Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-30 / 101. szám

r ’T'— ' Éljen és erősödjék a megbonthatatlan mun kas-paraszt szövetség! XII. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 10Ü5. Ai'lMJS 30. Harcoljunk a holdankénti harminc mázsás kukoricatermésért Befejeződött az országos kukoricatermesztési értekezlet Debrecenben Debrecenben péntelken délelőtt folytatták az országos ktíko- xatermesztési értekezletet. Megvitatták a kukoricatermeszics jelenlegi helyzetét és a további feladatait. A Hajdú-Bihar megyei Tanács nagytermében igen nagy ér­deklődés mellett kezdődött meg az értekezlet második napja. Az Inökség soraiban helyet foglalt Mat ol c s i János, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Erdei Fe­renc földművelésügyi miniszter, P o g á c s á s György, az ál­lami és erdőgazdaságok minisztere és többen a földművelésügy <szetőinek sorából. Ott volt Barczi Gyula, a Hajdú-Bihar negyei pártbizottság első titkára, Tatár Kiss Lajos, a Haj­dú-Bihar megyei Tanács elnöke. Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság titkára nyitotta meg az értekezletet. imbrus István elvtárs megnyitó ja Az értekezlet részvevői előtt Ambrus István elvtárs, a Hajdú- Bihar megyei pártbizottság tit­kára tartott megnyitót, amelyben utalt arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére a Központi Vezető- jég, a Minisztertanács külön gondot fordított és fordít. A me­zőgazdaságnak nyújtott sokrétű segítség azonban még nem hozta meg a jogosan várt eredményt. Eddig a várt eredményekig csak a kukorica term ties élenjárói jutottak cl. Az élenjárók módszereit ki lehet és ki kell terjeszteni széles mé­retekben, (hogy emelkedjen a ku­korica terméshozama. Bátran al­kalmazzák az új módszereiket, a szovjet mezőgazdaság tapaszta­latait. A mai értekezletünk — mon­dotta — akikor lesz eredményes, ha utat nyit a kukoricatermelés­ben a nagyobb termést biztosító fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásának és szakítunk a termelésben jelenleg még meg­található káros módszerekkel. A mai napon erre kell felhívni itt a figyelmet és útmutatást adni a nagyobb kukoricatermés eléré­séhez. Dimény Imre elvtárs beszéde A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Dimény Imre, a megyei tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának vezetője tartot­ta meg szakelőadását „A kuko­ricatermelés fejlesztésének mód­szerei“ címmel. Az egyórás elő­adás keretében foglalkozott Di­mény Imre a kukoricatermasztás nagy nemzetgazdasági jelentősé­gével, s rámutatott, hogy a kukorica a legfontosabb takarmánynövényünk, sokol­dalúan lehet felhasználni. Ad szemestakarmányt, csalamd- riét, siló kukoricát. A kukorica termesztésével érjük el, hogy több legyen a hús, a zsír, 'hogy magasabb jövedelmet érjenek ei a dolgozók az állatállomány fej­lesztésével és jobb legyen az ab- rakellátás. Hangsúlyozta, hogy a kukorica termesztése nél­kül alig lehet szó jövedel­mező termelőszövetkezeti gazdálkodásról. A kukorica termesztésének ha­zánkban rendkívül nagy jelentő­sége van — mondotta. — De nemcsak a jelentősége nagy, ha­nem termesztésének évtizedes hagyományai is vannak. A ku­korica az a növény, amelynek termesztésével dolgozó parasztsá­gunk alaposan megismerkedett, amelynek azonban az agrotechni­kája évtizedeken át alig fejlő­dött. A búza után a legnagyobb területen folyik a kukorica ter­melése. A termésátlagokkal azon­ban nem lehetünk megelégedve. A kukorica termesztésériéi elkövetett alapvető hibák Részletesen fejtette ki Dimény Imre, hogy melyek azok az alap­vető hibák, amelyeket a kuko­rica termesztésénél elkövettünk. Elsősorban helytelen az a nézet, hogy a kukorica jelentősen munka­igényes növény. Ennek a káros nézetnek a hatá­sa megmutatkozott abban, hogy nemcsak a termelőszövetkezetek­ben, de az állami gazdaságokban is országosan tekintve, jelentő­sen csökkent a kukorica vetés- területe. Másodszor károsan be­folyásolja a kukoricatermelés emelését az, 'hogy sokan tavaszi szántásba vetik. Növeli ezt a hi­bát az, hogy a tavaszi szántás­sal egyidőben végzik az iatálió- irágyázást, Ezekhez a hibákhoz társult az is, hogy az ősszel mé­lyen szántott területeken az őszi mélyszántások tavaszi elmunká- lásával késlekednek. Nem része­sítik az őszi mélyszántást meg­felelő ápolásban és a kukorica- vetést megelőző egy-két napban fognak csak hozzá az eszi szán­tás előkészítéséhez. A talaj ek­korára már gazosodik, tömődik és nem megfelelő a vetőmagágy. Nem adnak elegendő istállótrá­gyát, pedig a tengeri nagyon meghálálja az érett istállótrágyát. Nem megoldott kérdés még a kukorica műtrágyázása sem. További hiba, hogy elterjedt még ma is az eke utáni, vagy sarokkal való vetés. Nem választ­ják ki törés idején a megfelelő Az országos kukoricáié, meszícsi értekezlet eir.ö.ssJge. Az első so. „an balról-, óbbra: Tatár Kiss Lajos, Pogá­csás György, Matolcsi János, Ambrus István, Barczi Gyula, Erdei Ferenc, Penyigei Dénes elvtársak vetőmagot, s nem alkalmazzák a próbacsíráztatást. Befolyásolja a termést az a hi.ba is^ hogy a megfelelő sor- és tőtávolságot nem alakítják ki. A kukorica,1 vak a vetés utáni fogasolását is* sok helyen elha­nyagolják és nem tartják a ka­pálást a kukorica művelés egyik lényeges részének. Ragaszkodnak a maradi állásponthoz, a kétszeri kapáláshoz. Késnek az egyelés- sel is. Általános hiba a nyári gazoló kapálás elmaradása. Nem fordítanak elegendő gon­dot a négyzetes vetés előkészí­tésére, végrehajtására és több helyen lebecsülik a gé­pi növényápolást. A kukorica termés*» hozam emelésének módszerei Helytelen szokás a kukorica töl­tő getése. Megnagyobbodik a ta­lajfelület, jobban szárad, tehát árt a növénynek, de mégis azzal érvelnek a maradiak, hogy ha nem töltögetik a kukoricát, ak­kor azt nam védi meg a szélkár­tól semmi. Hiba még az is, hogy a késő érésű kukorica fajtákat teljes érés előtt törik és a mag tárolására sem fordítanak meg­felelő gondot. Nagy kár, hogy a kukorica­szárat több helyen tüzelésre használják fel ahelyett, hogy mint takarmányt, silózva ér­tékesítenék. Beszélnek arról, hogy a kukori­ca a búzának rossz elővetemé- nye, pedig a kukorica megfelelő művelés mellett jó elővetemé- nye a búzának. Sok cselekedni- való van még az üszők és a ku­koricamoly elleni védekezés te­rén is. A magasabb terméshozamokat gátló hibák ismertetése után rá­tért Dimény elvtárs azoknak a módszereknek a közlésére, ame­lyekkel a kukorica terméshoza­ma lényegesen növelhető. Ahhoz — mondotta —, hogy állatte­nyésztésünk nbrakellátása job ban legyen . biztosítva, fokozni kell a kukorica területet és biz­tosítani a gépi növényápolást, ehhez azonban az szükséges, hogy megtörténjen a négyzetes vetés. Ez évben már nagyobb számban állnak rendelke­zésünkre olyan munkagépek, amelyek biztosítják a gépi növényápolást. örömmel kell megállapítani, hogy különösen termelőszövetke­zeteinkben odaadással, nagy lel­kesedéssel végzik a négyzetes ve­tést. A hajdúszováti Vj Kenyér és a folyási Vörös Csillag TSZ összes kukoricáját már négyzete­sen el is vetette. Részletesen ismertette Dimény Imre a négyzetes vetés techniká­ját s hangsúlyozta, hogy jő gépi növényápolást csak egyenes scrií, szabályos négyzetbe vetett és jó csat­lakozó sorú vetéssel érhe­tünk el. A sorok görbesége és a rossz csatlakozó sorok miatt a kukori­cát keresztbe-hosszába művelni nem lehet. A hibás vetések miatt az elmúlt évben előfordult, hegy nem tudták a gépeket .kapacitá­suknak megfelelően kihasználni. Hangsúlyozta, hogy a jó termés alapja a helye­sen alkalmazott istállótrá­A kukoricavetés A vetés módjainak ismerteté­sénél nyomatékosan hívta fel a figyelmet Dimény Imre arra, hogy a vetés módjai közül a leg­megfelelőbb a géppel vég­zett négyzetes vetés. Nagyobb, számban áll már ren­delkezésre drótvezérléses és ta- lajvezérléses négyzetbe vető gép. Ahol ilyen gép nincs, ott sikerrel lehet alkalmazni a sorvonalazás utáni kézi vetést, vetőpuskával, ásóval, vagy ültetőfával. Vigyázni kell a sorok egye­nességére és arra hogy a ve­tőmag pontosan a kereszte­ződés helyére kerüljön. ábbí jó módszere a kukorica .etésének a nagyobb vetőmag gyázás cs az őszi mélyszán tás. A 'kábái Kossuth Termelőszövet­kezet egyes tábláin mindössze 12 mázsás csöves kukoricater­mést ért el, csak azért, mert ta­vasszal nem végezték el az észt mélyszántás elmunkálását, elsza­lasztottak a közbeeső kultiváto- rozást. A kukorica termesztésének lé­nyeges feltétele a jó vetőmag. Ezen a téren komoly mulaszts történt. Nem a táblán kezdték meg a vetőmag kiválasztását sok helyen; A termésfokozás szempontjá­ból nagy jelentőségű a lie- terózis kukorica használata, mert bebizonyosodott, hogy legalább 10—15 százalékkal magasabb termést ad. A heterózis kukorica vetőmag alkalmazásánál nem kell semmi­féle különleges eljárás, ugyan­úgy kell vetni, művelni, mint a közönséges kukoricát. Szárazság tűrő, s néhány nappal korábban is érik. Szükséges, 'hogy állami gazdaságaink és termelőszövetke­zet eink minden évben maguk 'termeljék meg a heterózis vető­mag szükségletüket. Az egyéni­leg dolgozó parasztság részére az állam továbbra is biztosít hete­rózis vetőmagot, legjobb módjai mennyiséggel végzett eorveíés, amely lehetővé teszi a csokrosi- tással történő keresztbe való át­vágást. Mindazok, akik nem hasz­nálják az említett jó vetési mód­szereket és eke után, barázdába szórással és sarokkal való beta- posással vetik a tengerit, saját magukat fosztják meg a nagyobb terméstől, a nagyobb jövedelem­től. I Bebizonyosodott, hogy a négy­zetesen vetett kukorica kapálá­sánál, egyelésénél 50 százalékos személyi munkaórát takarítanak meg a sorbavetett, de csak egy irányban lókapálható kukorica­vetéshez képest. Előnye a négy­zetes vetésnek, hogy holdanként min'-"'1 10 kilogramm vetőmagot (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom