Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-22 / 68. szám

1956. WARLlliS 22. KEDD NÉPLAP 3 HA3DU-Í5IHAR MEGYÉBEN 350 traktorral végzik már a tavaszi szántás-vetést EGY PÉLDAMUTATÓ IFJÚMUNKÁS A megye területén, mint á gépíííomás igazgatósági hétfőn dél­ben jelentette, 359 traktor dolgozik már, hogy a megye minél ha­marabb befejezze a tavaszi szántás-Vefést. Az idő sürget. Március \ égéhez közeledünk és ihég bizony mintegy 10 ezér holdon leteli elvégezni a tavaszi búza vetését. Navy on jó példáját adta a gyors munkának a fcöi’összeg&páti Megye'fűk a Békét Tennclőszövéíliezei. Kihasználta a vasárnapi kedvező időjárást is és húsz búidon vetette el a tavaszi búzát. AZ a tény, hógy 330 traktor dolgozik már a határbátt jó let. de még mindig nem elég erő ahhoz, hogy megvalósítsuk azt a célkitű­zést, hogy a megye március 21-én befejezze a tavaszi búza vetését. Sokkal gyorsabb ütemben kell végezni a tavaszi búza vetését, mini sildig. Hétfőn érdeklődtünk a járásoknál a tavaszi szántás-vetés­ben elért eredményeikről. A telcfonjelenlések a következőket mondják: A NAGYÍJÉT AI JÁRÁSBAN JöL HALAD A MUNKA . in. -------................i—• ................. A nagylétai járás főagronóimusa jelentette, hogy a járásban a ta­vaszi mezőgazdasági munka most már megindult, bár riség nem min'denütt, mert még sok a viáefe föld. Ahol azonban lehet, ott dol­goznak. igyekeznek földbe tenni a vetőmagot. A nagylétai gépál­lomás eddig 157 Íróidat szántott tel, a napokban megkezdte az.'őszi mélyszántások sim;’.óvását, boro- pálását. igen sokan hordják a ta­vaszi vetés alá azistállótrágyát s ahol a talaj miár arra alkalmas, ott megkezdték a tavaszi búza ve­tését ísz-ek is, az egyéniek is. Hosszúpályiban a tsz-ek nem vetnek tavaszi búzát, mivel búza- vetési tervüket őszi búzából tel­jesítették. Az egyéniek eivetettek az eddig jelentések szerint Hosz- szúpályiban 8—10 bold búzát, Bá­liaméiban 5 hóidat. A járás tsz-ei összesen 37 és fél holdon vetnek csak tavaszi búzát, s -24-ére, ha az idő engedi, él is vetik ezt a mennyiséget. A nagylétai "Vörös Csillag, a vértesi Zója és Irinyi tsz-ek megkezdték a zöldségféléit vetését is. Vasárnap a járásban nem vetettek, mivel a szombati és a vasárnapi eső gátolta a vetéét. A DL'BRECEM JÁRÁSBAN LASSAN FOLYIK XSZELLK mitazAs A debreceni járásban 105 hol­don vetették el a tavaszi búzát — Példásan dolgoznak az ebesi tsz-ek. A Hunyadi TSZ 10 holdon vetette el a tavaszi búzát szom­baton, az Alkotmány 4 holdon, a nyírábrányi Győzelem 2 és fél holdon. Hajdú'hadházon az egyé­niek 11 holdon, Mikepércsen 10, Vámospércsen 12 holdon. A járásban több helyen vasár- • nap is dolgoztak. Hajduihadházon, Balmazújvároson, Vámospércsen, Mikepércsen és a nyírségben i egész nap szántottak a traktorok a tavaszi vetésekhez. Eddig a já­rás gépállomásai közel 400 holdat: szántottak fel, ebből 254-et a vá- mospércsi, 64-et a myírádonyi gép­állomás. Hiba van azonban a járásban a magtisztftással. Nyíracsádon pél­dául nem dolgozik a szelektor, mert nem viszik a gazdák a vető­magot tiszti Itatni. Nagyhegyesen sem sZelektoroztak. Balmazújvá­roson 3 szelektor 40 mázsa vető­magot, Nyíradonyban 4 szelektor 9 mázsa, Vámospércsen 2 szelek­tor 28 mázsa vetőmagot tisztított ki mindössze.. A thajdúhadházi gépállomás szelektora is hetek óta kint van Tégláson, de még csak ma kezdte meg a szelektorozást. Ez azt mutatja, hogy a mező- gazdásági előadók, agronómusok, de a gazdák sem éreznek erkölcsi felelősséget a terméseredménye­kért. Nemtörődöm módra végzik feladatukat, engedőt, hogy szeme­tesén kerüljön a mag a földbe, hogy aztán a gaz verje fel a ve­tést. Sokkal alaposabb, gondo­sabb munkát követelünk az ag- ronórrtusoktól. SZÉP EREDMÉNYEK A LADÁNYIJÄRÄSBAN Sárrétudvari jár az élen. Itt az egyéniek 200 holdat Vetettek niár be. Tavaszi búza vetéstervüket, a 400 holdat 2—3 nap múlva telje­sítik. A tsz-ek között továbbra is a kábái Tolbúchin vezet, 110 höld tavaszi búzát vetett el, többét mint a térve volt. Jól halad a vé- téssel a bárándi Úttörő fsZ is. Tavaszi búzából 7, tavaszi árpá­ból 20, borsóból 10 holdat vétet’, el. A járás határidőre, március 23-re befejezi a tavaszi búzave­tést. A BERETTYÖLJFALLT ■mrniHwi iiíiii«iuuiiá<juwi<»'.%i.^ciitüilii* JÄRÄSBAN 334 HOl.t) TAVASZI BÜZÄT VETETTEK El. " • ........., A berettyóújfalui járásból Bol­dog Menyhért, a járási tanácsé!- ncVMielyeites jelentette a szer­kesztőségnek, ’hogy a járásban -334 hold tavaszi búza van elvetve. Sáp községben befejezték a tava­szi búza vetéstervét vasárnap es­tig. A többi községék és a tsz-ek Is hozzáláttak a tavaszi munká­hoz, s a községek 90 százaléka megkezdte a vetést. A berettyó­újfalui Uj Világ TSZ a mákot, borsót elvetette. A járás aktívái, vezetői a napokban értekezletér tárgyaltak a tavaszi munkák gyorsításáról, s vállalták, hogy tavaszi búza vetését a járás már­cius 24-re, az egyéb korai vetésű növényeket is (lucerna, here, bor­só, Étb.) ebben a hónapban elvé­tik. A derecske! járásban is megin­dult a munka a földeken. A tava­szi búza mellett a mák és a borsó vetése is halad. A gépállomások szántanak, vetnek, boronáinak, sirmtóznak. A járás, tsz-ei meg­kezdték, sőt Öó százalékát el is vé­gezték a gyenge őszi vetések fej- ír á gyúzás átrak. Debrecen varos határában csak 40 holdon van elvetve a tavaszi búza, a föld még sok' helyen sá­ros. Helyenként a dombosabb ré­szeken próbálgatják a vetést. A szepesi Szabad Föld TSZ JS, a rrtacsi Néptanács 0 holdon tava­szi búzát, 10 holdon tavaszi ár­pát vetett. A városi legeltetési bi­zottság bár tavaszi búza vetés­terve nincs, 15 holdon vetett ta­vaszi búzát. A halápi Bocskai TSZ 8 holdon. Hétfőn kezdte meg a vetést a Aáíkosi telepi Dózsa és i- Petőfi. A polgári járásból azt jelentet­ték, hogy csupán Egyéken, Tisza- csegén és Ujszentmargitán tudták: éddig irmegikezdeni a vetést, a,föld puhasága miatt. Naponta lesik a talajt, mikor lehet rámíenni, sür­gőt! az idő őket, inert bizony el vannak késve a munkákkal. * 0 A bi-aarkeresztesi járás 380 hol­don vetette el a tavaszi búzát. A: kocnáöi Rákóczi TSZ tel lesein be­fejezte a tavaszi búza vetését, p tárásban a dombosabb részeken általában hozzáláttak a munkák­hoz. ■■■■iw lim «Tunumn—írnirmrw rri MINŐSÉGI TENYÉSZKANCA VA­KART TART ri debreceni 'méntelep és á tenyészállétförgálnil gazdasági róda 23-án délelőtt 9 órakor a tnén- leiepen, ahol törzskönyvezett vagy törzskönyvi ellenőrzésre alkalmas kancák kérőinek vételre, a fel den árnál C—12 százalékkal maga­sabb, áron. Az eladó a kanca összes származási okmányait vigye magá­val a vásárrá!. Tóth Gyuláné négy hónapja dolgozik az Orvosi Műszergyár- l>an. Január elején iniektetótü ti sítő lett. A számára új és nehéz I műveletet hamar elsajátította. Szombaton 113, tegnap pedig 111 szá- ; zuléfcrn teljesítetté napi tervét 93 százalékos minőségi munka mel- t lett. Lapzártakor érkezett: A Debreceni Műanyag fclüolr ezó és Gombkészító KSZ is telje­sítette első negyedévi tervét. A szövetkezet tagsága elhatározta hogy április 4, hazánk felszabadulásának tízéves évfordulója tiszte­letére terven felül 60 ezer forintértékű közszükségleti cikket gyárt- a lakosság részére. Miirt nem gondoskodnak idejében való eljuttatásáról ? Az első képek lepergettnél néz­tek csak nagyot, hogy a mesfe- film helyett a gyerekeknek hír­adót vetítenek. Megtudtuk nem­sokára, hogy azért nem n hir­detett filmet játsszák, mért Debrecenből nem érkezett meg a film. Jó lenne, ha az illetékesek sok­kal nagyobb figyelmet fordíta­nának a vidéki mozilátogatóik szórakoztatására. Nem csapnák be a nézőket, főleg Hem a gyer­mekeket. CS1HA MARGIT Hajdúböszörmény A püspökladányi járásban a ta­vaszi búzának nagy része már. a földben van. A. községek között A magyar-szovjet barátság hó­napja alkalmából egyre több lá­togatója van a moziknak. "Hajdúböszörményben is leg­többször zsúfolásig van a mozi. Március 18-án az A ráitykúl- csocska című filmet tűzték mű­sorra. Erre az előadásra a mozi­tól másfél kilométerre levő óvo­dából is bejötték a gyerekek, hogy vidám két órát töltsenek. Megismerkedjenek ezzel a szép mesefilmmel. Mindenki azzal az elhatározással ült a székbe, hogy nemsokára a mesefilmet tátja. .................... A tavaszias napsugár melege ragyog’ a füíöpl határ dombjain. Füvek 'Csendülnek a hajlatokban. Emberekkel szinte tele a határ. Visszavonhatatlanul itt a tavasz, nemcsak naptár szerint, hanem a munka végzése szempontjából is. A felmelegedett föld szinte gőzö­lögve adja páráját. Az Ifjú Gárda termelőszövetke­zet földjén a dohány alá szántja egy dübörgő traktor a földet. Bo­rona jár utána, hogy a “öld ned­vességének elillanását megakadá­lyozza. Sokat segít a boronáiás, de a friss szántáson mégis páráz- va táncol a termőföld drága kin­cse, a nedvessége. A tanyaudvar előtt vetőgépet állítanak, és egy traktort javíta­nak, mert valami csavarja meg­lazult. Ruszin János, a tsz elnöke egy távolabbi táblához gyalogolt, az őszi vetéseket nézni. A tanyá­ban Ratku Mihály munkacsapat­vezető maradt. — Javult az idő — mondja megelégedetten —, meg is fogjuk a munkát, nehogy beszorítson egv váratlan eső. A mi földjeinkén két traktor dolgozik már a szán­táson és vetésen. Tavaly termel­tünk 5 holdon dohányt, de az idén már 6 holdon palánta Íjuk. Á me­legágy is készül a dohány palán­táknak. Semmim se coli, ma ífaníosf fagyok Ratku Mihály néhány percre félbeszakítja munkáját és látszik rajta, hogy szívesen beszélget mind a maga személyes dolgáról, mind a termelőszövetkezet ügyéről. — Én azzal kezdeném — mond­ja mosolyogva —, hogy nekem két éve még semmim se volt és ma már úgy mondom, razciag em­ber vagyok. Jó kövér disznót ól­Az Jfcú ffácda és a Heityi %S2- PÉLDÁT MUTAT A FUtÖPiKATARIAD fém a télen, van tehenem, két süldő az ólban, s aprójószág is akad a ház körül számos. Nincs gondóm a holnapra, az idén is jól dolgozóm, úgy vélem, többet mint tavaly s még több lesz a jövedel­mem. — A közös vagyon is növeke­dik. A közel 80 méteres dohány- pajtát újra tetőztük. Kodályt épí­tettünk 300 birkának. Most pedig nagy sertésfiaztatót építünk, amint látja, már félig készen van. Nagy örömmel mutatja a domb aljában % felhúzott téglafalakat. Minden készen van az építkezés befejezéséhez. Ott sorakozik a tetőfedő anyag. Ácsolva vannak már a gerendák. A faanyagot a saját területükről termelték ki. Ezzel lényegesen olcsóbbá tették az építkezést. Egy istállót is rendbe tették. Gyarapodik tehát építkezésekben is a közös vagyon. A jó homok- földön gyümölcsöst telepi lenek 5 holdon. Régi gyümölcsösük iü hold. Jófajta téli alma terem ben­ne bővén. Ratku Mihály szavait a terme­lőszövetkezet fejlődécéről, a tag­ság jövedelmének fokozásáról alátámasztják azok-, akik belépé­sükkel tették gazdagabbá az Ifjú Gárdát. Ilyen új belépő Danes Erzsébet, Buri Margit, Csik Péter, Pilanics Mária, Vajtu Erzsébet és Konyári Ferenc, aki 8 hold föld­del lépett az Ifjú Gárdába. TI* hold új gyümölcsös és S hold szőlő « Petőfiben Az Ifjú Gárda központi tanyája dombtetőn épült. Át lehet látni a kövesúton túl elterülő Petőfi TSZ földjére, látni lehet a pala- tetős magtárát. Piczil András el­nök irányításával dolgozik étt 31 tag 277 hold földön. Ebben a ter­melőszövetkezetben is jól halad a munka, gyarapszik a jövedelem, A jó muttkának itt is fokmérője az új belépők serege. Az emberek szívesen lépnek be oda, ahol jó­létük fokozódását látják. A Petőfi munkája biztos garan­cia arra, hogy akik ott dolgoznak, megtalájják számításukat, Jól számított az a 19 dolgozó, aki be­lépet a múlt év október óta a szövetkezét tagjai sorába. Te"ri:k Ferenc. Puskás Miklós 7 és tél, 7 és fél hold földet vittek be. Piczil András elnök igen maga­biztos ember. Alaposan felkészült a gazdasági- évre, megbeszélje a tagsággal gondosan, mit hogyan csináljanak, hogyán emeljék a ta­gok jövedelmét, hogy minél több termést érjenek el. A tagük eb­ben a termelőszövetkezetben is el vannak látva. ’Egy kivételével mindenkinek van tehene, de min­denkinek .van anyakocája, süldő­ié, aprójószága is. A jövőre is gondolnak, Hogy a homok kincsé­ből még többet vegyenek. Tíz hol­don gyümölcsöst telepítenek, egy év múlva pedig 5 holdon szőlőt ültetnek. Piczil András elvtárs büszkén mutogatja meg a tanyát, elsorol­ja, hogy annakidején két lóval kezdték, ma 15 ló van, 17 sjarvrs- tnarha, 400 birka és 50 •■'értés. Most palázzák a tetejét a 30 férő­helyes fiaztatónak, ektészütt a hó- dáiy 600 birka számira. A két termelőszövetkezet dol­gáról beszélgetve Piczil András bosszankodva jegyzi meg: í gy hanyagság és ami utána következik... — Mi úgy gondoltuk az elmúlt évben, hogy versenyben leszünk egymással. Jobban tudjuk egymás dolgát ellenőrizni, egymásnak se­gíteni, ha itt a faluban leszünk páros versenyben. Díjat is tűztünk ki, a győztes nagyon szép anya­kocát kap jutalmul. Kémük a debreceni járási f tanácsot, hogy tegyen majd igazságot. Az Ifjú Gárda, vagy a Petőfi tagsága dol­gozott^ jobb eredménnyé: az 1954-es esztendőben. Mi elvégez­tük a munkánkat. De több ízben hiába sürgettük, kértük, a lárí-i tanácstól senki sem jött, hogy ér­tékelje munkánkat, megállapít­sák, ki kapja az anyakocái. Zú­golódott a tagság* és bizony ez nem volt jó halassal a zorssnyzé- si kedvre. Meg is szűnt az egy­mással való verseny. — Van a tagságnak még egy sé­relme — Sorolja a szót Piczil el­nök —, azt állapították meg a já­rási tanácsnál, hogy elhanyagol­juk az építkezést. Hát ez bizony nem így van. Nem helyes, hogy Fülöp két termelőszövetkezeté nincs egy­mással páros versenyben. Ebben igaza van a Petőfi elnökének, itt rem szabad belenyugodni egy ha­nyagság következményeibe. Meg kell szervezni a páros versenyt, mindkét szövetkezet tagságának, termelésének ez Válik előnyére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom