában, bérköltségében stb. Sőt még arra sem lehet hivatkozni, hogy a költségemelkedést bizonyos részben a lakások minőségének javulása idézte volna elő. De nemcsak a lakásokról van szó. A költségek emelkedését más épít menyeknél is ki lehet mutatni. Az építési költségek ilyen fokú növekedését nagyban befolyásolta, hogy az építőipar az önköltségi terveket éveken át nem teljesítette. Sokan ahelyett, hogy megtették volna a szükséges intézkedéseket az önköltségi tervei teljesítésére, a terveidül való elmaradást a költségvetések fellazításával, a költségek emelésével akartál: kiküszöbölni. Különösen, nagymértékben emelkedett az önköltség 1954-ben. A veszteség összegéből az 1954. évi magas lakásköltségek alapján is körülbelül 8000 lakást lehetett volna építeni. Az építési költségele ilyen kedvezőtlen alakulásában közrejátszottak objektív, az építőipai- dolgozóitól független okok is, azonban a nagyfokú eredmény- rombolást és veszteséget elsősorban nem ezek okozták, hanem olyan okok, amelyeket megfelelő intézkedésekkel a munka során kiküszöbölhettek volna. Néhány ilyen okkal foglalkozni kell, mert szoros összefüggésben vannak az utóbbi időben elterjedt helytelen jobboldali nézetekkel, amelyek következtében az építő- és építő- anyagiparban is meglazult az állami és munkafegyelem, széles mértékben elharapódzott a pazarlás és a felelőtlenség. A dolgozó nép életszínvonala emeléséhez megfeszített munkára, rendre és fegyelemre van szükség Eléggé széleskörben ismert, hogyan gazdálkodnak az építőiparban az anyaggal, milyen alacsony fokon áll a szocialista turn jdon védelme, másszóval: pazarolják az anyagot, csákiszalmája módján bánnak vele, nagy méreteket öltött az anyaglopás. Az anyaggal való bánásmódban nagymértékben visszatükröződik az építőipar vezetőinek és minden dolgozójának a szocialista tulajdonhoz, a szocialista államhoz való viszonya. Aki eltűri az anyagpocsékolást, vagy a lopást, az eltűri a szocialista állam anyagi alapjának - gyengítését, gyengíti magát a nép államát, hozzájárul a dolgozó nép megkárosításához. Ezt követően Vég elvtárs hangsúlyozta, hogy nem sokkal különbözik a helyzet a bér- és munkafegyelem terén sem. Az É. 3VT. területén 1954. első háromnegyed évében 150.4 millió forint béralap- túllépés volt. A bérkérdésnél is érvényesültek a kóros jobboldali nézetek. Jogtalan bérkifizetésekkel igyekeztek munkaerőt biztosítani és a dolgozók életszínvonalát ..emelni“.' Ugyanezen idő alatt lényegében kicserélődött a teljes mun káslétszám. A munkából való mulasztás 1953-hoz képest 24 százalékkal emelkedett. A munkafegyelem és bórfegye lem nagyfokú lazulását, az anyaggal való felelőtlen gazdálkodást, a lopást és a csalásoka elősegítette, hogy a szocialista ipar vezetői egy részénél — ez vonatkozik az építőiparra is megalkuvó, opportunista szellem terjedt el, megengedhetetlen liberalizmus kapott lábra, elterjedt a lazaság, az elnézés szelleme, a normalazítökkel, a bércsa- 1 ókkal, a selejtgyártókikal, a tervfegyelem megszegőivel, a társadalmi vagyon elherdálóival vagy meglopóival szemben — mondotta. Még ma is vannak olyanok, akik tartózkodnak az úgynevezett ..népszerűtlen“ kérdések felvetésétől, a rendet, fegyelmet biztosító intézkedések megtételétől. Ezen változtatni kell! A helyzetet világosan, bátran és nyíl tan fel kell tárni a dolgozók előtt. Ezt annál is inkább megtehetjük, mert a becsületes, rendes dolgozók nem szeretik a lógósokat, a tolvajokat és egyre erősebben követelik, hogy megfelelően járjunk el ezekkel szemben. Teremtsünk végre rendet ezen a téren is! Meg kell magyaráznunk a dolgozóknak, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép életszínvonalának emelkedéséhez nem elegendő a KV. vagy a kormány határozata, a bérek emeléséről, vagy az árak csökkentéséről, ehhez megfeszített munkára, rendre és fegyelemre van szükség, politikai és gazdasági életünk minden területén. Nem lehet fenntartani azt a helyzetet, amely jelenleg nálunk kialakult. Azt, hogy a bérek emelkedése messze túlhaladja a termelékenység emelkedését; a munkások keresetének növekedését csak a termelékenység állandó és fokozatos emelése útján lehet biztosítani, mert ez az egyetlen járható út. Világosan meg kell magyaráznunk mindenkinek, hogy csökkenő termelékenység és emelkedő önköltség mellett a dolgozók növekvő életszínvonalát biztosítani nem lehet. Nálunk az utóbbi időben háttérbe szorult annak a tudnia, hogy a népjólét emelkedésinek tartós és biztos forrása az ipari és mezőgazdasági termelés szalca- datlan növelése, a termelékenyrég szaJcadatlan emelése, az önköltség állandó csökkentése, az áruk minőségének javítása, c munka- és technológiai fegyelem betartása, az anyagtakarékosság és egyéb hasonló tényezői;. A fentiek háttérbe szorításává] függ össze, hogy az el-múlt másfél esztendő alatt meglazult a munkafegyelem, és ez szoros üsz- szefüggésben van a termelékenység és az önköltség kedirezőtler alakulásával. A munka termelékenysége emeléséért A termelékenység és az önköltség alakulásában kell leggyorsabban változást és fordulatot előidézni és ide kell összpontosítani elsősorban a párt és gazda sági vezetők, az egész dolgozó nép erőfeszítéseit. A dolgozó nép életszínvonalának 'következetes emelése megköveteli, hogy szaítadaíLanul növekedjék mind az ipar, mind a mezőgazdasági termelés, emelkedjék a munka termelékeny sage, csökkenjen a termékek ön költsége, hogy határozott harc folyjék az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában a legszigorúbb takarékosság érvényesítéséért, a munkafegyelem helyreállításáért és megszilárditá sóért. A munka termelékenységének emelésére sok eszköz áll rendelkezésünkre. Ismeretes, hogy ezen a téren nagy tartalékaink van nak, amelyek feltárásával gazdaságosabbá tudjuk tenni hz építőipar munkáját. E tartalékok: az építkezési munka további gépesítése, a rendelkezési« álló technika jobb kihasználása, technológia és az építkezés ipari módszereinek további fejlesztés- a szakmai színvonal állandó emelése, az újítók és az élenjáró-dolgozók módszerének s tapasztalatainak elterjesztése, s nem utolsósorban a munkafegyelem megszilárdítása. Annak elleniére, hogy az utóbbi időben sok szó esik az önkölt ség csökkentéséről, a gazdaságosságról, az e kérdésekkel való foglalkozást lényegében ma is leszűkítik. A gazdasági és műszaki vezetők általában csak forint tervek teljesítésével törődi nek. Ezen változtatni kell. Biztosítani kell, hogy a gazdasági és műszaki vezetők munkájának homlokterébe 'kerüljön a gazdaságosság; termelékenység, az önköltség alakulásával való foglalkozás. Ezek megvalósítása érdekében fel kell számolni azt a helytelen gyakorlatot, hogy csak beszélünk a termelékenység emeléséről, ■ az önköltség csökkentéséről. de nem intézkedünk határozottan r^eg valósításukért. Az első negyedév tapasztalaid azt igazolják, hogy a gazdaságos termelés biztosítására előírt terv- feladatok teljesíthetők. A terv minden mutatójának íeljeátásé- hez. túlteljesítéséhez a gazdasági, műszaki vezetői:, a párt, a DISZ ás a szakszervezeti vezetőt: össze-, hangolt, egymást támogató munkája, valamint a dolgozók széles tömegeinek mozgósítása szükséges. Az első negyedévet a dolgozók nagy munkalendülete és aktivitása jellemezte. Ezt tovább kell növelni. A vezetőknek bátran kell támaszkodnick a dolgozókra! Ki kell kérni véleményüket, meg kell hallgatni tanácsaidéit s a helyes, jó javaslataileat meg ’cell valósítani. A gazdaságos termelést a dolgozók ügyévé kell tenni! Éneikül a feladatok nem oldhatók meg. Az építőipar előtt álló felada- ok sikeres megvalósításának egyik döntő feltétele a pártszer- ■ezeiék munkájának megjavítása. Pártszervezeteink fő feladata az előttünk álló időben a KV márciusi határozatának szellemében mozgósítani a párttagságot és rajtuk keresztül az építőipar minden dolgozóját, a feladatok végrehajtására. Le teli küzdeni zsef, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke emelkedett szólásra. A nagy tapssal fogadott beszámoló után megkezdődtek a hozzászólások. A délutáni ülésen megjelent é* felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs. a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Az ülés részvevői forró szeretettel fogadták. Több más felszólaló után a felszólalásokra Mekis József, a SZOT elnöke válaszolt. A válasz után a SZOT V. teljes ülése egyhangúlag elfogadta a beszámolót és az abban foglaltakat határozattá emelte. Ezután Cseterki Lajos, a SZOT titkára tett elő terjesztést az elnökség kiegészítésére. Az elő!erjesztést egyhangúlag elfogadták. A Szakszervezetek Országos Tanácsának V. teljes ülése Gáspár Sándor, a SZOT titkára záró- szavával ért véget. a még maglévő jobboldali nézeteket és azok hatását. Többet, az eddiginél jóval többet kell foglalkozni a termelés gazdaságosságával, a termelékenység és az ötűcöllség alákulá&ával. a munkafegyelem megszilárdításával, e társadalmi tulajdon védelmével. Bátran be kell számoltatni a gazdasági vezetőket munkájukról, bírálni és segíteni leéli őket munkáitok eredményes elvégzéséhez. Erősíteni kell a pártban a kommunista fegyelmet, amely szintén meggyengült az utóbbi időben. Minden kommunistának egységesen kell fellépnie a határozatok végrehajtásáért és példamutató munkájával keli magával ragadnia dolgozó társait. Ahol a 'kommunisták élen járnak a termelésben, fegyelmezetten és példamutatóan teljesítik feladataikat, ott az eredmény eddig sem maradt el és ezután sem fog elmaradni. Meg kell javítani a DISZ szervezetek munkáját is. Az építkezéseken sok fiatal dolgozik, akiknek nevelése, a feladatok teljesítésére való mozgósítása a DISZ feladata. Segítsék a pártszervezetek a DISZ munkáját, hiszen ezzel saját munkájúikat segítik. Növelni kell a szakszervezetek aktivitásút is. Különösen .nagy feladataik vannak a szakszervezeteknek a munkaverseny szervezésében. Minden erőt mozgósítani kell most arra, hogy a fel- szabadulási munkaverseny lendületét tovább tudjuk vinni, hogy ne következzék be visszaesés. A legfontosabb feladat a tervek hónapról hónapra való teljesítése Elvtársak! Az építőipar minden dolgozódnak most az a legfontosabb feladata, hogy a tervek minden mutatóját hónapról hónapra teljesítve, biztosítsák az éves terv teljesítését, illetve túlteljesítését. Emellett ha sznál ják fel az 1355-öo évet arra, hogy rendet teremtsenek az építőiparban, felkészüljenek az új, nagyobb feladatok, a második ötéves ten7 feladatainak sikeres teljesítésére. A márciusi KV határozat világosan leszögezte, hogy pártunk sohasem mondott le és nem mond le a szocialista iparosítás, a nehézipar fejlesztésénei: lenini— sztálini politikájáról. Pártunk fó célkitűzése a szocializmus építése — a szocializmus alapjainak lerakása hazánkban. E cél elérése érdekében következetesen érvényesíteni fogjuk a szocialista iparosítás politikáját, a nehézipar fejlesztésének elsőbbségét a népgazdaságban. A második ötéves tervben újra erőteljesebben fejleszteni fogjuk nehéziparunkat, természetesen szem előtt tartva hazánk gazdasági adottságait. A szocialista iparosítás megvalósításában nagy feladatok Várnák az építőipar dolgozóira is. 1053- [ben fel kell készülni erre, Az eljrmilt tíz év alatt az állami építőiparban a vezetők ezrei nőtték fel, akik munkájukkal bizonyították, hogy tudnak dolgozni, képesek nagy eredményeket elérni. Kiváló szakmunkások ezrei és ezrei értek el nagy munkasikereket. Adva van az a kollektíva, amelynek jó munkájával sikeresen meg lehet oldani az építőipar előtt álló feladatokat — mondotta Vég Béla befejezéséül. Erdei Ferenc földművelésiig:': miniszter a mezőgazdaság szemszögéből vizsgálta az építéips" problémáit. Pécsi János, a Munkaerőtartalékok Híva találnék elnöke részletesen foglalkozott az ipari tan illő képzéssel. Ismertette ezt követően az építőipari tanulóképzés soronlévő legfontosabb feladatait, majd taglalta a munkaerőtoborzás eredményeit, hiányosságait. A kétnapos tanácskozás befejezéséül Szíjártó Lajos építésügyi miniszter összegezte a tanácskozás tapasztalatait, eredményeit. Felsorolta azokat a tennivalókat, amelyeket az építőiparnak a» tanácskozás munkája nyomán meg kell valósítania. A kétnapos országos építőipari tanácskozás Kilián József építésügyi miniszterhelyettes zárószavával ért véget. A Szakszervezetek Országos Tanácsának V. teljes ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken tartotta V. teljes ülését, ameíyen az MDP Központi Vezetőségének, valamint a Minisztertanácsnak több tagja is megjelent. Az ülést Gáspár Sándor, a SZOT titkára nyitotta meg. Javaslatot tett az ülés napirendjére. Eszerint az első napirendi pont; Az MDP Központi Vezetőségének márciusi határozatából |adódó feladatok. Előadó: Mekis ;József, a SZOT elnöke. A másoltuk napirendi pont: Szervezet! Ikérdéseik. Előadó; Cseterki Lajos, ; ! SZOT titkára. ' ; Az előterjesztett napirendet [egyhangúlag elfogadják, majd [Gáspár Sándor röviden összefoglalta azokat a legfontosabb haíá- iroza lókat, amelyen:at a SZOT elnöksége, illetve titkársága az > elmúlt egy esztendő alatt hozott. ■ Az ülés a jelentést egyhangúlag elfogadta, majd Mekis 36-
