Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-15 / 62. szám

1S55. MÁRCIUS 15. KEDD NÉPLAP 3 Pártunk összeforrott, egységes és erős — ezt hangsúlyozták a felszólalók a kommunisták megyei aktívaértekezletén A Magyar Dolgozók Partja Hajdú-Bihar megyei Pártbizott­sága szombaton párt aktíva érte­kezletet tartott, ahol megvitatták a Központi Vezetőség március 4-i határozatát. Vasárnapi szá­munkban már megjelent Barezi Gyula elvtárs beszéde. Most az aktivaértekezieten elhangzott felszólalásokat közöljük. A megyei pártbizottság referá­tumát követő vitában elsőnek Várhegyi János elvtárs, a Gör­dülőcsapágygyár igazgatója szó­lalt fel. Elmondotta, hogy a gyár éves tervének késői jóváhagyá­sa nagymértékben akadályozta az önköltség csökkentését. Fel­vetette a felsőbb szervek felelős­ségét azért, mert nem biztosíta­nak elegendő anyagot a gyár fo­lyamatos termeléséhez. Utána Soós Pál elvtárs, a Kos­suth Lajos Tudományé gye ttjm pártbizottságának titkára kért szót. Az egyetemen elterjedt — a megyei párt-végrehajtóbizott-, -■ág referátumában is említett — helytelen nézetek kialakulásának és elterjedésének okairól beszélt. — Az egyetemi értelmiség jó­zanul gondolkodó része —■ mon­dotta — a népi demokráciához minden körülmények között hű egyetemi oktatók és az egyetem­re kerülésüket a pártnak és a népi demokráciának köszönő munkás és paraszt származású hallgatók egyetértenek a Központi Vezetőség márciusi ' határozatá­val. — Eddig a párt-végrehajtóbi- zottság és elsősorban a pártveze­tőségek megtárgyalták a határo­zatot és a vele kapcsolatos han­gokat. és azt, hogy a felvetődött kérdésekre a most folyó alap­szervi taggyűlésekéin hogyan vá­laszoljunk.- A marxista-leninista tanszék a marxista előadásokon és szemináriumokon már a hatá­rozatot érvényesíti,. és a -hallga­tók nagy részének pozitív állás­foglalása már itt is kitűnik. — Barezi elvtárs beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban hogyan mutatkozott meg a jobb­oldali elhajlás egyetemünkön, és hogy ezért a megyei párt-végre- hajtóbizotlság is felelős. Szeret­ném hangsúlyom!, hogy amint ezt a január harmadik hetében lefolyt pártközponti ellenőrzés és a megyei párt-végrehaj tóbizott­ság is megállapította, ezekért a hibákért elsősorban az egyetemi párt-végrehajtóbizottság a fele­lős. — Meg kell mondani, hogy az egyetemet — különösen az októ­beri határozat után — elöntő kispolgári jobboldali hullára, amelyet az ellenség is jócskán megnyergelt-, az egyetemi párt­vezetésben is tükröződött. Ez ar­ra vezetett, hogy nem folyt ki­elégítő harc a bírálat eltorzítá­sa, a jobboldali destrukció, ez el­lenséges nézetek ellen. • — A jobboldali tendencia, ami egyre erősödött egyetemünkön, a bírálat eltorzításában, destruk­cióban, a pártfegyelem lazulásá­ban, az ideológiai éberség eitom- pulásában, a párt káderpolitiká­jának eltorzításában, a párt le­becsülésében és háttérbe szorítá­sában nyilvánult meg elsősorban. Az egyetemen az ilyen tenden­ciákat nagy, hiértékben erősítet­ték a sajtó, a rádió, de főképpen ez irodalmi életben mutatkozó Jelenségek, melyeks ellen mi te­hetetlenek voltunk, mivel orszá-1 gos jelenségek voltaic. — Meggyőződésem, hogy az egyetemi párt-végreha j tóbizott­ság a megyei és városi párt-vég­rehajtóbizottság segítségével, a Központi Vezetőség legutóbbi ha­tározatának szellemében felszá­molja a jobboldali elhajlást az egyetemen, és rendet teremt az egyetem párt-politikai munkájá­ban. A párttagság lelkesedéssel fogadta a határozatot C. Magú Gábor elvtárs, a Nagy- létai Járási Pártbizottság első titkára arról beszélt, hogyan fo­gadták az egyes rétegek a Köz­ponti Vezetőség határozatát. — A párttagok nagy lelkese­déssel fogadták e határozatot, és mindenhol harcosan kiállnak mellette. Védik mindenféle félre­magyarázástól. Az a tapasztala­tunk azonban, hogy egyes gazda­sági vezetők, állami funkcioná­riusok most a Központi Vezető­séget igyekeznek felelőssé tenni a járásban elkövetett hibákért, mondván: miért nem hozott már hamarabb határozatot a KV? A felelősség ilyen áthárítása ter­mészetesen alapvetően helytelen. A Központi Vezetőség egyáltalán nem hibás az olyan esetekben, mint például abban, hogy az ügyészség visszaadatta a hosszú- péiyi kuIákoknak a transzferált bort, mert december 31 a bor­begyűjtés határideje. Nos, a hosz- szúpályi kuiákok december 31- re megitták, vagy eladtak a bort. Egy másik eset: Nemes Imre ál- mosdi kulákot elszámoltatták, de a megyei tanács pénzügyi osztá­lya visszaadatta neki a diszna­ját. Érthetetlen, az is, hogyan kaphatott ez a len Iák szőlőtelepí­téshez vesszőt, amikor az álmos­át szövetkezet nem kapott. C. Nagy elvtárs szerint e hibák oka az, hogy hiányos az ellen-t őrző munka, a pártszervezetek, a kommunisták nem fordítanak kellő gondot az ellenőrzésre. Schwartz Sándor elvtárs, a Ru­hagyár párttitkára volt a követ­kező hozzászóló, aki beszámolt a- ;vár kiváló eredményéiről, hang­súlyozta az exportier vek teijesí- •ésének fontosságát. Elmondotta, hogv a Ruhagyárban állandóan aö i\ termelékenység, csökken az nköHség: 19i?4-ben 3: és fél mjl- 1 ót ‘akarílottak meg az önkölt­ség csökkentése' útján. Most az anyagtakarékosságért és a mun­kaidő jobb kihasználásáért indí­tottak harcot az újonnan alakult ifjúsági brigádok.' Felszólalásá­ban kifogásolta Schwartz elvtárs, hogy Budapesten a Vidám Szín­házban és egyebütt milyen kis­polgári módon, egyáltalán nem nevelő célzattal gúnyolják ki a szocializmus építésében mutatko­zó hibáinkat, „Nem kell ahhoz Pestre menni — itt van Debre­cenben a Dongó Színpad!“ — Szólt közbe Kulcsár Ferenc elv­társ. Ezután Tatár Kiss Lajos elv­társ, a Hajdú-Bihar megyei Ta­nács vb. elnöke kért szót. Fel­szólalásában az államigazgatási szervekben mutatkozó opportu­nista jelenségekkel és azok kö­vetkezményeivel foglalkozott. — Egyesek azt gondolják: nem a dolgozó népet szolgáljuk, ha­nem a dolgozó nép felett uralko­dunk — mondotta Tatár Kiss elvtárs. — Ez vezet aztán a jo­gos panaszok figyelembe nem vételéhez, a lélektelen bürokrati­kus ügyintézéshez, a rendelkezé­sek végre neun hajtásához. Ennek sürgősen véget kell vetni. A bü­rokrácia elleni harc minden kom­munista kötelessége — állandó pártmegbízatás. A határozatok végre nem haj­tása, a lélektelen, bürokratikus ügyintézés az állampolgári fegye­lem lazulását, a tanácsok tömeg­kapcsolatának lazulását vonta maga után. Nagy József elvtárs, a Berety- íyóújfalui Járási Pártbizottság első titkára bevezetőül arról be­szélt, hogy a berettyóújfalui já­rás kommunistáival megtárgyal­ták a Központi Vezetőség határo­zatát, és a párt tagjai egyönte­tűen helyeseltek. Majd a tavaszi mezőgazdasági munka előkészü­leteiről beszélt a berettyóújfalui járás ban. —A tavaszi munkában mutat­koznak hiányosságok.' Egyesek nem készültek fel kellően. A ta­vaszi bűzd vetőmag még nem mindenütt van kint a dolgozó parasztságnál. Zsákán például még mindig raktáron van 40 má­zsa tavaszi búza vetőmag, ame­lyet még nem vitték ki. A gép­állomás is követett el a gépjaví­tásoknál — lassúság, egy hely­ben topogás — hibát. Nagy elvtárs ezután rátért a begyűjtéssel kapcsolatos tenni­valókra. — Járásunkban — mondotta, — ahol jól foglalkoztak a begyűj­téssel, ott mutatkoznak is ered­mények. Nemrég még a megye­bon léyő járások között az utol­só előttiek voltunk, de most már a munka nyomán jobb helyezést értünk el. — Most az a feladatunk, hogy a Központi Vezetőség határozatát az alapszervezetekben is alaposan megmagyarázzuk, megértessük, mert a határozat alapos ismere­tében javíthatjuk meg munkán­kat, és végezhetjük el maradék­talanul a megszabott feladatokat. Éppen ezért nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a községi Blapszorvezetek megerősödjenek. Erős, aktívan működő, a felada­tokat jól ellátó alapszervezetnek kell működnie gépállomásunkon is, mert ezt a termelőszövetkezeti mozgalom nagyobb arány ú ki­bontakozása megköveteli. Utána Szelényi Ferenc elvtárs, a Mezőgazdasági Akadémia tan­székvezető professzora ismertet­te a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos soronlévő feladato­kat. Csendes Jánosné elvtársnő, a Hajdú-Bihar megyei Tanács Ipa­ri Osztályának vezetője javasol­ta, hogy az ■ ipar-igazolványokat a jövőben ismét a lakosság szük­ségleteinek figyelembe vételével és a kérelmező személyének fe­lülvizsgálása után .adják ki. Ugyanis a korlátlan iparenge­dély kiadás oda vezet, hogy a városokban aránytalanul fe'duz- zadt a kisiparosok száma — míg a falvak és tanyák kisiparosok nélkül maradtak — és a becsü­letes kisiparosok rovására sok spekuláns jutott iparengedélyhez, akik munka nélkül, mások be­csapásából akarnak meggazda­godni. Az ebédszünet után MedvecZky Lajos elvtárs. a KPDSZ területi elnöke szólalt fel. A felszabadu­lási verseny nagy jelentőségével foglalkozott. Krausz József elv­társ, a Hajdú megyei Tej­ipari Vállalat üb. elnöke a gyár hibáin keresztül mutatta be. ho­gyan igyekszik az ellenség ered­ményeinkre törni. Ezután Kab András, a Bihlu- kereszíesi Járási Tanács elnökhe­lyettese szólalt fel. Rab elvtárs különösen az államapparátuson belüli tennivalóikról beszélt rész­letesebben. Beszélt arról, hogy a begyűjtési adminisztráció rtemi egyszerűsíti, hanem megnehezíti a munkái. — Az utóbbi időben ismét egy­szerűsítették a begyűjtés numká - jának adminisztrációját, de ha ezt még egyszer megteszik, ak­kor még egyetemet végzett em­berek sem ismerik ki magukat benne. A7 komplikált adminisztrá­ció nemhogy segítene a munká­ban, de még nehezebbé teszi azi. Rab elvtárs ezután — kapcso­lódva Barezi Gyula elvtárs jele- rátumához — a bíróság és rend­őrség munkájának hiányosságait tette szóvá. Elmondta, hogy igen elszaporodtak a kihágások, ce mindezt addig nem lehet csök­kenteni, amíg a kihágásokat nem büntetik megfelelő módon. — Előfordult i — mondotta, hogy aki kivágott 250 darab fát, azt megbüntették 200 forintra. Az ilyen büntetések a kihágást elkö­vetői: számát nemhogy csökken­tenék, hanem még növelik azo­kat. El kell érni, hogy ilyen ügyekben példás büntetést mér­jenek a kihágást elkövetőkre, mert csal: ilyen módom érhetünk el eredményt. Szobek András eivlárs, a Központi Vezetőség tagjának felszólalása — Engedjék meg az elvtársak, hogy tolmácsoljam pártunk Köz­ponti Vezetőségének kemény, harcos, elvtársi üdvözleté:. (Hosz- szantartó, lelkes taps.) — Ennek az aktivaülésnek , z a feladata, hogy a Központi Ve­zetőség határozatát vitassa, tár­gyalja meg, és utána még rész­letesebben ismertesse a párttag­sággal, a dolgozó tömegekkel. — Mi volt a Központi Vezető­ség munkájának sarkalatos pont­ja, az álapja? A párt szilárd egy­ségének —- az egyön tetüs égnek, egyakaratús-ágna-k — megterem­tése. Az 1953. évi júniusi határo­zatok helyesek ma is, és légre is kell hajtani. A baj az volt, hegy a júniusi határozatok végrehaj­tása során torzítások és egyes területeken opportunista nézetek alakultai: ki. — Felemelő volt,. ahógy a há­romnapos kemény vita során megnyilvánult a Központi Veze­tőség teljes egysége. (Hosszan­tartó, lelkes taps. „Éljen a párt!“) — Pártunk vezetésével a ma­gyar nép nagyszerű utat tett meg tíz év alatt, de az elmúlt másfél év alatt mór voltak olyan jelen­ségek, amelyek gátolták előreha­ladásunkat a szocializmus útján. Ilyen az állami és •.ervfegyelern lazulása. Sokan nem teljes fiették az állam iránti kötelezettségüket, mások elhanyagolták a tervfel­adatok határidőre történő végre­hajtását. Nem egy esetben elő­fordult az is, hogy a tervüket nem teljesítő vállai a R-k tervfel­adatait évközben csökkentették, lazították. Világosan kell látnunk, hogy­ha azocializmust akarunk épí­teni, reális, de feszített tervek kellenek. És ezeket a terveket mindenkinek a maga helyén napról napra, dekádról dekád­ra az utolsó fillérig, az utolsó centiméter anyagig teljesíteni kell! (Nagy taps.) — Az állami és terv fegyelem megszilárdítása óriási feladatokat ró a kommunistákra. Nem utasít- gatások kellenek — ebben nem térhetünk vissza az 1953. előtti állapotokra —. hanem alaposan átpolitizált intézkedések. Ke­mény szigort kell alkalmaznunk, ahol tudatos kártevést, hanyag­ságot látunk, a tömegeket azon­ban meg kei1 nyernünk, meg kell nevelnünk. A? állami . és tervfegyelem alapjának meg te­remtéséhez elsősorban a magunk soraiban kell rendet teremteni. Rán’eveléssel kell elérni, ‘hogy nem lehet párttag, tanácstag és semmiféle funkcionárius az, aki az állam iránti kötelességét nem teljesíti. Csak így tudjuk meg­teremteni az állami fegyelmet! Ezután Szobek elvtárs arról a szoros összefüggésről beszélt, ami az életszínvonal állandó emelése és a tervek teljesítése, a terme­lékenység emelése, az önköltség csökkentése, az állami és terv- fegyelem között fennáll, majd rá­tért a mezőgazdaság fejlesztésé­vel kapcsoialps feladatokra. Mezőgazdaságunk fejleszté­sében továbbra is a mezőgaz­daság szocialista átszervezését tekintjük fő feladatnak, őszin­tén megmondjuk, hogy to­vábbra is támogatjuk az egyé­nileg dolgozó parasztságot, de nekünk elsősorban fő felada­tunk a termelőszövetkezetek megszilárdítása, fejlesztése, az önkéntesség elvének szem előtt tartásával. Meg kell mutat­ni az egyénileg dolgozó paraszt­ságnak, hogy a kisárutermelő gazdaságnak milyen korlátái van­nak. Meg kell győzni őket arról, hogy a . mezőgazdaságot fejlesz­teni, a termelékenységet növelni, az önköltséget csökkenteni, nem lehet nadrágszíj-parceiián. Már­pedig mi azt akarjuk, hogy a hús, cukor, zsír termelése lépést tart­son a fogyasztással, ami ma négy-ötszöröse annak, amit a Horthy-korszak alatt évente né­pünk elfogyasztott. Fokozni akar­juk a termelést azért is, hogy exportálni tudjunk és külföldről olyan anyagokat tudjunk e'len- értékként behozni, amelyek ipa­runk fejlesztéséhez szükségesek. Fei kell készíteni hadseregünket- is békénk védelmére, mert azt, aki gyenge — ütik. Szobek eívtárs a továbbiakban az elmúlt időkben elharapózott spekulációra, valamint az ez el­len folytatandó következetes harcra hívta fel a figyelmet. Megállapította, hogy a spekuláció letörésénei: leghatásosabb eszkö­ze a tömegellenőrzés megterem­tése. Majd a begyűjtéssel kap­csolatos kérdésekkel foglalkozott. — A jobboldali opportunizmus, a begyűjtés területér, végezte a legnagyobb romboló munkát. Márpedig a begyűjtés a szo­cializmus építésének egyik igen fontos, állandó kelléke E nélkül nem lehet tervsze­rűen dolgozni, szocializmust építeni. Ha mi, a kapitalista piac anar­chiájára bíznánk magunkat, ab­ból csak felfordulás, lervszerűí- lenség lenne. Dolgozó parasztsá­gunk többsége megérti ezt. Ez a becsületes, hazáját és a pártot szerető többség — jó beadó, szid­ja azokat, akik nem tesznek ele­gei állam iránti kötelezettségük­nek, mert az ilyen lionyagsig 'nem fér össze igazságárzeíével. Eddig nem támaszkodtunk elég­gé ezekre a becsületes dolgozó parasztokra. A pártszervezetek­nek, a tanácsoknak, a begyűjtési állandó bizottságoknak fel kei: hagyni a sematikus, lélektelen bürokratikus munkával. Most a tervfelbontások idején biztatni, bátorítani kell a dolgozó parasz­tokat, megbeszélni velük a be­adási határidőket az állsen esi le­dolgozó parasztok érdekeinek összeegyeztetésével. A begyűjtésről -zólva SzotovV elvtárs Hajdú-Bihar megye be­gyűjtési munkájáról részleteseb­ben beszélt. Megemlítette, hogy megyénk semmiben sem szegé­nyebb, mint az ország többi me­gyéje, mégis elmaradt a begy in­tésben az országos átlagtól is. Az a hiba megyénkben, hogy állan­dóan szigorú rendelet ekei várnak ahelyett, hogy nevelő nvunkávai, ahol ez nem használ, az érvény­ben lévő rendeletek végrehajtá­sával. s nem utolsósorban a fa­lusi párt- és tanácstagok szemé­lyes példamutatásával igyekezné­nek megjavítani a begyűjtési munkát. Befejezésül Szobek elvtárs az éberség állandó fokozására hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva azt, hogy a káros, jobboldal! antimarxista, opportunista néze­tek éppen azért tudtak károkat okozni, mert ellanyhui-t a kötele­ző éberség, holott az éberség alapja a helyes munkánknak (Folytatás 3 4. oldalon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom