Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-16 / 63. szám

2 NÉPLAP 1956. MÁRCIUS 13. SZERDA Kiosztották az 1955. évi Kossuth-dijakat Március lö-éu délután — immár nyolcadszor osztottál: ki az 1848- tO-es szabadságharc és forradalom centennáris évfordulója alkalmából alapított Kossuth-díjat­1. A tudományok, találmá­nyok, újítások, termelőmun­ka módszerének alapvető tökéletesítése terén a Kossutb-dij nagydíját a vele­járó 75 000 forintot kaota: LUKÁCS GYÖRGY akadémi­kus egész életművéért, amelynek középpontjában a marxista eszté­tikai kidolgozásához való hozzá­járulás, valamint a polgári filozó­fia harcos bírálata áll. A marxis­ta elmélet és a békéimre szem­pontjából munkássága nemzetkö­zi jelentőségű. A Kossuth-dij I. fokozatát és a velejáró 50 000 forintot kapták: BRÜCKNER GYOZö akadémi­kus az élettani szempontból je­lentős polipeptidek és teliérjék kémiai szerkezetének és szinté­zisének kutatása terén elért ki­magasló eredményeiért, RÉDEI LÁSZLÓ akadémikus algebrai és számelméleti tudo­mányos eredményeiért. Műnkéi kézül kiemelkedő jelentőségű a Pell-féle egyenletekre, a csopor­tok és gyűrűk holomorf elméle­tére vonatkozó dolgozata, vala­mint az 1954-ben megjelent „Al­gebra“ című könyve. A Kossuth-dij II- fokozatát és a velejáró 85 000 forintot kapták: BALLÓ JÓZSEF, az orvostu­dományok doktora és BALLÓ JÓZSEFNÉ, az orvos­tudományok kandidátusa az ér­rendszer kortanának kutatásá­ban elért kimagasló eredményei­kért, a rugalmas rostokat emész­tő új enzym felfedezéséért. (A díj egyenlő arányban megosztva,) DÉNES PÉTER, a műszaki tu­dományok doktora, a Távközlési Kutató Intézet osztályvezetője, a híradástechnikai iparban nélkü­lözhetetlenül fontos por-, vas­magokhoz szükséges vas és egyéb ötvözetporok előállítására szol­gáló elektrolitikus eljárás önálló kidolgozásáért, ECKER FERENC, a magnezit- ipar tüzállóanyaggyár főmérnö­ke. A hazai tűzálló téglagyáriás terén számos eredeti technológia! elgondolás és konstrukció alkal­mazásával jelentősen emelte 82 üzem termelékenységét, csökken­tette az önköltséget, nagy meg­takarítást ért el a tervezett be­ruházásokban, és nagymértékben függetlenítette kohászatunkat és egyéb iparágainkat a tűzálló­anyagok külföldről való behoza­talától, GELEJI SÁNDOR akadémikus, a fémek képlékeny alakítására vonatkozó, kísérletileg is igazolt legújabb elméleti megállapításai­ért, amelyek az 1952-ben német nyelven megjelent könyvében és 1954-ben számos publikációban nyertek ismertetést. GYÁRFÁS JÓZSEF nyugalma­zott kísérletügyi főigazgató, az idősebb mezőgazdasági tudós­nemzedék kiemelkedő alakja, akinek elméleti és gyakorlati eredményeit több mint hatszáz tanulmány, ciki-: és sok általáno­san elismert .szakkönyv képviseli. Művei közül kiemelkedő jelentő­ségű a „Sikeres gazdálkodás szá­razságban“ című munkája. HETÉNYI GÉZA akadémikus, „A fekélybetegségek időszerű kérdései“ című monográfiájáért. A fekélybetegségek kóroktar.ában végzett kiemelkedő kutatásokat, amelyekkel a pavlovi tanításo­kat jelentős mértékben fejlesz­tette tovább. JANCSú MIKLÓS akadémi­kus, aid a sejtek tárolási műkö­désével, a tároló sejtek szerke­zetével, élettani és immunbioló­giai működésével kapcsolatban új módszereket dolgozott ki, és ez­zel ismereteinket nagy mérték­ben. bővítette, KISS ÁRPÁD akadémikus, az aromás szénhidrogénekre, vala­mint hidratált fémionokra és komplex sókra vonatkozó spekt­roszkópiai kutatásaiban elért eredményeiért, LENGYEL BÉLA egyetemi ta­nár az üveg elektromos vezető- képességének mechanizmusára vonatkozó kísérleti és elméleti vizsgálataiért, az üveg elektród- funkciójának kutatása és ipari felhasználásra is alkalmas üveg- elektrod kidolgozása terén elért eredményeiért. MONDL FERENC, VÉCSEI GÉZA, a gödöllői Ganz árammé­rő gyár elektromérnökei, az új­szerű háromvezetékes és négy- vezetékes háromfázisú árammé­rők szerkesztéséért, amelynél szá­mos eredeti újítást és konstruk­tív megoldást alkalmaztak. (A díj egyenlő arányban megosztva.), PIGLER ANDOR, a -művészet­történeti tudományok kandidátu­sa, az Országos Szépművészeti Múzeum osztályvezetője, a Szépművészeti Múzeum régi képtárának katalógusa“ című művéért, amely Európa egyik leg­jelentősebb képtárának a művé­szettörténeti tudomány legújabb eredményein alapuló, számos új képmeghatározást tartalmazó fel­dolgozása. Nemzetközileg is ki­emelkedő jelentőségű, RÖTH GYULA, a mezőgazda- sági tudományok doktora, SÁLYI GYULA, a mezőgazda­sági tudományok doktora, TÖRÖK GÁBOR, a kémiai tu­dományok kandidátusa, a kon- ; zerv-, bús- és hűtőipari kutató- intézet igazgatója, aki rendkívül sokoldalú munkássága során kü­lönösen jelentős eredményeket ért el a sterilizálás folyamán tör­ténő hőbe-hatolás törvényszerűsé­geinek feltárásában, kiemelkedő eredményeket ért el a paklin szerkezetének vizsgálata és al­kalmazása terén, VERESS ZOLTÁN, a karcagi üveggyár főmérnöke, aki az el­múlt három évben folytatott tu­dományos kutatásai és üzemi kí­sérletei alapján eredményesen megoldotta a híradástechnikai C—9 és G—28 jelű speciális üveg­típusok előállítását. Az üveggyár­tás ■minőségének megjavítása ér­dekében több műszert szerkesz­tett, továbbá különleges biológiai szűrőberendezéseket állított ele, ZÓLYOMI BÁLINT, akadémi­kus, aki „a bü-kfchelységi növény­földrajzi térképezés erdővonatko­zású eredményei“ című cikkso­rozatában a szovjet Pog- rebnyák-féle tipológiai osztályo­zás alapul vételével újszerű er­dő-típusokat állapított meg, és ezzel nemcsak az elméleti nö­vénytársulástant gazdagította, hanem a gyakorlati erdészet szá­mára is értékes útmutatással szolgált, A Kossuth-dij III. fokozatát és a velejáró 20 000 forintot kapták: AMBRÖ ILONA általános is­kolai tanítónő, aki a Kátmánhá- za-Nagylapos tanyai általános is­kolánál 15 év óta kiváló oktató, nevelő munkát végez. Különösen az olvasás, a nyelvtan, az írás és a számtan tanításában ért el szép eredményeket. Az eredmé­nyek elérésében a .szülői házzal való szoros kapcsolata is segí­tette. BENCÉIK SÁNDOR, a Mező­hegyes! Állatni Gazdaság sertés- tenyésztője. Benézik Sándor ne­véhez fűződik a világhírű mező­hegyes! mangalica állománynak a fasiszta dúlástól való megmen­tése." A megmentett kis sertés- törzsből tíz év alatt kiváló sze­lekciós munkával, az élenjáró szovjet sertéstenyésztési és neve­lési módszerek alkalmazásával kiváló tenyésztési eredményt ért el s az ország mai legjobb man­galica törzse: nagyrészt a mező­hegyes! tenyészetből származnak, BUDAVÁRI KÁROLY nógrádi szénbányászati tröszt csapatveze­tő vájára, akinek az 1934. évi tervteljesNese átlagosan 147,9 százalék volt. Az ..egyesülés moz­galom“ egyik (kezdeményezője és legjobb folytatója. Komoly ered­ményei vannak a „Nevelj új bú- nyászt“-mo2galcmban is, CSEPERKÄLOVICS ANTAL, a KGM vaskohászati igazgatósá­gának osztályvezetője, és PAXIÁN JÁNOS, az RM vas- és fémművek technikusa, az elő­melegített, képlékeny állapotban hengerléssel végzett új fogaske­rék-megmunkálási technológia kidolgozásáért, amely a tisztán forgácsolással történő fogadásnál jóval gazdaságosabb és alkalmas a fennálló szűk fogazási kapaci­tás kibővítésére. (A díj egyenlő arányijain megosztva.), DISCHKA GYÖZ0, a műszaki tudományok kandidátusa, a tex­tilipari kutató intézet osztályve­zetője. a textilipar: tudományos vizsgálati módszerek kialakítá­sában végzett sokirányú tevé­kenységéért, DALLOS ANDRÁS, a műszaki tudományok kandidátusa, a táv­közlési kutató intézet laborató­rium vezetője, és FRIED HENRIK, az Egyesült Izzó Gyár egység vezetője; Dal- los András speciális mikrohullá­mú elektroncsövek és katódsu- gárcsövek kidolgozásáért, Fried Henrik ezen csövekhez szüksé­ges gyártóberendezések kidolgo­zásáért és a gyártás megszerve­zéséért (A díj egyenlő arányban megosztva.), FERNBACH ANTAL, a Szent- lőrinci Gépállomás traktorosa, aki termelési tervét 1950 óta többszörösen túlteljesíti, és Jtivá- ló minőségű munkát végez. Nem­csak szántásban, hanem minden munkagéppel kitűnő munkát vé­gez, s a gépek karbantartásánál, kijavításánál sorozatos technikai- újításokat alkalmaz, HANZÓ LAJOS középiskolai tánár, s szarvasi ISftalános gim­náziumban és a gimnáziumon kí­vül mint történelemszakűs tanár 'kiváló munkát végez. Az anya­got eredménnyel adja át tanítvá­nyainak s ezzel biztosítja erköl­csi, politikai és az igaz hazafiság- ra nevelésüket. Segítséget nyújt a megye történelemszakos taná­rainak továbbképzéséhez, ezenkí­vül tudományos munkát is végez, HAZAI ISTVÁ.N egyetemi ta­nár a geodézia tudománya és gyakorlati fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeiért, ille­tőleg az 1954. évben megjelent „Földi vetületek“ című köny­véért. A könyv anyagának nagy része eredeti kutatások eredmé­nye, HERKE SÁNDOR, a mezőgaz­dasági tudományok kandidátusa, a szegedi mezőgazdasági kísérleti intézet kutatója, a mezőgazdasági és népgazdasági jelentőségű ta­lajtani kutatások terén elért ki­emelkedő eredményeiért, elsősor­ban a Duna—Tisza-közi rizster­melés módszereinek kidolgozá­sáért cs alkalmazásáért, Ifj. HORVÁTH JÁNOS, az iro­dalom tudományok doktora „Ár­pádkor! laíinnyelvű irodalmunk stílusproblémái“ című könyvéért, amely úttörő kezdeményezés a stíluskutatás terén. Eredményei nemcsak a hazai, hanem a nem­zetközi latin kutatások szempont­jából is kiemeikedőek, KADOSA GYULA, a mezőgaz­dasági tudományok kandidátusa, a Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársa, aki nemzetközi vi­szonylatban is elismert növény- védelmi szakember, könyvei és tanulmányai nagy jelentőségűek. Tisztázta szántás kártevő élet­módját, és ennek alapján meg­állapította az ellenük való vé­dekezés módját, KEREKES ANDRÁS, a vég­egyházi Szabadság Termelőszö­vetkezet elnöke, aki a végegyházi Szabadság Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetet az ország leg­jobb termelőszövetkezetei közé emelte. Ez a szövetkezet nyerte el az MDF III. kongresszusának zászlaját, a Minisztertanács és a Termelőszövetkezeti Tanács 1954. évi vándorzászlaiát. KLANICZAY TIBOR, az iro­dalom tudományok doktora, „Zrí­nyi“ című monográfiájáért, amely a szerző korábbi részlerkutatá- sainak és az előbbi eredmények­nek nagyméretű szintézise, s egy­aránt komoly nyeresége nemcsak irodalom-, hanem történettudo­mányunknak is, KORÁNYI IMRE mérnök, a műszaiki tudományok doktora, a „Tartók statikája“ című 1953— 54-ben megjelent kétkötetes tan­könyvéért, amely a vonatkozó magyar szakirodalomban egyút­tal az első teljes, a mérnöki gya­korlatot is szolgáló kézikönyv, KOVÁCS ENDRE, a történet- tudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia történet­tudományi intézetének tudomá­nyos kutatója, „Bem József“ cí­mű monográfiájáért, amelyben helyesen rajzolja meg a lengyel és a magyar nép közös hősének hiteles arcképét, a munka jelen­tős lépés a népi demokráciák kö­zötti tudományos kapcsolatok és a közös haladó hagyományok fel­dolgozásának területén, Ifj. KOVÁCS FERENC és ZSE­BÜK ZOLTÁN, az orvostudo­mány kandidátusai „A tüdő ku­tatásának röntgenanatómiai alap­jai“ című 1953-ban megjelent munkájukért, amely a tüdősebé­szet és röntgenanatómia számára igen értékes ábrázolását adja a hörg-rendszer és tüdő röntgen- anatoliájának (A díj arányosan megosztva.) KÖNIG REZSŐ, a Chi-noin- gyár laboratórium vezetője, gyógyhatású természetes erede­tű anyagok, anyarozs alkaloidák és penicillinelkülönítése és tisz­títása terén kifejtett eredményes munkájáért, LABONC MIHÁLY", a Hajdú megyei Építő Vállalat kőműves brigádveze-tője, a gyorsfalazásl módszer bevezetésében és elter­jesztésében végzett eredményes munkájáért, a minőségi és anyag- takarékossági követelmények példás teljesítéséért, valamint a megyék közötti falazási verseny- mozgalom kezdeményezéséért, LUDMANN LÁSZLÓ, a buda­pesti Szerszámgépgyár gépész- mérnöke, az E 320 és 400 jelű eredeti konstrukciójú eszterga­pad kidolgozásáért, amely mind műszaiki előnyeinél, mind az eddi­gi hasonló típusú gépeknél lé­nyegesen kisebb előállítású költ­ségénél fogva a nemzetközi pia­con is versenyképes, MARX GYÖRGY, a fizikai tu­dományok kandidátusa, az elek­trodinamika, valamint a nragel- nvélet terén elért eredményeiért: Elméleti-fizikai dolgozatai közül. kimagaslik az elektromágneses tér energia-impuzustenzorára vo-j natkozó, valamint a fermionok! töltésének megmaradásáról írt munkája, MATOLCSY KÁLMÁN, a szer­ves vegyipari' kutatóintézet osz­tályvezető helyettese, a korszerű technológiával dolgozó és gazda­ságos ecetsav-anhidrid gyártás elméleti és gyakorlati részletei­nek k idől gozáséért, MÁTHÉ IMRE akadémikus, akinek az elmúlt három évben számos komoly tanulmánya je­lent meg és tudományos munkás­ságának egyre inkább gyaimrlati iránya van. Különösen kiemelke- dűek a fűtárgftási és gyökáríej- lődési florisztíkai kutatásai, ame­lyek rétek és legelőik telepítésé­nél nagy jelentőségűek, de ala­pul szolgálhatnak a gyepes sza­kaszok összetételeinek megálla­pítására is. MELCZER MIKLÓS, az orvos- tudományok doktora, aki a rák keletkezésének kutatásában ere­deti módszerekkel tett új megái­1') nít4 sriikfl f MISKOLCZY LÁSZLÓ, a La­kóépülettervező Vállalat építész- mérnöke, aki a lakóházak és lakótelepek korszerű, gyors és gazdaságos megépítése érdekében kidolgozta a tömeges érgyártás­ra alkalmas szerkezeti elemek műszaiki terveit, köztük a legje­lentősebbet, az import faöriya- * got teljes mértékben helyettesítő előgyártott vasbeton fedélszék tervéi, ÖRÖSI PÁL ZOLTÁN, a me­zőgazdasági tudományok dokto­ra. a kisállattenyésztési kutató- intését méhészeti osztályának ve­zetője, a méhészet fejlesztéséből • kifejtett kutatói és gyakorlati munkásságáért, illetőleg az eddig három kiadásban megjelent .Mé­hek között“ című könyvéért. RUFFLI LAJOS, a pécsi szén­bányászati tröszt csapatvezető vájára, aki jelenlegi beosztásá­ban Valigura elvtárs, a „Szadrt lista Munka Hőse“ munkamód­szerére tanítja társait. Módszerét: a pécsi szénbányászati trösztnél kb. 500 vájár vette át. s azt a vájártanfolyamokon is ismerte­tik, SÁVOLY PÁL, az Ut-, Vasút­tervező Vállalat mérnöke, aki a hidak, elsősorban a függőhíd a., méretezésének elméletét önálló kutatásai révén tovább fejlesz­tette. Az általa kidolgozott eljá­rás alkalmazása már a Széchenyi Lánchíd újjáépítésekor igen ko­moly megtakarításokat eredmé­nyezett. Az'új Erzsébet-híd kész általános terve is bizonyítja mun­kásságának műszaki és gazdasá­gi előnyeit, SZEGŐ MIKLÓS vegyészmér­nök, a tejipari központi labora­tórium osztályvezetője, a tejipar­ban és az egész élelmiszeripar­ban egyaránt nagy fontosságú fertőtlenítő szer, a aitrogenol la­boratóriumi előállításáért és üze­mi megvalósításáért, SZŰKE GYULA, a 21. sz. Épí­tőipari Vállalat gépészmérnöke, aki a korszerű hazai építési-sze­relési technológia kialakításának egyik úttörője. Az általa szer­kesztett különleges munkahelyi emelőgépek (daruk, bikák síb.) segítségével számos nagyipari lé­tesítményt 20—60 tonnás előre­gyártóit elemekből — állványzat nélkül lehet megépíteni, SZÖLLÖSI LÁSZLÓ, a topo- nár-répáspusztai Első ötéves Terv Termelőszövetkezet állattenyész­tési brigádvezetője, akinek -mun­kája eredményeképpen a terme­lőszövetkezet 1953-ban törzsállat­tenyésztő termelőszövetkezet let!. Kitűnő eredményeket ért el a tér melőszövetkezet a sertés tenyész­tésében is. Kiemelkedő érdeme, hogy a termelőszövetkezet állat- tenyésztésében teljes mértékben alkalmazza az állattenyésztés fellett módszereit és tapasztala­tait a környező termelőszövetke­zeteknek is rendszeresen átadia. THÁLI SÁNDOR, a csepeli papírgyár igazgatója, a gyár ve­zetésében hosszú időn át elért kiemelkedő és példamutató mun­kájáért. 2. Irodalom és művészet terén „ A Kossuth-dij T. fokozatát és a velejáró 50 000 forintot kapták: BÖLÜNYI GYÖRGY író, több évtizedes irodalmi munkásságá­ért, amelyet a társadalmi hala­dás és a magyar haladó gondolat kimagasló képviselőinek — külö­nösein Adynak — népszerűsítése érdekében végzett, FISCHER ANNIE zongoramű­vésznő, az utóbbi években kifej­tett ki-magas ló művészi teljesít­ményeiért, nevezetesen Bartók 3. zongoraversenyének kiváló tol­mácsolásáért. MAJOR TÁSKÁS színművész kiemelkedő színészi, rendezői munkásságáért, a Nemzeti Szín­ház vezetésében kifejtett eredmé­nyes tevékenységéért, SZÉKELY MIHÁLY operaéne­kes, a klasszikus és új magyar operák főszerepednek kimagasló tolmácsolásáért. ZATURECZKY EDE .hegedű- művész nagysikerű hangverse­nyeiért, és nevezetesen Bartók hegedű hangversenyének kiváló tolmácsolásáért. A Kossuth-dij II. fokozatát és a velejáró 35 000 forintot kapták: BÁRDOS LAJOS főiskolai ta­nár, zeneszerző, több évtizedes •kimagasló pedagógiai munkássá­(Folytaíás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom