Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-26 / 97. szám
1935. ÁPRILIS 2S. KEDD NÉPLAP 5 Biit&keácia és ésszttíísíiés Baifnazú'uáe&sm nyedén el tudtak bánni a sütöde termelésével annak idején. Ecsedi eivtársnő, aztán Szabó Mihály főkönyvelő elvtárs, meg a többi elvtársak többször okoskodtak, számolgatták, hogy hógyan lehetne könnyebbé tenni a munkát, csökkenteni ezt a mérhetetlen bürokráciát, amit lényegében felülről lefelé kényszerítenek rájuk. Hogy hogyan lehetne? Azt hosszadalmas elmondani, de erről csak annyit, hogy a jelenlegi öt könyvelő helyett kettő vagy három el tudná látni a földműves- szövetkezet könyvelését, ha ez o rengeteg papírmunka csökkenne. S milyen javaslataik vannak a balmazújvárosi földművesszövetkezet vezetőinek, akiknek végeredményben közvetlenül kell megoldani a falu ellátását, a különböző termények felvásárlását, elosztását. 57 nagykereskedelmi vállalat! Fentebb említettük, hogy 'ez idő szerint 57 nagykereskedelmi vállalattal áll kapcsolatban csak a balmazújvárosi földművesszövetkezet. Minden vállalatnak számlája és visszá-számlája van. Valamennyinek külön folyószámlája a Nemzeti Banknál. S mennyi, mennyi különféle adminisztrációs munkát igényel ez. Nagyon sok munkaerő felszabadulna akkor, hogyha a kormányzat és a SZÖ- VOSZ központ -létrehozna megyénként egy szövetkezeti ellátó központot, ahol a suvicktól, a cipőfűzőtől kezdve a motorkerékpárig mindent be tudnának szerezni a községi földművesszövetkezetek. Ugyanezt meg lehetne csinálni az állami kereskedelem számára is. S ha már az említett. 57 nagykereskedelmi — pedig ennél több van —, vagy egyéb kereskedelmi vállalatoknak csak kétharmada szűnne meg. ennek az említett központnak a létrehozásával máris felszabadulna egy csomó igazgató, főkönyvelő; és egyéb alkalmazott, ami országosan több tízezer embert tesz ki ; így látják a balmazújvárosi; földművesszövetkezet vezetői f; így is érzik munkájukban. így: látja a kívülálló, aki egyszer be-: le tekinthet ebbe a bonyolult pa-: pírmunkába. Bizonyára falun-1 ként. városonként változik s ■ gond, a vélemény. Minden föld ■ I művesszövetkezet életében más-, más a tennivaló, hiszen ezt a te-. rületi adottságok is befolyásolják.. Annyi azonban bizonyos, hogy. sokat lehetne segíteni az ügyön., csak ezt égyfonnán akarni kell < lent a falusi földművesszöyetke-; zetekben, a járási, megyei ás or-j szágös szövetkezeti apparátusban. < Lehet ezen a kérdésen vitatkozni és kell is. Vitatkozzanak rajta a hozzáértők, akik vagy így, vagy úgy részt vesznek a munkában. Egy azonban bizonyos, hogy segíteni kell pártunkat és kormányunkat annak a nagy feladatnak elvégzésében, amelyet az ésszerűsítés, a takarékosság és az önköltségcsökkentés jelent. Nem kis feladatuk van ebben a kommunistáknak ... FADIAN SÁNDOR A Kossutfi-brigát! 400 százaléka Eredményes munkaverseny alakult ki április 4 és május 1 tiszteletére a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó KTSZ-nél. A dolgozók különösen a termelékenység emelésére és az önköltség csökken, tésére fordítanak nagy figyelmet. Az első negyedév eredményei alapján a szövetkezet a termelékenység növelésénél 3 százalékos túlteljesítést ért el. Ez pénzértékben 365 ezer forintot jelent. Kedvezően alakul a szövetkezetnél a gyártmányok önköltsége is. Az önköltségcsökkentési mozgalomba 40 dolgozó kapcsolódott be. Együttes munkájuk alapján a szövetkezet az első negyedévben a gyártmányok előállításának költségeit további 8100 forinttal csökkentette. A versenyben különösen a Kocsis brigád, a Kossuth brigád, a Jeneth brigád továbbá Szabó Miklós, Bodnár Ferenc ér Szálkai Gábor ért el szép eredményt. A Kocsis brigád átlaga a felszabadulási versenyben 443 százalékra alakult. A Kossuth brigád tagjai 400 százalékos teljesítményt értek el. Most 10 nappal május 1 előtt, mindkét brigád 350 százalék felett teljesít. Míkrcszemcsés mozaiklapok kísérleti gyártása Debrecenben Debrecenben a Cementáruipari Vállalat jelentős mennyiségű rao- zaiklapot gyárt. Az elmúlt évben közel 3000 két szoba összkomfortos lakáshoz elegendő mozaiklapot készítettek, mert 3-millió 360 ezer mozaiklap gyártását végezték el. A Tiszántúl szükségletére készíti ez évben ia gyártmányát a debreceni Cementáruipari Vállalat. Négy présgépen nyolc brigád, két műszakban durvázza, töruiti és csiszolja a mazaiklapokat, amelyekből 1955-ben már több, mint 700 ezer darab készült el. Újabban rnikroszemcsés mozaiklapok kísérleti gyártását is végzik, ebből már több mint 15 000 darabot legyártottak. A rnikroszemcsés mozaiklap finomabb szemcsézetű, tetszetősebb és jobb minőségű, mert más az anyagkeverése. Há a gyakorlatban beválik, akkor rövidesen rátérnek nagyüzemi gyártására. í PÜSPÖKLADÁNY múltja és jelene egy kiállítás tükrében J Járkálok az utcán, ismerkedek ♦ a községgel. A járási tanács ajta♦ ján plakátot pillantok meg, mely ♦ azt hirdette, hogy a néprajzi szak- j kör kiállítását a járási tanács ♦ nagyt ermében meg lehet tele inte- J ni. Megnéztem a kiállítást én is. ♦ Dicséret illeti ennek a szakkör♦ nek működését, mert nagyon ér- J tékes munkával bemutatják Pfis* j pökladány történetet 12’9-lííI, ♦ napjainkig. Ennek a szakkörnek ; 3 tagja van. Vezetője Dorogi Már♦ ton pedagógus, de tagja Lovas! ♦ Dénes járási DISZ bizottsági tag ♦ is, azonkívül négy DISZ tag. ♦ Nagyon szépen bemutatja a kiI állítás azt az időt, amikor a püspökladányi határ jelentős része a váradi püspök tulajdona volt. A község lakosságának nagyon kis része rendelkezett földtulajdon- ♦ nal. ♦ Mcgkapóan mutatja meg, hogy ♦ milyen is volt a szegény ember ♦ élete, a derest, az úri széket, a ♦ földesúri önkényt, az egyházat, a í közmunkát stb. Sorolhatnánk to- J vábbra is azokat a nyomasztó | terheket, amelvek a jobbágy válóiéra nehezedtek. ; Egész más képet mutat az 1614. X október 12. utáni időszak, ahol a i 19 éves feüődés tárul a néző elé. ♦ Szemléltetően mutatja be a ki- J állítás a felszabadító szovjet ha.i- • sereg segítését, a Magyar Rom- ♦ muitista Párt harcait, a fö!rIo.:z- ♦ tást, az ú iiáénült téglagyárai, Vö- | vc< ívsajtoló Vállalatot, SERNE- | VÄL-t. óvónőképzőt, tüdőbeteg- | gondozó Intézetet, szülőotthont. J szociális otthont, bölcsődét és nap- ♦ közi otthont. Z A kiállítás külön külön fo-'aí- J knzlk a vállalatokkal, tsz-e’ kel, ‘feldolgozva alaposan feflődé"'!k-1. * 194S-ban 8 géppel megritkult i a énállomás ina 80 erőgénnel ren- | (lelkérik. Vagy a SERNEVÁL. m i t már több mint 7300 darab sertést { hizlal. * I. egyen példa minden i"SZ • szervezet előtt a piisnökl-dé-'i ♦ néprajzi szakkör munkája és pli- * kítsanak chh“z hasonló J két. Dolgozzák fel a diätst >k k*r* ségiik, vagy városuk. j<! üzemük • hagyományait és fejlődését m<-rí »ezzel a tudománynak is r^kat • használnak, fj'demes meg?n>i*Jenj [ jHég azt is, hogy ez a szakkör | tervbe vette, hogv kidolgozzák- i | helyi díszítő művészeti hagvomá- í évok alan-án a járási kultúrM- ► díszítését. Felosztva egvnvis- | közt a munkát az egvik szakköri t'ag a. gyermek lé tékokat »v'VH. a t másik a Kunság és Hajdúság tszí-es munkáját. f ,á£rak fsy tovább ladányi disrisDANCS FERENC DISZ MB munkatársa. I Mezőgazdasági ajánló könyvjegyzék a berettyóújfalui járásban Tizenöt Hajdú-Bíhar megyei termelőszövetkezetbe és kér ' áiiámi gazdaságba vitt különös tartalmú .evelet a posta. A berettyóújfalui já- rasi könyvtár dolgozói által össze- aditott mezőgazdasági ajánló könyvjegyzéket tartalmazta a levél. Ebben időrendben felsorolták a fontosabb mezőgazdasági munkák elvégzésének határidejét, s minden időpont aía odaírták azokat a könyveket, amelyekben az elvégzendő munkához utalás, szakmai tanács található. Nemcsak a könyv , szerzőjét és címét írták oda, hanem azt is, hogy hányadik oldalon találja,< meg a kérdéses szöveget. A május 20-ig végzendő mezőgazdasági munkákhoz készítette el most ön- ál'ó kezdeményezésként az ajánló könyvjegyzéket a berettyóújfalui járási könyvtár. - - - pon keresztül mindennap telefonon és levélben ugyanazt kellett jelenteni. Sokszor a telefon és a postaköltség többe került, mint a begyűjtött vas értéke. Különösen bonyolult a helyzet a felvásárlás és a kapcsolat területén, amióta megalakult a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazda- sági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ. Igaz, hogy a MEZÖKER vállalat megszűnt, mivelhogy racionalizálták ezen a téren a munkát, de helyette megalakult a fentebb említett, kb. 65 —70 fővel dolgozó központ. Vajon mit segített ez a falusi földművesszövetkezeteken? A múlt évben a balmazújvárosi földműves- szövetkezet kötötte meg a szerződést a különböző kereskedelmi vállalatokkal, juhgomolya szállítására. Ezt ebben az évben már nem lehet megcsinálni — mivelhogy ez logikus volt — most már közbe kellett jönnie a fentebb említett hosszú nevű szervnek — rövidített nevén: MÉK-neik. Hozzá sem nyúl a gomolyához jószeri nt, a balmazújvárosi földművesszövetkezetnek azonban ugyan úgy be kell szállítani, csak most már a MÉK mondja meg, hova mennyit kell küldeni. Ezzel a közbeeső intézl-a déssel drágul a gomolya, vagy pedig kevesebb kereskedelmi haszon jut a tulajdonképpeni munkát végző szervnek. Ugyanez a helyzet az olaj csereteleppel is. Míg ez a központ meg nem alakult, addig saját kezelésében végezte a földműves- szövetkezet az olajkiosztást és so-ha semmi zűrzavar nem volt. S lehetne ezt sorolni tovább. Persze, nem arról van sző. hogy nincs szükség egy ilyen MÉK-re, de akkor mire valók a földművesszövetkezeti járási központok, illetve a MÉSZÖV. Miért kellett közbeeső adminisztratív szervnek létrehozni egy ilyen MÉK-et, legalábbis ilyen nagy létszámmal. Hiszen a balmazújvárosi földmü- vesszövetkezet így is, úgy is a begyűjtött árut közvetlenül szállítja különböző vállalatoknak és bizonyára el is tudná adminisztrálni a számlákat kísérő fuvarleveleket stb., stb. „Hát ez mire való volt?" A sok közül még egy példát említünk meg. Balmazújvároson a földművesszövetkezet épületeiben hoztak létre egy kenyérsütő üzemet, jó néhány esztendővel ezelőtt. Ä földművesszövetkezet építtette ezt, saját erejéből. Smit adott isten, 1953-ban különböző gócpontokkal sütőipari vállalatokat hoztak hétre. A balmazújvárosi földművesszövetlcczet sütödéje is , egy ilyen vállalat kezébe került, most már Hajdúböszörményből igazgatják második éve. Persze, semmilyen ésszerűség nincs ebben, hiszen a kenyeret ugyanott sütik, ugyancsak a földművesszövetkezet hozza forgalomba, csak most már bonyolódik annyival a munlta, hogy Böszörményből küldik a kenyérszámlát, a földművesszövetkezetnek át kell utalni íz eladott kenyérmennyiség árát. Pedig ezzel az apparátussal hőnyié, hogy nem kérnek az instrukciójukból. A közelmúltban is 3 nap különbséggel, két különböző instruktor kétféleképpen magyarázta a felvásárlók fizetésének megoldását, s mindegyik kardoskodott a maga igaza mellett. S persze ilyenkor a vezetők nem tudják, hogy melyiknek adjanak igazat. Ha komolyan meg akarnak győződni az igazságról, akkor be kell utazniok Debrecenbe, itt tisztázni az ügyet. Egyszóval egységes, pontos instrukciót kérnek. Ötszázötvenet rubrika Folytassuk tehát az adminisztrációs munkán. Először a szövetkezeti boltok bánatát és a főkönyvelő sirámait mondjuk el. Ezelőtt két esztendővel még megfelelt a boltvezetőknek az úgynevezett boltoskönyv, ami egyszerű, világos, áttekinthető képet adott a forgalom minden napjáról. Egy ilyen bekötött, pepita fedelű boltoakönyv elég volt két esztendeig is, s bármikor pontosan ellenőrizni lehetett a munkát. Körülbelül két évvel ezelőtt kitalálták, hogy ezt tovább így nem lehet csinálni — mert véletlenül egyszerű lenne" a munka. Ezért hát úgynevezett „tabló rendszert“ vezettek be. Hogy is néz ki ez a tabló? Negyven centiméter hosz- szú, 29 centiméter széles, sárgás átírópapír, amelyen 555 rubrika van, amelyből két naponként egyet másolattal kell kiállítani. Na, de hogy is kell ezt kiállítani? Végeredményben majdnem ugyanazt kell beírni, amit a boltoskönyvbe, ami 4, 5, legfeljebb 6 rubrikát tölt ki. A többi vajon mire való? Ezt nem is tudták pontosan megmondani maguk a vezetők sem, csak annyit tudnak, hogy a boltvezetők most is vezetik maguknak a boltoskönyvet, mert csak így alusznak nyugodtan. Kiszámoltuk, hogy mennyi papírtöbbletet jelent ez. A balmazújvárosi földművesszövetkezetnél e miatt a tabló miatt évente közel 90 kiló papírral van többre szükség, mint eredetileg. S ha 2800 földművesszövetkeze- tet veszünk országosan alapul és nem 90, hanem csak 50 kiló papír évi többletet számolunk, akkor is 14 vagon papírt pocsékolunk el az országban, amikor 2 vagonnal megoldhatnánk a feladatot. S nem beszélve a rengeteg nyomdai munkáról, amely szintén horribilis összeget tesz ki. Itt még megjegyzem, hogy ilyen keresztrejtvény-szerű bonyolult rubrikáktól hemzsegő jelentéseket kell kezelni a vendéglátóknak, a cukrászdáknak és így tovább, s a papír- mennyiség újra és újra megtöbbszöröződik. Amikor a selsnfés többe Sierül mint az áru A földművesszövetkezet felvásárlóinak gondja sem kicsi. Vajon mit mond erről Kiss János elvtárs, a felvásárlási felelős? Az őszön a vasgyűjlés idején a jelentések gyártásába és telefonálgatásba fáradtak bele. Még akkor is kellett jelenteni, ha semmi eredmény nem volt, s egy hóna1 li. | A földmű vessző vetkezet nagy portáján bolyongok, leskelődöm, még bejárni is igen hosszadalmas ezt a területet. Van itt raktár, magtár, tejcsarnok, bútorraktár, m ű trágyatárolás, hulladékanyag, minden, minden, amely a földművesszövetkezet munkájával összefügg. Szinte úgy elgondolja az ember, hogy ennyi mindennek az irányítása, vezetése bizony rém kicsi dolog. Kevesen tudják, hogy Balmazújváros az utóbbi esztendőkben 22 ezer lakosú falu- város lett, s ennek a nagy kiterjedésű területnek — egészen a Máta, Szásztelek hátuljáig, Hortobágy pusztáig — ellátásáról kell gondoskodnia a földművesszövetkezetnek. Ecsedi Bálintné elvtársnő az ügyvezető elnöke ennek a nagy kiterjedésű apparátusnak, aki bizony sem középiskolát, sem egyetemet nem végzett, hogy megszervezze az országos hírű, többszörösen első díjat nyerő, a Minisztertanács zászlaját őrző földmű- vesszövetkezetet. Ecsedi elvtársnő irodájában szinte az egész fal nrany, ezüst és más szebbnél szebb díszoklevelekkel van tele. Az prober szinte büszkeséggel lép be és tartózkodik itt ilyen helyen, ahol a jó munkának ennyi dicsérete van. Csodálkozva nézem ezt az egyszerű, sokgyermekes parasztasszonyt, aki még nem olyan régen — alig 10 évvel ezelőtt — cselédkedett különböző uralásoknál. Keresem, kutatom szemében, őszbevegyült fején azt az értelmet, amellyel így tudja vezetni faluja érdekében ezt a szerte- ágozó, sok-sok millió forint értékre rúgó népgazdasági érdekeket jelentő apparátust. Sok az instruktor Sikeres munkájának egyik titka az, hogy teljes energiájával és tehetségével tanult Ecsedi elvtársnő. Ha bajban van, a pártot hívja segítségül. Jól kiválogatta munkatársait, akikkel együtt végzik nagy megbecsülést érdemlő feladatukat. Ez idő szerint a balmazújvárosi földművesszövetkezet összesen 57 nagykereskedelmi vállalattal van kapcsolatban. Ennyi helyről kell beszereznie a szükségleti cikkeiket, illetve az általa felvásárolt árukat elküldenie. S ahogy így egyre jobban megismerkedem a rengeteg papír munkával, alig értem az összefüggéseket, hogy mi miért van, erre vagy arra miért van szükség. S közben arról is érdeklődöm, hogy a felsőbb szövetkezeti apparátus hogyan segíti munkájukat. A földművesszövetkezet vezetői, maga Ecsedi elvtársnő, egy ilyen félig elégedett megállapítással mondják, hogy lényegesen csökkent az instruktorok inváziója, de azért még mindig van belőlük elég. Még mindig előfordul, hogy segítség helyett hátráltatják a munkát. Van olyan eset azonban még most is, hogy egyszerre 5—6—7 instruktor érkezik hozzájuk. Persze, van olyan eset
