Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-30 / 101. szám
1955. ÁPRILIS 30. SZOMBAT NÉPLAP 3 Befejeződött az országos kukoricatermesztési értekezlet Debrecenben (Folytatás a 2. oldalról) nak nagy népgazdasági jelentősége van. Érinti nemcsak a falu népét, hanem a város dolgozóit is. s ez a magyarázata annak, hogy ipari munkásságunk, értelmiségünk igen nagy figyelemmel kíséri a falu dolgozóinak azt a harcát, amely a kukoricatermelés növeltjére irányul. Joggal várja el egész dolgozó népünk a mezőgazdaság dolgozóitól, hogy kihasználják a kukoricatermelésben rejlő nagy lehetőségeket, mert a kukorica ter- mésihozEimának növelése az előfeltétele a dolgozó nép hússal, zsírral való ellátása megjavításának. Talán olyan nagy lehetőségek egyetlen területen sincsenek a terméshozamok növelésére, mint a kukorica termelésében. Minden nagyobb erőfeszítés nélkül gondosabb munkával 30—40 százalékkal tudnók növelni a termésátlagokat. Érdemes most minden erőnket a kukoricatermelés fejlesztésére összpontosítani. Hazánkban jelenleg minden ötödik hold szántóföldön kukorica terem. Nem mindegy tehát népgazdasági szempontból sem, az egyes gazdálkodók szempontjából som, hogy földünk 20 százalékán milyen eredményt érünk el. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a kukorica alig terem többet az őszi árpánál. Ha országosan a tavalyinál holdanként 2 és fél 3 mázsával termelnénk többet — a többtcrmésből több mint 1 millió sertéssel tudnánk többet hizlalni, mint tavaly. Hy módon megoldhatnánk a hús és zsír problémát és teljes mértékben ki tudnánk elégíteni a lakosság megnövekedett szükségletét mind a falun, mind a városon. A felszólalásokból világosan kiderül, hogy megvan a lehetőség ilyen eredmények elérésére. Van a mezőgazdasági termeléshez értő, szorgalmas, gazdálkodni tudó termelőszövetkezeti és egyéni parasztságunk. Dolgozó parasztságunk szereti és szívesen termeli a kukoricát. Ennek bizonyságát adta tavaly, amikor a kukorica vetéstervet jóval túlteljesítette. Most is, abban a munkában, amely a kukoricatermelés növelésére irányul, legfőbb erő dolgozó parasztságunk, termelőszövetkezeti tagságunk földszere tete, hozzáértése, szorgalma. Kiegészíti ezt, hogy vannak gépállomásainkon, állami gazdaságainkban, megyei, járási tanácsokon olyan tapasztalt szakemberek, aikiik gondoskodnak a kukorica termeié«; ben leghelyesebb termelési módszerek elterjesztéséről. Lelkiismeretesen végezzük a növényápolást A legelső teendő, hogy kellő megbecsülésben részesítsék a kukoricát. Mindenütt gondosan megműveljék a kukoricaföldet és lelkiismeretesen végezzék cl a növényápolás munkáját is. Mivel a mezőgazdaság fejlesztése, a terméshozamok növelése a párt politikájának középpontjában áll, a fejlett agrotechnikai eljárások alkalmazásának politikai jelentősége van. Nem lehet küzdeni a párt politikájának megvalósításáért anélkül, hogy ne harcolnának pártszervezeteink, a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták, de a mező- gazdaság valamennyi dolgozója a fejlett termelést eljárások alkalmazásáért. Enélkül csak üres szólam lenne falun a párt politikájának megvalósításáért folyó harcról beszélni. Fontos teendő a dolgozók megfelelő felvilágosítása és mozgósítása. Tévedés lenne azt hinni, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztoknál erre nincs szükség. Sok egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt ma is igen elmaradott módszerekkel gazdálkodik és a kétszeri kapálás elvégzése után sokan igyekeznek megszabadulni a kukoricatermelés gondjától. Ebbe pedig nem lehet belenyugodni. A kukoricát csak akkor tudjuk megművelni a mezőgazdaság szocialista szektorában is, ha az összes dolgozókat, a termelőszövetkezetek valamennyi tagját és azok munkaképes családtagjait bevonjuk a munkába. Különösen fontos bevonni a termelőszövetkezetekbe minden asszonyt és leányt — akiit hosz- szú évszázadokon keresztül mindig a kukoricakapálás oroszlán- részét végezték. A termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, pártcsoportok és brigádvezetők ne sajnálják a fáradságot az asz- szonyok és lányok meggyőzésétől, értessék meg velük, hogy közös munkában, így a' kukorica kapálásban való részvételük elsősorban saját egyéni érdekük. A gépesítés elengedhetetlenül szükséges a munka termelékenységének növeléséhez A termelőszövetkezetekben gátolja a tavaszi növényápolási munkát az alapszabály- ellenesen megnövekedett háztáji gazdaság, amit feltétlenül meg kell szüntetni. Teljesen hibás és egy-egy termelőszövetkezetet sóik vagon kukoricától foszt meg a részes- művelés, amely ugyancsak alapszabályellenes. Ezt is meg kell szüntetni. A munkaerő probléma megoldása érdekében szét kell zúzni most a tavasz folyamán a gépellenes ' hangulatot, amellyel sajnos még vezető munkakört betöltő elvtársaknál is találkozunk. A gépesítés elengedhetetlenül szükséges a munka termelékenységének növeléséhez. Emellett a négyzetes vetőgéppel vetett kukoricást univerzál traktor vontatta kultivátorral, ha négyszer vagy ötször megkapáljuk, biztos, hogy annyi terméstöbblet lesz, hogy annak feléből is ki lehet fizetni a gépállomás munkáját. Aki a gép ellen van, az a termelőszövetkezeti tag saját maga ellen — és az egész termelőszövetkezet ellen van — és az ellenség malmára hajtja a vizet. Gépi kapálás mellett lehetőség van arra, hogy ugyanabban az időben a munkaerő jó részét a szénabetakarításra és a többi növények kapálására osszuk be, tehát a munkaerőhiány ilyen módon teljes mértékben kiküszöbölhető. Ehhez csak az kell, hogy a gépek, fogatok állandóan kapáljanak és gyommentes legyen egész idő alatt a kukoricaterület. Gépállomási igazgatók, agronó- musok és általában a gépállomások dolgozói legyenek rajta, hogy szétzúzzák a gépellenes hangulatot. Persze ehhez az is szükséges, hogy minden traktoros kifogástalan munkát végezzen. Átadták a megyei pártbizottság seriegét a Járműjavítónak és a Cipő KTSZ-nek Tegnap délután tartották meg az élüzem avató ünnepséget a Járműjavítóban. Az ünnepségen Tölgyes Lajos elvtárs, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium képviselője mondott beszédet. A vörös vándorzászlót Nagy István elvtárs adta át Kelemen Béla sztahanovista kazánkovácsna]:. A Hajdú-Bihar megyei pártbizottság ajándékát, a felszabadulási versenyserleget Kulcsár Ferenc elvtárs, a Hajdú-3ihar megyei pártbizottság másodtitkára adta át Jávor Nándor igazgató elvtársnak. Ezzel egyidejűleg 58 000 Ft pénzjutalmat adtak át az üzem legkiválóbb munkásainak. Péntek ■ délután adták át ünnepélyes Itereték között a versenyserleget a Debreceni Cipő KTSZ dolgozóinak. A serleget Angyal László elvtárs, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság Erdei .Mihályka. Biharkc- * ipari osztályának politikai munkatársa adta át. resztesi Járási Tanács főagronó-t...................................................................................... musa példákon keresztül bizonyította be: mennyivel Ha többet termelünk, ha növeljük legfontosabb szemestakarmányunk termésátlagát, ez hozzá fog járulni hazánk politikai és J gazdasági megerősödéséhez: erő- * sebb lesz a munkás-paraszt szö-I vétség és gyorsabban elörehala- * dunk népünk életszínvonalának* emelésében, a szocialista társada-r lom megteremtésében — fejezte J be beszédét Matolcsi János eív-J társ. 2 magasabb termést értek el körzetükben a termelőszövetkezetek a négyzetes vetéssel, a jó talajelökcszítéssel és növényápolással. Hasznos a négyzetes vetés A berekböszörményi Petőfi Termelőszövetkezetben tavaly 8 holdat nem fogasoltak meg a kikelés után. A kéthetes csapadékos időjárás következtében gyorsan nőtt a gyom, ellepte a gaz s hetekig alig tudták helyrehozni az akkori mulasztást. Sxabó Kálmán, az álmosdi Táncsics Termelőszövetkezet tagja elmondotta, hogy 1952-ben vetettek először négyzetesen kukoricát. A 4—5 mázsás terméstöbbletből a tagság személyesen is meggyőződött: hasznos a négyzetes vetés. Az idén tavaszon az egész tagság maga követelte, hogy a 170 hold kukoricát négyzetesen vessük el. örömmel közölhetem —■ mondotta —, hogy a kukoricavetést szövetkezetünk májas elsejére befejezi. Kunkli Ferenc,a hajdúszoboszlói Szabad Föld TSZ elnöke elmondotta: későn kapták meg a négyzetes vetőgépet, egy kicsit elmaradtak a munkával. Ezért a tagság úgy határozott, hogy május 1-én és 2-án is dolgoznak a gépek a Szabad Föld TSZ földjein, hogy minél hamarabb befejezzék a kukorica vetését és így biztosítsák a 30 mázsás termés elérésének előfeltételét. Kurucx Gyula, a Hajdúszoboszlói Egyetemi Tangazdaság igazgatója felszólalásában ismertette az értekezlet részvevőivel a négyzetes vetésben elért eredményeket. Az elmúlt évben 450 holdon — májusi morzsoltra számítva — 15 mázsa 10 kiló volt a négyzetesen vétett kukoricatermés átlaga. Igen kiváló eredményt értek el a hajdúszoboszlói tangazdaságban az úgynevezett „csepegtető“ kétsoros lófoga- tos vetőgép alkalmazásánál is. Míg lóval vontatták ezt a vetőgépet, 4—6 hold volt a napi teljesítmény. Most Zetor traktor után kapcsolták, így 10—12 holdat is el tudnak vetni vele, a valamivel nagyobb költség bőségesen megtérül a gyorsabb munkában. Rózsa Antal,a Biharke- resztesi Gépállomás főag'ronómu- sa felszólalása után Papp Imre, a berettyószent- mártomi Béke Termelőszövetkezet elnöke elmondotta: bizony éveken át csak „hírből“ ismerték a négyzetes vetés előnyeit, laza volt a szövetkezetben a munka- fegyelem az elmúlt esztendőben, keveset törődtek a közös gazdasággal. így került sor arra 1953- ban, hogy a tengeri egy részét nem kapálták, hanem kaszálták. Ekkor 10 holdat keresztbe-hosz- szába ekekapával húzattaik meg, s ezzel az igen gyenge műveléssel is annyi termett ezen a tíz a 100 holdas parcellán. Az idén, amikor a termelőszövetkezetük minden vonalon megerősödött a kukoricatermesziésre is sakkal nagyobb gondot fordítanak. Györfi Mihály, a Püspökladányi Járási Tanács , mezőgazdasági osztályvezetője elmondotta, hogy 395 mázsa hibrid kukorica vetőmagot cseréltek ki a járás községeiben, ami a vetésterület 15 százalékára biztosít vetőmagot. 6627 holdon alaptrágyaként istállótrágyát használtak a tsz-ek és egyéniek a kukorica alá, 1500 holdon pedig holdanként 80 kiló szemcsés szuperfoszfátot. A kukoricatermés fokozásának elengedhetetlen feltétel“ — mondotta — a további jó munka. A járás minden termelőszövetkezetéiben egyénekre is felosztották a kapások vetésterületét. Maguk a becsületes szövetkezeti dolgozók követelték, hogy szép szóval, s ahol ez nem használ, az alapszabály által előírt rendszabályokkal büntesséik a hanyagokat. Megcsinálják az idén azt, amit tavaly a földesi Petőfinél és a bárándi Dózsa TSZ-nél alkalmaztak. Ha valamelyik tsz tag ugyanis a háztáji föld elöbb’e helyezésével elhanyagolja a közös területet, akkor ősszel a háztájinak megfelelő területet az elhanyagolt részből mérjük ki számára. Bajusz István, a macsi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke fölszólalja után Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter foglalta össze a kétnapos tanácskozás jelentőségét és eredméholdon, mint egy más területen nyeit. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter beszéde Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter utalt arra, hogy a mezőgazdaság dolgozóinak számára a tapasztalatoknak szinte kimeríthetetlen tárházát jelentik a szovjet mezőgazdaság eredményei. A Szovjetunió szakemberei rendkívül nagy figyelemmel kísérik kukoricatermesztésünk eredményeit, hiszen országunk a régi kukoricater- mcsztő országok köze tartozik. A jelenlegi helyzetről szólva elmondotta Erdei elvtérs, hogy a fejlődés rendkívül lassú ütemű, nem tart lépést a szükségletek növekedésével. El kell érnünk, hogy már az idén magasabb szintre emeljük a kukoricatermesztést, elsősorban a szocialista gazdálkodás üzemi alapjain, de természetesen az egyéni gazdaságokban is. Ennek érdekében minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használni. Megállapította a miniszter, hogy az értekezlet sok hasznos tanulságot, tapasztalatot hozott. A mezőgazdasági bemutató bebizonyí- fotta, hogy megvan a reményünk arra, hogy mezőgazda sűrűnk at megfelelő jó gépekkel fel tudiuk szerelni, amelyek biztosítják majd a frukorica terméshozamának további növelését, a négyzetes vetés széleskörű térhódítását. Hiányosságként említette meg a miniszter, hogy a mezőgazda- sági dolgozóink még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a gépi kultiválorozásra. Hiba volt az is, hogy nem gondoskodtak arról: mindenütt a legtöbb termést nyújtó kukorica fajtát tenyésszek. Utalt arra, hogy szervező, irányító szerveinktől «meg kell követelni, hogy mindenütt ott legyenek, ahol elmaradás fenyeget. Segítsenek, ahol szükség van erre. Szigorúan követeljék meg az állampolgári kötelezettségek pontos betartását, ne legyenek megbékélek és türelmesek a hanyagokkal, lazaságokkal szemben. Befejező szavaiban felhívta az értekezlet figyelmét arra, hogy munkálkodjanak a kukoricatermesztés területén kitűzött céiok maradéktalan megvalósításáért. Az értekezlet Ambrus István elvtársnak, a Ilajdú-Bihar megyei pártbizottság titkárának zárószavaival ért végek A Debrecenben megtartott és péntelcen este befejeződött kukoricatermesztési értekezlet tapasztalatokban rendkívül gazdagnak bizonyult. A Mezőgazdasági Akaő,émia Tangazdaságában megtartott gyakorlati bemutatók során nemcsak az ú) módszerek szemlélése győzte meg a részvevőket a fejlett módszerek alkalmazásának hatalmas jelentőségéről, hanem tegnap, a bemutató után megtartott egésznapos vita a gazdag termelési tapasztalataiknak rendkívüli bőségét árasztotta. Úgy a szakelőadás, mint a gyakorlati termelők személyes tapasztalatai, mindenki előtt világossá tették, hogy ha a legjobbak módszereit alkalmazzuk, könnyen elérhetjük a holdankénti 30 mázsás kukoricatermést. Az értekezlet nagy-nagy értékét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy péntélcen este a tanácskozás zárultával csoportok alakultak ki, s a széles utcán mee-megállva tárgyaltak mag újra a hallottakat. Gazdag tarisznyával induft mindenki haza, tapasztalatokkal megtelt tarisznyával. Az a feladat, hogy ezt a tudást, amit a több kukoricatermés eléréséhez ikaptak, azzal a lelkesedéssel adják, tovább területei;cen a termelőknek, amilyen lelkesedéssel figyelték, jegyezték a. legjobbak módszereit, tapasztalatait.
