Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-24 / 96. szám
NÉPLAP 1955. ÁPRILIS 24. VA3AK.NAP 4 béke külpolitikája Ai országgyűlés áprilisi 1 Ülésszakának utolsó napján Bol- doczki János elvtárs, külügyminiszter a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról számolt be az országgyűlés előtt. Hangoztatta: a Magyar Népköztársaság külpolitikájának legfontosabb feladata, hogy mindent megtegyen békés építőmunkánk külső feltételeinek biztosítása- érdekében. Ezért alapvető feladatiként jelölte meg a külügyminiszter, hogy tovább mélyítsük és még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a 900 milliós békefront vezetőerejével, a Szovjetunióval, a hatalmas Kínával, és a béketábor többi országával. Külpolitikánk arra is irányul, hogy a kölcsönösség messzemenő szem előtt tartásával drága hazánk szélesítse és továbbfejlessze kapcsolatait más társadalmi berendezkedésű országokkal a népek közötti barátság és együttműködés elmélyítése, a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében. Hazánk minden becsületes kétkezi munkása, dolgozó parasztja, értelmisége, minden magyar hazafi megnyugvással fogadta az országgyűlésen elhangzottakat. Népünk legfőbb óhaja: a béke megőrzése, szocializmust építő békés alkotómunkánk biztosítása. Népünk azért dolgozik becsülettel, hogy élvezze munkája gyümölcsét. Az elmúlt hetek ünnepi megemlékezéseinek örömünnepén még elszántabban megfogadták a magyar dolgozók, hogy pártunk Központi Vezetőségének március 2—4-i Határozatait következetesen végrehajtva keményen dolgoznak azért, hogy minél eredményesebben védjék a szovjet hősök véiévei kivívott szabadságot, függetlenséget, a békét. Népünk nem felejti el, mily sok gyászt, romot és vérözönt, családi tragédiát okozott alig két évtized leforgása alatt az első, majd a második világháború, Keményen őrt áll, hogy az imperialistáknak ne sikerüljön a harmadikat kirobbantani. Az országgyűlés előtt elhangzott külpolitikai beszámolóból megnyugvással állapítottuk meg, hogy az imperialisták minden háborús kalandja kudarcra van ítélve. Az emberek százmilliói, a béke Igazi hívei — még az imperialista országokban is — a végsőkig harcolnának minden bűnös agresszió ellen. A Magyar Népköztársaság tehát a béke külpolitikáját folytatja. Kormányunk arra törekszik, hogy a Szovjetunión, Kínán, a népi demokratikus országokon kívül baráti jó viszonyt, a lehető legjobb és legnormálisabb kapcsolatot alakítsuk ki minden szomszédos országgal. A mi hazánknak egyetlen szomszédos országgal szemben sincs területi igénye vagy követelése — éppen ezért, ha a másik oldalon is kölcsönös az óhaj, akkor Jugoszláviával és Ausztriával is jószomszédi viszonyt tarthatunk fenn. Fontos — és sürgősen megoldásra váró feladatként jelölte meg a beszámoló Magyarország ENSZ-tagságának kérdését is. Boldoczíki elvtáns hangsúlyozta, hogy „a Magyar Népköztársaság politikája teljes összhangban áll az ENSZ alapokmányában lefektetett elvekkel. Ezért a magyar nép jogos követelése, hogy elfoglalja az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében és ott hallassa szavát a világ békéjének és biztonságának megőrzése érdekében." Eddig minden alkalommal az Egyesült Államok által irányított „szavazótömb“ megakadályozta hazánk felvételét az ENSZ-be, hiába foglalt mellette áldást a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia. Bízunk abban, hogy harcunk ebben az irányban sem lesz hiábavaló és sok-sok év után végre felveszik az ENSZ-be a Magyar Népköztársaságot is! Az elmúlt évek,de különösen a legutolsó esztendő gazdag volt magas színvonalú tanácskozásokban, értekezletekben. Ma is azt hangoztatjuk, amit eddig, a felszabadulás óta: minden vitás kérdést tárgyalások útján kell megoldani. A Magyar Népköztársaság kormánya eddig is — és ezután is — cselekvőén kiveszi részét a béketábornak a világ valamennyi békeszerető népe érdekeit érintő és szolgáló közös akcióból. Ezért támogatjuk a Szovjetunió által a berlini értekezleten előterjesztett, az európai kollektív biztonság rendszerének megteremtését célzó javaslat mellett, az európai kollektív biztonság kérdésének összeurópai értekezleten való megtárgyalására vonatkozó szovjet kezdeményezéseket. A vitás kérdések megoldását segítené elő ez az értekezlet, amelyen a mi kormányunk részt kíván venni. Örömmel üdvözölhetjük azt is, ha az országgyűlés elnöksége és külügyi bizottsága a közeljövőben meghívja hazánkba a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, Ausztria és az Olasz Köztársaság parlamenti küldöttségeit. Reméljük, a hazánkba érkező kedves vendégék ellátogatnának majd Debrecenbe, Hajdú-Biharba, hogy megismerkedjenek ennek a nagy hagyományokkal. ősi múlttal rendelkező városnak és megyének történetével, életével és népével. Mikor mindezeket az eredményeket örömmel értékeljük, nem dugjuk struccmadár módjára fejünket a homokba. A párizsi egyezmények ratifikálását, a támadó német militarizmus feltámasztását nem nézhetjük ölhetett kézzel. Szabadságunk, függetlenségünk, az elmúlt tíz esztendő alatt elért nagyszerű eredmények megkövetelik, hogy az imperialisták agresszív tervei ne érjenek bennünket váratlanul. Ezért minden becsületes magyar nagy örömmel köszönti a Magyar Népköz- társaság kormányának elhatározását. A béke megőrzése, békés építőmunkánk biztosítása érdekében kormányunk kész aláírni a moszkvai értekezleten részt vett nyolc ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését és a közös katonai parancsnokság felállítására vonatkozó megállapodást. Népünk azzal segíti elő a Magyar Népköztársaság külpolitikáját, hogy látva a háborús veszély fokozódását, hazafias kötelességé- | nek tartja fokozni a termelést, emelni a termelékenységet, csökkenteni az önköltséget, megszilárdítani a munkafegyelmet, többet, jobbat, olcsóbbat termelni. Népünk a béke megvédéséért kész felülmúlni a munkában eddig elért győzelmeket, hogy védje drága hazánkat, és az egész emberiséget egy újabb világháború borzalmaitól. Csou En-loj nyilatkozata Bandung (Uj Kína) Burma, Ceylon, a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Kína, Pakisztán és Thaiföld küldöttségeinek vezetői szombaton helyi idő szerint 13 órakor összeültek, hogy megvitassák a távol-keleti feszültség enyhítésének kérdését, különös tekintettel a tajvani térségre. A megbeszélésen Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke a következő nyilatkozatot tette: — A kínai nép barátsággal viseltetik az amerikai nép iránt. A kínai nép nem akar háborút vívni az Amerikai Egyesült Államokkal. A kínai kormány hajlandó tárgyalásokat kezdem az Egyesült Államok kormányával, hogy megvitassa a távol-keleti feszültség enyhítésének kérdését és különösen a tajvani térségben uralkodó feszültség enyhítésének kérdését. Oreifláliao megnyílt a nénié! békekongressziis Berlin (TASZSZ) Drezdában áp- i országból érkezett küldött vesz rilis 22-én ünnepélyes keretek között megnyílt a német békekongresszus. A kongresszus munkájában 1200, a Német Demokratikus Köztársaságból és Nyugat-Németrészt. Vendégként sok külföldi ország képviselői is részt vesznek a kongresszuson. A kongresszuson a Magyar Népköztársaság küldöttsége is részt vesz. Rendedet a hízóba állításról Júniusban lesz az ünnepi könyvhét Az idén a dolgozók kívánságának megfelelően június 5. és 12. között rendezik meg az ünnepi könyvhetet. Az idei könyvhét a tavalyinál is nagyobbarányú lesz, több, mint egymillió kötet könyv várja majd a vásárlókat. A könyvhét idején irodalmunk és könyvkiadásunk tízévi eredményeit, számos irodalmi est, előadás és kiállítás isníerteti. A begyűjtési miniszter és a pénzügyminiszter rendeletben szabályozta a hízóba állítási, valamint a sertésbeadási kötelezettségüket nem teljesítő egyénileg gazdálkodó termelőkkel szemben alkalmazott behajtási eljárást. Eszerint a sertésbeadásra kötelezett fő beadókat a beadás határideje előtt négy hónappal felszólítják, legalább 60 kg-os sertést állítsanak hízóba. Annak a fő beadónak, aki az írásbeli felszólítás után egy hónappal sem tesz eleget hízóba állítási kötelezettségének, a sertés beadása azonnal esedékessé válik és vele szemben megindítják a behajtási eljárást. A rendelet szerint azoknál a hosszabb ideje hátralékos kulá- koknál, üzérkedőknél, beadási kötelezettségüket rendszeresen nem teljesítő termelőknél, akiknek a behajtási 'eljárás idején nincs beadható sertésük, vagy más mezőgazdasági termékük, a beadási hátralék erejéig lefoglalják az ingóságokat. Ha a foglalás után öt napon belül sem rendezi a termelő sertésbeadását, a lefoglalt ingóságokat értékesítik. A sertésbeadási hátralékukat hosszabb idő óta önhibájukból nem teljesítő kulákoknál, üzérkedőknél el lehet rendelni a ház-, illetve földingatlanuk végrehajtás alá való vonását is. FOGADÖÖRAK. Ma délelőtt 10 — 12 ig Meaei Sándor II. kerületi tanácstag fogadóórát tart a Szikgáti iskolában. Hétfőn délután 5—7-ig az Alföldi Nyomdában Szűcs Géza II. kerületi tanácstag tart fogadóórát. A FAZEKAS MIHÁLY Gyakorló Gimnázium színjátszó csoportja május 4-én este 7 órai kezdettel megismétli nagy sikerű előadását, Móricz: Légy jó mindhalálig című színművének bemutatásával. ~ A MŰVÉSZETI DOLGOZOK SZAK- SZERVEZETE 28-án este 8 órai kezdettel tánccal egybekötött LXankó- estet rendez. LENIN A MUNKÁSOSZTÁLY VEZETŐ SZEREPÉRŐL Marx—Engels, a tudományos szocializmus megteremtői számos munkájukban foglalkoztak a munkásosztály vezető szerepével és a maguk korában kifejtették álláspontjukat. A kommunista párt kiáltványa felhívásában megállapítja: „ ... valamennyi osztály közül, mely napjainkban a burzsoáziával szemben áll, egyedül a proletáriátus valóban forradalmi osztály. A középosztályok, a kisiparos, a kiskereskedő, a kézműves, a paraszt mind azért támadják a burzsoáziát, hogy középosztály formájában való létüket a pusztulástól megóvják Ezek az osztályok nem forradalmiak, mert ' arra törekednek, hogy a történelem fejlődését visz- szafordítsák. Lenin, Marx—Engels művének tovább folytatója, a Szovjetunió Kommunista Pártjának megalapítója, Marx—Engels tanításait tovább fejlesztve, zseniális előrelátással mutatta meg a munkás- osztály vezető szerepének fontosságát a burzsoázia ellen, a hatalom meghódításáért és a szocializmus győzelmes felépítéséért vívott harcban. Lenin a proletáriátus történelmi hivatásáról, vezető szerepéről azt tanította, hogy a munkásosztály a leghala- dottabb, legszervezettebb, legforradalmibb osztály és ezért az övé kell hogy legyen a vezető szerep a forradalomban, csak ő irányíthatja helyesen a történelmi fejlődés menetét. A munkásosztály léte a termeléssel függ össze, a nagyüzemben való termelés adja meg azt a széleskörű lehetőséget, hogy a proletáriátus mint vezető erő állandóan növekedjék, erősödjön és osztályhelyzeténél fogva. vigye előre a történelem fej lődését, mert a forradalomban láncain kívül nincs mit veszítenie. A történelmi fejlődés számos példája igazolja a munkás- osztály . vezető szerepéről szóló lenini tanítás helyességét. Azt, hogy a dolgozó parasztságot csak a munkásosztály tudja kiragadni a nyomorból és megmenteni a ki- zsákmányolóktól. Csakis a munkásosztály forradalmi pártja lehet az az erő, amely a társadalom fejlődése és az osztályharc törvényei ismeretének ' birtokában és alkalmazásával egységbe tudja tömöríteni és harcba tudja vinni a munkásosztályt. A munkásosztály vezető szerepének, forradalmiságának számos példáját igazolják a lezajlott forradalmak tapasztalatai. Az 1905-ös forradalom, amely arra tanította meg az egész proletáriátust, hogy sokkal szervezettebben, sokkal egységesebben tömörüljön e forradalmi pártja mögé, azért is, mert vezető szerepe a forradalomban megfelelően csak így juthat kifejezésre. Lenin az 1805-ös forradalom bukása után — melyet a munkás- osztály vezetett — bölcs előrelátással hirdette, hogy a munkás- osztálynak, mint egyetlen következetes forradalmi osztálynak a forradalom győzelméért és kimeneteléért folytatott harcéban az egész népet vezetnie keil. Len;n éppen ezért élesen és félreérthetetlenül szembe szállt azokkal a nézetekkel, amelyek tagadták a munkásosztály vezető szerepé-, és így akarták elárulni a forradalmi mozgalom további fellendülésének ügyét. Lenin ezekkel a né zetekkel szemben azt hirdette, hogy „a forradalmi helyzet újból érlelődik, újból közeledünk a proletáriátus és a burzsoázia nyílt összecsapására — új módon közeledünk, nem úgy mint ezelőtt, nem abban az ütemben, nem kizárólag a régi formában, de kétségtelenül közeledünk“, ilyen helyzetből írta Lenin „a legteljesebb megmásíthatatlan határozottsággal adódnak a proletáriátus feladatai“, vezető szerepe a forradalom tovább viteléért, az egész nép részvételével. A proletáriátusnak mint forradalmi osztálynak Lenin tanításaira támaszkodva tehát az, volt a hivatása, hogy tevékenységében a forradalom előkészítése és kimenetelének irányításában az egész nép harcában hegemon szerepét biztosítsa a teljes demokratikus forradalomért az összes dolgozók és kizsákmányolok harcában az elnyomók és kizsákmányolók ellen. Lenin nagyszerű tanítása _ a munkásosztály vezető szerepéről az életben igazolódott oe, az orosz munkásosztály az 1905-ös forradalom előkészítésének időszakától 1917-ig a kommunista párt vezetésével olyan forradalmi tevékenységet és előkészítő munkát fejtett ki, amely megteremtette a feltételeit a Nagy Ok-1 tóberi Szocialista Forradalom győzelmének. Lenin a munkásosztály hegemon szerepét hangsúlyozva^ a Nagy kezdeményezés című híres munkájában azt írta: . a proletáriátusnak ahhoz, hogy győzzön, hogy a szocializmust megteremtse és megszilárdítsa kettős, illetve kettősségében egységes feladatot kell megoldania. Először a tőke elleni forradalmi harcban tanúsított határtalan bátorságával magával kell ragadnia a dolgozók és kizsákmányoltak egész tömegét. Magával kell ragadnia, szervezni és vezetni kell ezt a tömeget a burzsoázia megdöntése és minden ellenállása kísérletének elnyomása céljából. Másodszor maga után kell vonni a dolgozók és kizsákmányoltak egész tömegét, valamint az összes kispolgári rétegeket az új gazdasági építés útjára, az új társadalmi kapcsolat, az új munkafegyelem, az új munkaszervezet létesítésének útjára.“ A forradalmi átalakulásban így látta Lenin a munkásosztály vezető szerepét, a nagyüzemi szocialista termelés megteremtésében, a tudomány, a kultúra, a technika fejlődése lehetőségeinek feltárásában az egész nép érdekeinek megfelelően. A munkás- osztály vezető szerepéről szóló lenini tanítások nagyszerű példáját az életben mutatta meg a magyar munkásosztály harca, amelyet közel négy évtizede a kommunista párt vezet. Az elmúlt tíz év eredményei, a földreform végrehajtása, az újjáépítés nagy csatái a hároméves terv határidő előtti teljesítése, ötéves tervünk nagyszerű alkotásai mind ezt bizonyítják. A magyar munkásosztály tíz év alatt ' bebizonyította, hogy jói tudja vezetni az országot és méltó az ország vezetésére. A munkásosztály vezető szerepéről szóló lenini tanítást pártunk helyesen alkalmazta. E lenini tanítást tagadták azok a jobboldali opportunista nézetek, amelyeket pártunk KV márciusi határozata teljés egészében elutasított és elítélt. A márciusi határozat helyreállította pártunk elvi irányító munkájának legfontosabb követelményét, pártunk egységét. A Központi Vezetőség márciusi határozata leleplezte azokat a nézetekét, amelyek tagadták a munkásosztály vezető szerepét a szocialista iparosításról szóló lenini tanításokat — és ezzel országunk erejét akarták gyengíteni . — másrészt gátolták a mezőgazdaság szocialista fejlődésének irányát és ezzel ellene voltak az egész nép érdekeinek. A határozatokat magáévá tette pártunk egész tagsága, minden becsületes dolgozó és lelkesedéssel fogott hozzá a határozat által megszabott nagyszerű feladatok végrehajtásához. E harcban az a legfontosabb feladat, hogy a marxi—lenini tanításokra támaszkodva tovább erősítsük pártunk egységét,' a munkásosztály vezető szerepét egész dolgozó népünk javára.' Czipa Mihály 2
