Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-10 / 58. szám
IÖü-j. MÁRCIUS 10. CSüTOHiOK NÉPLAP A magyar-szovjet barátság hónapjának kUnaijiisió ejeméin/e Ma kezdődik nyolcadszor hazánkban a szovjet film ünnepe. A már hagyományos magyar— szovjet barátsági hónapnak évről évre egyik legkimagaslóbb eseménye a szovjet film ünnepe. Természetes jelenség ez, hiszen Lenin elvtárs sokszor idézett, immáron klasszikussá vált mondásával élve: „Számunkra minden bűvészetek közül legfontosabb a film.” Legfontosabb, mert a mo- lern kor, a modern technika művészeté, mert a legszélesebb tömegekhez képes szólni és a leg- i meggyőzőbb eszközökkel tudja nevelni az embereket. Hagy ereje van a filmnek. \ film nagy erejét azonban egyformán lehet -felhasználni jóra is — rosszra is. Hasonlít ez a művészet arra a mesebeli óriásra, amelyet titokzatos hatalmak egy palackba zártak. Az óriás hegyeket képes megmozdítani, de hogy mire. használja fel roppant erejét: jóra vagy rosszra, ez attól függ, hogy kinek a kezében van a titokzatos palack. Nagyon sokan visz- szaéltek és visszaélnek 'még ma is ennek a nagyerejű óriásnak a hatalmával. Statisztikailag kimutatott tény, hogy Amerikában — a comic — ponyvairodalom — mellett, a film a legvérmesebb szülőanyja a fiatalkorú bűnözésnek, amely évről évre veszedelmesebb méreteket ölt. A film, ez a nagyerejű óriás az amerikai monopolkapitalista vállalkozók és vagvonhajhászó művészimitátorok mezében a legaljasabb emberi indulatok, embertelen eszmék eszközévé vált. Ahogy Apáthy Imre Kossuth-díjas művészünk délamerikai útjáról beszámolva elmondotta: az amerikai filmek pia- hatjain szinte kivétel nélkül tor- zonborz rablógyilkosok, véres kévék, fantasztikus torzszülöttek beszéltek ékesen és szemléletesen ezeknek a filmeknek az „eszmeiségéről”, belső lényegéről. j Nem véletlen ez egy olyan tár-j vadalomban, ahol a társadalmi“ end urainak létkérdése a neve-l .ésnek ez a formája. Létkérdései 3Z öldöklés, a háború. Ezzel szemben természetszerű,! íogy a békés életre törekvő tár-f .iüdalmakban, elsősorban a Szov-j jetunióban az óriás, a film erejét* az emberiség felemelkedésének f szolgálatába állítják, az emberf értelmi és érzelmi világának ne- - ízesítésére, gazdagítására fordít- J iák nagy hatalmát. Ez ad a szov-j jet filmeknek olyan magas esz- j meiséget. Ez az oka annak —hogy" bár találkozunk néha gyengébb j minőségű szovjet alkotásokkal — í a szovjet filmművészetet a világ; legmagasabb rendű filmművésze- | lének tekintjük. Ez az oka annak,! hogy a szovjet filmek barátainak! tábora évről évre növekedik ha-J zánkban, de növekedik azokban! az országokban is, ahol egyelőre! még a tőke az úr. Ez az oka an-l nak, hogy filmművészeink a szov-j jet tanításokat és útmutatásokat » követve alkotnak és hogy ezt az j utat járják a kapitalista világ j legkiválóbb művészei is, olyanok, f mint Chaplin, De Sicca vagy De J Sanüs és még sokan mások. j szovjet alkotásnak olyan sikere van, amilyenhez hasonlót soha nem értek el azelőtt filmek, a szenzációhaj hászó propagandafogások latbavetésével sem. A „Berlin eleste" a „Bátor emberek, a „Szibériai rapszódia”, a „Sztálingrádi csata”, az „Ifjú gárda” című filmekben tíz és tízezren gyönyörködtek megyénkben Polgártól Komádiig, Püspökladánytól Biharkereszte- sig. És hogy ez a nagy érdeklődés ebben az évben sem csappant, sőt tovább növekedett, arról ékesen beszél egy-két tény. Komódiban és Földesen, Berekböszörményben és Hajdúhadházon már több mint egy héttel ezelőtt elkelt valamennyi jegy a szovjet film ünnepének megnyitó díszelőadására. Debrecen filmszínházaiban már március 5-ig több ezer jegyet kapkodtak szét elővételben a szovjet film kedvelői. Nagy érdeklődéssel várja közönségünk a szovjet film idei ünnepén bemutatásra kerülő új alkotásokat. A „Modern kaló- zok”-at, a „Szitakötő”-t, a „Bátorság iskolájá”-t és a többi filmet, amely sok új élménnyel és tanulsággal gazdagítja majd. A szovjet film ünnepe nemcsak formailag, nemcsak nevében ünnepi számunkra, hanem elsősorban tartalmilag, azért, mert minden ünnepi esemény számunkra, ami előreviszi, gazdagítja életünket. A szovjet film az emberi értelmet, az emberi szívet gazdagítja, társadalmi életünk gazdagságának elsőrendű feltételét növeli, erősíti. Ezért ünnepi számunkra a szovjet filmek idei seregszemléje és ezért köszöntjük olyan nagy örömmel ezt az ünnepi eseményt. A magyar-szovjet barátság hónapja alkalmat nyújt arra is, hogy a magyar történelem lapjain megörökített események vlláqánál észrevegyük a magyar és az orosz nép kölcsönös, rokonszenvet. Ez az érzés évszázadokon át csak pislogott, nem tudott lánqralobbanni, mert mindkét nép elnyomó zsarnokainak igája alatt nyögött. Az osztrák császári ház „nagyhatalmi’* rögeszméje Európa állandó fegyveres figyelőjévé tette a cárizmust s e versengésnek volt örökösen szenvedő játékszere a magyar és az orosz nép. N emzeti hőseink i<üzüi h. Rákóczi Ferenc erezte meg először, azt a szimpátiát, mellyel az oroszok viselteinek a magyar nép nagy szabadságharca iránt. Bizonysága, hogy a fejedelem követét, Nedeczky Sándort Pété»* cár nemcsak hoo.y fogadta, hanem barátságával tüntette ki és állandó érdeklődéssel viseltetett a magyar ügy állása iránt. Mikor az oroszok a diadalmas poltavai csatában, 1709. július 8-án végleg megsemmisítették XII. Károly svéd király hadseregét, Rákóczi a győztes cárnak üdvözletét küldte. Nedeczky követi jelentésében közli az fejedelemmel az oroszok urának köszönetét és sejtetni engedi, hogy Wilcek osztrák követ azon kívánságát, melyben a maA film nemcsak a modern $ korral, hanem a modern kor ha-| ladó eszméivel is Összeforrt. Ezek- í kel együtt fejlődik, tökéletesedik-! Kezdetben minden újat kétked-l ve fogadnak az emberek. Kezdet-j ben a szovjet filmet is kétkedve,» viszolyogva fogadták a kapitális- ♦ ta film giccsen, hálószoba rejtel-J mekböl levont tanulságain és? gyilkos kalandjain nevelt törne-; geink. Az emberi értelem ereje $ azonban nagyobb, mint az éne-1 lemtől elrugaszkodott kapitalista" művészet dekadenciája. Az táj,f nemes eszméktől áthatott emberi! értelem és új tartalmú érzések! művészi szenvedélyességével meg-f alkotott filmek egyre nagyobb ha-! tást gyakoroltak az új utakon, új! eszméktől vezetett néptömegeink-♦ re. A szovjet filmek egyre na-j gyobb teret hódítottak az embe-T rek szívében és ma már egy-egy gyarok elleni beavatkozást sürgette, a cár nem fogja teljesíteni. — Rákóczi azzal az elhatározásával is állandósította az orosz cár jóakaratát, hogy mikor a hazájába visszakészülő XII. Károly svéd király engedélyt kért tőle Felső- Magyarországon való átvonulásra, semlegességére és az ország érdekeire való hivatkozással, megtagadta a kívánságot. Ezzel Rákóczi Ferenc elvesztette ugyan örökre a svéd uralkodó barátságát, de megerősítette a maga pozícióját Oroszországban. M ásik nagy szabadsághó. SÓNK Kossuth Lajos, aki elveszett függetlenségi harcunk utolsó napjaiban az oroszok rokonszenvére alapította azt a tervét, hogy a sors qonosz jrté- kát megváltoztassa. Kevéssé Ismert írása ez Kossuthnak, aki a debreceni csata után, 1349. augusztus 4-én Aradról intézte e sorokat Szemere Bertalan miniszterforró problémák a jégellátásnA Hogy is kezdjem,... Mi legyen az első mondat. Belépjek a 'kapun, vagy nem, a jégüzem- mel nyissak, vagy mindjárt a panaszefk sűrűjébe vágják bele? Hohó, állj! Már a fantázia is követeli a maga jogát... Mivel nem voltam még jégüzemben, ilyen gondolataim támadnak: a vezető minden bizonnyal hatalmas prémJcabátban, és deres — (vigyázat, nem deresedő) — bajusszal sétál. Arca sápadt, kézfogása legalább olyan hideg, mint a bérházak pincéi decemberben. (?!) Sem ez, sem az! A kezdő tétel sablonos, az utóbbi meg túlságosan meseszerű. A bekezdést h.át most szegyszer helyettesítse két találós mondat: 1. Mikor lesz már a Hűtőipari Vállalat jégüzemének szállító részlege? 2. Javul-e az elosztás rendszere az idén? A2 a bizonyos ha... Mielőtt a kérdésekre választ adnánk, néhány szót a jég- üzemről. Nem mai intézmény. Felszerelése is többnyire elavult. Régebben a Vágóhíd üzemeltette, de két éve a Hűtőipari Vállalaté lett. Napi termelése két, két és fél vagon. Ez márciustól júliusig elég, de a csúcsidőben (július, augusztus) már kevésnek bizonyul. A termelés növelésére van lehetőség. Illetve lenne, ha . .. És ez a „ha” arról árulkodik, hogy „forró“ problémák vannak a jég tárolása, elszállítása, valamint zökkenőmentes elosztása körül. Vegyük csak az elmúlt nyár tapasztalatait.. Mit láttunk? Ember-ember hátán, folyton növekvő kocsisor. Az élelmesebbek már reggel 5-kor oda- álltak a Hutőház kapuja elé. Az elosztás viszont nehézkes, lassú volt. Az éjszakai termelést nem tudták tárolni, ez nem egyszer felborította a tervszerű munkát. Még csak egy lovasszekér sincs! A nehézségek oka az is, hogy nincs megfelelő jég ráki áj*. Bármily furcsán hangzik: nincs helyiség. Az idén a jégüzem- mel szomszédos raktárt szemelték ki tárolásra, ez viszont a Vágóhídé. Az épületről különben is az a hír járja, hogy lebontják. Lehet, hogy semmi se lesz belőle, de még így is a Vágóhíd igazgatójának jóindulatától függ, hogy lesz-e jégraktára az idén a Hűtőipari Vállalatnak, vagy sem?! A másik ‘komoly probléma a szállítás és az elosztás. Nemhogy gépkocsi, de még egy lovasszekér sincs. A nagy jég- fogyasztóktól (Vendéglátó Vállalat, É1 efmis zerki sk ere skedel- mi Vállalat stb.) az egyén: vásárlókig mindenki maga szállítja el a jeget. Ez nem megoldás! Végeredményben egy 130 000 lakosú város jégellátásáról van szó; a további igényekről nem is beszélve. Úgy a lovasszekér, mint egy gépkocsi alkalmazása, egyformán szöbaikerütt már. Az Élelmiszeripari Minisztérium Hűtőipari Igazgatósága azonban valahogy mostohán kezeli a debrecenieket. Bár Pesten tudnák a dologról, segítség még most -■em érkezett. Május 1-ig 20 000 tábla jég... A helyi lehetőségek'.t figyelembe véve elsősorban a BEL- SPED tehetne valamit. Két-lra- rom fogat rendelkezésre bocsátása nagy megknnnyebbülé.-t jelentene úgy a vállalatnak mint a városnak. Ez a forr.: ■ azért is előnyös, mert hűvös időben — amikor a jégfogyasz- tás kevesebb — a szekereket másfelé is felhasználhatnák. Az elosztásról annyit, hogy itt már több helyes kezdeményezés történt. A 'vállalat május 1-ig 20 ezer tábla jeget gyárt le előre. Ezenkívül a vendéglátó és élelmiszerkiske- reskedelmi vállalatoknak levelet írtak, hogy maguk is létesítsenek tárolásra alkalmas jégvermet. A vermekbe már a melegebb idő beállta előtt nagyobb készletek összegyűjtésére nyílna lehetőség. Reméljük, mindkét vállalat egyetért a fenti elgondolással és kész támogatni a Hűtőipari Vállalatot a jégeiiátás megjavításában. Befejezésül isimét eltekintünk a 6zokáscs formulától, „javítsák 'ki a hibákat”, vagy ilyen hasonló megfogalmazástól. Következtetésképpen azonban annyit: addig mindig meleg lesz a jéggyártásnál, míg nem lesz szállítóeszíköz, míg nem születik meg a jéyralktár. Mert mínusz 10 foknál is kialakulhat“ forró helyzet, ha akadozik a munka, ha az annyit hangoztatott feltételek — továbbra is hiányoznák! Kovács Tibor c4 meg sárg ult lapok tanúskodnak A MAGYAR ÉS OROSZ NÉP KÖLCSÖNÖS ROKONSZENVÉRŐL elnökhöz és Batthyány Káz- mér külügyminiszterhez. A 'évé! a többek között ezeket közli: M IT TETT GÖRGEY a debreceni veszteség helyrehozására? A dolog helyzetében -zz orossza- li értekezésnek nézetem '-zerint nyíltabb alapot lehetne adni. Első alap: a hitszegő ausztriai ház el- annyira kitépte a bizalomnak minden alapját a népből, hogy ő alá vissza nem térünk semmi áron. 2-ik: Ne gondoljon minket olyan könnyen legyőzhetni, mart mintsem Ausztria alá kerüljünk, készebbek vagyunk minden erőnkkel Valahiába, Törökországba vetni magunkat, felgyújtani az Orie it-et, mint Ausztriának megadni ragunkat, ezt soha, soha ! 3-ik: Mit mondanak egy orosz fejedelmi házbeli uralkodóhoz az 1843-iki alkotmánnyal? Emiékozte- tés a párizsi, bécsi békekötésre, melyeknél az autokrata nem mutatkozott veszedelmes ellenségnek az alkotmányosság irányában. 4-ik: Ha Paskievics-nek erre nincs felhatalmazása, adjon Sal- vaguardiát s útlevelet egy pár követünknek, kik egyenesen Péter- várra mehessenek a cárhoz. Ezek privát nézeteim. -- Kossuth sk. kormányzó’1 A szóbanforgó oroszházbeli ui átkodé Niko la je vies Konstantyin nagyherceg lett volna, aki Debrecenben is megfordult rövid ideig. Kossuth terve nem vélt valóra, mert a szomorúvégű szabadság- harc eseménye! oly rohamosan torlódtak egymásra, hogy pár nap alatt feloszlott a kormány és Kossuth is elhagyta az országot. De feljegyzések maradtak arról, hogy a felvetett gondolat eljutott Pa*kie- vics orosz főparancsnokhoz, aki azt közölte Pétervárral. A MÚLT SZAZAD hetvenes éveiben nagy feltűnést keltett a magyar közvélemény körében az n cikksorozat, mely egy pétervári orosz újságban, a ,Rusz- kája Sztariná’ -ban jelent meg. — írója V, J. Alabin, aki mint tiszt részt vett a magyar szabadság- harc leveréséhez Ausztria császárjának könyörgésére indított expe- diciós hadseregben. Mikor a végzetes debreceni csata után a kom- battáns csapatok tovább vonultak Nagyvárad felé. Alabin nadcso- portja augusztus 10-én érkezett Debrecenbe. Naplószerű közlései a legbarátibb indulatot árulják el, mellyel nemcsak ő és tiszt társai, hanem a közkatonák is viseltetnek a maqyarok iránt. Kicsendült szavaiból a részvét az elbukott szabadságharc hősei, s a magyar nép mellett. A napló egy részlete ez: „Három napi debreceni időzésünk alatt szinte állandóan a város nagy vendéglőjében tartózkodtunk, mely tele volt mindenféle fegyvernemhez tartozó orosz, magyar és osztrák tisztekkel. Ez utóbbiak rendesen valamelyik szögletben ültek maguk között. Bizony víg világ volt a vendégfogadóban, ahol reggeltől hajnalig szólt a magyar zene, az a viharos, kihívó szép muzsika. Halomban állott az arany a Kártyaasztalokon. M AGYAR BOR patakzott mindenütt és folyt az élénk magyar nemzeti tánc, a csárdás, amely még a mi tisztjeinket is elragadta. Sőt Rylyczev alezredest úgy elkapta a tánc heve, hogy felugrott az asztalra és a palackok, meg a poharak között járta, mint a veszett fene. Mikor a mieink bátorságra kaptak, az osztrák tisztek mindig eltűntek a helyiségből. Különben a visszavonulásnak meg van a maga oka Lépten nyomon meggyőződhettek, hogy mi. oroszok és magyarok rokonszenveztünk egymással, míg irántuk utálattal és gyűlölettel viseltettünk. Solt apróbb sérelmet ejtettek már tisztjeink az osztrákokon. A mieink rajta voltak, hogy csapataink fölényét bebizonyítsák nekik és tudatták velük hogy segedelmünk nélkül rég elvesztek volna. Az egyiK vendéglőben egy osztrákot kldobtaK az ablakon, mert azt állította, hogy a2 oroszok szándékosan húzzák- halasztják a háborút, mely nekik hasznot hajt a konyhára. Máshelyen egy osztrákot, mert elszólta magát nogajkával kentek- végig. Az osztrákok iránti ellenszenv Ön- hftségük miatt átszármazott tisztjeinkről katonáinkra, akik azonnal rokonszenvezni kezdtek a magyarokkal. Szívesen pajtáskodtak velük egymást átölelve Járták-keltef: az utcákon, az osztrák tisztek nagy bosszúságára. Lépten-nyomon hangzott a katonák részéről, hogy szívesebben segítettek volna a magyaroknak szabadságuk kivívásában, mint a gyűlölt németnek. Ez a hangulat már oly veszélyessé vált, hogy Paskievics főparancsnok titkos utasítást adott ki, melyben büntetés terhe mellett megtiltotta a katonáknak, a magyarokkal való barátkozást amely azonban tovább tartott. Az orosz hadvezető- ség osztrák befolyásra azért is adta ki a rendelkezést, mert attól tartott, hogy a sűrű együttlét a hadsereget a magvar szabadságharc eszméivel fogja megmételyezni. De mi írja tovább Alabin — továbbra is barátságunkkal tüntettünk a magyarok melleit, mert megvesztegettek bennünket vitézségükkel, festői egyenruhájukkal, víg természetükkel és irányunkban szemlátomást kifejezett barátságos viselkedésükkel. K ÖZÖS LAKOMÁINKON Magyarország és Oroszország szövetségéért emeltünk poharat ilyenkor sűrűn hangozott részünkről a kiáltás: „Vesszen Ausztria!” Ez szövetséges társunknak szólt, akiért parancsra jöttünk vérünket ontani. Végül megemlítem, hogy tisztikarunkban állandó volt az elégületíenscg a- miatt hogy uralkodónk nem engedte meg, hogy a magyar koronát Nikolajevics konstantyin nagyherceg elfogadhassa. Pedig menynyire felvirult volna sorsa e két nagy népnek a testvéri szövetségben és mily végzetesen omlott volna porba az osztrákok kétfejű sassal díszes trónja”. <B f.) / * fr
