Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-15 / 62. szám

1S55. MÁRCIUS 15. KEDD

NÉPLAP

3

Pártunk összeforrott, egységes és erős

— ezt hangsúlyozták a felszólalók a kommunisták megyei aktívaértekezletén

A Magyar Dolgozók Partja Hajdú-Bihar megyei Pártbizottsága szombaton párt aktíva értekezletet tartott, ahol megvitatták a Központi Vezetőség március 4-i határozatát. Vasárnapi számunkban már megjelent Barezi Gyula elvtárs beszéde. Most az aktivaértekezieten elhangzott felszólalásokat közöljük.

A megyei pártbizottság referátumát követő vitában elsőnek Várhegyi János elvtárs, a Gördülőcsapágygyár igazgatója szólalt fel. Elmondotta, hogy a gyár éves tervének késői jóváhagyása nagymértékben akadályozta az önköltség csökkentését. Felvetette a felsőbb szervek felelősségét azért, mert nem biztosítanak elegendő anyagot a gyár folyamatos termeléséhez.

Utána Soós Pál elvtárs, a Kossuth Lajos Tudományé gye ttjm

pártbizottságának titkára kért szót. Az egyetemen elterjedt — a megyei párt-végrehajtóbizott-, -■ág referátumában is említett — helytelen nézetek kialakulásának és elterjedésének okairól beszélt.

— Az egyetemi értelmiség józanul gondolkodó része —■ mondotta — a népi demokráciához minden körülmények között hű egyetemi oktatók és az egyetemre kerülésüket a pártnak és a népi demokráciának köszönő munkás és paraszt származású hallgatók egyetértenek a Központi Vezetőség márciusi ' határozatával.

— Eddig a párt-végrehajtóbi- zottság és elsősorban a pártvezetőségek megtárgyalták a határozatot és a vele kapcsolatos hangokat. és azt, hogy a felvetődött kérdésekre a most folyó alapszervi taggyűlésekéin hogyan válaszoljunk.- A marxista-leninista tanszék a marxista előadásokon és szemináriumokon már a határozatot érvényesíti,. és a -hallgatók nagy részének pozitív állásfoglalása már itt is kitűnik.

— Barezi elvtárs beszélt arról

is, hogy az elmúlt időszakban hogyan mutatkozott meg a jobboldali elhajlás egyetemünkön, és hogy ezért a megyei párt-végre- hajtóbizotlság is felelős. Szeretném hangsúlyom!, hogy amint ezt a január harmadik hetében lefolyt pártközponti ellenőrzés és a megyei párt-végrehaj tóbizottság is megállapította, ezekért a hibákért elsősorban az egyetemi párt-végrehajtóbizottság a felelős.

— Meg kell mondani, hogy az egyetemet — különösen az októberi határozat után — elöntő kispolgári jobboldali hullára, amelyet az ellenség is jócskán megnyergelt-, az egyetemi pártvezetésben is tükröződött. Ez arra vezetett, hogy nem folyt kielégítő harc a bírálat eltorzítása, a jobboldali destrukció, ez ellenséges nézetek ellen. •

— A jobboldali tendencia, ami egyre erősödött egyetemünkön, a bírálat eltorzításában, destrukcióban, a pártfegyelem lazulásában, az ideológiai éberség eitom- pulásában, a párt káderpolitikájának eltorzításában, a párt lebecsülésében és háttérbe szorításában nyilvánult meg elsősorban. Az egyetemen az ilyen tendenciákat nagy, hiértékben erősítették a sajtó, a rádió, de főképpen ez irodalmi életben mutatkozó Jelenségek, melyeks ellen mi tehetetlenek voltunk, mivel orszá-1 gos jelenségek voltaic.

— Meggyőződésem, hogy az

egyetemi párt-végreha j tóbizottság a megyei és városi párt-végrehajtóbizottság segítségével, a Központi Vezetőség legutóbbi határozatának szellemében felszámolja a jobboldali elhajlást az egyetemen, és rendet teremt az egyetem párt-politikai munkájában.

A párttagság lelkesedéssel fogadta a határozatot

C. Magú Gábor elvtárs, a Nagy- létai Járási Pártbizottság első titkára arról beszélt, hogyan fogadták az egyes rétegek a Központi Vezetőség határozatát.

— A párttagok nagy lelkesedéssel fogadták e határozatot, és mindenhol harcosan kiállnak mellette. Védik mindenféle félremagyarázástól. Az a tapasztalatunk azonban, hogy egyes gazdasági vezetők, állami funkcionáriusok most a Központi Vezetőséget igyekeznek felelőssé tenni a járásban elkövetett hibákért, mondván: miért nem hozott már hamarabb határozatot a KV? A felelősség ilyen áthárítása természetesen alapvetően helytelen. A Központi Vezetőség egyáltalán nem hibás az olyan esetekben, mint például abban, hogy az ügyészség visszaadatta a hosszú- péiyi kuIákoknak a transzferált bort, mert december 31 a borbegyűjtés határideje. Nos, a hosz- szúpályi kuiákok december 31- re megitták, vagy eladtak a bort. Egy másik eset: Nemes Imre ál- mosdi kulákot elszámoltatták, de a megyei tanács pénzügyi osztálya visszaadatta neki a disznaját. Érthetetlen, az is, hogyan kaphatott ez a len Iák szőlőtelepítéshez vesszőt, amikor az álmosát szövetkezet nem kapott.

C. Nagy elvtárs szerint e hibák oka az, hogy hiányos az ellen-t őrző munka, a pártszervezetek, a kommunisták nem fordítanak kellő gondot az ellenőrzésre.

Schwartz Sándor elvtárs, a Ruhagyár párttitkára volt a következő hozzászóló, aki beszámolt a- ;vár kiváló eredményéiről, hangsúlyozta az exportier vek teijesí- •ésének fontosságát. Elmondotta, hogv a Ruhagyárban állandóan aö i\ termelékenység, csökken az nköHség: 19i?4-ben 3: és fél mjl- 1 ót ‘akarílottak meg az önköltség csökkentése' útján. Most az anyagtakarékosságért és a munkaidő jobb kihasználásáért indítottak harcot az újonnan alakult ifjúsági brigádok.' Felszólalásában kifogásolta Schwartz elvtárs, hogy Budapesten a Vidám Színházban és egyebütt milyen kispolgári módon, egyáltalán nem nevelő célzattal gúnyolják ki a szocializmus építésében mutatkozó hibáinkat, „Nem kell ahhoz Pestre menni — itt van Debrecenben a Dongó Színpad!“ — Szólt közbe Kulcsár Ferenc elvtárs.

Ezután Tatár Kiss Lajos elvtárs, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb. elnöke kért szót. Felszólalásában az államigazgatási szervekben mutatkozó opportunista jelenségekkel és azok következményeivel foglalkozott.

— Egyesek azt gondolják: nem a dolgozó népet szolgáljuk, hanem a dolgozó nép felett uralkodunk — mondotta Tatár Kiss elvtárs. — Ez vezet aztán a jogos panaszok figyelembe nem vételéhez, a lélektelen bürokratikus ügyintézéshez, a rendelkezések végre neun hajtásához. Ennek sürgősen véget kell vetni. A bürokrácia elleni harc minden kommunista kötelessége — állandó pártmegbízatás.

A határozatok végre nem hajtása, a lélektelen, bürokratikus ügyintézés az állampolgári fegyelem lazulását, a tanácsok tömegkapcsolatának lazulását vonta maga után.

Nagy József elvtárs, a Berety- íyóújfalui Járási Pártbizottság első titkára bevezetőül arról beszélt, hogy a berettyóújfalui járás kommunistáival megtárgyalták a Központi Vezetőség határozatát, és a párt tagjai egyöntetűen helyeseltek. Majd a tavaszi mezőgazdasági munka előkészületeiről beszélt a berettyóújfalui járás ban.

—A tavaszi munkában mutatkoznak hiányosságok.' Egyesek nem készültek fel kellően. A tavaszi bűzd vetőmag még nem mindenütt van kint a dolgozó parasztságnál. Zsákán például még mindig raktáron van 40 mázsa tavaszi búza vetőmag, amelyet még nem vitték ki. A gépállomás is követett el a gépjavításoknál — lassúság, egy helyben topogás — hibát.

Nagy elvtárs ezután rátért a begyűjtéssel kapcsolatos tennivalókra.

— Járásunkban — mondotta, — ahol jól foglalkoztak a begyűjtéssel, ott mutatkoznak is eredmények. Nemrég még a megyebon léyő járások között az utolsó előttiek voltunk, de most már a munka nyomán jobb helyezést értünk el.

— Most az a feladatunk, hogy a Központi Vezetőség határozatát az alapszervezetekben is alaposan megmagyarázzuk, megértessük, mert a határozat alapos ismeretében javíthatjuk meg munkánkat, és végezhetjük el maradéktalanul a megszabott feladatokat. Éppen ezért nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a községi Blapszorvezetek megerősödjenek. Erős, aktívan működő, a feladatokat jól ellátó alapszervezetnek

kell működnie gépállomásunkon is, mert ezt a termelőszövetkezeti mozgalom nagyobb arány ú kibontakozása megköveteli.

Utána Szelényi Ferenc elvtárs, a Mezőgazdasági Akadémia tanszékvezető professzora ismertette a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos soronlévő feladatokat.

Csendes Jánosné elvtársnő, a Hajdú-Bihar megyei Tanács Ipari Osztályának vezetője javasolta, hogy az ■ ipar-igazolványokat a jövőben ismét a lakosság szükségleteinek figyelembe vételével és a kérelmező személyének felülvizsgálása után .adják ki. Ugyanis a korlátlan iparengedély kiadás oda vezet, hogy a városokban aránytalanul fe'duz- zadt a kisiparosok száma — míg a falvak és tanyák kisiparosok nélkül maradtak — és a becsületes kisiparosok rovására sok spekuláns jutott iparengedélyhez, akik munka nélkül, mások becsapásából akarnak meggazdagodni.

Az ebédszünet után MedvecZky Lajos elvtárs. a KPDSZ területi elnöke szólalt fel. A felszabadulási verseny nagy jelentőségével foglalkozott. Krausz József elvtárs, a Hajdú megyei Tejipari Vállalat üb. elnöke a gyár hibáin keresztül mutatta be. hogyan igyekszik az ellenség eredményeinkre törni.

Ezután Kab András, a Bihlu- kereszíesi Járási Tanács elnökhelyettese szólalt fel. Rab elvtárs különösen az államapparátuson belüli tennivalóikról beszélt részletesebben. Beszélt arról, hogy a begyűjtési adminisztráció rtemi egyszerűsíti, hanem megnehezíti a munkái.

— Az utóbbi időben ismét egyszerűsítették a begyűjtés numká - jának adminisztrációját, de ha ezt még egyszer megteszik, akkor még egyetemet végzett emberek sem ismerik ki magukat benne. A7 komplikált adminisztráció nemhogy segítene a munkában, de még nehezebbé teszi azi.

Rab elvtárs ezután — kapcsolódva Barezi Gyula elvtárs jele- rátumához — a bíróság és rendőrség munkájának hiányosságait tette szóvá. Elmondta, hogy igen elszaporodtak a kihágások, ce mindezt addig nem lehet csökkenteni, amíg a kihágásokat nem büntetik megfelelő módon.

— Előfordult i — mondotta, hogy aki kivágott 250 darab fát, azt megbüntették 200 forintra. Az ilyen büntetések a kihágást elkövetői: számát nemhogy csökkentenék, hanem még növelik azokat. El kell érni, hogy ilyen ügyekben példás büntetést mérjenek a kihágást elkövetőkre, mert csal: ilyen módom érhetünk el eredményt.

Szobek András eivlárs, a Központi Vezetőség tagjának felszólalása

— Engedjék meg az elvtársak, hogy tolmácsoljam pártunk Központi Vezetőségének kemény, harcos, elvtársi üdvözleté:. (Hosz- szantartó, lelkes taps.)

— Ennek az aktivaülésnek , z a feladata, hogy a Központi Vezetőség határozatát vitassa, tárgyalja meg, és utána még részletesebben ismertesse a párttagsággal, a dolgozó tömegekkel.

— Mi volt a Központi Vezetőség munkájának sarkalatos pontja, az álapja? A párt szilárd egységének —- az egyön tetüs égnek, egyakaratús-ágna-k — megteremtése. Az 1953. évi júniusi határozatok helyesek ma is, és légre is kell hajtani. A baj az volt, hegy a júniusi határozatok végrehajtása során torzítások és egyes területeken opportunista nézetek alakultai: ki.

— Felemelő volt,. ahógy a háromnapos kemény vita során megnyilvánult a Központi Vezetőség teljes egysége. (Hosszantartó, lelkes taps. „Éljen a párt!“)

— Pártunk vezetésével a magyar nép nagyszerű utat tett meg tíz év alatt, de az elmúlt másfél év alatt mór voltak olyan jelenségek, amelyek gátolták előrehaladásunkat a szocializmus útján. Ilyen az állami és •.ervfegyelern lazulása. Sokan nem teljes fiették az állam iránti kötelezettségüket, mások elhanyagolták a tervfeladatok határidőre történő végrehajtását. Nem egy esetben előfordult az is, hogy a tervüket nem teljesítő vállai a R-k tervfeladatait évközben csökkentették, lazították.

Világosan kell látnunk, hogyha azocializmust akarunk építeni, reális, de feszített tervek kellenek. És ezeket a terveket mindenkinek a maga helyén napról napra, dekádról dekádra az utolsó fillérig, az utolsó centiméter anyagig teljesíteni kell! (Nagy taps.)

— Az állami és terv fegyelem megszilárdítása óriási feladatokat ró a kommunistákra. Nem utasít- gatások kellenek — ebben nem térhetünk vissza az 1953. előtti állapotokra —. hanem alaposan átpolitizált intézkedések. Kemény szigort kell alkalmaznunk, ahol tudatos kártevést, hanyagságot látunk, a tömegeket azonban meg kei1 nyernünk, meg

kell nevelnünk. A? állami . és tervfegyelem alapjának meg teremtéséhez elsősorban a magunk soraiban kell rendet teremteni. Rán’eveléssel kell elérni, ‘hogy nem lehet párttag, tanácstag és semmiféle funkcionárius az, aki az állam iránti kötelességét nem teljesíti. Csak így tudjuk megteremteni az állami fegyelmet!

Ezután Szobek elvtárs arról a szoros összefüggésről beszélt, ami az életszínvonal állandó emelése és a tervek teljesítése, a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, az állami és terv- fegyelem között fennáll, majd rátért a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsoialps feladatokra.

Mezőgazdaságunk fejlesztésében továbbra is a mezőgazdaság szocialista átszervezését tekintjük fő feladatnak, őszintén megmondjuk, hogy továbbra is támogatjuk az egyénileg dolgozó parasztságot, de nekünk elsősorban fő feladatunk a termelőszövetkezetek megszilárdítása, fejlesztése,

az önkéntesség elvének szem előtt tartásával. Meg kell mutatni az egyénileg dolgozó parasztságnak, hogy a kisárutermelő gazdaságnak milyen korlátái vannak. Meg kell győzni őket arról, hogy a . mezőgazdaságot fejleszteni, a termelékenységet növelni, az önköltséget csökkenteni, nem lehet nadrágszíj-parceiián. Márpedig mi azt akarjuk, hogy a hús, cukor, zsír termelése lépést tartson a fogyasztással, ami ma négy-ötszöröse annak, amit a Horthy-korszak alatt évente népünk elfogyasztott. Fokozni akarjuk a termelést azért is, hogy exportálni tudjunk és külföldről olyan anyagokat tudjunk e'len- értékként behozni, amelyek iparunk fejlesztéséhez szükségesek. Fei kell készíteni hadseregünket- is békénk védelmére, mert azt, aki gyenge — ütik.

Szobek eívtárs a továbbiakban az elmúlt időkben elharapózott spekulációra, valamint az ez ellen folytatandó következetes harcra hívta fel a figyelmet. Megállapította, hogy a spekuláció letörésénei: leghatásosabb eszköze a tömegellenőrzés megteremtése. Majd a begyűjtéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott.

— A jobboldali opportunizmus,

a begyűjtés területér, végezte a legnagyobb romboló munkát.

Márpedig a begyűjtés a szocializmus építésének egyik igen fontos, állandó kelléke E nélkül nem lehet tervszerűen dolgozni, szocializmust építeni.

Ha mi, a kapitalista piac anarchiájára bíznánk magunkat, abból csak felfordulás, lervszerűí- lenség lenne. Dolgozó parasztságunk többsége megérti ezt. Ez a becsületes, hazáját és a pártot szerető többség — jó beadó, szidja azokat, akik nem tesznek elegei állam iránti kötelezettségüknek, mert az ilyen lionyagsig 'nem fér össze igazságárzeíével. Eddig nem támaszkodtunk eléggé ezekre a becsületes dolgozó parasztokra. A pártszervezeteknek, a tanácsoknak, a begyűjtési állandó bizottságoknak fel kei: hagyni a sematikus, lélektelen bürokratikus munkával. Most a tervfelbontások idején biztatni, bátorítani kell a dolgozó parasztokat, megbeszélni velük a beadási határidőket az állsen esi ledolgozó parasztok érdekeinek összeegyeztetésével.

A begyűjtésről -zólva SzotovV elvtárs Hajdú-Bihar megye begyűjtési munkájáról részletesebben beszélt. Megemlítette, hogy megyénk semmiben sem szegényebb, mint az ország többi megyéje, mégis elmaradt a begy intésben az országos átlagtól is. Az a hiba megyénkben, hogy állandóan szigorú rendelet ekei várnak ahelyett, hogy nevelő nvunkávai, ahol ez nem használ, az érvényben lévő rendeletek végrehajtásával. s nem utolsósorban a falusi párt- és tanácstagok személyes példamutatásával igyekeznének megjavítani a begyűjtési munkát.

Befejezésül Szobek elvtárs az éberség állandó fokozására hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva azt, hogy a káros, jobboldal! antimarxista, opportunista nézetek éppen azért tudtak károkat okozni, mert ellanyhui-t a kötelező éberség, holott az éberség alapja a helyes munkánknak (Folytatás 3 4. oldalon!