Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-23 / 69. szám

1955. MÁRCIUS 23. iZSKJA NÉPLAP Hívj t&vthmhiLel írnak A BAKONSZEGI ÚJ VILÁG TSZ TAGJAI lettél a; lati Állami Gazdaságból Az Ohati Állami Gazdaság dolgozói nagy lelkesedéssel fo­gadták a Központi Vezetőség határozatát, amelynek nyomán nagy lendülettel fogtak a tava­szi munkákhoz. Eddig vala­mennyi őszi vetésen a fejtrá­gyázást elvégezték, ugyanak­kor 1000 hold legelőnek a fej­trágyázását vállalták. Ebből 700 holdon a munkát már el­végezték. Az öhatiak a vetésben nem akarnak elmaradni. A napok­ban vetettek el 40 hold tavaszi árpát, 50 hold csillagfürtöt, 100 holdon pedig befejezték a here íelülvetését. Nagyban folyik az előkészí­tés a takarmányrépa és a zab vetéséihez is. A talaj előkészí­tésében kitűnő munkát végez Sári József traktoros. A simí­tózásban Katona József DISZ tag és Köti József jár az élen. De a többiek sem maradnak el, valamennyien részt vesznek a leiszabadulási versenyben. Nagy ütemben folyik az őszi mélyszántás elsimítózása is. Hat gép és 12 fogatos simító dolgozik, hogy az őszi mély­szántást minél hamarabb elsi­mítsák és a nedvesség elpárol­gását teljesen megszüntessék. Baita Erzsébet Ohati Állami Gazdaság Pedagógusok is megtárgyalták a Központi Vezetőség határozatát Debrecen Város Tanácsa ok­tatási osztálya az elmúlt hé­ten igazgatói értekezletet tar­tott a Füvészkert utcai Általá­nos Iskolában, aihol Papp La­jos elvtárs ismertette a Köz­ponti Vezetőség' íiatáiozatát és ennek szellemében az oktatók előtt álló feladatokat. ............. Az iskola-igazgatók örömmel fogadták a határozatot. ígére­tet tettek arra, hogy a második félévben még jobban elmélyí­tik az ifjúságiban a párt iránti szeretetet, a hazafias nevelést. Javítják az oktató-nevelő mun­kát és nagyabb gondot fordí­tanak az ifjúság erkölcsi-poli- tikai nevelésé re. Na este érkezik vissza a Magyar Állami Népi Együttes A Magyar Állami Népi Együttes március 23-án, szer­dán érkezik vissza Magyaror­szágra két hónapig tartó, sike­rekben gazdag nyugat-európai körútjáról. Az együtt« s tagjait forró szeretettel és büszkeséggel vár­ja dolgozó népünk. Szerdán délután Heg; ,'eshalom határál­lomáson fo, 'adóbizottság üd­vözli őket. A) győri, a komáro­mi és a tatabányai állomáson a párt- és a tömegszervezetek, valamint az üzemi dolgozók képviselői köszöntik az együt­test. Este 22,10 órakor érkeznek a budapesti Keleti pályaudvar­ra, ahol a tiszteletükre rende­zett ünnepélyes fogadtatáson Kállai Gyula, népművelési mi­niszterhelyettes üdvözli őket a kormány neyében. Magyar kulturális küldöttség utazott a Szovjetunióba A magyar!—szovjet barátság hónapja alk Ilmából a Szovjet­unióba utazj magyar művész- delegáció egyik csoportja már­cius 22-én indult el a Nyugati pályaudvarról a Szovjetunió­ba. A küldő,tség tagjai: Mihály András Kos$utih-díjas zeneszer­ző, Marton Károly, az MDP Központi Vezetősége tudomá­nyos és kulturális osztályának .munkatársa, továbbá Lalzatos Sándor és I népi zenekarának tagjai. Április 1-től fizetik vissza az Ötéves Tervkölcsönt A vasárnap megtartott ötéves Tervkölcsön utolsó húzásán 76 600 kötvénytulajdonos 30 mil­lió 697 400 forint értékű nyere­mény gazdája lett. Ezenkívül a A nyeremények kifizetését — eltérvén az eddigiektől — csak április 1-én kezdik meg. Miért csak tíz nap elteltével váltják pénzre a kötvényeket? — kérdik sokan. Erre az időre azért van szükség, mert ezalatt készítik el az ötéves Tervkölcsön tíz sorso­lásának összesített nyeremény­jegyzékét. A régebbi nyeremény­jegyzékekben ugyanis feltüntet­ték a kisorsolt kötvények szá­mát is. A mostani jegyzék csak a tíz sorsolás alatt — nyeremény­nyel kihúzott kötvények számát és a nyert összeget tartalmazza. A névértékben beváltásra kerülő kötvények száma azért nem sze­repel a jegyzékben, mert április 1-től minden ötéves Tervköl- csönkötvényt — amelyet .nem is sorsoltak ki — beváltanak. „BUDAPESTI TAVASZ” DEBRECENBEN A Moziüzemi Vállalat Haj- dú-Biliar megyei Igazgatósága a szovjet filmhétre kiadott egy 36 oldalas, képekkel illusztrált prospektust, amely a szovjet filmek mellett új magyar fii* me'k bemutatását is hirdeti. Az új magyar filmet, a „Buda­pesti tavasz“-t április 4-én mar vetítik Debrecenben, amit a. közönség nagy érdeklődéssel var. Annál is inkább, mert so­kan olvasták a ,,Budapesti ta­vasz“ című regényt, amiből ct film készült. Az új magyar regény, arany a méilt esztendőben jelent meg, az ostromlott és az ostrom utá­ni fővárosról ad hű képét. A veres háború után a kikelet, az első szabad tavasz levegője, a feltámadásért folyó 'küzdelem elevenedik meg a regény lap­jain, és az ebből készültI igen érdekesnek Ígérkező filmen. Csakhogy baj van...! A pro­spektus összeállítója súlyos té­vedésbe esett. Elfelejtkezettt ar­ról, hogy Karinthy Frigyes nem élt már. amikor a regeiig cse­lekménye játszódott. Ennek el­lenére ráfogja a regény meg­írását, pedig köztudomású, hogy a nagy humorista nem érhette meg ezt a „Budapesti lavasz“-t. így a fiára, Karinthy Ferencra várt a könyv megírása, majd a , forgatókönyv megírása, amit közösen Tliurzó Gáborral, a neves forgatókönyv íróval vég - zett el. Az ilyen ..csekélység'1 mosolyt falzaszt az emberek ar­cán, vagy éppen bosszúságot forral, mert ennyire tájékozat­lannak még semx szabadna- lenni. A „Budapesti tavasz“ című regényt és filmet — amit ápri­lis 4-én mutatnak be Debre­cenben — Karinthy Ferenc fia­tal Kossuth-díjas író írta, s ezt jó lesz megjegyezni a prospek­tus elkészítőjénél:! (Fábián S.) Előadás Riexej Tolsztojról A magyar—szovjet, barátság hónapja alkalmából a Ma­gyar—Szovjet Társaság és a Társadalom- és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Tár­sulat közös rendezésű előadá­sán emlékeznek meg a tíz éve halott Alexej Tolsztoj (1883— 1945) életéről és munkásságá­ról. Az előadást Katona Anna. a Fazekas Gimnázium tanára tartja március 24-én délután 4 órakor az Építők Kossuth La­jos Kul túrotthonában. Belépés díjtalan. Nagyzenekari hangverseny A debreceni orvosképzés negyven éves jubileuma alkal­mából Debrecen Város Ta­nácsa népműve1 esi osztálya március 26-én em? 8 órakor a Központi Kultúrotthonban nagyzenekari hangversenyt ren­dez. . A hangversenyen közremű­ködik a MÁV Filharmonikusok Zenekara Blum Tamás vezény­letével és Pataki Imre brácsa- művész. Műsoron Brahms: Aka­démiai ünnepi nyitány, Kur- tág: Brácsa verseny, Smetana: Moldva és Beethoven: VIII. szimfónia szerepel. Sikkasztok bűnügye homűdiban A berettyóújfalui járásbíró­ság ma, szerdán reggel 8 óra­kor tárgyalja a komódi tanács­háza nagytermében Bujdosó Pálné és négy társa bűnügyét, akik a Komádi Földművesszö­vetkezet pénztárából 47 ezer forinton felüli összeget sikkasz­tottak el. Ugyancsak ezen a na­pon tárgyalja a bíróság Berg Dániel volt ÁFORT telepveze­tő bűnügyét, 40 ezer forint ösz- szegű sikkasztás bűntettéljen mond ítéletet a bíróság. 3 nagy története, mint az Uj Vi- » lógnak. És ez mind itt őrződik • ezeknek az embereknek moso- ♦ lyában, arcában, rábólintó fej- | mozdulatában. Közben szalonnáz- * nak és beszélgetünk. Illetve in- ♦ kább csak ők, vagy leginkább ♦ Kovács Sándor, mert a többiek ♦ véleménye szerint is ő tudja leg- J több igazsággal és teljességgel 1 elmondani az Uj Világ történetét. I „Nem is a múlt érdekes itt, I elvtárs" — enged a többiek biz- t tatásának Kovács Sándor —, t „hanem az, ami ma történik a * szövetkezetben és az emberekben, j Az igaz, hogy 1953-ig csak haló- * dott a szövetkezet. Évről évre ♦ változtak az elnökök, meg a ta- { gok sem voltak arra vaiók, hogy J egy jó szövetkezetét teremtse- J nek. 1953-ig aztán kiszóródott az X ocsúja, és az elnökünk is jókö- $ tésű, hozzáértő ember lett. 1953- ♦ ban még volt egy nagy kilépés, t de aztán megkezdődött a mi | időnk. Az elnök, Erdei Imre, a ♦ tagság együtt húzott, jóban, rossz- ♦ ban összekovácsolódtunk, és a * munkánknak is meglett az ered- J menye. És tudja, október óta J hány tagot vettünk író fel? Hu- « szonhatot, akik kétszáz hold föl- * det ragasztottak a miénkhez, j Csak a múlt ’héten két középpa- 5 raszt lépett be hozzánk földdel, J lóval, gazdasági felszereléssel. • Kovács Jenő, meg Gáli Balázs, | és most már ők is itt dolgoznak ♦ a közösben.“ Déi VOn, Bakonszegen ebe- ♦ delnek az emberek. Az Uj Világ ♦ TSZ tagjai is harapják a szalon- | nát, és mellé a jó fehér kényé- ♦ re;. Ilyenkor még így szokták, { szalonnát és kenyeret, mivel hogy * hazaugrani még nem érdeme«. 2 Szalonna van, kenyér is bőven és X valahogy az ebéd is jobban esik, ♦ ha itt is együtt lehetnek, mint 5 a munkában. Együtt közösen, s ♦ milyen jó hallgatni, hogy Ko- j vács Sándor a régi történeteket, ♦ az elmúlt napokat újra és újra * kibontja előttük. J „Látja elvtárs“ — fordítja me- J gint felém a szót — „ez a mi J ebédünk. Kenyér és szalonna. « Nem azért, mintha más nem vol- X na, de ml ezt nagyon szeretjük. ♦ 1953-ban volt úgy, hogy még ke- ♦ nyér sem volt, s ma már min- ♦ denkinek szalonna is jut. Bőven. ♦ Tavaszra is, nyárra is, amikor ♦ kell az erő kaszáláshoz, aratás- } hoz. í Kint újra búgni kezd a daráló, * bent is készülődnek az emberek, t A tarisznyát szegre akasztják, és « ki-ki megindul a saját munkája Z után. Az udvaron még összetalál- ♦ kozom Kovács Sándorral. Arca • barna, a keze fekete, és ezt csak X most veszem észre. Tele van vas- i reszelékek jegyével, égések em- ♦ lékével. Búcsúzóul még azt ♦ mondja: * Tudja, elvtárs, én az égvilágon ♦ nem cserélnék ma senkivel. Su- ♦ kát dolgozom, de sokat is kere-J sek. És mindig tudom azt, hogy * magamnak dolgozom, és soha { nem kényszerből. Mert tudja X elvtárs, a tsz tag máma a leg- X függetlenebb ember a világon. S « még hozzáteszi búcsúzóul még- ♦ egyszer: — A viszontlátásra, * öcsém, örülök, hogy megismer- ♦ hettem. ♦ Bőrköténye csattog a ta- j vaszi szélben, s már azt talán { nem is hallja, hogy én is utána- { kiáltom: En is nagyon örülök, Z hogy megismerhettem. Z BODA ISTVÁN t ♦ páccsal szokott odacserdíteni az üllőre. Az asztal reccsen egyet, az emberek rábólintana!«. A kezek­ben megvillan a kés, apró dara­bokat hasítva le. az ujjak közé csippentett szalonnából. Tízen, tizenöten ülnek bent a szobában, öregek, fiatalők, s bólogatnak Kovács Sándor kifakadásának. „Valóban az a baj“ — nyugtáz­zák ők is — „néha még előfor­dul, hogy néhányat! nem hord­ják szívükön a közösség gond­ját.“ A tsz gondját, baját, amit ők itt olyan egyszerűen, «le mé­lyen szeretnek. Mert miért han­goskodnék, teszem azt Kovács Sándor is, ha nem azért, hogy féltik a közös vagyont, a saját­jukat. Különben ez a Kovács Sándor a tsz legnépszerűbb embere. Hangos, szókimonoSr de minden szavának olyan súlya van, mint a Icalapácsütés. Valahogy úgy van vele, hogy minden szavával sze­retné a tsz jövőjét még kemé­nyebbre. még biztosabbra kala­pálni. Ezért beszél, bírál, agitál, s nem azért, mert izgága, vagy mert mindig csak szóra áll a nyelve. 1951-ben .is, mikor szö­vetkezeti tag lett, már akkor is így kezdte, hangosan megmondta a hibákat elnöknek, tagoknak. S hogy az Uj Világ ide ért, ahol most tart, abban Kovács Sán­dornak is van egy kiesi része. Az kell emberek — hogy „mindenki sajátjának érezzen itt mindent. Gépeket, jószágot, föl­det, de még a legkisebb fűszálat is, ami a földjükön 6arjad“ — húzza alá mégegyszer Kovács Sándor mondanivalóját. S a töb­bit már úgy mondja, mintha csak nekem mondaná. „Mert nem szé­gyellem én, elvtárs, megmonda­ni senkinek a gondunkat, bajun­kat és a hibánkat sem, amibe üt­ött még belebotlik az ember eb­ben a szövetkezetben is. De hát azért vagyunk itt, hogy ezt meg­mondjuk és segítsünk. 1951-ben például én mindig mondtam az akkori elnökünknek, Gáli Imré­nek, hogy kár azokat a szép törzskönyvezett jószágokat úgy hagyni ebek harmincadjára, hi­szen a miénk az, a mi vagyo­nunk. Képzelje elvtárs, ott volt tíz darab gyönyörű jószág, és a tíz darabtól mindössze 16 litei tejet tudtak fejni. Már én nem bírtam tovább kovács létemre ezt a betyárságot, és úgy men­tem ki másodmagammal a tanyá­ra, hogy valahogy magukhoz té­rítsük azokat a drága jószágokat. Úgy mostuk meg mindet langyos vízzel, mint a csecsemőket, mint az újszülötteket.“ No, de dörmögtél is miatta Sándor — kacag bele valaki a beszédébe. „Az már igaz“ — em­lékszik Kovács Sándor —, „mert az úgy volt, elvtárs, hogy éppen húsvét első napján voltunk kény­telenek kimenni a tanyára. Az asszony itthon megfőzte a kol­bászt, sonkát, én meg egész nap teheneket mostam. De megtet­tem, mert azt anondtara, hegy ezekből a jószágokból jó tejelő teheneket kell nevelni a szövet­kezetnek. A bentlévők bólogatnak. Igaz, így volt, ahogy Kovács Sándor mondja. S még mennyi mindent tudnának mondani, ami volt és még százszor többet arról, ami már van. Történeteket, történel­met, mert ahogy Kovács Sándor tréfásan szokta mondani, a vi- lágháborúnafk nincs olyan tenger­; Benedek csak meghozta a me- ; leget. A jó langyos tavaszi me­leget, amely tele van napfény- 1 nyel, langyosuló esővel és jó za- Irnatú márciusi széllel. A vetések 1 sarjadnak, bokrosodnak, a föl- 1 dek szikkadnak és melegednek. • Valami fogan és születik, a leve- ■gő tele van márciusi illattal. A ; Berettyó partján meg különösen ; megelevenedett a tavasz. A folyó ; görgeti zöld hullámos vizét, fris- ; sen, hetykén, mindig beszédesen 1 csobogva. A víznek mindig Ihang- i ja van, s ha valakinek rááll a 1 füle, kifoghatja a vizek örök be­■ izédét. A Berettyóét is, amely 1 .nőst az új tavaszról beszél, s a I Berettyó körüli falvak és ; emberek új történelméről. A parton innen egyenes ; és jó fekvésű földek pirulnak a ; márciusi napfényben. Szántások, ; vetések, legelők egymást válto- ; gatják. És a parton túl? A töl- : tásről látni, hogy ott is végtelen : holdakban végtelen a határ. Egy- I egy torony messziről az égbe I szúr, s valahogy úgy néz ki, mint- I ha egy felkiáltójel cseppent vol- ; na a táj simaságára. A parton ■ innen mindjárt a töltés mellett fekszik Bakonszeg. Egyetlen hosszú főutcából áll, de az aztán hosszú, és csalt néha kanyargós. A házak majdnem mind ikermód egyformák, nádtetősek, cserepe­sek. Valami szép ünnepi csend' zsong a faluban. Kacsák lubic­kolnak a vízben, a tollúk olyan, mint a hó. A kerítések tövében már meleg lelhet a gyep, mert apró és süldőlányok he ver ész nek a színét szépítő porcfüvön. Dél van, Bakonszegen ebédel­nek az emberek. Szinte áll a csend a falu felett, és valahogy hallom, hogy a fák ághegyében sajogni kezd a rügy. A töltésen túl, a Berettyó csobban bele né­ha a csendbe, és a hullámok me- .rengá nesze. szétszalad a falu felett. Ebédelnek az Uj Világ TSZ tagjai is. A kastély, ahol ilyenkor összegyűlnek, valaha dr. Mis- kolczy Józsefé volt. Szép félkör­íves ablakok és árnyékos folyosó bizonygatja a volt kastéiytulaj- donos jó ízlését. Ma az Uj Világ TSZ-é, itt van az irodájuk, a főhadiszállásuk. Az udvaron pokrócra terített dug’hagyma illata keveredik a földek szagával. A hatalmas ud­varon megfér a daráló is — ott is ebédelnek — a kovácsműhely épülete is. A kastély egyik szo­bájából zaj ütődik ki, szavak foszlányát hozza a szél. Ilyenkor délben mindig odagyűlnek a ta­gok, hogy szalonnázás közben meghányják-vessék a tsz gond­ját, baját és most már a tavaszi munkákat is. Kovács Sándor, a tsz ko­vácsa viszi a szót. Hangosan, szinte kiabálva ejti a szavakat. Ka az ember nem tudná, hogy kovács, még azt hinné, hogy mérges. Pedig nein az, csak a sok kalapácsverés és vascsengés között hozzászokott a hangos beszédhez. „Mert nem lehet az elvtársak“ — kapom el éppen a szavát —, „hogy egyes gépkeze­lők nem törődnek a rájuk bízott gépekkel. Hagyják, hogy eltör­jék, bekoszolódjék, tönkremen- jen. Én azt mondom, hogy min­denki egyénileg feleljen minde­nért“ — és hogy súlya is legyen a szónak, rá is csap az asztalra, ököllel. Éppúgy és olyan moz­dulattal, mint ahogy a nagyhala-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom