Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-24 / 96. szám
4 NÉPLAP 1955. ÁPRILIS 24. VASÁRNAP Bür&kcáúa és és&zctíísílés Bcztma&újwáco.s.ón Krss fagykár a cakorrépáisass <kártételével számolni kell. A cukorgyárak brigádcfkat szerveztek és azonnal megkezdik, a veszedelmes kártevő elleni védekezést, de ehhez szükséges, hogy minden cukorrépa termelő nyomban j ■jelentse, ha a barkó megjelenésért tapasztalják. 1 A megyében a termelőszövet-j kezetek eddig a cukorrépa vetési j tervüket 106 százalékra telj esi-í tették. Példát mutattak ezzel azt egyénileg dolgozó parasztság szá-i mára. 3 A Tiszántúli Rosbkifcészftő Vállalat öt üzemében az első negyedévben legjobb eredményt eléri Tulkai Kendergyár dolgozóinak kezdeményezésére április 15-tői „Május 1 műszakot“ tartanak a dolgozók. A műszak ideje alatt miár eddig is kimagasló eredmények születtek. Tukán például a tilolók közül Sándor János 145, Béres János 135, Cseh Margit 126 százalékra emelte átlagteljesítményét. Az Ifjú Gárda törős- brigád tagjai pedig elérték a 157 „Malus I műszak“ a Rostkikészltő iizsmelfeesi százalékot. A dobai üzemben! Vass Mária tiloló 121, Bojtor Jó-% zsef pedig 120 százalékot ért el.| A vállalat tilolói közül Béniéi« Magda, a porcsalmi üzem dolgo-j zója érte el a legjobb eredményt:« 165 százalékot. Közvetlen nyo-í mában van azonban Kövér Anna, 9 a nagyhalászi üzem tilolója 161 j százalékos teljesítménnyel. A| komád! üzem legjobbjai: Pál}it Antal, Nagy Sándor tilolók, Ml-} hók Sándor és Jáván József tc-| rősbrigádjának tagjai, Qájftár ’ A napokban temették Budapes- í ten Gáspár Endrét, a nagytehet- >-vógű József Attila-díjas műfordítót. Ravatalát a magyar íróvilág i '.egjobbjai állták körül. Nagy hajtású gyászbeszédek méltatták ér- , deme.it az egybegyült hatalmas i közönség előtt. > Gáspár Endre Debrecenből > származott el. Itt volt gimnazis- , te, itt szerzett doktori diplomát ’ az egyetem jogi karán. Családja ; révén sokáig erős szálak fűzték , z városhoz, mikor már messze ’ vetődött innen. ' Már diákkorában kitűnt bá- j mulatós nyelvtehetségével. Egész , sor idegen nyelven olvasott és irt. r A spanyol nyelvnek és irodalom- p nák egyik legkiválóbb ismerője L volt az országban. I Mint jogász az első vilúghábo- . rú idején egyik irányítója az egyetemi ifjúság szellemi életé- 1 aék, fő munkatársa „Egyetem" című folyóiratuknak. Az I9IS-as - forradalom idején U j Világ | címmel önálló folyóiratot indít. I Debrecen forradalmi szellemű Hutai íróit tömöríti benne. A Kommunisták Magyarországi Pártjához lelkesen csatlakozik. , 4 Tanácslcöztársaság néhány heti debreceni uralma idején vezető | ezer epe van a kommunista értel- I niség sorában. j A győztes ellenforradalom vad- állati terrora elöl külföldre kell mértékűimé. Az egyetem taná- i -sa defktori címétől is meg! osztja. Gáspár két évtizedet tölt a bécsi emigrációban. Magyar iro- I talmi kapcsolatai soha nem sza- : Hadnak meg. Különböző irodal- . mák remekeit ülteti át remekül I magyarra. magyar remekműve- \ ' et fordít németre. Kifejező készsége bámulatosan gazdag, verse- 1 '5 tehetsége csodálatosan könyvied. Szinte nem ismer nehézsé- I geiltet. ; A Becsbe betörő hitleri rém- , uralom koncentrációs táborba ’ veti. Onnan sikerül Budapestre Imenekülnie s egészen a felsza> badulásig meghúzódnia. , Tevékenysége a szabadság 1c- | vegőjében virul ki igazán, ta- 1 pokat lehetne megtölteni prózai ; és verses fordításainak címével. , Mint évtizedek óta törhetetlen, •a. marxizmusban is kitűnően képezett kommunista nem egyszer , kap pártunktól megbízást id°o- ’ lógtai műveik fordítására is. Ézt I is hűséggel, odaadással, tudorrá- . nyos alapossággal végzi. . Mindenkepp méltó rá. hogy | Debrecen dolgozó népe. Debrecen • haladó írói, tudósai híven őriz;3ék emlékét. K. P fi Fazekas Mihály Szabadegyetem hírei • A művészettörténeti tagozat részé- ; ■« hétfőn délután 6 órakor Kádár , Zoltán egyetemi tanszékvezető tart ’előadást a Déri Múzeumban: Az ' 7.\Ém művészete címmel. ; A biológiai, egészségügyi tagozat részére kedden délután 6 órakor t Endes Pongrác egyetemi tanár ugyancsak a Déri Múzeumban tait ,előadást: A rákbetegség címmel. ’ Az agrártudományi tagozat részéire csütörtökön délután 6 órakor a .Déri Múzeumban Prezner Gábor tudományos kutató: A gyfimö’csfák ,! élete a többtermelés szempontjából I lmmel tart előadást. < | A fteika-kémia-műsaakl tagozat ré- ; ■ izére pénteken délután 6 órakor | i Kísérleti Fizikai Intézetben Bem tér 18. alatt Lutter Béla egyetemi tan- 11 ízekvezető docens: A vasgyártás és ,! sa acél címmé' tart előadást. Színházi műsor ; • Ma fél 4-kor Hófehérke gyermek- I íőadás. Este 7-kor Osárdásikirálynű. ! 'Hétfőn fél 4-kor Hófehérke gyermek-1 ,1 ’lőadás. Kedden 7-kor Bánk bár. Í izerdán, csütörtökön és pénteken /-kor Sok hűhó semmiért. ezt a dolgot a vállalatoknak és a] pénzügyi szerveknek egyeztetni?!i Ez a túlzott központosítás az1 adóügyben egyre növeli a pontat-, lanságot, a tévedéseket és tömege-1 sen kell helyesbítési határozató- j kát hozni. Csak Balmazújváros-, ról havonta százával küldenek b: I ilyen papírokat, mert — isten nej hagyj1 — ezt kizárólag a járási. osztályvezető írhatja alá. Vajon] van-e erre elég ideje, hiszen a já-j rás 15 községéből bizonyára ezer- • számra rúgnak ezek n papírok.] Sürgősen változtatni kell ezen az| illetékes minisztériumnak, hiszen • a párt és a Minisztertanács külön- ] böző határozatai hozzásegítik eh-1 hez. Mennyi-mennyi felesleges ■ munkát meg lehetne takarítani, mennyi papírt, mennyi pénzt ^ és | kevesebbet bosszantanák az adóíi- j zetőket a sok tévedéssel. Felszabadulna a járásnál is — csak az adókivetésben — kilenc könyvelő és tizenhárom adófelügyelő. Feíslöüen dörgedelmek Végül csak néhány szóit a pontos adminisztrációról és a felesleges zaklatásokról. A közelmúltban kapott a községi tanács elnöke egy dörgedelmet azért, mert — állítólag — nam teljesítették a sertésbeadási tervet. Mikor ez a dörgedelem kiérkezett Balmazújvárosra, a tervezett 30 sertés helyett már 43-at gyűjtöttek be. Ugye, hogy milyen nehéz is lenne mindössze 15 községből kiválogatni azt a 4—5, vagy 7 községet, ahova ilyen levelet kellene küldeni. De hát van papír, vagy idő pocsókolásig és miért ne gyártsák egy kaptafára őket. Egy hónappal ezelőtt Tóth Já- nosné elvtársnő, a járási tanács elnökhelyettese személyesen átvett egy jelentést Balmazújvároson. Néhány nap múlva sürgető levelet küldött ki, hogy az általa bevitt jelentést újra küldjék el. A tanács az eredetinek a másolatát küldte be. Mire néhány nap múlva újabb dörgedelem érkezett és igazoló jelentést kért Tóth Jánosné elvtársnő, amiért a balmazújvárosi tanács nem juttatta el azt a jelentést, amelyet egyszer ő személyesen elvitt, másodszor pedig a másolatát küldték el. Mit tett Tóth József elvtárs, a vb. elnök? Erre a dörgedelmes levélre ráírta: Irattár... Nagyon helyesen tette! Több megbecsülés jár a helyi tanácsoknak, több figyelmesség, nemkülönben pontos adminisztrációt várnak a helyi tanácsok vezetői, hiszen ők maguk is úgy tanulhatják meg a jó államveze- tést. J Ha komolyan akarunk segíteni }a helyi tanácsoknak, meg akar- } juk könnyíteni a munkát és ez- } tel mintegy a tömegekkel való í kapcsolatát is, akkor helyesen t kell hogy értelmezzük az éssze- Z rűsítést. És persze nemcsak a } minisztériumnak van tenni való- I ja és nemcsak ott kell a felelős- I séget keresni, hanem jobban ♦ széjjel kell nézni a kőzépszev♦ veknél, a járási és a megyei ta♦ rácsoknál is, ahol sokszor íeles- t legesen gyártódnak az akták | százai és ezrei. Hiszen tudják } nagyon jól a járási és megyei ta- Z n ácsok vezetői, hogy nemcsak } körlevéllel lehet vezetni és igaz- } gatni, hanem ésszerű, határozott, ♦ pontos intézkedésekkel vihetjük ♦ előrébb az ügyet. Mennyi, meny- jnyi papírt, munkát, energiát és 4 nem. utolsósorban milliókat le- $ hetne megtakarítani az államnak, ♦ ha egyszerűsítenék az admir.isz- Jtnációs munkát. S mennyi, de í mennyi alkotó kéz, tehetséges I dolgozó szabadulna fél az író- | asztaloktól, akik még rá vannak } kényszerítve az aktagyártásra, r> ♦ irka-firkálásra, s akik szívesen ♦ részt vennének bárhol az építő, j alkotó munkában. Mennyi napitól'j, kiküldetés, utazgatás, fulká- ! rozás szűnne meg és végül is lent 5 falun a helyi tanácsok nyugodt. } ütemes, ésszerű közigazgatást végezhetnének. FÁBIÁN SÁNDOR parátus munkája. De csak azóta, amióta azon a címen helyezték be a járási tanácsokhoz az adókivetést, hogy ez ésszerűbb és olcsóbb megoldás. Tehát a járási pénzügyi osztályoknál őrzik és kezelik az adófőkönyveket, amelyeknek csak a másolata van bent a községekben. S mi született meg ebből az intézkedésből? Fokozódott a bürokratizmus, költségtöbblet, snem utolsósorban a dolgozók felesleges zaklatása és sűrű bocsánatkérés. Kiszámoltuk, hogy a jelenlegi állapotot figyelembe véve évi 115 000 forint bért keüil kifizetni a balmazújvárosi adóügyi munkáért. Amíg a községi tanács maga irányította a pénzügyi és adóügyi munkát, addig ez 113 000 forint évi béralapot jelentett. De ettől lényegesebb baj az, hogy rengeteg hiba, tévedés, elírás, s mérhetetlen mennyiségű papír emésztődik fel. Például a községi pénzügyi csoport megbízottak és a „vezető megbízott" soha sincsenek tisztában a község helyzetével. Szinte vakon dolgoznak. Nem tudják pontosan, ki fizette be hátralékát, ki tartozik, mert a balmazújvárosi befizetésről a járási tanácsot értesítik. Mire ez a jelentés visszafordul a községi adómegbízottakhoz, addig már egy csomó embert feleslegesen zaklatnak. Előfordul az is, hogy három Kiss János nevű ember befizetett adóját egy negyedik Kiss János javára írták. Aztán újra jön a zaklatás. Végül is bebizonyosodik, hogy pont a negyedik tartozik és akikor sűrű bocsánatkérés közben kell elhagyni a többi Kiss •Jánosok hajlékát. Majdnem minden tanácsülésen szévátasznek ilyen eseteket. fi íúízott kozpofiíesííás A bürokrácia netovábbja, hogy egyszerű adóbizonylatért Balmazújvárosról Debrecenbe kell utazni. A helyi megbízott még akkor sem adhat ki igazolást valakinek, ha meg van arról, győződve hogy az illető nem „adóalany“. Havonta 50—60 embernek kell betörekednie Debrecenbe, ezért az egyszerű bizonylatért. De nem mindig sikerül megkapnia, s újra vissza kell utaznia Újvárosra, majd újra vissza Debrecenbe. S mire végre meg van ez a kis papír, nagy nehezen kifizeti a vállalat a jól megérdemelt munkabért. De annak ellenére, hogy a kiadott bizonylat egy negyedévre szól, a vállalat minden hónapban újat követel. S ha nincs, addig nem fizet. Tehát minden hónapban meg kell járni ezt az utat annak az 50—60, vagy sokszor 100 embernek is. Milyen nehéz lenne ságát, s nem különben felesleges munkát okoz a járási tanácsnál és komoly munkaerőket köt le a r jelentések feldolgozására. A dolgozók ügyeinek intézése * megkívánja a pontos, bürokrácia- " mentes munkát. Mindezt azért, ■ hogy a dolgozóknak ne kelljen sok ■ időt veszteni — „Ponciustól Pilá- " tusig“ járni. De bizony a valóság- t ban Balmazújvároson nem így néz 1 ki. Például egy egyszerű községi " igazolvány kiadásához kömyezet- s tanulmányt kell végezni. Bizony, r ez hosszú időbe kerül, s főleg " olyan kérdésekre kell válaszolni, " hogy az nevetséges. E hó 10-én 7 is érkezett egy akta a járási ta- ' nácstól gyermektartási ügyben. * Két nap határidőt adtak a meg- -> válaszoláshoz. Ha az illető községi " előadó ezt pontosan, lelkiismere- " tesen akarná megválaszolni, ál* landó bizottsági ülést kellene ösz- " szehívnia, ki kellene mennie ■ Nagyhátra, ami 10 kilométer a ' községhez. A vizsgálat alkalmával pedig egy csomó, talán 60—70 kérdésre kellene választ adnia. Aki a járási tanácstól, ezt az ügy- darabot kiküldte, vajon meg tud* ná-e válaszolni az ügyet még 0 egyéb munkái mellett két nap 'i alatt. Bizonyára nem. S ha ez így ■ van, akkor nem helyes ilyen ha- táridőket szabni, mert lelkiisme■ retes végrehajtás szinte lehetet- len és ez már bürokratizmus. finvakünyvi útvesztő i, Az anyakönyvi munka sem va- lami egyszerű. Pedig itt minden- j nap akad dolog. Születés, esküit vő, halálozás, itt kerül bejegy- zésre, tehát fontos hivatal az em- a berek számára. A községi anyakönyvvezetőnek bár joga van ösz- szeházasítani két embert, de az 1 anyaikönyvbe bejegyezni csak az !, anyakönyvi felügyelőség engedé- i lyével — ami pedig Debrecenben t székel — lehet. Ha pedig a bíró- i ság holttányilvánítási ítéletet hoz,- erről hivatalos értesítést küld a- községnek, akikor ezt az értesí- 0 tést is be kell küldeni újra Deb- .1 recenbe és kérni kell az anya- g könyvi felügyelőség engedélyét, s hogy bejegyezhessék az anya- könyvbe. Persze, minden változ- tatás nélkül engedélyezik és újra- visszautaztatják az aktát Balmaz- a újvárosra és akkor bejegyezhetik, a Ez aztán „forradalmi“ módszere- a közigazgatásnak! Nem egysze- rűbb volna, ha mindjárt bejegyez- a hetne mindent az anyakönyweze- tő lent a községben. Ha ezen a té- ren is ésszerűsítenének, jó néhány ó embert fel lehetne szabadítani s a egy csomó aktatologatás meg- ú szűnne. r Legbonyolultabb a pénzügyi apI. Balmazújvárosról be sokszoi adtunk híradást. Dicsértük is, bíráltuk is a balmazújvárosiak munkáját. Ennek a nagy faluvárosnak életébe sokszor beleszóltunk. A Néplap hasábjain megjelent cikkek azonban mindig segíteni akartak a községnek, jól akartuk a vezetőknek és a falt dolgozó népének. S most is ideérkeztünk meg. Rövid idő alatt i? nagy változás történt. Az embei büszkén tekint szét a Keleti Főcsatornát átívelő gyönyörű hídról. S mindjárt hozzágondolja hogy ez a híd is egy állomása ennek a községnek fejlődő életében Nemc iak nagy hidak születtek itt hanem egyebek is. Mily sok új létesítmény — gépállomás, termelőszövetkezetek, Betonútépítő Vállalat és terjeszkednek, s megváltoztatták a falu feudális egyhangúságát, s a szocialista építés hangulata tölti el a falut. fkáüűSih már a tanács Segítsük hát mi is ezt a munkát újra, s nézzünk szét, milyer változások történtek a legutóbb párthatározatok óta, a tanácsválasztások után eltelt idő alatt Tóth József elvtárssal, a végrehajtó bizottság elnökével találkoztunk először a tanácsházán, hosz- szasan beszélgettünk, hogy s min: folyik a mumka, mi minden változott meg a tanács munkájában önállóságában és hatáskörének ki- szélesítésében. Persze, erre az ú, tanácstörvény választ ad és Tóti elvtárz is tudja mindezeket pontosan. Milyen lehetőségek segítik s tanács munkáját, gazdálkodását jobban, mint bármikor eddig Most csak a pénzügyi kérdésekrő néhány szót. A községfejlesztés szépítés sokkal jobban módjábar áll ezután a tanácsoknak, mer! rendelkezésükre áll a vállalat hozzájárulás, a költségvetési többlet, a készpénzben jegyzett békekölcsön befizetett összegének 5( százaléka, a társadalmi munkává elért megtakarítás, a lakosság községfejlesztési hozzájárulása én az adóprémium, ami Balmazújvároson 800 000, esetleg 1 millió forintot tesz ki évente. A végrehajtó bizottság javaslata alapján £ tanácsülés dönt ennyi pénznek í felhasználása felett. Természetesen úgy, hogy a tanácstagok először kisgyűléseken ismertetik £ javaslatokat, terveket, aztán figyelembe veszik a dolgozók javas latait, észrevételeit, és a közjc akaratával a község érdekéber kedvük szerint használhatják fe a jelentős pénzösszeget. Ez mái komoly lépést jelent előre és egy- szer-másszor már kézzel fogható látszatja is van. De bizony még igen sok tennivaló van a tanácsbürokrácia csökkentése érdekében, amely még megnehezíti e munkát. Hogyan folyik ez a munka: ezt vizsgáltuk meg Balmaz újvároson, hiszen itt lent falur kell kezdeni, hogy milyen hatása van a rendeletek, akták és egyél intézkedések sokaságának, mert £ községi tanács az utolsó állomás ahol ezekkel meg kell birkózni és intézkedni. Olyan egyszerű dolgokban tapasztalhatók még visz- szásságok, amiket szinte egy tollvonással lehetne megszüntetni íme, egy példa: fi városgazda podia; A városgazdának — hivatalos nevén a város- és községgazdálkodási előadónak — mindennaj; pontos jelentést kell küldenie £ végzett munkájáról a járási tanács vkg osztályához. Ebben a jelentésben benne kell lennie, hogj hol járt, kikkel beszélgetett, hánj átereszt tekintett meg stb. Ezekből a jelentésekből pedig minder hó 23-ig egy összesített jelentés kell készíteni és ugyancsak elküldeni a járási tanácshoz. De vajor miért van erre szükség? Az ellenőrzést a tanácselnök, a végrehaj tó bizottság könnyen tudná gya korolni. Az ilyen atyáskodás, át nyúlkálás sérti a tanács önálló Az utóbbi napdkban az éjszakai fagyokkal kapcsolatban az a hír terjedt el a megyében, hogy a cukorrépa jórésze kifagyott, újra kell vetni. A cukorgyárak ellenőrei bejárták a megyét, s a helyszínen szerzett tapasztalataik alapján azt állapították meg, hogy szó sincs arról, hogy a cukorrépa kifagyott volna. Nem jelentettek még nagyobb fagykárt, kiszántásra sem került cukorrépa. A szemlSk során azonban azt állapították meg, hogy a barkó
