Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-12 / 60. szám
Mai számból: Befejeződött az országos kohászati tanácskozás (1—2. oldal) — A Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért (3. oldal) — A begyűjtés jelenlegi helyzete Hajdú-Biharbán (3. oldal) — Micsurin legifjabb 'követői (3. oldal) — Sport (4. oldal) AEA 50 F1LLÉK SZOMBAT, 1955. MÁRCIUS 12. Szocialista építésünk: több vasat és acélt követel Befejeződött az országos kohászati tanácskozás a vitában felszólalt Farkas Mihály eivlárs, a Magyar Dolgozóik Pártja Központi Vezetőségének titkára, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának. tagja, aki az alábbiakat •mondotta: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa kétnapos tanácskozásra hívta össze a kohászati vezetőit, legjobb dolgozóit, a párt- és tümegszervezetefnek képviselőit. Az első napon Farkas Mihály elvtars beszéde Kedves Elvtársak:! Engedjek meg, hogy felszólalásom elején tolmácsoljam Önöknek nagy pártunk Központi Vezetőségének meleg kommunista üdvözletét. A magyar szocialista Nehézipar e fontos tanácskozása közvetlenül pártunk március 2 - 1-én megtartott nagy jelentőségű központi vezetőségi ülése után ti: , össze, hogy meghatározza szocialista kohászatunk feladatait. Kohászaink, elvtársak, az első téves terv időszakában komoly fejlődést ‘értek el. Kohászaink úevekas munkája eredményeként nehéziparunk csaknem háromszorosára . emelte, nyersvas terhelését u felszabadulás előttivel szemben. Az elért eredmények mutatják, hegy szocialista kohászatunk olyan tehetséges vezető gárdáé:/ és «Ijsin kiváló munkásokba I rendelkezik, akik még magasabb műszaki színvonalra képesek emelni kohászati iparunk termelését. De ehhez mindenekelőtt arra van szükség. hogy felszámoljuk azokat a politikai nehézségeket, amelyek kohászatunk fejlődését is zavarták. Az a jobboldali elhajlás, amely szocialista építésünk fő akadályává vált, lassította, visszavetette 'kohászatunk fejlődését is. >ás úgy értelmezte, hogy ne fejlesszük kohászatunkat. A kész Sztálin városi kohót — amely hazánk legkorszerűbb kohója — 'ram akarták tizembe helyeztetni, Iranern be akarták fagyasztani 'azzal az indokolással, hogy ez a íúlipar.osítás terméke. A jobboldali elhajlás vonala — és elsősorban Nagy elvtárs véleménye — az veit, hogy nem több, hanem kevesebb vasat, acélt kell adni az országnak; úgy beszélt a vasról és acélról, mint valami szükségszerű rosszról. Ugyanakkor azonban. amikor a nehézipar ellenzői akadályozták vas- ős acéltermelésünk növekedéséi, arról beszéltek, hogy több mező- gazdasági gépet, több iparcikket gyártson szocialista iparunk. A mezőgazdaság fejlesztése . azonban, amely továbbra is pártunk politikájának egyik sarkalatos célja — ás szocialista építő San, ( általában — nem kevesebb, hanem ellenkezőleg: több vasat és acélt követel. Ezért nehéziparunk és ezen belül kohászatunk fejlesztése nélkül a mezőgazda- sági termelés korszerű színvonalra való emelése és a szocializmus továbbépítése nem valósítható meg. A jobboldali elhajlás a nehézipar fejlesztése ellen foglalt állást, ezzel lényegében akadályozta a szocializmus építését s egyben a mezőgazdaság korAz iparosítást a jobboldali eíhaj- szerű fejlődését is. Homokra épít az, aki a szocializmust nem a nehézipar sziklaszilárd alapiára építi kedéséi. Mert milyen jólét az, amely a tartalékok felélésére és csak a meglévő kapacitásokra és technikai berendezésekre van alapozva? Milyen jólét az, amely nem veszi figyelembe népünk számbeli gyarapodását, igényei növekedését? Milyen jólét az amely alatt nincs ott a bővítet! szocialista újratermelés erősödő és szélesedő bázisa? Világom, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényére való hivatkozó csak üres frázis marad mindaddig, amíg nem biztosítjuk a szocialista termelés évről évre növekvő szélesedését. technikai alapjainak bővülését. Ezt [edig nehézipar nélkül, a nehézipar elsősorban való fejlesztése nélkül nem lelhet megvalósítani. Homokra épít az. aki a népjólétik. hazánk gazdasági és po- Jjtjksii— erejét, a szocializmus építését nem a nehéz! par sziklaszilárd alapjára építi. Nagy pártunk vezetésével, dicső munkásosztályunkkal az élén dolgozó népünk a szocialista társadalom felépítésének nagy müvén munkálkodik. A szocialista társadalom a kapitalista társadalommal szemben minden tekintetben ma-gasabbrendű, fejlettebb társadalom. A kapitalista társadalommal szemben csak úgy tudja rragasabbrendűségét biztosítani, ha fejlettebb iparral, mezö- i gazdasággal, ha fejlettebb tech■ rókával, tudománnyal, kultúrá- : vaj rendelkezik! Hiszen csak ezer ] az alapon tudja mind nagyobb ■ mértékben kielégíteni a társada- ; lom anyagi és kulturális igé- i nyelt. Ezért — elvtársak — Kofljarov elvtárs Hajdúszováton és Berettyóújfaluban A magyar—szovjet barátsági hónap során hazánkban tartózkodó szovjet kulturális küldöttség egyik tagja, A. I. Kotljarov elv- társ, a moszkvai Krupszkaja Népművészeti Ház igazgatója pénteken délelőtt Hajdúszovátra utazott, ahol megtekintette a hajdú- szováti Kodály TSZCS híres kórusának próbáját. A nagyimúltú parasztkórus helyi gyűjtésű népdalokon kívül Kodály, Bartók és szovjet szerzők népdalait is énekelte. A közel kétórás próba után Kotljarov elvtárs .Berettyóújfaluba ment, ahol a József Attila járási kultúrházbam folyó színjátszó tanfolyam oktatását tekintette meg. Innen az esti órákban Nagy- kállóba hajtatott, ahol részt vett a nagykéUói népi együttes próbáján. A termelőszövetkezeteknek, álmi gazdaságoknak ahhoz, hogy ■mind gazdaságosabban tudjanak dolgozni, gépekre, gépekre és még egyszer gépekre van szükségük! De az egyénileg dolgozó parasztoknak is mind több munkaeszközre van szükségük, hogs' jobban tudják megművelni földjüket, és így többet tudjanak termelni. Tehát az iparban, de a mező- gazdaságban is mind több gépre, mind több korszerű gépre vau szükség! Iparunk és mezőgazdaságunk csak akkor tart lépést a fejlődéssel, és csak akkor tud mind többet és jobban termelni, ha mind fejlettebb, ha mind korszerűbb technikai alapra épül fel. A nehézipar fejlesztésének jobboldali ellenzői iparunk, mezőgazdaságunk alól azt a fejlődő technikai alapot akarták kihúzni, amely nélkül sem az ipar, sem a mezőgazdaság nem tudja biztosítani népünk növekvő jólétét. hazánk honvédelmének erősödését, a szocializmus további sikeres építését. Ideje volt szétzúzni azt a kóros, lényegében munkás- és parasztellenes jobboldali nézetet, amely azt vallotta, hogy a nehézipar fejlesztése ellentétben áll a népjólét emelkedésével! Pártunk Központi Ve- 7i*tr\sé£6 haté»™» tanai* egyik nagy jelentőségű érdeme, hogy ezt megtette. Nem nehézipar nélkül, hanem a hazai adottságokat figyelembe vevő módon fejlődő nehéziparral lehet csak felépíteni a szocializmust és biztosítani népünk jólétének állandó (mélázok. akik a nehézipar tovább- fejlesztését ellenezték, — akarva akaratlanul — szembe fordultak a szocializmus építésével is és hazánkat az elmaradott országok sorai!) •• akarták visszataszítani. A Központi Vezetőség legutóbbi ülésének maradandó érdeme A március 2—4-e Között meg-lsen magunk mögött hagytuk az tartott központi vezetőségi iilés maradandó érdeme, hogy pártunk helyes politikájával szembenálló jobboldali elhajlás szétzúzáséval megteremtette a legfontosabb politikai előfeltételeket, a szocializmus sikeres építése és népünk jólétének emelkedése számára. Szocialista kohászatunk vezetőinek, mérnökeinek, technikusainak, igazgatóinak, a kohászati iparban dolgozó kommunisták és pártonkívüliek seregének, a martinászoknak, olvasztároknak, hengerészeknek nagy érdemei vannak abban, hogy hazánk elmaradott agrár-ipari országból ipari országgá fejlődött. Sokan nem értékelik eléggé hazánk népgazdaságának e nagy jelentőségű minőségi változását. Pedig ez nem kevesebbet jelent. mint azt, hogy végérvényeelmar adottságot, a kultúrában- ságat, s hogy ennek következtében megerősödött hazánk függetlensége. De nemcsak arról var,« szó, hogy agrár országból ipar) országgá fejlődtünk, hanem arról a hatalmas jelentőségű tényről, hogy a szocializmus építése közben emelkedtünk fel az ipari országok soraiba és, hogy az az ipar, amely népgazdaságunk vezető erejévé fejlődött a szocializmus teljes győzelmének szolgál fegyveréül. E fontos tanácskozásnak éppen abban kell látnia nagy hivatását, hogy helyesen meghatározza, hogyan tudja kohászatunk eredményesebben elősegíteni a szocializmus építését, népünk jólétének további állandó emelését. E két alapvető követeimé: >v (Folytatás a 2. oldalon) XII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM A felszabadulási műszak sikeréért ■ menyes építése, az életszínvonal ■ fokozása. Különösen pártía-g1 jainknak úgy kell most dolgozniuk, tevékenykedniük, hogy a felszabadulási műszak során sehol se legyen fennakadás, érvényesüljön a dolgozók alkotó kezdeményezése, lelkesedése, hogy a felszabadulási műszak végeredményben a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség nagy hozzászólása legyen országos ügyeinkhez. Természetesen ahhoz, hogy gazdasági téren biztosítsuk a szükséges feltételeket, nem feledkezhetünk el a felszabadulási műszak és április 4-e politikai jelentőségének megmagyarázásáról sem. Népnevelőink az elkövetkezendő napokban beszéljenek sokat a Szovjetunió felszabadító szerepéről, ismertessék azokat az eredményeket, amelyeket népünk a párt vezetésével elért. Mondják el. hogy a párt mindig keményen és következetesen harcolt a jobb életért, s a Központi Vezetőség március 4-1 határozata ugyancsak ezt a célt szolgálja. Beszéljenek arról is, hogyan adhat minden dolgozó többet hazájának, hogyan járulhat az Orvosi Műszergyár, a Dohánygyár, a Járóműjavító, vagy a Hajdúsági Gyógyszergyár stb. legeredményesebben a szocializmus építéséhez. Szabadsagunk tizedik eszleviHaejt!lk‘H 'nepBétgtfgsr megtisztelő kötelessége, 'hogy helyesen mutassák meg az összefüggést az egyes emberek munkája és az életszínvonal emelése között. Különösen a termelékenység növeléséről. a minőségről, az önköltségcsökkentésről essen sok szó, mert nem elég csak jelszavakban, feliratokban, vagy öblös deklarációkban kijelenteni: „mi is többet és jobbat alcarurik“. Ahol lehetséges, mindenütt mutassuk meg munkahelyek és műhelyek szerint a jobb ás olcsóbb munkával elért eredményeket, dicsérjük az igyekvőket és bíráljuk a hanyagokat. Különösen most, a felszabadulási műszak során nagyon fontos, hogy a termelés javításának és tökéletesítésének ügye mindennapos beszélgetés tárgya legyen. A felszabadulási műszak kenden elindul győzelmes útjára. Becsületbeli ügyünk, hogy jelentőségét új termelési sikerekkel támasszuk alá. Ilyen harcos helytállást vár most tőkink a párt. Valójában ezzel köszönthetjük legméltóbban a felszabadító Szovjetuniót és annak dicsőséges népét. Pártszervezeteink és gazdasági vezetőink mozgósítsanak minden erőt. minden lehetőséget, hogy a ránk következő 21 nap valóban a további előrelendülés, s a szocializmus építésének magasztos ügyét szolgálhassa. (K. T.) Megjelent a SZOT el nökségének felhívása: köszönt sük felszabadulási műszakkal áp rilis 4 nagy nemzeti ünnepét. A: előkészületek már Hajdú-Bihar ban is megkezdődtek. Műszak dolgozóink, párt- és szakszerve cetcink mindenütt azon vannak hogy a legjobb feltételeket biztosítsál! a nagy versenyhez, hogj az elkövetkezendő napok termelési sikerei valóban a Központ Vezetőség március 4-i határozatának eredményes végrehajtását szolgálják. A Dohánygyár dolgozói vállalták: a felszabadulás' műszak során 20 mázsa alapanyagot takarítanak meg, az önköltséget további 0,2 százalékkal csökkentik. Az Építőgépkarbantartó Vállalatnál a terv idő előtti teljesítéséért és 5000 ötrészes vetőgépcső gyors elkészítéséért, valamint az állásidő kiküszöböléséért indul majd harc. A Gépifermentálóban március 20-ra pontot akarnak tenni az első negyedévi terv végére. A műszaki apparátus és a gazdasági vezetés legtöbb tagja a felszabadulási -műszak jó előkészítésében most tudása legjavát nyújtja, mert érzi és tudja, hogy az elkövetkezendő három hét népünk alkotókészségének, a vezetés módszerének újabb vizsgája lesz, ahol a precíz, szervezett munka, az üzemrészek közti jó együttműködés, az anyagtakaré- ko?”ág. a term®lélee*ye6* *4*nc?é» “éért indított mozgalmak teljes 'kibontakoztatása sokat. nagyon sokat jelent. Mik a legfontosabb tennivalóink a következő három hétben? Mindenekelőtt az első negyedévi terv teljesítése és túlteljesítése, az adott fogadalmak valóra- váltása, természetesen a gyártott termékek ió minőségének, gazdaságos előállításának biztosításával. Egy percre sem feledhetjük el: a szocializmus építése, a név anyagi, kulturális felemelkedésének állandó biztosítása a munkapadok, a gépek mellett, a földeken, tehát a termelés frontján dől el. Pia erősödni, gazdagodni akarunk, mi .magunknak kell az ehhez szükséges feltételeket biztosítani. A jobb életnek nem holmi csodavárás, hanem a jobb munka az alapja, vagy ahogy pártunk Központi Vezetőségének március 4-i határozata megállapítja: „Az életszínvonal emeléséről beszélni, de ugyanakkor annak gazdasági feltételei biztosításával nem törődni, valójában olcsó demagógia., a nép félrevezetése!“ Elsősorban ezért, a termelés biztonságáért van arra szükség, hogy mind most, mind később, mindenütt kéznél legyen az anyag, a szerszám, 'hogy szüntelenül kutassuk a jobbat, az előremutatót, mert éneikül el sem képzelhető a szocializmus ered-
