Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-08 / 56. szám

Mai számból V. V. Konszlantyinov, a magyar—szovjet barátság hónap jura hazánkba jött szovjet küldöttség vezetője ma Debrecenbe érkezik (2. oldal) — Hibás nézetek a debreceni alapszerveze­tek propaganda munkájában (4. oldal) — Gyorslisia a IV. Békekölcsön második húzásárút (5. oldali — Sport (8. oldal) w Bili. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM AJKA 50 FILLÉR KEDD, 1955. MÁRCIUS 6. A gyermekért — a békéért A világ asszonyainak és leá­nyainak nagy ünnepét, március 8-át ünneplik ma szerte a vilá­gon. A ncknozgalom nagy múl'ra teitín-t vissza. A sokimillió nő, el­nyomatásában, megalázott hely­zetében, olyan harcos és tapasz­talt szószólót kapott a századfor­dulóra, mint Klára Zetkin, a nő­in ozgaiocn nagy alakja. A kibon­takozó munkásmozgalomban Klé- : a Zetkin volt az, aki egész éle- íében a nőket sújtó, társadalmi igazságtalanságok ellen harcolt. Lenin elvtárssal folytatott be­szélgetése során látta Klára Zet­kin. hogy helyes az út, amelyen halad. Lenin elvtárs szavait jól emlékezetébe véste... „a falu és a város milliónyi nőit meg kell nyerni a mi harcainknak. Asszo­nyok nélkül, nincs tömegmozga­lom“. E tanács értelmében vitte tovább a nőmozgaknat. Amikor az imperialista háború szele már megérintette Európát. Klára Zetkin harcot hirdet a háború ellen. 1912-ben a bázeli kong­resszuson — a világ minden dol­gozó nőjét felszólítja a békéért folyó szakadatlan harcra. Javas­latára március 8-át az egész vi­lágon Nemzetközi Nőnapként ün­nepük, ez harcos tüntetést jelent a béke mellett, az imperialista háború ellen. A nőuiozgalom az­óta erőre topott és utat tört a világ minden országában a nők között. A második világháború idején u Szovjetunió hős asszonyai és leányai kitűntek hazaszeretetük­ben. a haza és családjuk védel­mében. Ma, amikor egy harma­dik világháború veszélye fenye­geti a békés emberek nyugal­mát, az egyre szélesedő békeharc­ban óriásivá nőtt a nemzetközi «»mozgalom. őz anyák, akik világra hozzák gyermekeiket, fel akarják nevel­ni egészségben, hogy életük foly­tatói, boldog, vidám fiatalok le­gyenek. Egy angol közmondás azt mondja: „Aki a bölcsőt rin­gatja, azé a szó.” Most ez anyák azok, akik megálljt kiáltanak a háborút kirobbantani akaró im­perialisták felé. Békét akarunk! Ez a nők harci jelszava ma vi­lágszerte. Európát a fasiszta né­met militarizmus veszélye fenye­geti. Az asszonyok és leányok a világ minden országában, együt­tes harcot folytatnak a közös ve­szély ellen. A nemrég lezajlott Nemzetközi pemokratikus Nőszö­vetség genfi tanácskozásán a szövetség főtitkára arról számolt be, hogy a kopenhágai kongresz- szus óta a világon erősödött a nőmozgalom. Másfél év alatt, az asszonyok százezreit képviselték 58 kongresszuson és konferencián a különböző országok nőküldöt­tei, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a fasiszta német hadsereg fel- támasztása, az atomfegyver gyár­tása és használata ellen. A nemzetköz: nőmozgalom élén, a szovjet nőik, a szocializ­mus első országának asszonyai haladnak, akik eddig is megmu­tatták a világnak, hogy áldozat- készségükkel, bátorságukkal, ha­zaszeretetükkel és alkotómunká­jukkal milyen nagy szolgálatot tettek a szovjet hazának. Hazánkban is nagy buzgalom­mal, cselekvőén vesznek részt a nők, a békeharcban. Az asszonyok tízezrei dolgoznak hazánk erősí­tésén, a békéért. Megyénk asszo­nyai sem maradnak le ebben a munkában. A IV. magyar béke­kongresszusra készülődve az MNDSZ aktivál eljutottak a leg­távolabbi tanyákba is, hogy a til­takozó aláírásokat megsokszoroz­zák, és sok cselekvő békehai- cost szerezzenek a béketábornak. A Nemzetközi Nőnapnak améltó előkészítője a „járj házról házra”- mozgalom, amelynek keretében az asszonyok az MNDSZ tízéves munkáját ismertetik. Pártunk ereje, nevelő munká­ja úgy vezetett bennünket, hogy a szabadsággal élni tudjunk. Egyre jobban és többen ismerik meg a szocializmushoz vezető he­lyes utat, amely már eddig is sok szépet és jót adott a nőknek. Az anyák ezt a szép jelent és biztató jövőt meg akarják tartani gyer­mekeiknek, és lelkes odaadással vesznek részt a szocializmus épí­tésében. A felszabadulás után — 10 évvel ezelőtt — a párttal, a párt segítségével fogtunk hozzá, hogy meg tegyük az első lépése­ket a szabad életben és az új haza építésében. Asszonyok és lányok ezrei ke­rültek ki otthonukból, hogy meg­tanuljanak helytállni. a gazdasá­gi, társadalmi és politikai élet minden területén. Ma már ter­mészetes az emberek előtt, hogy például Pataki Lajosné isz pa- rasztasszony országgyűlési kép­viselő. Természetes, hogy kor- mánykitüntetett munkás* • és' pa­rasztasszonyaink vannak, mint Varga Lajosné. Barnás Jőzssfné, Balázs Jánosné és még sokan, akik munkájukkal érdemelték ki a kitüntetéseket. Az asszonyok, szem előtt tart­va pártunk és kormányunk cél­kitűzéseit, a maguk részéről úgy csatlakoztak a felszabadulási ver­senyhez, hogy március 8-ra külön műszakot szerveztek a Nemzet­közi Nőnap tiszteletére. Az üze­mi munkasasszonyok mellett nem maradinak le falusi asszo­nyaink sem. Nagy Mátyásáé egyeki tsz tag egy hold cukor­répa minőségi termelését vállal­ta. A földesi Dózsa Tsz-ben Eg­rivé 14 tagú növényápoló roun- tocsapatot szervezett és verseny­re hívta kJ a növényápoló férfi munkacsapatot. Az MNDSZ szervezetek felada­tuknak tekintik, hogy a közsé­gekben minden asszony több ba­romfit, víziszárnyast neveljen a múlt évinél. A nagyléíai járás­ban 70 asszony tett baromfi ne­velésre felajánlást, hogy a járás beadási lemaradása megszűnjön. Ezek között van Janka Jánosné, aki a múlt évben 45 darab csi­bét nevelt, az idén 100 darab csi­be és 25 víziszárnyas keltetését vállalta. Amikor az eredményekről be­szélünk, nem Szabad elfelejteni, hogy ezek csak kis töredékei an­nak, amit még el kell végezni. Az MNDSZ szervezetekre még sok feladat vár. Április 4-én, fel- szabadulásunk tizedik évforduló­ján. amikor egy új évtized kü­szöbére lépünk, gondoljunk arra, hogy a magyar dolgozó nők szor­galmán és akaraton is múlik, ho­gyan boldogulunk a jövőben. A nemzetközi nőmozgalom az anyák világkongresszusára ké­szül. Mi, magyar asszonyok :.s részt kérünk ebből a munkából. Tehetségünk, munkánk legjavát adjuk, mert a nők összefogása, közös munkája, komoly tényező­je az ország jólétének és békés jövőjének. A világon az asszonyok milliói együtt éreznek velünk, akik ké­szek gyermekeiket megvédeni egy új háború veszélyétől. Éljen az asszonyok, anyák nemzetközi összefogása a gyermekért, a be­kéért! Stozicski Feréncné, az MNDSZ megyei titkára A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK LEVELE a magyar nőkhöz MAGYAR ASSZONYOK! LEÁNYOK! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége köszönti a magyar nők sokmilliós táborát a világ asszonyainak és leányainak nagy béke- ünnepén, a Nemzetközi Nőnapon. Szeretettel üd­vözli a városok, falvak asszonyait és leányait, akik karöltve harcolnak közös nagy ügyünkért: hazánk felvirágoztatásáért, népünk anyagi és kulturális jóléte állandó emeléséért, a szocializ­mus megvalósításáért, a béke megvédéséért. Az 1955-ös Nemzetközi Nőnap megünneplése egybeesik Magyarország felszabadulásának tíz­éves évfordulójával. Tíz esztendővel ezelőtt a szovjet hadsereg hős katonái kiűzték Magyaror­szág területéről a fasiszta csapatok utolsó ma­radványait és elérkezett hazánk teljes felszaba­dulásának várva-várt napja. A magyar nők, együtt egész dolgozó népünkkel, soha el nem múló hálával és szeretettel gondolnak a szovjet hadsereg harcosaira, akik a szabadságot, az új élet kezdetét hozták hazánk népének. Tíz évvel ezelőtt vegéhez közeledett a második világháború is, amelybe hazaáruló urai taszították az orszá­got. Ez a háború száz- és százezrével ragadta ál­dozatait a magyar családból. Senkit sem sújtot­tak kegyetlenebből a háború viszontagságai, a fa- * sisz.ták pusztításai, mint a nőket, az asszonyokat. Leírhatatlan szenvedés, nélkülözés, megpróbálta­tás. tengernyi bánat volt osztályrészük. S a há­ború szörnyű örökségeként sajgó seb vésődött a gyermeküket vesztett anyák, az árvák, a? özve­gyen maradt lytv^sek, a -szétrombolt családi ott­honban magukra hagyott asszonyok szivébe. De a magyar asszonyok, akik már a múlt évszáza­dok folyamán annyiszor adták nagyszerű tanú- jelét forró hazaszeretetüknek, áldozatkészségük­nek. bátorságuknak, történelmünk e válságos nap­jaiban minden eddiginél fényesebben állották ki a próbát, s nagy példaképeik, Dobó Katalin. Zrí­nyi Ilona, Hámán Kató, 1919 hősi proletárasszo- nyai méltó követőinek, igazi honleányoknak bi­zonyultak. A magyar asszonyok felismerték, hogy a fel- szabadulás gyermekeik szebb jövőjének, ottho­nuk felvirágzásának, a boldogabb családi élet ki­bontakozásának új lehetőségeit tárja fel előttük. A dolgozó magyar nő, akit a népi demokrácia állama évszázados elesettségéből emelt fel, nem maradt adósa népének, bebizonyította, hogy élni tud egyenlő jogaival. A felszabadulás első órájá­tól kezdve maguk is odaálltak a harc, az építés frontjára. Nincs társadalmi, gazdasági és kultu­rális életünknek olyan területe, ahol ne találkoz­nánk a magyar asszonyok és leányok nagyszerű teljesítményeivel, kimagasló eredményeivel. Nincs a magyar népi demokráciának olyan vívmánya, amely magán ne viselné a magyar nők, leányok, asszonyok kezenyomát. Ott vaunak Csepelen, Sztálinvárosban, Kazincbarcikán, a gépállomáso­kon. a tanácsok és a termelőszövetkezetek veze­tésében. Nagy részük van a nevelés, a művészet, a kultúra fejlődésében. Tíz esztendő nagy ered­ményei, a szocializmus építésének jelentős sike­rei elválaszthatatlanok attól az áldozatkész, lel­kes munkától, azoktól a nagyszerű tettektől, amelyek a magyar asszonyok nevéhez fűződnek. Történelmünkben példa nélkül álló eredmé­nyeink kivívásában állandóan magunk mellett éreztük nagy barátunk, a Szovjetunió mindenirá­nyú támogatását, segítségét. Ez az önzetlen, test­véri segítség volt és marad minden sikerünk döntő forrása. Legszentebb kötelességeinkhez tar­tozik, hogy szüntelenül ápoljuk és erősítsük a szovjet és magyar nép örök barátságát, minden erőnkkel részt veszünk abban a harcban, ame­lyet a Szovjetunió vezetésével a földkerekség minden részén a dolgozó emberek százmilliói a békéért, a háborús gyújtogatok ellen folytatnak. A békéért folytatott közös harc elszakíthatatlan barátsága kovácsol bennünket a hatalmas kínai néppel, valamennyi népi demokratikus ország né­peivel. A magyar anyák azt akarják, hogy gyerme­keik napfényes óvodákban, egészséges lakások­ban békésen játszhassanak, hogy fiaik és leá­nyaik az életnek és a békének neveljék gyerme­kisiket. Az- a forró szeretet, amelyet családjuk. hitvestársuk, hozzátartozóik iránt éreznek, elvá­laszthatatlanul egybeforrt hazánk szabadságának, a világbékéjének eszméjével. Ott találjuk min­denütt asszonyainkat és leányainkat, ahol a béke nagy ügyéről van szó. Ezért hallatták oly meg­győző erővel hangjukat a nemrég lezajlott ÍV. magyar békekongresszuson, ezért emelik fel til­takozó szavukat az új háború előkészítőinek mesterkedéseivel szemben, ezért harcolnak ma Európa és a világ többi asszonyaival, minden be­csületes emberrel egy sorban a német újrafel- fegyverzés ellen, a hidrogénbomba és egyéb tö­megpusztító fegyverek betiltásáért. A Magyar Dolgozók Pártja irányításával ha­zánk alig egy évtized alatt többet haladt előre, mint máskor egész emberöltők folyamán. De ha­talmas feladatok állnak még előttünk. Hazánk minden hű fiának, asszonyaink és leányaink oda­adó munkáján és segítő szándékán is múlik, hogy valóra váltsuk pártunk III. kongresszusának ha­tározatait. Lerakjuk a szocializmus alapjait, meg­valósítsuk iparunk és mezőgazdaságunk további fellendítését, magasra emeljük népünk jólétét és kultúráját. Az üzemekben és a földeken, az iskolákban és a hivatalokban dolgozó nők akarata és lelkese­dése nagy erő a szocialista cpitőmunkában. Ter­melőmunkájuk. szorgalmuk cs leleményességük a szocialista erők növekedésének, a népjólét fel­virágzásának kiapadhatatlan forrása. Ezekben a hetekben országunkban széles mér­tékben folyik a felszabadulásunk 10. évfordulójá­nak megümteplésére indított munkaverseny. A verseny résztvevői között mindenütt ott vannak a magyar nők százezrei is, akik teljesítményük fokozásával, az önköltség csökkentésével, a minő­ség emelésével, exporttervünk teljesítésével já­rulnak hozzá népünk jólétének emeléséhez, kul­turális és szociális értékeink gyarapításához. Üdvözöljük a gyárak munkásnőit, akik az elnyomatás idején a bátor szabadságharcosok ezreit adták népünknek, és a felszabadulás óla százezrével küzdenek a szocializmus építésének frontjain! Üdvözöljük a magyar falu asszonyait és leányait, akik példamutatásukkal harcolnak a jó termésért és elsajátítják a fejlett mezőgaz­dasági technikát! üdvözöljük a termelőszövetkezetek­ben dolgozó nőket, akik jó munkájukkal erősítik szövetkezeti mozgalmunkat s egész né­pünk felemelkedése érdekében harcolnak a falu szocialista átalakításáért! Üdvözöljük a felszabadult népünk szolgálatá­ban sok sikert elért női orvosokat, pedagó­gusokat, technikusokat, mérnökö­ket. az értelmiségi pályán dolgozó nőket, akikre mind felelősségteljesebb feladatok hárulnak or­szágunkban! Üdvözöljük a háziasszonyokat, a hét­köznapok fáradhatatlan munkásait, szorgalmas, a családi tűzhely melegét biztosító munkálkodá­sukért! Üdvözöljük a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetségét, a magyar nők harcos tömegszervezetőt, mely pártunk oldalán tíz éve végez áldozatos és eredményes nevelő, szervező és építő munkát! MAGYAR ASSZONYOK! LEÁNYOK! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége a hála és köszönet szavaival adózik a ma­gyar nők milliós táborának eddigi eredményei­kért és sok sikert kíván további munkájukhoz. Meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar asszonyok, akik oly példamutatóan állták meg helyüket az elmúlt tíz esztendő során, továbbra is híven követik pártunk és kormányunk útmutatá­sait, a jövőben még odaadóbban teljesítik hon­leány) kötelességeiket, egyre többen teszik ma­gukévá a szocializmus felépítésének nagyszerű eszméit, lankadatlan erővel és szilárd hittel ve­szik ki részüket a haza javáért, a béke megőr­zéséért folyó harcban. H Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége A Gördiilöcsapágygyár asszonyai mállón ünneplik meg a Nemzetközi Nőnapot A Debreceni Ruhagyár kezdeményezéséhez mi is csatlakoztunk. A Gördülőcsapágygyárban dol­gozó asszonyok röpgyűlésen határozták el. hogy ünnepi műszakot tartanak a Nemzetközi Nőnap alkalmából. A röpgyűlésen több felajánlás tör­tént. Asztalos Sándor né köszörűs, aki nap mint nap 262 százalékot teljesít, vállalta, hogy selejlmentesen dolgozik és magas százalékát to­vábbra is megtartja. Asztalos Sándornéhoz ha­sonlóan Ecseri Sándorné köszörűs is fel­ajánlotta, hogy selejtmentesen végzi munkáját. Molnár Andrásné köszörűs sem maradt el társai mögül. Felajánlotta, hogy napi tervét 176 százalék helyett 180-ra teljesíti. A Göi dülőcsapágygyár asszonyai jobb munká­val ünneplik március 8-át, Tóth Sándorn®

Next

/
Oldalképek
Tartalom